Ami volt

Madách-díjat kapott Barak László

(2018. május 22.)

A pozsonyi Zichy-palotában június 12-én átadták a szlovák Irodalmi Alap díjait a legkimagaslóbb irodalmi teljesítményekért.
A legjobb magyar nyelvű kötetnek odaítélt Madách-díjat Barak László vehette át Én nem menni lakni külföld című verskötetéért.
Három magyar nyelvű kötet szerzőjét jutalmazták nívódíjjal: Szalay Zoltán Felföld végnapjai című regényét, N. Tóth Anikó Szabad ez a hely? című novellagyűjteményét és Száz Pál Fűje sarjad mezőknek című alkotását.

Száz Pál kapta a Talamon-díjat

(2018. május 22.)

Május 18-án Diószegen ünnepélyes keretek között adták át az 52 évvel ezelőtt született Talamon Alfonzról elnevezett irodalmi díjat. Szlovákiai Magyar Írók Társasága a 2006-ban alapított irodalmi díját az arra legérdemesebbnek tartott szlovákiai magyar prózaírónak ítéli oda. Eddig tizenhárom Talamon Alfonzot ábrázoló plakett került kiosztásra írói munkásságok elismeréseként, a SZMÍT választmányának döntése értelmében. Eddigi díjazottak: Grendel Lajos, Kovács Magda, Duba Gyula, N. Tóth Anikó, Hunčík Péter, a kétszeres díjazott Szalay Zoltán, György Norbert, Szászi Zoltán, Pénzes Tímea, Gazdag József és Veres István.
2018-ban Száz Pál részesült a díjban Fűje sarjad a mezőnek című könyvéért. Száz Pál nem tudott jelen lenni az ünnepségen, így Szalay Zoltán vette át helyette a díjat.
Színvonalas ünnepi műsorról Buják Andor, Bohus Zoltán (saxofon, zongora) és Olasz István színművész gondoskodott.

Könyvbemutató: Bábel Tornyában liftboy

(2018. április 6.)

Április 5-én a Pozsonyi Magyar Intézetben Tóth Lászlóval, az Opus-könyvek 7. darabjának bemutatása alkalmából Juszász Katalin és Tőzsér Árpád beszélgetett. Felidézték Forbáth Imre életútját, munkásságát, majd a közönség is bekapcsolódott a beszélgetésbe, emlékezésbe.
Tóth László válogatta és szerkesztette a Forbáth Imre: Bábel tornyában liftboy című kötetet, amelyben versek, aforizmák, esszék, tanulmányok és levelek olvashatóak. Bevezetőjében így ír többek között Forbáth Imréről:

“Kötetünknek – mely két Forbáth-évforduló között jelenik meg: 2017 május 16-án emlékez(het)tünk (volna) halálának ötvenedik évfordulójára, a jövő évben, 2018. november 17-én pedig születésének 120. évfordulójára készülhetünk – több okból sem lehetett célja, hogy Forbáth Imre életművét a maga teljességében bemutassuk; annak mérlegelésére, méltánylására viszont megfelelő alkalmat adhat. Elsősorban terjedelmi okokból, másodsorban pedig abból a meggondolásból, hogy mindenekelőtt az életmű azon darabjait, illetve részét (részleteit) vegyük figyelembe, amelyek úgymond kiállták az idő próbáját, s napjainkban, a 21. század második évtizedében is – esztétikailag és gondolatilag is – érvényesek tudtak maradni. Köztudott ugyanis, hogy különböző, történelmi-társadalmi és magánéleti szempontokból nem indokolatlanul költőnk, írónk egész életére egy olyan (párt)ideológia – a kommunista és szocialista eszmevilág és társadalomeszmény hívéül szegődött, melynek béklyóiból – megint csak megvizsgálandó okok miatt – haláláig nem tudott (s feltehetően nem is akart) szabadulni. Még azután sem, hogy mesterei, barátai életsorsának tragédiákba fordulását, a totalitárius diktatúra őt és közvetlen családi is környezetét is személyesen érintő féktelen tobzódását, az általa vallott eszmék gyakorlati eltorzulását, a hatalom dogmatizmusát és túlkapásait maga is észlelte, amint arra főleg élete végén írt – éles szemű, kiábrándult (bölcs?) – aforizmáiból is következtetni lehet. (Jellemző például, ahogy a Magyar költő Prágában című vallomásában az 1920-as évek prágai magyar kolónia jelentős részét erős ideológiai csúsztatásokkal, torzítva ítéli meg, noha az mindenképpen jóval differenciáltabb és nagy részében világra nyitottabb volt, mint ahogy azt meglehetősen sematikusan beállítja. Láthatóan itt az 1918–1919-es, Prágában, illetve Csehszlovákiában menedékre lelt magyarországi [kommunista, illetve polgári] emigráció szempontjából mér és ítél, figyelmen kívül hagyva az újonnan létrejött ország fennhatósága alá került nemzetiségei rovására történő erőszakos térfoglalásának és terjeszkedésének, érzéketlen, illetve agresszív, elnyomó nemzetiségi és gazdaságpolitikájának durva és helyrehozhatatlan következményeinek mérlegelését. S akiket ezen esszéjében a prágai magyar kolónia politikus és értelmiségi tagjaiként, a nemzetiségi érdekképviselet megtestesítőiként minősít, azokkal többnyire politikai-világnézeti szempontból is a velük szembenálló táborból tekintett.) Mindez azonban nem húzhatja át teljes mértékben az életműve időtálló költői, gondolati értékeit, s életének azon tanulságait sem (mit jelenthet idegen nyelvi-kulturális közegben leélni életét; bekapcsolódni kora legprogresszívebb kulturális-társadalmi-eszmei mozgalmainak fősodrába; mindvégig hűnek maradni anyanyelvéhez és anyanyelvi kultúrájához; egyenrangú partnerként élni, viselkedni, működni idegen környezetben is; de ma is megszívlelendő és erős gondolatai vannak a cseh kultúráról, a művészeti avantgárdról, izgalmasak tanúságtételei kora modern művészetének mozgásairól és alkotó személyiségeiről, és telitalálatosak jellemzései és okfejtései irodalom- és művészettörténeti kérdésekben is stb.), amelyek ma is megfontolandók, értékelendők és tanulságosak lehetnek, akkor is, ha korunk már másképpen viszonyul bizonyos értékekhez, jelenségekhez, eszmékhez, mint az Forbáth írásaiból helyenként kitűnik.”

 

OPUS-lapbemutató Kolozsváron

Sárkány Tímea írása a Helikon 2016. augusztus 22-i számában (részlet)

„Az idei Kolozsvári Magyar Napok irodalmi programjaiban hangsúlyt fektettek a különböző határon túli magyar irodalmi közegek bemutatására, a hozzuk kapcsolódó folyóiratoknak és szerzőknek teret adva. A szlovákiai Opus folyóiratot 2008-ban indították, jelenleg Hizsnyai Zoltán a főszerkesztő, akinek társaságában Vida Gergely, a folyóirat másik szerkesztője és Barak László költő mutatták be a folyóiratot és a szlovákiai magyar irodalmat Karácsonyi Zsolt moderálásával. A Szlovákiai Magyar Írószövetség a kétezres évek elején indult, de jogutódja a kommunizmus alatt működő írószövetségnek, így folytatja a hagyományt.

A beszélgetés során kiderült, hogy a szlovákiai lapkultúra aránytalan az erdélyivel összehasonlítva: míg Erdélyben kilenc szépirodalmi lap működik, addig a felvidéken az írószövetség lapja olvasható, az Irodalmi Szemle, ami mellett az Opus, a kilencvenes évek elején indult Kalligram folyóirat és a Partitúra irodalomelméleti kiadvány áll az olvasóközönség rendelkezésére. Az Opus folyóirat kéthavi megjelenéssel, száz oldalban kínál szépirodalmi, kritikai, elméleti és könyvajánló rovatokat az irodalomfogyasztóknak, hangsúlyt fektetve (és ezáltal kockázatot vállalva) a fiatal irodalmároknak publikációs felületet biztosítására. A szerkesztők újszerűségre és nyitottságra törekszenek, külön rovatot szentelnek például a popkultúra köré szerveződő jelenségek kritikai értelmezésére, melynek H. Nagy Péter a rovatvezetője, aki egy popkultúrát kutató csoport létrehozója és vezetője. A kockázatot nemcsak a lap szerkesztésében vállalják, sok fiatal szerzővel foglalkoznak, műhelyeket, workshopokat, irodalmi táborokat szerveznek számukra, pályázatokat írnak ki, és publikálási felületeket biztosítanak számukra. Ezek a találkozások legjobb esetben szoros barátságokká alakulnak át, így folytatva tovább a közös munkát.”

 

OPUS-lapbemutató Egerben

 

OPUS-lapbemutató Miskolcon

 

Az Opus folyóirat Győrben

Irodalom a Felvidéken

– Két felvidéki folyóirat bemutatkozása –

címmel az Irodalmi Szemle és az OPUS folyóirat mutatkozik be holnap Győrben. Az Opust Hizsnyai Zoltán főszerkesztő és Vida Gergely szerkesztő képviseli, az Irodalmi Szemlét pedig Szalay Zoltán főszerkesztő és Száz Pál szerkesztő mutatja be.

A vendégekkel beszélget: Pottyondy Nóra

Házigazda: Villányi László, a győri Műhely főszerkesztője

Helyszín és időpont: Győri Művészeti és Fesztiválközpont (Zichy Palota, Liszt F. u. 20.), 2015. május 7. (csütörtök) 17 óra

 

Az Irodalmi Szemle és az OPUS a Café Nappaliban

Vannak szerzők, akik minden kánonból kiszorulnak, annak ellenére is, hogy akár külön kánonok épülhetnének köréjük. Vannak szerzők, akik saját megfontolásból rejtőzködnek egész életükben, épp csak akkor adnak magukról hírt, amikor megjelenik egy-egy remekműgyanús könyvük. Az elmúlt évtizedekben Szlovákiában megjelent magyar nyelvű könyvek között kutatva számos ilyen szerzőt és művet találhatunk – az Irodalmi Szemle júniusi száma az ő nyomukba ered, megpróbálva feltárni a szlovákiai magyar ködlovagok titkát. Az Irodalmi Szemle vendége Csehy Zoltán költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító, akivel Szalay Zoltán, a folyóirat főszerkesztője beszélget felvidéki ködlovagokról, de az ő legutóbbi irodalmi terméséről is.

Júniusban a Café Nappali kettős lapszámbemutatónak ad otthont: a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának lapja, az OPUS is elhozza legújabb lapszámait a pozsonyi közönségnek, amelyeket Hizsnyai Zoltán, a folyóirat új főszerkesztője és Vida Gergely szerkesztő ismertet. A lap szerzői közül az est vendége lesz Gágyor Péter és Tóth László.

Mindenkit szeretettel vár az Irodalmi Szemle és az OPUS szerkesztősége!

 

Az OPUS folyóirat estje Veszprémben

A nagy múltú veszprémi várban kerül megrendezésre 2014. november 3-án 18 órai kezdettel az Opus folyóirat estje. A Pannon Egyetem Várfok Kollégiumának nagytermében Hizsnyai Zoltán az Opus főszerkesztője mutatja be a szlovákiai magyar írók folyóiratát. Vendégek és beszélgetőtársak a lap állandó szerzői: Bozsik Péter költő, prózaíró, az Ex Symposion főszerkesztője és Géczi János költő, prózaíró, a Pannon Egyetem docense.

 

OPUS-lapbemutató Budapesten

 

Az Opus a Hévízi Tanulmányi Napokon

2014. október 10. és 12. között zajlott Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság idei konferenciája, a Hévízi Tanulmányi Napok. A rendezvénysorozat központi témája a család volt; ehhez kapcsolódtak az előadások, melyek a legkülönbözőbb szempontok alapján családtörténeteket elevenítettek meg. 10-én külön program keretén belül mutatkozhatott be három folyóirat: az Opus és a Hévíz folyóiratok mellett a Bárka is a meghívottak közé tartozott.

 

OPUS-lapbemutató Dunaszerdahelyen

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága tisztelettel meghívja Önt és Barátait az OPUS folyóirat estjére.

A legújabb lapszámot Hizsnyai Zoltán és Vida Gergely mutatja be.

A szerzők közül felolvas Tóth László és Gágyor Péter.

Helyszín és időpont: Arthe Cafe, Dunaszerdahely, 2014. május 21., 18.00 óra

 

Az OPUS a komáromi Mediawave-fesztiválon

TÉRFOGLALÁS SZAVAKKAL – SZAVAK TÉRFOGLALÁSA

Miért hagynánk, hogy úgy legyen?

Nem hagyjuk! Nem hagyjuk! Életünk terének szüksége van költészetre, a költészetnek szüksége van élettérre. Ezt az élhető teret keressük munkatársainkkal, szerkesztőinkkel, vendégeinkkel, rendszeres és leendő szerzőinkkel 3 napig a komáromi erőd falai, a Mediawave keretei között. Térfoglaló akciók minden délután (május 1-től 3-ig) délután 5 órától.

2014. május 3. – Az Új Forrás és az OPUS közös estje. Vendégek: Hizsnyai Zoltán és Vida Gergely. Közreműködik: Krulik Zoltán gitáros, zeneszerző (Makám)

Új Forrás online Szarka Károly írása (részlet)

„A régebben laktanyaként funkcionáló Monostori Erőd és a Duna között meghúzódó, talpalatnyi zöld gyepen üldögélve gyülekezünk. A Komáromban megrendezésre kerülő Mediawave filmes és zenei „együttlét” az agyonfuttatott könnyűzenei fesztiválok árnyékában is vonzza az ország különböző pontjain élőket, a határon túli magyarokat, mindenféle más náció képviselőit, de a fellépők is a világ legtávolabbi szegleteiből érkeznek.” (…)

„Szombaton újra workshopot rendez az Új Forrás, ezúttal a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának irodalmi folyóirata, az Opus szerkesztőinek és szerzőinek társaságában. Beszélgetünk, határon innen és túl élő magyarok, akik keveset tudnak egymásról, ritkán vagy egyáltalán nem szoktak találkozni. Felolvas többek között Hizsnyai Zoltán és Vida Gergely az Opus részéről, és hallunk verset Nagy Márta Júliától, nemrég megjelent első, Ophelia a kádban című kötetéből. A zenét Krulik Zoltán és Papp Máté alkalmi Duója szolgáltatja. És a hangulat még fokozható, az ország különböző tájairól származó, házi készítésű kalácsok, sajtok, borok és pálinkák kóstolójával…”