{"id":2836,"date":"2025-10-20T07:39:51","date_gmt":"2025-10-20T05:39:51","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2836"},"modified":"2025-11-19T00:51:56","modified_gmt":"2025-11-18T22:51:56","slug":"a-tortenelmi-erdekessegekrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2836","title":{"rendered":"A t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9rdekess\u00e9gekr\u0151l"},"content":{"rendered":"<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-10-20T07:39:51+02:00\">2025-10-20<\/time><\/div>\n\n\n<p>Az \u00f3kori egyiptomiak \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, \u0151k teremtett\u00e9k a vil\u00e1got, legal\u00e1bbis saj\u00e1t, egyiptomi vil\u00e1gukat, \u00e9s el\u0151tt\u00fck csak vad, primit\u00edv n\u00e9pek \u00e9ltek orsz\u00e1guk ter\u00fclet\u00e9n. Egyszer\u0171bbre ford\u00edtva, saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcket el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fclinek tartj\u00e1k, mintha az el\u0151tt\u00fck ott \u00e9lt n\u00e9pekt\u0151l semmi sem maradt volna r\u00e1juk. Szerint\u00fck, az \u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3juk el\u0151tt, teh\u00e1t 3-4000 \u00e9vel id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt, csup\u00e1n \u201e\u00edr\u00e1studatlan kult\u00far\u00e1k\u201d l\u00e9teztek, mindaddig, m\u00edg az igazi egyiptomi domin\u00e1ns faj el nem hozta az \u00e9p\u00edt\u00e9szet, szobr\u00e1szat, fest\u00e9szet, \u00e9s els\u0151sorban az \u00edr\u00e1s m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s ezt nagyon sok avatott \u00e9s k\u00e9pzett t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz is vallotta \u00e9veken kereszt\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem mentes ett\u0151l a szeml\u00e9lett\u0151l a nyugati kult\u00fara \u0151sek\u00e9nt aposztrof\u00e1lt g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara sem, hiszen i.e. 400-ban Thuk\u00fcdid\u00e9sz (nem mellesleg t\u00f6rt\u00e9net\u00edr\u00f3) is kijelentette: az \u0151 kora el\u0151tt semmif\u00e9le eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 esem\u00e9ny nem t\u00f6rt\u00e9nt. Thuk\u00fcdid\u00e9sz (460-395) hat\u00e1rozottan \u00e1ll\u00edtotta: \u201eSem h\u00e1bor\u00faban, sem egyebekben igaz\u00e1n nagyszab\u00e1s\u00fa dolgok nem t\u00f6rt\u00e9ntek.\u201d&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Valami hasonl\u00f3ra akadtam Jap\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9ben is. M\u00e9g nem is olyan r\u00e9gen a jap\u00e1nok a saj\u00e1t kult\u00far\u00e1juk kezdet\u00e9t \u2013 amelyet Jajoinak neveznek \u2013 id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt 400-ra tett\u00e9k, most m\u00e1r i.e. 1000-800 k\u00f6z\u00f6tt id\u0151szakot jel\u00f6lik meg.<\/p>\n\n\n\n<p>Persze nem ez okoz gondot.<\/p>\n\n\n\n<p>A gondot a Jajoi-korszak el\u0151tti, \u00fagynevezett dzs\u00f3mon-kult\u00fara okozza. (Magyarul egyesek zsinegd\u00edszes, m\u00e1sok zsin\u00f3rmint\u00e1s kult\u00far\u00e1nak nevezik, k\u00e9pvisel\u0151ik az agyaged\u00e9nyeket a l\u00e1gy agyagba nyomott zsinegek mint\u00e1zat\u00e1val \u00e9kes\u00edtett\u00e9k.) Ennek az Edward S. Morse \u00e1ltal 1877-ben elnevezett kult\u00far\u00e1nak a tagjai egyszerre k\u00e9pviselt\u00e9k a mezolitikum \u00e9s a neolitikum jegyeit. Mezolitikumi volt abban az \u00e9rtelemben, hogy hal\u00e1sz\u00f3-vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3dot folytattak, \u00e1m ugyanakkor fazekass\u00e1guk is jelent\u0151s eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el, ez pedig m\u00e1r a neolitikum jellegzetess\u00e9ge. \u00c9s itt lelhet\u0151 fel az agg\u00e1lynak, a k\u00e9telked\u00e9snek, az elgondolkod\u00e1snak a gy\u00f6kere: a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok szerint Jap\u00e1n t\u00f6bb ter\u00fclet\u00e9n (Jokoszuka melletti Nacusim\u00e1ban, az Okajama tartom\u00e1nybeli Minani\u2013Mizot\u00e9 mellett, vagy az \u00d3mori tartom\u00e1nybeli Kazahariban, esetleg a Fukuoka tartom\u00e1nybeli Itazuk\u00e9n\u00e1l v\u00e9gzett felt\u00e1r\u00e1sok helysz\u00edn\u00e9n) nagyon r\u00e9gi (a Jajoi-kort j\u00f3val megel\u0151z\u0151) cser\u00e9ped\u00e9nyeket fedeztek fel \u00e9s azonos\u00edtottak be a tudom\u00e1nyos elv\u00e1r\u00e1soknak megfelel\u0151en. Az eredm\u00e9ny elk\u00e9peszt\u0151: a Jap\u00e1nban fellelt cser\u00e9ped\u00e9nyek a jelenlegi legr\u00e9gebbiek a vil\u00e1gon: 12 700 \u00e9vesek!<\/p>\n\n\n\n<p>Tud\u00f3saink persze m\u00e9rs\u00e9kelten lelkesednek, nyilv\u00e1nval\u00f3nak, s\u0151t t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171nek tartj\u00e1k, hogy a fazekasmesters\u00e9g csak K\u00edn\u00e1b\u00f3l, esetleg Szib\u00e9ria ter\u00fclet\u00e9r\u0151l terjedhetett \u00e1t Jap\u00e1nba. Kelet-Szib\u00e9ri\u00e1ban egy\u00e9bk\u00e9nt val\u00f3ban r\u00e1akadtak p\u00e1r hasonl\u00f3 kor\u00fa cser\u00e9ped\u00e9nyre, \u00e1m r\u00e9gebbiekre nem. Persze elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ez csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s most halljunk v\u00e9gre p\u00e1r sz\u00f3t az eleinte feloldhatatlannak l\u00e1tsz\u00f3 probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l!<\/p>\n\n\n\n<p>A Jajoi-kult\u00fara \u2013 \u00e9s most tekints\u00fcnk el att\u00f3l, hogy pontosan akarjuk meghat\u00e1rozni kezdet\u00e9t \u00e9s v\u00e9g\u00e9t \u2013 meghat\u00e1roz\u00f3 von\u00e1sai k\u00f6z\u00e9 tartozott a rizsorient\u00e1lt mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a vas haszn\u00e1lata. A rizs az egyik alapvet\u0151 szimb\u00f3luma \u00e9s mozgat\u00f3ja a jap\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelemnek, \u00e9s ez \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a jap\u00e1nok mi\u00e9rt is v\u00e1llalt\u00e1k fel \u00e9s tekintik magukat a jajoi n\u00e9p lesz\u00e1rmazottainak.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem meglep\u0151 ezek ut\u00e1n, hogy a Dzs\u00f3mon-kult\u00fara n\u00e9p\u00e9t al\u00e1rendeltnek tekintett\u00e9k. (Jap\u00e1nban, az eml\u00edtett neolitikum ut\u00e1n, a K\u00edn\u00e1b\u00f3l \u00e1tvett eredm\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, az eur\u00f3pait\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem bronzkor, hanem r\u00f6gt\u00f6n vaskorszak k\u00f6vetkezett; \u00e9rthet\u0151 a lelkesed\u00e9s \u00e9s odaad\u00e1s.)<\/p>\n\n\n\n<p>A meglepet\u00e9sek azonban folyamatosan t\u00f6rnek el\u0151: a Dzs\u00f3mon-kult\u00fara idej\u00e9b\u0151l eleinte k\u00f6les, k\u00e9s\u0151bb rizstermeszt\u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbevonhatatlan nyomait fedezt\u00e9k \u00e9s fedezik fel a r\u00e9g\u00e9szek.<\/p>\n\n\n\n<p>Az antropol\u00f3gusok \u00e9s genetikusok folyamatos munk\u00e1i nyom\u00e1n \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet kapunk a jap\u00e1n \u0151slakosokr\u00f3l. Az antropol\u00f3giai kutat\u00e1sok szerint \u201ea Dzs\u00f3mon-korszak embere a mai jap\u00e1n n\u00e9p k\u00f6zvetlen \u0151se, aki f\u00f6ldbe m\u00e9ly\u00edtett, f\u0171vel-n\u00e1ddal fedett veremh\u00e1zban lakott, \u00edjat, l\u00e1ndzs\u00e1t, balt\u00e1t, csonthorgot haszn\u00e1lt, gy\u0171jt\u00f6get\u0151, hal\u00e1sz\u00f3-vad\u00e1sz\u00f3 \u00e9letet \u00e9lt, s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en form\u00e1lt \u00e9s d\u00edsz\u00edtett, embert \u00e9s \u00e1llatokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 ritu\u00e1lis agyagszobrocsk\u00e1k (dog\u00fa) ezreit hagyta h\u00e1tra.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>A genetikai \u00e9s nyelv\u00e9szeti bizony\u00edt\u00e9kok tov\u00e1bb \u00e1rnyalj\u00e1k a k\u00e9pet. Becsl\u00e9sek szerint az \u00e1zsiai kontinensr\u0151l \u00e9vente \u00e1tlagosan 350-3000 f\u0151 telep\u00fclt \u00e1t a jap\u00e1n szigetekre, \u00edgy az \u00faj Jajoi-kult\u00fara fokozatosan kiszor\u00edtotta a Dzs\u00f3mon-kult\u00far\u00e1t; ez ut\u00f3bbi \u00c9szak-Honsun eg\u00e9szen az i. sz. 8. sz\u00e1zadig fennmaradt A mai jap\u00e1nok teh\u00e1t genetikailag ink\u00e1bb a jajoikhoz \u00e1llnak k\u00f6zelebb, m\u00edg az \u00e9szaki ainuk ink\u00e1bb a dzs\u00f3monokkal mutatnak rokons\u00e1got.<\/p>\n\n\n\n<p>Richard Rudgley, az egyik szakember \u00edgy fogalmazott: \u201e\u00dagy t\u0171nik, a Dzs\u00f3mon-kult\u00far\u00e1val kapcsolatos \u00faj felfedez\u00e9sek f\u00e9ny\u00e9ben Jap\u00e1nnak \u00fajra kell \u00e9rtelmeznie m\u00faltj\u00e1t.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Amikor id\u00e1ig jutottam az olvas\u00e1sban k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s is mocorogni kezdett bennem. Az egyik az \u0151slakos n\u00e9pnek a term\u00e9szethez val\u00f3 viszonya, hiszen t\u00f6bb mint t\u00edzezer \u00e9vig \u00e9ltek a civiliz\u00e1ci\u00f3 alapvet\u0151 v\u00edvm\u00e1nyai n\u00e9lk\u00fcl. Nem volt teh\u00e1t \u00edr\u00e1suk, nem haszn\u00e1ltak vasat, k\u00e9rd\u00e9ses, voltak-e szervezett v\u00e1rosaik, \u00e9s mif\u00e9le hierarchia m\u0171k\u00f6dtette a csoportok, telep\u00fcl\u00e9sek \u00e9let\u00e9t. Viszont valami olyasmit \u00e9p\u00edtettek ki, amit mi \u201eaz \u00e9let m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszer\u00e9nek\u201d nevezhetn\u00e9nk; szimbi\u00f3zisban \u00e9ltek k\u00f6rnyezet\u00fckkel, megteremtett\u00e9k azt, amire mi m\u00e1r k\u00e9ptelenek vagyunk.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy mi t\u00edzezer \u00e9vig fenn tudjuk tartani a civiliz\u00e1ci\u00f3nkat. Legkev\u00e9sb\u00e9 az \u00e9let m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszerek\u00e9nt. Legal\u00e1bbis nagyon \u00f3vatosan mern\u00e9m ennek ellenkez\u0151j\u00e9t \u00e1ll\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s pedig \u2013 min\u00e9l tov\u00e1bb gondolkodom rajta, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u2013 egyenesen \u00f6ngyilkos helyzetet gener\u00e1l. A v\u00e1rhat\u00f3 jap\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmi szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s kapcs\u00e1n ugyancsak \u00e9rdekes belegondolni, mif\u00e9le \u201ecserepek\u201d (okok, \u00e9rvek, bizony\u00edt\u00e9kok) vehetn\u00e9k r\u00e1 a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt, hogy egys\u00e9ges t\u00f6rt\u00e9nelemszeml\u00e9letet fogadjon el? Izgatottan v\u00e1rom, azoknak a cser\u00e9pdaraboknak a felbukkan\u00e1s\u00e1t, amelyek a tudom\u00e1ny embereinek \u00e9rtelmez\u00e9se alapj\u00e1n a jap\u00e1n minta\/p\u00e9lda m\u00f3dj\u00e1ra egys\u00e9ges\u00edthetnek\/egys\u00e9ges\u00edtenek benn\u00fcnket.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><em>Hogya Gy\u00f6rgy<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Az \u00f3kori egyiptomiak \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, \u0151k teremtett\u00e9k a vil\u00e1got, legal\u00e1bbis saj\u00e1t, egyiptomi vil\u00e1gukat, \u00e9s el\u0151tt\u00fck csak vad, primit\u00edv n\u00e9pek \u00e9ltek orsz\u00e1guk ter\u00fclet\u00e9n. Egyszer\u0171bbre ford\u00edtva, saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcket el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fclinek tartj\u00e1k, mintha az el\u0151tt\u00fck ott \u00e9lt n\u00e9pekt\u0151l semmi sem maradt volna r\u00e1juk. &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2836\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-2836","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2836","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2836"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2836\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3084,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2836\/revisions\/3084"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2836"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}