{"id":2620,"date":"2025-02-19T11:03:00","date_gmt":"2025-02-19T09:03:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2620"},"modified":"2025-11-18T11:49:12","modified_gmt":"2025-11-18T09:49:12","slug":"hogya-gyorgy","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2620","title":{"rendered":"Hogya Gy\u00f6rgy"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"has-black-color has-text-color has-link-color wp-elements-624753cbff2984f33fc1a319dee5901e\"><strong>A csapda<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-02-19T11:03:00+02:00\">2025-02-19<\/time><\/div>\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p><em>A csapda l\u00e9nyege, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amib\u0151l a \u201evad\u201d nem menek\u00fclhet, nem \u00faszhatja meg sz\u00e1razon, erk\u00f6lcsileg semmik\u00e9pp\u2026, be kell s\u00e1rozni a delikvenst, lehetetlenn\u00e9 kell tenni, hogy deaktiv\u00e1lj\u00e1k a c\u00e9lcsoportban val\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get.<\/em><\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group\"><div class=\"wp-block-group__inner-container is-layout-constrained wp-block-group-is-layout-constrained\">\n<div class=\"wp-block-group\"><div class=\"wp-block-group__inner-container is-layout-constrained wp-block-group-is-layout-constrained\">\n<p>Y. atya temet\u00e9s\u00e9n a harangl\u00e1bon k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3 feh\u00e9r galambot b\u00e1multam a tol\u00f3sz\u00e9kemb\u0151l. \u0150 meg a hatalmas t\u00f6meget szemrev\u00e9telezte f\u00e9lrehajtott fejjel, ahogy azt a galambok, a ty\u00fakok \u00e9s olykor a v\u00e1laszra v\u00e1r\u00f3, feleltet\u0151, undok tan\u00e1rok szokt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p>A temet\u00e9sen sok h\u00edv\u0151 jelent meg, de azt a k\u00e9t alakot, akik Y. atya hal\u00e1l\u00e1\u00e9rt feleltek, nem l\u00e1ttam.<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya hal\u00e1l\u00e1nak konkr\u00e9t ok\u00e1t senki sem tudja. Az orvos \u201ebiol\u00f3giai hal\u00e1lt\u201d (az \u00e9l\u0151 szervezet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek visszaford\u00edthatatlan, v\u00e9gleges le\u00e1ll\u00e1s\u00e1t) \u00e1llap\u00edtott meg, ami egy nyolcvann\u00e9gy \u00e9ves \u00f6regembern\u00e9l nem meglep\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p>Az esettel kapcsolatos meglepet\u00e9ssel \u00e9n magam, pontosabban az \u00e9n t\u00f6rt\u00e9netem szolg\u00e1lhat. Mondom ezt annak ellen\u00e9re, hogy az ut\u00f3lagos \u00e9rtelmez\u00e9sek mindig is k\u00edv\u00e1nnival\u00f3t hagynak maguk ut\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya a h\u00faszas \u00e9vekben ker\u00fclt a falunkba. Pontos \u00e9vre nem eml\u00e9kszem. A falubeliek elmond\u00e1sa alapj\u00e1n 1920-ban m\u00e9g Kass\u00e1n tev\u00e9kenykedett, \u00e9s \u0151 is egyike volt azon sz\u00e1zhatvan\u00f6t papnak \u00e9s szerzetesnek, akik ki\u00e1lltak Fischer-Colbrie p\u00fcsp\u00f6k mellett, \u00e9s 1924-ben, amikor a hatalmas \u00e1rv\u00edz elvitte az eg\u00e9sz falut, a k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9sn\u00e9l m\u00e1r \u0151 is itt seg\u00edtett.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>J\u00f3magam csak 1947-ben tal\u00e1lkoztam vele el\u0151sz\u00f6r, eleinte csak a balesetemr\u0151l \u00e9s annak k\u00f6vetkezm\u00e9nyeir\u0151l besz\u00e9lgett\u00fcnk, k\u00e9s\u0151bb, mikor kider\u00fclt, hogy tudok sakkozni, rendszeresen tal\u00e1lkoztunk.<\/p>\n\n\n\n<p>B\u00e1r meglep\u0151nek t\u0171nhet, Y. atya lelkes csod\u00e1l\u00f3ja volt a tudom\u00e1nynak. Meggy\u0151z\u0151d\u00e9ssel vallotta, hogy mondjon b\u00e1rmi \u00fajat a tudom\u00e1ny, fedezzenek fel a tud\u00f3sok b\u00e1rmilyen \u00faj jelens\u00e9get, sz\u00e1m\u00e1ra mindez csak Isten l\u00e9t\u00e9t bizony\u00edtja. Nem akartam elhinni, de ennek a kis, Isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1nak a k\u00f6nyves szekr\u00e9nyeiben a Katholikus Szemle, a Magyar Kult\u00fara, a Religio \u00e9s a Vig\u00edlia mellett tudom\u00e1nyos k\u00f6nyvek, foly\u00f3iratok sorakoztak. A Budapestr\u0151l hozatott foly\u00f3irataiban Wolfgang Pauli (Pauli-elv, 1925), F.C Leonard (Kuiper-\u00f6v, 1930) \u00e9s Fritz Zwicky (Szupern\u00f3va, 1934 ) elm\u00e9leteir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sok \u00e9pp\u00fagy megtal\u00e1lhat\u00f3k voltak, mint mondjuk, Darwin levelei \u00e9s Nietzsche egyh\u00e1zat b\u00edr\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1sai. Ezekben a h\u00faszas-harmincas \u00e9vekben m\u00e9g nem ismertem \u0151t, de a k\u00e9s\u0151bbiekben m\u00e1r szem\u00e9lyesen is soron k\u00f6vethettem a sors\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>Izgultam \u00e9rte 1947-ben, amikor \u2013 magyars\u00e1ga miatt \u2013 b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k, \u00e9s izgultam 1950. \u00e1prilis 13-\u00e1n, a barb\u00e1r \u00e9jszaka sor\u00e1n is, amikor az egyh\u00e1zakat er\u0151szakosan felsz\u00e1molt\u00e1k, \u00e9s a szerzeteseket n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra leforg\u00e1sa alatt gy\u0171jt\u0151t\u00e1borokba hurcolt\u00e1k. Mindezeket szerencs\u00e9sen t\u00fal\u00e9lte \u00e9s 1953-ban m\u00e1r izgatottan h\u00e1nytuk-vetett\u00fck meg Stanley Millernek a Chicag\u00f3i Egyetemen v\u00e9gzett \u201elombikos\u201d k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t. (Fogott k\u00e9t lombikot, az egyikben kis v\u00edz volt, a m\u00e1sikban egy g\u00e1zkever\u00e9k, met\u00e1nb\u00f3l, amm\u00f3ni\u00e1b\u00f3l \u00e9s hidrog\u00e9n-szulfidb\u00f3l. A kett\u0151t \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte, egy-egy szikr\u00e1t adott hozz\u00e1, mintha vill\u00e1mlana. N\u00e9h\u00e1ny nap m\u00falva a vizet tartalmaz\u00f3 lombik s\u00e1rg\u00e1sz\u00f6ldre v\u00e1ltozott, mert kialakultak benne az aminosavak, zs\u00edrsavak, cukrok s m\u00e1r szerves vegy\u00fcletek.)<\/p>\n\n\n\n<p>Eml\u00e9kszem, Y. atya fej\u00e9t ingatva szel\u00edden mosolygott a Nobel-d\u00edjas Harold Urey kijelent\u00e9s\u00e9n, miszerint: \u201eHa a Teremt\u0151 nem \u00edgy csin\u00e1lta, akkor t\u00falbonyol\u00edtotta a dolgot!\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Nem, val\u00f3ban nem \u00edgy csin\u00e1lta \u2013 mondta el\u00e9gedetten. \u2013 Ugyan ki felt\u00e9telezhet egy\u00e1ltal\u00e1n ilyesmit? \u2013 k\u00e9rdezte azzal a hangs\u00fallyal, amely egy\u00e9rtelm\u0171en \u201ehely\u00e9re tette\u201d Harold Ureyt.<\/p>\n\n\n\n<p>A tudom\u00e1nyban mindig fontosabb kell, hogy legyen az igaz, mintsem, hogy kinek van igaza \u2013 tette hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n<p>\u201eAz ostobas\u00e1g olykor boszork\u00e1nyos \u00fcgyess\u00e9ggel tudja kisaj\u00e1t\u00edtani a tudom\u00e1ny felfedez\u00e9seit\u2026\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Y. aty\u00e1t a tudom\u00e1ny mellett sok m\u00e1s is foglalkoztatta. Folyamatosan csemeg\u00e9zett m\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3iratokban, s\u0151t, nem tudom honnan, de a sakkasztal fel\u00e9 rendelt egy Magritte-reprodukci\u00f3t, amely az <em>Emberi l\u00e9t<\/em> c\u00edmet viselte.\u201eAz ablak el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott k\u00e9p, amely pontosan ugyanazt a t\u00e1jat \u00e1br\u00e1zolja, mint ami odakint l\u00e1that\u00f3. \u00cdgy a k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 fa eltakarja a m\u00f6g\u00f6tte l\u00e9v\u0151 igazi f\u00e1t\u201d \u2013 \u00edrta r\u00f3la az alkot\u00f3ja, \u00e9s ezen gyakran elgondolkoztam. A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 fa eltakarja a m\u00f6g\u00f6tte l\u00e9v\u0151 igazi f\u00e1t. Vajon nem \u00edgy vagyunk sok mindennel az \u00e9letben? Az \u00e9let\u00fcnket \u2013 \u00e9s ez nagyban a tudom\u00e1ny \u201emajmol\u00e1s\u00e1nak\u201d az eredm\u00e9nye \u2013 \u00e1ltalunk \u00e9rtelmesnek min\u0151s\u00edtett k\u00e9rd\u00e9sek ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k, \u00e9s term\u00e9szetesen \u00e9rtelmes v\u00e1laszokat v\u00e1runk cser\u00e9be. Ugyanakkor fogalmunk sincs az igazi \u00e9letr\u0151l \u2013 amelyet k\u00e9rd\u00e9seinkkel eltakartunk \u2013, hiszen az \u00e9let \u00e9ppoly megfoghatatlan, mint az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00f6z\u00f6tti er\u0151t\u00e9r. Az \u00e9let, mint olyan nem l\u00e9tezik! Mik\u00e9pp anyag sem l\u00e9tezik. Min\u00e9l alaposabban szeletelj\u00fck az elemi r\u00e9szecsk\u00e9ket, ann\u00e1l el\u00e9rhetetlenebbnek t\u0171nik az anyag, \u00e9s az \u00e9let l\u00e9nyeg\u00e9nek megragad\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p>Ezek alapj\u00e1n tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151 \u00e9s megbocs\u00e1that\u00f3 Nietzsche \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, miszerint sz\u00e1m\u00e1ra (nyilv\u00e1n m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sb\u0151l) az \u00e9let csak eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9gk\u00e9nt igazolhat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00dcgyes fest\u0151 ez a Magritte.<\/p>\n\n\n\n<p>Az atya ugyanakkor lelkesen f\u00e9nyk\u00e9pezgetett is. A Budapesten lak\u00f3 nagyb\u00e1tyj\u00e1t\u00f3l m\u00e9g r\u00e9gebben kapott egy Colios g\u00e9pet, \u00e9s ezzel szinte mindent meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett. Hatalmas gy\u0171jtem\u00e9nye lett apr\u00f3 kis \u00fcveglapocsk\u00e1kra mentett \u00e9letk\u00e9pekb\u0151l; falubelieket, t\u00e1jakat, s\u0151t \u00f6nmag\u00e1t is nemegyszer lencsev\u00e9gre kapta. Nagyon mulats\u00e1gosnak tal\u00e1ltuk, amikor egy olyan k\u00e9pet k\u00e9sz\u00edtett, amelyen \u00f6nmag\u00e1val sakkozik a tisztelend\u0151 \u00far. H\u00e1t az fergeteges! K\u00e9tszer szerepel a k\u00e9pen, egyszer szemben \u00fcl a kis sakkasztaln\u00e1l, egyszer meg f\u00e9lig h\u00e1ttal, de csak annyira, hogy az\u00e9rt felismerhet\u0151 legyen. Van olyan k\u00e9pe is, amelyiken \u00fagy n\u00e9z ki, mintha a v\u00edzen j\u00e1rna, pedig csak a P\u00e1sztor Laci\u00e9k ladikj\u00e1ban \u00e1ll, de valahogy, valamilyen m\u00f3don \u00fagy kispekul\u00e1lta a tisztelend\u0151 \u00far, hogy a n\u00e1dasban a ladik nem l\u00e1tszik, a v\u00edzt\u00fck\u00f6r viszont igen. Ett\u0151l olyan mintha lebegne a v\u00edz felett. M\u00f3k\u00e1s ember is tudott lenni ez az Y. atya!<\/p>\n\n\n\n<p>A legnagyobb szenved\u00e9ly\u00e9r\u0151l azonban m\u00e9g nem besz\u00e9ltem: megr\u00f6gz\u00f6tten gy\u0171jt\u00f6tt minden faluban fellelhet\u0151 \u00e9rt\u00e9ket. \u00c9nekeket, mes\u00e9ket, mond\u00f3k\u00e1kat jegyzett le, k\u00e9peslapokat, r\u00e9gi bank\u00f3kat, \u00e9rtes\u00edt\u00e9seket gy\u0171jt\u00f6tt, s napl\u00f3iba feljegyezte a k\u00f6zs\u00e9g minden eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 esem\u00e9ny\u00e9t. Idej\u00e9nek nagy r\u00e9sz\u00e9t a gyermekek nevel\u00e9s\u00e9nek szentelte, \u00e9s a vil\u00e1g m\u00e9g felt\u00e1ratlan titkai ir\u00e1nti \u0151szinte csod\u00e1lattal mes\u00e9lt nekik mindenr\u0151l, amit szerinte fel tudtak dolgozni, meg tudtak \u00e9rteni. Mikor r\u00e1k\u00e9rdeztem, olyasmit v\u00e1laszolt, hogy a tud\u00e1sv\u00e1gyat m\u00e1r gyermekkorban be kell \u00e9p\u00edteni a gyermek t\u00f6bbi, \u00e9lettani jelens\u00e9ge k\u00f6z\u00e9. El\u00e9g fura kijelent\u00e9s egy tisztelend\u0151t\u0151l, de Y. atya ilyen fura alak volt, s ezzel egy\u00fctt szerett\u00fck.<\/p>\n\n\n\n<p>Egyfajta tehets\u00e9gvizsg\u00e1latot is v\u00e9gzett \u00e9s azonnal figyelmeztette a tan\u00edt\u00f3t, melyik gyermeknek mihez van tehets\u00e9ge. Ha \u00e9nek, akkor \u00e9nekkar, ha szavalat, akkor szaval\u00f3versenyek, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\n\n\n\n<p>Mint eml\u00edtettem, a huszonn\u00e9gyes \u00e1rv\u00edz ut\u00e1n k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk \u00e1ttelep\u00fclt a foly\u00f3 lejt\u0151s, jobb partj\u00e1r\u00f3l a magasabb, bal oldalra \u00e9s b\u00e1r j\u00f3 sok\u00e1 tartott, a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9re fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj templomunk is. A r\u00e9gi k\u00f6zs\u00e9gb\u0151l csak a templom \u00e9s az \u00d3cskay Antal kassai megy\u00e9sp\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal \u00e1ll\u00edttatott k\u0151kereszt maradt meg. \u00c9vekig teh\u00e1t, m\u00e1s megold\u00e1s h\u00edj\u00e1n a r\u00e9gi templomba j\u00e1rtunk, \u00e9s a k\u0151kereszt mellett tov\u00e1bbra is rendszeresen megeml\u00e9kezt\u00fcnk a helyhez, pontosabban a kegyhelyhez k\u00f6thet\u0151 jelens\u00e9gr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>Arr\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l van sz\u00f3, amely r\u00e9g\u00f3ta ismert nemcsak a falu lakosai, hanem a k\u00f6rny\u00e9k minden h\u00edv\u0151 embere k\u00f6r\u00e9ben. Valamikor r\u00e9gen egy feh\u00e9r galamb sz\u00e1llt le a foly\u00f3 jobb oldal\u00e1n az egyik bokorra, \u00e1m felriasztotta az ott b\u00e9k\u00e9sen szuny\u00f3k\u00e1l\u00f3 p\u00e1sztort, aki els\u0151 meglepet\u00e9s\u00e9ben az ostor\u00e1val fel\u00e9je suhintott. M\u00e1snap a falu n\u00e9p\u00e9nek ugyanazon a helyen megjelent a Sz\u0171zanya, arc\u00e1n az ostorcsap\u00e1s seb\u00e9vel. Galamb k\u00e9p\u00e9ben akarta megjel\u00f6lni tisztelet\u00e9nek hely\u00e9t, de elriasztott\u00e1k. A galamb teh\u00e1t elrep\u00fclt \u00e9s meg sem \u00e1llt M\u00e1riap\u00f3csig, ahol azt\u00e1n a k\u00e9s\u0151bbiekben sok csod\u00e1latos dolog t\u00f6rt\u00e9nt. Hja, bizony, ha az a p\u00e1sztor \u201ev\u00e9letlen\u00fcl\u201d nem zavarja el, lehet, hogy most a mi falunk lenne olyan h\u00edres, mint M\u00e1riap\u00f3cs! De nem \u00edgy t\u00f6rt\u00e9nt\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya erre azt mondta nekem, hogy nem l\u00e9tezhet olyan emberi l\u00e9ny, aki ak\u00e1r a term\u00e9szet jelens\u00e9geit, ak\u00e1r Isten cselekedeteit a maguk teljess\u00e9g\u00e9ben felfoghatn\u00e1. Nos, a mi kegyhely\u00fcnkkel is hasonl\u00f3 lehet a helyzet: hinn\u00fcnk kell abban, hogy Isten tervei hi\u00e1nytalanul megval\u00f3sulnak majd.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 A v\u00e9letlen nem lehet Isten m\u0171ve \u2013 \u00e1ll\u00edtotta Y. atya. \u2013 A v\u00e9letlen Isten tagad\u00e1sa. Kiz\u00e1rj\u00e1k egym\u00e1st \u2013 jelentette ki ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151 hangon, \u00e9s \u00e9n gondosan let\u00f6r\u00fcltem arcomr\u00f3l a szarkasztikus mosolyomat. Azt a sakkpartit elvesz\u00edtettem. Ez\u00e9rt sem \u00edrom teh\u00e1t, hogy a k\u00e9t alak v\u00e9letlen\u00fcl ker\u00fclt a falunkba.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem. Eg\u00e9szen bizonyos, hogy nem v\u00e9letlen\u00fcl j\u00f6ttek, csak akkor m\u00e9g nem \u00e9rtettem pontosan Isten sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>II.<\/p>\n\n\n\n<p>A kora ny\u00e1ri id\u0151 j\u00f3 \u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6lt\u00f6tte el az embereket. 1974 elej\u00e9n k\u00e9szen \u00e1llt az \u00faj templomunk, \u00e9s Y. atya a hivatalos \u00e1tad\u00e1si enged\u00e9lyre v\u00e1rt, valamint a templom felszentel\u00e9s\u00e9vel j\u00e1r\u00f3 feladatokat int\u00e9zte nagy buzgalommal. N\u00e9hanap azonban id\u0151t szak\u00edtott a huszonegyn\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve tart\u00f3 szok\u00e1sos sakkpartinkra is, \u00e9s aznap \u00e9pp egy ilyen nap volt.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy aut\u00f3 hajtott a pl\u00e9b\u00e1nia el\u00e9, \u0151 fel\u00e1llt a sakkasztalt\u00f3l, melyen \u00e9ppen v\u00e9res csat\u00e1t v\u00edvtunk, kitekintett az ablakon, kis t\u00fcrelmet k\u00e9rt \u00e9s kiment, hogy fogadja az \u00e9rkez\u0151ket. \u00c9n ott maradtam, \u00e9s azon t\u00f6rtem a fejem, mik\u00e9nt menthetem meg a megmaradt husz\u00e1romat.<\/p>\n\n\n\n<p>Azt\u00e1n \u00e9n is fel\u00e1lltam \u00e9s a f\u00fcgg\u00f6ny m\u00f6g\u00fcl kipillantva azt l\u00e1ttam, hogy az idegen rendsz\u00e1m\u00fa kocsib\u00f3l k\u00e9t alak sz\u00e1ll ki. Egyik\u00fck testesebb, magas f\u00e9rfi, a m\u00e1sik alacsonyabb \u00e9s olyan keret n\u00e9lk\u00fcli szem\u00fcveget visel, ami tudom\u00e1som szerint ugyancsak dr\u00e1ga j\u00f3sz\u00e1g. A magasabb f\u00e9rfi viselked\u00e9s\u00e9b\u0151l, vagy nem is tudom mit\u0151l, olyan \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1madt, hogy a szem\u00fcveges a mark\u00e1nsabb. Mintha \u0151 lenne a f\u0151n\u00f6k, b\u00e1r fogalmam sem volt, melyik hivatalt k\u00e9pviselik. Arra tippeltem, hogy a templom kollaud\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00fcgy\u00e9ben j\u00f6ttek.<\/p>\n\n\n\n<p>A helyis\u00e9g, amelyben sakkoztunk, \u00e9s a veranda k\u00f6z\u00f6tt fek\u00fcdt a fogad\u00f3szoba, amelyben Y. atya a vend\u00e9geket hellyel k\u00edn\u00e1lta. Szer\u00e9ny, halk hangj\u00e1t alig hallottam, pedig a szomsz\u00e9d szob\u00e1ban a nyitott ajt\u00f3kon kereszt\u00fcl izgatottan \u00e9s csendben v\u00e1rtam, milyen \u00fcgyben keresik az aty\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00e9rd\u00e9sre, hogy a templom felszentel\u00e9s\u00e9nek \u00fcgy\u00e9ben j\u00f6ttek-e, egy \u00f6bl\u00f6sebb, f\u00e9rfias hang v\u00e1laszolta, hogy igen, ahogy vessz\u00fck. \u0150 lehetett a magasabb f\u00e9rfi.<\/p>\n\n\n\n<p>Csakhogy el\u0151tte tiszt\u00e1zni szeretn\u00e9nek valamit. Ugyan mit, k\u00e9rdezte \u00e9rtetlen\u00fcl az atya.<\/p>\n\n\n\n<p>Ismeri \u00f6n E. p\u00e1tert, t\u00f6rt el\u0151 v\u00e1ratlanul a k\u00e9rd\u00e9s, mintha valamif\u00e9le gyan\u00fas\u00edtgat\u00e1s, valami eltussolni val\u00f3 \u00fcgy ker\u00fclne itt ter\u00edt\u00e9kre.<\/p>\n\n\n\n<p>Igen, term\u00e9szetesen, hangzott a szel\u00edd v\u00e1lasz, m\u00e9g a harmincas \u00e9vekben itt szolg\u00e1lt a szomsz\u00e9d k\u00f6zs\u00e9gben.<\/p>\n\n\n\n<p>Miut\u00e1n \u00e9n csak 1947 ut\u00e1n ker\u00fcltem a k\u00f6zs\u00e9gbe, err\u0151l a bizonyos E. p\u00e1terr\u0151l is csak Y. atya elbesz\u00e9l\u00e9seib\u0151l hallottam. \u00c9rdekes figura volt. Az amerikai Pennsylvani\u00e1b\u00f3l k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt R\u00f3m\u00e1ba, ott v\u00e9gezte el a P\u00e1pai Gregori\u00e1n Egyetemet, ott szentelt\u00e9k papp\u00e1, majd nem tudni mi m\u00f3don, a szomsz\u00e9dos kolostorba ker\u00fclt, s p\u00e1r \u00e9vig itt tev\u00e9kenykedett. 1935-ben azonban kiment Ukrajn\u00e1ba, s egy id\u0151re nyoma veszett. Y. atya k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyh\u00e1zi ismer\u0151sei r\u00e9v\u00e9n pr\u00f3b\u00e1lt nyom\u00e1ra bukkanni, meglehet\u0151sen kiterjedt levelez\u00e9st v\u00e9gzett ez \u00fcgyben, de E. p\u00e1terr\u0151l csak annyit siker\u00fclt megtudnia, hogy eleinte Barbowo k\u00f6zs\u00e9gben tev\u00e9kenykedett, k\u00e9s\u0151bb k\u00e9nyszermunk\u00e1ra sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k Szib\u00e9ri\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00e9t f\u00e9rfit teh\u00e1t E. p\u00e1ter \u00e9rdekelte.<\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00e1momra ett\u0151l a pillanatt\u00f3l kezdve nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy a k\u00e9t \u201ehivatalnok\u201d nem hivatalnok. Az \u00e9rvel\u00e9s\u00fck azt is el\u00e1rulta, mif\u00e9l\u00e9k. Ezek a titkosok abban a hitben \u00e9ltek, hogy ha az emberben azt az \u00e9rz\u00e9st keltik, hogy \u201etudnak valamit\u201d, akkor az ember m\u00e1r att\u00f3l tart, \u201emindent\u201d tudnak r\u00f3la. Pedig dehogyis.<\/p>\n\n\n\n<p>Most, a templomszentel\u00e9s\u00fcnk \u00e9v\u00e9ben, 1974-ben m\u00e1r minden \u00e9rtelmes ember sz\u00e1m\u00e1ra nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, hogy az eg\u00e9sz rendszer tulajdonk\u00e9ppen nem is az egyszer\u0171 emberek \u00f6ntudatoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, sokkal ink\u00e1bb az uralmon l\u00e9v\u0151 kommunist\u00e1k erk\u00f6lcs\u00e9r\u0151l. Valamif\u00e9le igazs\u00e1goss\u00e1g l\u00e1tszat\u00e1t keltve olyan egyenl\u0151sdi-rendszert hoztak l\u00e9tre, amelyben mindenk\u00e9ppen az \u0151 akaratuk \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt, \u00e9s ez volt benne az aljas. Az egyh\u00e1zakat term\u00e9szetesen zsigerb\u0151l ut\u00e1lt\u00e1k, s az enged\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s tilt\u00e1s v\u00e1ltoz\u00f3 szakaszai k\u00f6z\u00f6tt egyre intenz\u00edvebben pr\u00f3b\u00e1ltak beavatkozni az egyh\u00e1z bels\u0151 \u00fcgyeibe. Igen, olykor megengedt\u00e9k egy-egy \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, de mint egyre nyilv\u00e1nval\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lt, a k\u00f6zs\u00e9g\u00fcnk eset\u00e9ben is, \u00e1ra lesz az enged\u00e9lynek. Ezt m\u00e1r a csontjaimban \u00e9reztem.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s az\u00f3ta milyen kapcsolatban van E. p\u00e1terrel, hangzott a c\u00e9lir\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9s.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Mindenki tudta, Y. atya, a titkosak, s\u0151t m\u00e9g \u00e9n is, hogy itt nem lehet semmif\u00e9le kapcsolatr\u00f3l besz\u00e9lni, de a j\u00f3 csapda l\u00e9nyege, hogy kiv\u00e9dhetetlen.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>L\u00e1thatja, mindent tudunk mag\u00e1r\u00f3l, birtokunkban vannak a levelei, folytatta a h\u00e1l\u00f3 sz\u00f6v\u00e9s\u00e9t vagy ink\u00e1bb a fojtogat\u00e1st a hang tulajdonosa.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp;Eg\u00e9sz id\u0151 alatt csak az egyik besz\u00e9lt. Mindig csak ugyanaz. A m\u00e1sik meg sem sz\u00f3lalt.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9n csak szerettem volna megtudni, mi t\u00f6rt\u00e9nt a rendt\u00e1rsammal.<\/p>\n\n\n\n<p>Eg\u00e9szen biztos, hogy csak ennyit akart tudni, hangzott a g\u00fanyos k\u00e9rd\u00e9s, s ebben benne volt \u2013 ezt el\u0151re \u00e9reztem, nemhi\u00e1ba sakkozom \u00e9vek \u00f3ta \u2013 egy komoly, el\u0151re megfontolt v\u00e1d magja: k\u00e9mked\u00e9s.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Elk\u00e9pzeltem, hogy a fej\u00e9t kaj\u00e1nul f\u00e9lrebillentve tartja, ahogy a galambok, a ty\u00fakok \u00e9s a feleltet\u0151 tan\u00e1rok szokt\u00e1k. \u00c9reztem, hogy E. p\u00e1ter \u00fcgye \u00e9s a templomszentel\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg, \u00e9s ez egykett\u0151re ki is fog der\u00fclni\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya is sakkozott. \u0150 is \u00e9rezte a szor\u00edt\u00e1st. Hallgatott. A k\u00e9t \u201eokost\u00f3ni\u201d persze a \u201ebesz\u00e9lget\u00e9s\u201d elej\u00e9n elfelejtette megk\u00e9rdezni, hogy egyed\u00fcl tart\u00f3zkodik-e a pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1n, \u00e9s mivel most m\u00e1r ugyancsak el\u0151rehaladtak a besz\u00e9lget\u00e9sben, rem\u00e9ltem, nem is ker\u00fcl r\u00e1 sor. Tov\u00e1bbra is csendben \u00e1lltam az ablakn\u00e1l, m\u00e9g a leveg\u0151v\u00e9telre is \u00fcgyeltem. Trag\u00e9di\u00e1t \u00e9reztem a leveg\u0151ben, \u00e9s nem tudtam elej\u00e9t lehet-e venni. A trag\u00e9di\u00e1nak ugyanis nem lehet elej\u00e9t venni, ez\u00e9rt trag\u00e9dia. Ahogy ezt a k\u00f6nyvespolcon \u00e1ll\u00f3 Arisztotel\u00e9sz egyik munk\u00e1ja is meg\u00e1llap\u00edtja. De h\u00e1t mik\u00e9ppen lehet egy ilyen, a titkosok sz\u00e1m\u00e1ra sz\u00e1nalmas kis esem\u00e9nyb\u0151l, mint az E. p\u00e1ter ut\u00e1n val\u00f3 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s, vagy egy templomszentel\u00e9s, trag\u00e9dia? Mi lehet az oka? Nem \u00e9rtettem.<\/p>\n\n\n\n<p>A jellegzetesen er\u0151s, bar\u00e1ts\u00e1gosnak t\u0171nni akar\u00f3, ugyanakkor utas\u00edt\u00f3 hang r\u00e1t\u00e9rt erre is.<\/p>\n\n\n\n<p>Van egy megold\u00e1s, k\u00f6z\u00f6lte, de Y. atya erre nem felelt, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak k\u00e9rd\u0151en n\u00e9zett a hang tulajdonos\u00e1ra. A r\u00e9gi templomot le kell rombolni, robbant a nagy csendbe a bejelent\u00e9s.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>H\u00e1t err\u0151l van sz\u00f3! Minden vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00faj templomot csak akkor engedik \u00e1tadni, ha a r\u00e9git \u2013 sejthet\u0151, mif\u00e9le elgondol\u00e1sb\u00f3l \u2013 lerombolj\u00e1k. Igen, \u00e9reztetni kell a hatalmukat. Ne menjen ez csak olyan k\u00f6nnyen!<\/p>\n\n\n\n<p>Azt k\u00edv\u00e1nj\u00e1k, egyezzem bele a r\u00e9gi templomunk lerombol\u00e1s\u00e1ba, k\u00e9rdezte hitetlenkedve Y. atya.<\/p>\n\n\n\n<p>Neeeem, \u00f6n nem beleegyezni fog, hanem egyenesen k\u00e9rni fogja ezt, hangzott f\u00e9lre\u00e9rthetetlen hangnemben.<\/p>\n\n\n\n<p>Nesze neked Arisztotel\u00e9sz! Itt van a fordulat. S\u0151t \u201eA\u201d fordulat. \u201ea szerepl\u0151 (tragikus h\u0151s) a n\u00e9z\u0151vel egy\u00fctt felismeri, hogy cselekedetei, sz\u00e1nd\u00e9kai nem megval\u00f3s\u00edthat\u00f3k, eddigi cselekv\u00e9sei, tettei \u00e9rtelmetlenek voltak vagy \u00e9pp ellenkez\u0151 hat\u00e1st eredm\u00e9nyeztek.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>\u00cdgy lesz teh\u00e1t egy sz\u00e1nalmas kis \u00fcgyb\u0151l trag\u00e9dia.<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya \u00e9let\u00e9ben ez lett az a pont, amikor felismerte, hogy sz\u00e1nd\u00e9ka az \u00faj templommal, annak \u00e1tad\u00e1s\u00e1val, felszentel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban megval\u00f3s\u00edthatatlan. Legal\u00e1bbis az \u0151 sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem csod\u00e1lkoztam, hogy erre nem tudott mit felelni. Mint eml\u00edtettem, nem volt gy\u00e1va ember, magyars\u00e1g\u00e1\u00e9rt, hit\u00e9\u00e9rt b\u00f6rt\u00f6nben is \u00fclt, s\u0151t a kora miatt sem v\u00e1rtam, hogy gy\u00e1v\u00e1n fog reag\u00e1lni. Tapasztalatb\u00f3l tudta, mik\u00e9nt pofozt\u00e1k-vert\u00e9k meg nem egy sors- \u00e9s rendt\u00e1rs\u00e1t, de szerintem ez sem t\u00e1ntor\u00edtotta el. Ink\u00e1bb azt latolgatta, \u00e9rdemes-e azzal foglalkoznia, hogy meggy\u0151zze ezeket az embereket. Mert egy intelligens hitetlen sz\u00e1m\u00e1ra is elviselhetetlen egy intelligens katolikus, de ezekkel az emberekkel, akiket csak tudatlans\u00e1guk jellege k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg gazd\u00e1ikt\u00f3l, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rtelmetlen dolognak t\u0171nt vit\u00e1t nyitni.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha le akarj\u00e1k rombolni a templomot, arra pontos el\u0151\u00edr\u00e1sok vannak, sz\u00f6gezte le Y. atya. Fokozatosan, visszafel\u00e9 haladva kell a r\u00e9gi \u00e9s m\u00e9g r\u00e9gebbi korok eml\u00e9keit felt\u00e1rni, restaur\u00e1lni \u00e9s t\u00e1rolni.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem lesz itt semmif\u00e9le t\u00e1rol\u00e1s, v\u00e1gott k\u00f6zbe a k\u00e9rlelhetetlen hang. Felrobbantjuk, a k\u00f6veket pedig az emberek felhaszn\u00e1lhatj\u00e1k az \u00e9p\u00edtkez\u00e9seiken. Ennyi.<\/p>\n\n\n\n<p>A pillanatnyi csendben \u00e9n is elb\u00facs\u00faztam a templomunkt\u00f3l. Ugyanolyan tehetetlennek \u00e9reztem magam, mint Y. atya. Vajon hogyan reag\u00e1lnak majd a falubeliek a h\u00edrre? Vagy csak titokban bontj\u00e1k le minden bejelent\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl? Esetleg egy reggel robban\u00e1sra \u00e9bred\u00fcnk, \u00e9s tudom\u00e1sul vessz\u00fck, hogy nincs r\u00e9gi templomunk?<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya hallgat\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00fagy \u00edt\u00e9ltem, nem \u00edrja al\u00e1 a templom lebont\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00e9rv\u00e9nyt.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p>Gondolja meg, hangzott a v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s, majd pillanatnyi, f\u00e9lelemkelt\u0151 v\u00e1rakoz\u00e1s ut\u00e1n a verandaajt\u00f3 csap\u00f3d\u00e1sa \u00e9s ez elrobog\u00f3 aut\u00f3 motorz\u00fag\u00e1sa vetett v\u00e9get a jelenetnek.<\/p>\n\n\n\n<p>A partit m\u00e1r nem fejezt\u00fck be. S\u0151t egyetlen m\u00e1s partit sem. Y. atya eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rt, s\u00fcrg\u0151s elint\u00e9znival\u00f3ja akadt, mondta udvariasan, \u00edgy a h\u00e1ts\u00f3 ajt\u00f3n kikarik\u00e1ztam a sz\u00e9kemmel \u00e9s hazamentem.<\/p>\n\n\n\n<p>Eg\u00e9sz \u00e9jjel nem aludtam, a lehets\u00e9ges \u201emegold\u00e1sokon\u201d t\u00f6rtem a fejem. M\u00e1snap \u00e9n tal\u00e1ltam r\u00e1. No, nem a megold\u00e1sra, hanem Y. aty\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p>Az els\u0151, ami felt\u0171nt, hogy a sakkasztal felett l\u00f3g\u00f3 Magritte-reprodukci\u00f3t egy m\u00e1sik k\u00e9pre cser\u00e9lte valaki. Poussin k\u00e9p\u00e9nek m\u00e1solata az adott helyzetben bizarr \u00e9rtelmet kapott: <em>Et in Arcadia ego<\/em>. \u00c1rk\u00e1di\u00e1ban is ott vagyok, mondja a Hal\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n<p>Y. atya pedig ott \u00fclt a k\u00e9p alatt, a sakkasztal mellett, ugyan\u00fagy, mint azon a bizonyos f\u00e9nyk\u00e9pen, melyen \u00f6nmag\u00e1val sakkozik, igaz feje f\u00e9lrebillent, mintha azt jelezn\u00e9, \u00e9n l\u00e9ptem, ti most mit l\u00e9ptek? A kih\u00edvott orvos nem tal\u00e1lt k\u00fcls\u00e9relmi nyomot, term\u00e9szetes hal\u00e1l, \u00e1llap\u00edtotta meg.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9n \u00fagy \u00e9reztem, nem volt term\u00e9szetes ez a hal\u00e1l. Lehet csapd\u00e1b\u00f3l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9snek, \u00e9s lehet a hatalom elleni nyertes j\u00e1tszm\u00e1nak is nevezni, de term\u00e9szetesnek semmik\u00e9pp\u2026<\/p>\n<\/div>\n<\/div><\/div>\n<\/div><\/div>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><em>Megjelent a F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek \u00e9s f\u00e9lremagyar\u00e1z\u00e1sok c. k\u00f6nyvben (V\u00e1mb\u00e9ry Polg\u00e1ri T\u00e1rsul\u00e1s, 2022.)<\/em><\/p>\n\n\n\n<pre class=\"wp-block-preformatted\"><\/pre>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A csapda A csapda l\u00e9nyege, hogy olyan helyzetet teremtsenek, amib\u0151l a \u201evad\u201d nem menek\u00fclhet, nem \u00faszhatja meg sz\u00e1razon, erk\u00f6lcsileg semmik\u00e9pp\u2026, be kell s\u00e1rozni a delikvenst, lehetetlenn\u00e9 kell tenni, hogy deaktiv\u00e1lj\u00e1k a c\u00e9lcsoportban val\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get. Y. atya temet\u00e9s\u00e9n a harangl\u00e1bon k\u00edv\u00e1ncsiskod\u00f3 &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2620\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-2620","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2620","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2620"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2620\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2952,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2620\/revisions\/2952"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2620"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}