{"id":2029,"date":"2025-01-17T17:59:00","date_gmt":"2025-01-17T15:59:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2029"},"modified":"2025-11-19T00:42:36","modified_gmt":"2025-11-18T22:42:36","slug":"dr-kiss-laszlo","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2029","title":{"rendered":"DR. KISS L\u00c1SZL\u00d3"},"content":{"rendered":"\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p class=\"has-medium-font-size\"><strong>K\u00f6lcsey Ferenc, ahogy nem ismerj\u00fck<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p style=\"font-size:15px\"><em>\u2013 levelei a mesmerizmusr\u00f3l, avagy \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9gr\u0151l<\/em><\/p>\n<\/div>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-01-17T17:59:00+02:00\">2025-01-17<\/time><\/div>\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p>A reformkor el\u0151tti id\u0151szak legismertebb foly\u00f3irata az 1817-t\u0151l megjelen\u0151 Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny volt. 1828-ban, a tudom\u00e1ny halad\u00e1sa ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k az I. k\u00f6tetben figyelemfelkelt\u0151 \u00e9rtekez\u00e9st olvashattak Az \u00e1llati Magnetismus nyomair\u00f3l a r\u00e9gis\u00e9gben c\u00edmmel. Az \u00e9rtekez\u00e9s szerz\u0151je Cselk\u00f6vi-k\u00e9nt \u00edrta mag\u00e1t al\u00e1, keresztn\u00e9v n\u00e9lk\u00fcl. Ilyen nev\u0171\/\u00e1lnev\u0171 \u00edr\u00f3 m\u00e9g nem szerepelt a TGY szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt. S m\u00e1r most el\u00e1rulhatom, hogy a k\u00e9s\u0151bbi k\u00f6tetekben \u2013 a TGY utols\u00f3 k\u00f6tete 1841-ben jelent meg \u2013 sem tal\u00e1lkozunk Cselk\u00f6vi nev\u00e9vel. S\u0151t, amikor az 1893-ban kiadott Pallas Nagy Lexikona az \u00e1ln\u00e9v c\u00edmsz\u00f3ban felsorolta a hazai irodalomban ismertebb \u00e1lneveket, a Cselk\u00f6vi n\u00e9v nem szerepelt a list\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p>Miel\u0151tt felfedn\u00e9nk Cselk\u00f6vi kil\u00e9t\u00e9t, ess\u00e9k sz\u00f3 az \u00e9rtekez\u00e9s c\u00edm\u00e9ben szerepl\u0151 \u00e1llati magnetismusr\u00f3l. Mit\u0151l \u00e1llati a magnetizmus\/m\u00e1gnesess\u00e9g? Vagy nem is \u00e1llati? Az anima latin sz\u00f3 sz\u00e1mtalan jelent\u00e9ssel b\u00edr: sz\u00e9l (szell\u0151), leveg\u0151, \u00e9let, \u00e9leter\u0151, \u00e9l\u0151l\u00e9ny, \u00e1llat. A magnetizmus (egyik) atyj\u00e1nak tartott Mesmer r\u00e1j\u00f6tt, hogy k\u00far\u00e1in\u00e1l nem a m\u00e1gnes, azaz a halott \u00e9rc seg\u00edt, hanem a m\u00e1gnes titkos erej\u00e9vel az anal\u00f3g er\u0151 az \u00e9l\u0151 emberben. \u00cdgy sz\u00fcletett meg az anim\u00e1lis jelz\u0151, amely igen szerencs\u00e9tlen\u00fcl ford\u00edtva az \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9ghez vezetett \u2013 tierische Magnetismus \u2013 a helyes \u00e9letm\u00e1gness\u00e9g helyett. Nos, ilyen ford\u00edt\u00f3i baki m\u00e1skor is t\u00f6rt\u00e9nt m\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n<p>Maradva a kaptaf\u00e1mn\u00e1l: a latin tuberosa jelent\u00e9se g\u00fcm\u0151s, gum\u00f3s \u2013 rokon eredet\u0171 a tuberkul\u00f3zis, azaz t\u00fcd\u0151g\u00fcm\u0151k\u00f3r neve \u2013, \u00e1m a n\u00e9pi nyelv\u00e9rz\u00e9k \u00fagy tette \u00e9rtelmesebb\u00e9, hogy a tuberos\u00e1t a tuba (tubica, galamb) \u00e9s a r\u00f3zsa \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek fogta fel. \u00cdgy lett bel\u0151le vir\u00e1gn\u00e9v: tubar\u00f3zsa. (T\u00f3tfalusi Istv\u00e1n: Vademecum. Szokatlan szavak sz\u00f3t\u00e1ra, 1983).<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Az el\u0151zm\u00e9nyek<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Maradva az \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9gn\u00e9l \u2013 e sz\u00f3kapcsolat a reformkor kezdet\u00e9n m\u00e1r k\u00f6zismert. K\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egy 1818-ban meg jelent, az \u00c1llati m\u00e1gnesess\u00e9g m\u00e9r\u0151serpeny\u0151je c. k\u00f6nyvnek. A k\u00f6nyv szerz\u0151je a magyar kir\u00e1lyi pesti Tudom\u00e1ny Mindens\u00e9gbeli Orvos Tehets\u00e9gnek, azaz az egyetem orvosi kar\u00e1nak tagja, Kov\u00e1ts Mih\u00e1ly (1762\u20131851), a 19. sz\u00e1zad el\u0151 fel\u00e9nek ismert orvos \u00edr\u00f3ja volt. Nem k\u00edv\u00e1nom bemutatni a Franz A. Mesmer (1734\u20131815) \u00e1ltal 1775-t\u0151l tan\u00edtott, majd B\u00e9csben, P\u00e1rizsban sikerrel gyakorolt \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9g \u2013 k\u00e9s\u0151bbi nev\u00e9n delejess\u00e9g \u2013 tan\u00e1t. Mesmer \u00e9let\u00e9t az orvos \u00edr\u00f3 Raffy \u00c1d\u00e1m A l\u00e9lekl\u00e1t\u00f3 c. 1967-ben meg jelent reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l, tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, a mesmerizmust Stefan Zweig A l\u00e9lek orvosai. Mesmer \u2013 Mary Baker Eddy \u2013 Freud magyarra is leford\u00edtott k\u00f6tet\u00e9b\u0151l ismerheti meg az \u00e9rdekl\u0151d\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p>A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n feled\u00e9sbe mer\u00fclt mesmerizmust a n\u00e9metek kezdik \u00fajra dics\u00e9rni, alkalmazni. 1816-ban Karl A. Eschenmayer filoz\u00f3fus \u00e9s term\u00e9szetb\u00fav\u00e1r kiadja a Versuch die scheinbare Magie des thierischen Magnetismus aus physiologischen und psychischhen Gesetzen zu erkl\u00e4ren c. munk\u00e1j\u00e1t. A n\u00e9met szerz\u0151 az akkor m\u00e1r mesmerizmusnak nevezett gy\u00f3gym\u00f3dot tartja az orvostudom\u00e1ny legfontosabb ir\u00e1ny\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n<p>S mivel a mesmerizmus Pesten is terjed \u2013 itt is m\u00e1r (1818-ban!) h\u00e1rom m\u00e1gnesel\u0151 szusz\u00e9k van, \u00edrja Kov\u00e1ts k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013, doktorunk \u00fagy mutatja be az \u00faj orvostudom\u00e1nyi szakad\u00e1st, hogy leford\u00edtja a fentebb eml\u00edtett Eschenmayer munk\u00e1j\u00e1t, \u00e1m r\u00f6gt\u00f6n m\u00e9r\u0151serpeny\u0151re helyezi azt. Az orvost\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek megegyeznek abban, hogy Kov\u00e1ts k\u00e9tr\u00e9szes munk\u00e1ja ep\u00e9be m\u00e1rtott tollal \u00edrt szigor\u00fa kritik\u00e1t \u00e9s c\u00e1folatot tartalmazott a mesmerizmusr\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p>Kov\u00e1ts k\u00f6nyve szelet vetett, vihart aratott. A Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny 1820. \u00e1prilisi IV. k\u00f6tet\u00e9ben \u00e9les hang\u00fa recenzi\u00f3 jelent meg k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l D. G. toll\u00e1b\u00f3l. Sok\u00e1ig Dayka G\u00e1bort sejtett\u00e9k a D. G. m\u00f6g\u00e9 rejt\u0151z\u0151 \u00edr\u00f3ban, azonban ma m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a k\u00f6nyvismertet\u00e9st D\u00f6brentei G\u00e1bor (1785\u20131851), az Erd\u00e9lyb\u0151l Pestre telep\u00fcl\u0151 irodalm\u00e1r \u00edrta (l\u00e1sd a Nyelv\u00faj\u00edt\u00f3 t\u00e1rsa, bar\u00e1tja, orvosa volt Ka- zinczynak \u2013 Kov\u00e1ts Mih\u00e1ly [1762\u20131851] c. tanulm\u00e1nyomat a Sz\u00e9phalom 31., 2022-ben megjelent k\u00f6tet\u00e9ben.). D\u00f6brentei recenzi\u00f3j\u00e1b\u00f3l csup\u00e1n egyetlen \u2013 ma is \u00e9rv\u00e9nyes \u2013 szempontot id\u00e9z\u00fcnk: \u201eValamelly dolgot tsup\u00e1n az\u00e9rt mint tsud\u00e1latos, \u00fajj, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6snek l\u00e1tzik, s e dolog val\u00f3 gondolkoz\u00e1sunk m\u00f3dj\u00e1val, megr\u00f6gz\u00f6tt r\u00e9gi principiumainkkal meg nem egyez, mer\u0151ben tagadni nem lehet.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>D\u00f6brentei recenzi\u00f3ja megt\u00e9p\u00e1zta Kov\u00e1ts orvosi h\u00edrnev\u00e9t. Ez \u00e9rthet\u0151, hiszen a mesmerizmus mellett olyan tekint\u00e9ly tette le a voksot, mint a pesti egyetem orvosi kar\u00e1nak \u00e9lettan (fiziol\u00f3gia) tan\u00e1ra, id. Lenhoss\u00e9k Mih\u00e1ly (1773\u20131840). Lenhoss\u00e9knak, Kov\u00e1ts k\u00f6nyv\u00e9t egy \u00e9vvel megel\u0151zve, m\u00e1r 1817-ben megjelent a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny has\u00e1bjain az \u00c1llati Magnetismus R\u00f6vid rajzolatja c. \u00e9rtekez\u00e9se. Pontosabban: a n\u00e9met, pressburgi\/pozsonyi gy\u00f6ker\u0171 Lenhoss\u00e9k nem tudott j\u00f3l magyarul, eml\u00edtett \u00e9rtekez\u00e9se is az egyetemi oktat\u00e1s hivatalos nyelv\u00e9n, latinul \u00edr\u00f3dott. \u00cdgy a sz\u00f3ban forg\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9se is csak ford\u00edt\u00e1s. 1821-ben, a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny III. k\u00f6tet\u00e9ben, egy v\u00e9gz\u0151s medikus, B\u00f3dogh Mih\u00e1ly (1789\u20131825) \u2013 orvoss\u00e1 avat\u00e1sa ut\u00e1n gyakorl\u00f3 orvos Miskolcon \u2013 \u00edgy kezdi a Pr\u00f3ba t\u00e9tel a Mesmerismus avagy \u00e1llati Magnetismus The\u00f3ri\u00e1j\u00e1ban c. \u00edr\u00e1s\u00e1t: \u201eMi\u00f3lta a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny 1817-dik esztendei X-dik k\u00f6tet\u00e9ben Haz\u00e1nk nagy \u00e9rdem\u0171 Tud\u00f3ssa T. Prof. Lenhoss\u00e9k \u00dar \u2013 ezen t\u00e1rgyr\u00f3l val\u00f3 \u00e9rtekez\u00e9se \u00e1ltalam magyar\u00edtva megjelent&#8230;\u201d Az id\u00e9zetb\u0151l kider\u00fcl, hogy a bibliogr\u00e1fi\u00e1kban, \u00edgy a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny Repert\u00f3rium\u00e1ban (Gy\u0151r, 1998) is a Lenhoss\u00e9knak tulajdon\u00edtott magyar nyelv\u0171 \u00e9rtekez\u00e9s csak ford\u00edt\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n<p>S hogy teljes legyen a k\u00e9p: D\u00f6brentei tudott arr\u00f3l is, hogy Marosv\u00e1s\u00e1rhely (ma: Tirgu Mures, Rom\u00e1nia) h\u00edres \u2013 ma f\u0151leg emberbar\u00e1tk\u00e9nt ismert \u2013, Pesten, 1798-ban diplom\u00e1zott orvosa, Gecse D\u00e1niel (1768\u20131824) sikeresen pr\u00f3b\u00e1lkozott az \u00faj gy\u00f3gym\u00f3d, a magnetizmus alkalmaz\u00e1s\u00e1val. S\u0151t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg, Gecse D\u00f6brentei biztat\u00e1s\u00e1ra jelentette meg 1821-ben, a Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny XI. k\u00f6tet\u00e9ben, ill. 1822-ben, a VI. k\u00f6tetben k\u00e9tr\u00e9szes Az \u00e1llati M\u00e1gness\u00e9g n\u00e9gy Hist\u00f3ri\u00e1ji c. n\u00e9gy betege kazuisztik\u00e1j\u00e1t, k\u00f3rt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1t. (A r\u00e9szletek ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek h\u00edvom fel a figyelm\u00e9t a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld cs\u00edkszeredai kul- tur\u00e1lis foly\u00f3irat 3. sz\u00e1m\u00e1ban, 2022-ben, publik\u00e1lt \u00c9n voltam az els\u0151 Erd\u00e9lyben \u2013 Gecse D\u00e1niel, a magnetiz\u0151r c. \u00edr\u00e1somra.)<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Cselk\u00f6vi, azaz K\u00f6lcsey \u00edr\u00e1sa<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Az el\u0151zm\u00e9nyek r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9se az\u00e9rt volt fontos, mert \u00edgy kider\u00fclt, hogy az \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9gr\u0151l, azaz a mesmerizmusr\u00f3l \u2013 \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, hiszen \u00faj gy\u00f3gym\u00f3dnak sz\u00e1m\u00edtott \u2013 els\u0151sorban orvosok\/orvos-\u00edr\u00f3k tettek k\u00f6zz\u00e9 \u00e9rtekez\u00e9seket, ismertet\u00e9seket, kritik\u00e1kat. E sorb\u00f3l l\u00f3g ki teh\u00e1t Cselk\u00f6vi 1828-ban a Tudom\u00e1- nyos Gy\u0171jtem\u00e9nyben megjelentetett \u00e9rtekez\u00e9se. A Cselk\u00f6vi n\u00e9v el\u0151l\/m\u00f6g\u00fcl hi\u00e1nyzik a titulus \u2013 vagyis szerz\u0151nk nem volt orvosdoktor. De ki volt \u0151 val\u00f3j\u00e1ban?<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, itt az ideje, hogy el\u00e1ruljuk \u2013 b\u00e1r az \u00e1ln\u00e9v bet\u0171ivel elj\u00e1tszadozva a tisztelt Olvas\u00f3 is r\u00e1j\u00f6hetett m\u00e1r \u2013, a Cselk\u00f6vi n\u00e9v m\u00f6g\u00f6tt nem m\u00e1s rejt\u0151zik, mint K\u00f6lcsey Ferenc! Hab\u00e1r e kett\u0151s nem szerepel a Pallas-f\u00e9le \u00e1ln\u00e9v-list\u00e1n, a m\u00e1r eml\u00edtett, Cs\u00e9cs Ter\u00e9z \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott, Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny-repert\u00f3rium a Cselk\u00f6vi n\u00e9v m\u00f6g\u00e9 ezt \u00edrta: l\u00e1sd K\u00f6lcsey Ferenc (138. o.). Nos, ez a meger\u0151s\u00edt\u00e9s ind\u00edtotta el orvost\u00f6rt\u00e9n\u00e9szi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9semet: mi k\u00e9sztette a k\u00f6lt\u0151, essz\u00e9\u00edr\u00f3 K\u00f6lcseyt arra, hogy \u00e1ln\u00e9ven az \u00e1llati magnetizmusr\u00f3l \u00edrjon? E kutakod\u00e1s sor\u00e1n \u00e9rt az igazi meglepet\u00e9s: Cselk\u00f6vi\/K\u00f6lcsey-nek nem ez volt az els\u0151 \u00edr\u00e1sa a mes- merizmusr\u00f3l. A bibliogr\u00e1fi\u00e1k sem igen tudnak arr\u00f3l, hogy a Cselk\u00f6vi-k\u00f6zl\u00e9s tu- lajdonk\u00e9ppen egy \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s. K\u00f6lcsey az eredeti tanulm\u00e1nyt 1823-ban, csekei visszavonults\u00e1g\u00e1ban \u00edrta Levelek a mesmerismusr\u00f3l c\u00edmmel. \u00c9rtekez\u00e9se 1960-t\u00f3l k\u00f6nnyen el\u00e9rhet\u0151 a K\u00f6lcsey \u00f6sszes m\u0171vei (KF\u00d6M) I. k\u00f6tet\u00e9ben, a 977\u2013996. old- alakon.<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n csak v\u00e9letlen egybees\u00e9s, hogy K\u00f6lcsey ezt az \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t abban az \u00e9vben \u2013 1823-ban \u2013 vetette pap\u00edrra, amikor meg\u00edrta legismertebb, leggyakrabban szavalt \u00e9s \u00e9nekelt m\u0171v\u00e9t, a Hymnust. Az ind\u00edt\u00e9kok ut\u00e1n nyomozva tal\u00e1ltam r\u00e1 egy K\u00f6lcsey \u00e1ltal, Pozsonyb\u00f3l, 1833. m\u00e1rcius 20-\u00e1n \u00edrt \u00f6n\u00e9letrajzi lev\u00e9lre. A lev\u00e9l c\u00edmzettje Szemere P\u00e1l (1785\u20131861) \u00edr\u00f3, nyelv\u00faj\u00edt\u00f3 \u2013 a t\u00f6bbsz\u00f6r eml\u00edtett Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny egyik alap\u00edt\u00f3ja \u2013, K\u00f6lcsey bar\u00e1tja. Ebben a lev\u00e9lben K\u00f6lcsey \u00edgy \u00edr az omin\u00f3zus \u00e9vekr\u0151l:<\/p>\n\n\n\n<p>\u201e1818\u20131823. K\u00f6lcs\u00e9n \u00e9s Csek\u00e9n igen-igen keveset dolgoztam, de dalaim alakja ekkor fejlett ki. Reggelt\u0151l m\u00e1s hajnalig szob\u00e1mban j\u00e1rk\u00e1ltam (volt eg\u00e9sz \u00e9v, hogy az udvarr\u00f3l nem mentem ki), s ha s\u00f6t\u00e9t k\u00e9peim engedt\u00e9k, a parasztdal t\u00f3nj\u00e1t tal\u00e1lgat\u00e1m. Nehezebb st\u00fadiumom eg\u00e9sz \u00e9letemben nem vala&#8230; Ennyi haszn\u00e1t vettem azon egyneh\u00e1ny n\u00e9ma esztend\u0151nek, s ezek alatt kaptam meg a rom\u00e1nc t\u00f3nus\u00e1t is. Ezen epoch\u00e1ban j\u00f6tt\u00e9l egyszer Csek\u00e9be, s l\u00e1ttad dalaim els\u0151it, s l\u00e1ttad a Vanitatum elej\u00e9t; mi a sokat vesztett kebelb\u0151l azut\u00e1n sz\u00e1rmazhatott, minekut\u00e1nna vesztes\u00e9git az emberi \u00e9let nevets\u00e9ges par\u00e1- nyis\u00e1g\u00e1hoz \u00e9s muland\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz m\u00e9rve, nyugalmas megvet\u00e9ssel tekinthette. Ezen \u00e9rz\u00e9snek, mit ez utols\u00f3 szavak nagyon csonk\u00e1n fejeznek ki, nyomait l\u00e1thatod sok akkori verseimben.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Nos ezen n\u00e9ma esztend\u0151k alatt sz\u00fcletett meg a Levelek a mesmerizmusr\u00f3l. L\u00e1that\u00f3, hogy t\u00edz \u00e9v m\u00falva K\u00f6lcsey meg sem eml\u00edti id\u00e9zett level\u00e9ben (igaz, nem eml\u00edti a Himnuszt sem). Valamit az\u00e9rt Levelei kezdet\u00e9n el\u00e1rul ind\u00edt\u00e9kaib\u00f3l, hogy tudatlan vers\u00f6nt\u0151k\u00e9nt mi\u00e9rt sz\u00e1rnyal a term\u00e9szet titkai k\u00f6z\u00e9: \u201e&#8230;te v\u00e1rsz t\u0151lem tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat a mesmerizmusr\u00f3l&#8230;\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00f6lcsey \u00edgy mutatja be a mesmerizmus atyj\u00e1t: \u201eMesmer Antal, Helv\u00e9ti\u00e1nak [\u00e9rtsd: Sv\u00e1jcnak] fia, igen szeg\u00e9ny sorsban j\u00f6tt B\u00e9csbe, s ott az orvosi tudom\u00e1nyt t\u00f6bb \u00e9vekig tanulv\u00e1n, doktori s\u00fcveget kapott, mint praktikus letelepedett, s gazdag h\u00e1zass\u00e1g \u00e1ltal j\u00f3 \u00e1llapotba tette mag\u00e1t. Ifj\u00fas\u00e1g\u00e1nak st\u00fadiumai a misztikusok val\u00e1nak, s m\u00e1r 1776-ban a doktori l\u00e9pcs\u0151re h\u00e1gt\u00e1val a plan\u00e9t\u00e1knak az emberi testre munk\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9rtekezett&#8230; V\u00e9lem\u00e9nye szerint kell lenni bizonyos az eg\u00e9sz term\u00e9szeten kereszt\u00fclfoly\u00f3 szubsztanci\u00e1nak, mely az embert az eg\u00e9sszel s az \u00e9gitestekkel \u00f6szvek\u00f6ti; ezen szubsztanci\u00e1t a mi haz\u00e1nkfia Hell Maximili\u00e1n \u00e1ltal a magnetizmusra vezettetv\u00e9n, kezdett a beteg tagokon mesters\u00e9ges m\u00e1gneseket bizonyos direkci\u00f3kban [ir\u00e1nyokban] h\u00fazogatni, majd a szenved\u0151 r\u00e9szeket m\u00e1gneseivel tart\u00f3s \u00f6szvek\u00f6ttet\u00e9sbe hozta, s a kezdet szerencs\u00e9s kimenetellel koron\u00e1ztatott. Mesmer tud\u00f3s\u00edtotta a vil\u00e1got k\u00far\u00e1ir\u00f3l, s Hellet \u00e1ll\u00edtotta fel mint tan\u00fat. De ez ler\u00e1zta mag\u00e1r\u00f3l a tan\u00fas\u00e1got, s a dolog p\u00f6rr\u00e9 v\u00e1lt&#8230; [de v\u00e9g\u00fcl] a k\u00e9t bar\u00e1t megengesztel\u0151d\u00e9k&#8230;\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Teljes eg\u00e9sz\u00e9ben id\u00e9ztem K\u00f6lcsey Mesmer biogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, amely egyike volt a magyar nyelven olvashat\u00f3 els\u0151 Mesmer-\u00e9letrajzoknak. A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netben j\u00e1rtas olvas\u00f3nak felt\u0171nhet a Hell Miksa n\u00e9v, \u00e9s jogosan teheti fel a k\u00e9rd\u00e9st: milyen kapcsolat f\u0171zte a 18. sz\u00e1zad jeles csillag\u00e1sz\u00e1t, a selmecb\u00e1nyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Maximili\u00e1n Hellt (1720\u20131792) \u2013 vagy ahogy mi, magyarok ismerj\u00fck, Hell Miks\u00e1t \u2013 Mesmerhez, az orvoshoz? Azt a Hellt, akinek \u00e9rdemei k\u00f6z\u00fcl tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szeink is (Ozog\u00e1ny Ern\u0151, Lacza Tiham\u00e9r) f\u0151leg a V\u00e9nusz bolyg\u00f3 Nap el\u0151tt elvonul\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9t emelik ki (l\u00e1sd: Ozog\u00e1ny Hell, a \u201epokoli\u201d j\u00f3 csillag\u00e1sz c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1ny\u00e1t, \u00daj Sz\u00f3, 2010. m\u00e1jus l9.)<\/p>\n\n\n\n<p>Hellnek orvost\u00f6rt\u00e9netileg is fontos szerep\u00e9re a, m\u00e1gnesess\u00e9g gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak felismer\u00e9s\u00e9re Vida M\u00e1ria orvost\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz h\u00edvta fel a figyelmet a Hell hal\u00e1l\u00e1nak 180. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ban (Orvosi Hetilap 1972, 44. sz.). Vida meger\u0151s\u00edti K\u00f6lcsey adatait: val\u00f3ban Hell h\u00edvta fel Mesmer figyelm\u00e9t a m\u00e1gnespatk\u00f3k gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra, ugyanakkor \u0151 volt az, aki els\u0151k\u00e9nt tiltakozott e gy\u00f3gym\u00f3d, a mesmerizmus egyre misztikusabb ir\u00e1nyba tol\u00f3d\u00e1sa ellen. Vida \u00fatt\u00f6r\u0151 jelleg\u0171 tanulm\u00e1nya ut\u00e1n a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz ifj. Bartha Lajos m\u00e1r Hellt a m\u00e1gneses gy\u00f3gy\u00e1szat egyik megalap\u00edt\u00f3j\u00e1nak tekinti (Bartha: Hell Miksa orvosi n\u00e9zetei \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9se, Orvosi Hetilap, 1976, 46. sz\u00e1m).<\/p>\n\n\n\n<p>Visszat\u00e9rve K\u00f6lcsey Mesmer \u00e9letrajz\u00e1hoz: az \u00e9letrajz ut\u00e1n 12 pont k\u00f6vetkezik, amely tal\u00e1n arra utal, hogy K\u00f6lcsey level\u00e9b\u0151l valami kimaradhatott. A lev\u00e9l ugyanis \u00edgy folytat\u00f3dik: \u201eA tudom\u00e1ny tartom\u00e1ny\u00e1nak egy t\u00fcnem\u00e9nye sem volt a mi napjainkban, ami nagyobb figyelmet vont volna mag\u00e1ra: mint a mesmerismus. Ezeren voltak, kik azt&#8230; fogadt\u00e1k&#8230; ezeren voltak, kik k\u00e1rhoztatt\u00e1k&#8230;\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00f6lcsey nem t\u00f6rekedett Mesmer gy\u00f3gy\u00edt\u00f3 bab\u00e9rjaira. A mesmerizmus bibli\u00e1j\u00e1nak tekinthet\u0151 Carl A. F. Kluge (1782\u20131844) t\u00f6bb kiad\u00e1st meg\u00e9rt, 612 oldalas k\u00f6nyv\u00e9t \u2013 Versuch einer Darstellung des animalischen Magnetismus, als Heilmittel azaz K\u00eds\u00e9rlet az \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9g, mint gy\u00f3gym\u00f3d bemutat\u00e1s\u00e1ra \u2013 az\u00e9rt tanulm\u00e1nyozta \u00e1t, hogy k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt \u00e9s az antikvit\u00e1s szerelmesek\u00e9nt \u00e1ll\u00e1st tudjon foglalni a Kluge \u00e9s t\u00e1rsai, a magnetist\u00e1k \u00e1ltal felvetett \u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fcgy\u00e9ben. Kluge k\u00f6nyve eredetileg 1811-ben jelent meg \u2013 K\u00f6lcsey az 1815-\u00f6s b\u00e9csi kiad\u00e1s\u00e1t forgatta \u00e9s hivatkozott ism\u00e9telten e Kluge-k\u00f6nyvre. (Csup\u00e1n a teljess\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt: a m\u00e1r eml\u00edtett erd\u00e9lyi magnetiz\u0151r, Gecse D\u00e1niel szint\u00e9n a Kluge-k\u00f6nyvb\u0151l tanulta meg a magnetiz\u00e1l\u00e1s alapfog\u00e1sait.)&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>(Az eg\u00e9sz cikk olvashat\u00f3 az Opus foly\u00f3irat 2024\/4-es sz\u00e1m\u00e1ban: <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2024\/10\/2024_opus_91_vn.pdf\">ITT<\/a>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>K\u00f6lcsey Ferenc, ahogy nem ismerj\u00fck \u2013 levelei a mesmerizmusr\u00f3l, avagy \u00e1llati m\u00e1gnesess\u00e9gr\u0151l A reformkor el\u0151tti id\u0151szak legismertebb foly\u00f3irata az 1817-t\u0151l megjelen\u0151 Tudom\u00e1nyos Gy\u0171jtem\u00e9ny volt. 1828-ban, a tudom\u00e1ny halad\u00e1sa ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k az I. k\u00f6tetben figyelemfelkelt\u0151 \u00e9rtekez\u00e9st olvashattak Az \u00e1llati Magnetismus nyomair\u00f3l &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2029\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":17,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-2029","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2029","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2029"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2029\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3074,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2029\/revisions\/3074"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/17"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2029"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}