{"id":2980,"date":"2025-01-08T12:14:00","date_gmt":"2025-01-08T10:14:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2980"},"modified":"2025-11-18T12:30:07","modified_gmt":"2025-11-18T10:30:07","slug":"hogya-gyorgy-4","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2980","title":{"rendered":"Hogya Gy\u00f6rgy"},"content":{"rendered":"\n<p class=\"has-medium-font-size\"><strong>Alkonyi f\u00e9lhom\u00e1lyunkat&nbsp;add meg nek\u00fcnk\u2026<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-01-08T12:14:00+02:00\">2025-01-08<\/time><\/div>\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-medium-font-size\"><\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-content-justification-right is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-b6c475e2 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-content-justification-right is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-b6c475e2 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p><em>\u201eValami, Minek lak\u00e1sa az alkonyi f\u00e9ny, V\u00e9gtelen tenger, \u00e9l\u0151 leveg\u0151,<\/em><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><em>A k\u00e9k \u00e9g \u00e9s az ember gondolatja, Mozg\u00e1s \u00e9s szellem, mely uralkodik Gondolkoz\u00f3n s t\u00e1rgy\u00e1n a gondolatnak \u00c9s minden dolgon v\u00e9gigh\u00f6mp\u00f6ly\u00f6g.\u201d<\/em><\/p>\n<\/div>\n\n\n\n<p>Wordsworth<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p>1656. j\u00falius 27-\u00e9n az amszterdami zsinag\u00f3g\u00e1ban k\u00e9rlelhetetlen szigor\u00fas\u00e1ggal k\u00f6z\u00f6s\u00edtettek ki egy fekete haj\u00fa, j\u00e1mbor fiatalembert, akinek egyetlen b\u0171ne a gondolkod\u00e1s, pontosabban a f\u00fcggetlen, avagy \u201em\u00e1sk\u00e9nt\u201d gondolkod\u00e1s volt. A kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9s ritu\u00e1l\u00e9j\u00e1nak r\u00e9sze volt az \u00e1tok felolvas\u00e1sa is, amelyb\u0151l csak r\u00e9szleteket id\u00e9zek: (az illet\u0151 teh\u00e1t) \u201e\u2026\u00e1tok al\u00e1 vetess\u00e9k, Izrael n\u00e9p\u00e9b\u0151l kiszak\u00edtass\u00e1k\u2026\u201d\u201e\u2026ut\u00e1ljuk, el\u00e1tkozzuk \u00e9s kirekesztj\u00fck (\u0151t)\u2026\u201d \u201eLegyen \u00e1tkozott nappal \u00e9s legyen \u00e1tkozott \u00e9jjel; legyen \u00e1tkozott lefekt\u00e9ben \u00e9s legyen \u00e1tkozott felkelt\u00e9ben; \u00e1tkozott elment\u00e9ben \u00e9s \u00e1tkozott megj\u00f6tt\u00e9ben\u2026 Ezennel figyelmeztet\u00fcnk mindenkit, hogy senki se \u00e9l\u0151 sz\u00f3val ne besz\u00e9lgessen vele, se \u00edr\u00e1sban ne \u00e9rintkezz\u00e9k; hogy senki ne tegyen neki semmi szolg\u00e1latot, ne lakozz\u00e9k vele egy f\u00f6d\u00e9l alatt, ne l\u00e9pjen hozz\u00e1 n\u00e9gy r\u0151fn\u00e9l k\u00f6zelebb, s ne olvasson el semmi \u00edr\u00e1st, amelyet \u0151 dikt\u00e1lt avagy saj\u00e1t kez\u00e9vel \u00edrt.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00e1tok felolvas\u00e1s k\u00f6zben id\u0151nk\u00e9nt megsz\u00f3lalt egy nagy k\u00fcrt, a gyerty\u00e1kat, amelyek a szertart\u00e1s elej\u00e9n m\u00e9g sz\u00e9pen csillogva \u00e9gtek, egyenk\u00e9nt elf\u00fajt\u00e1k, s \u00edgy a szertart\u00e1s v\u00e9g\u00e9re az eg\u00e9sz gy\u00fclekezet s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gben maradt.<\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00e1mukra Spinoza Baruch meghalt.<\/p>\n\n\n\n<p>Egyesek \u00fagy v\u00e9lik, hogy az amszterdami zsid\u00f3 hitk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g akkori szellemi feje, Menass\u00e9 Ben Izrael minden bizonnyal tal\u00e1lt volna olyan megold\u00e1st, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az eml\u00edtett fiatalember b\u00e9k\u00e9sen \u00e9lhetett volna tov\u00e1bb. De Menass\u00e9 Ben Izraelnek komolyabb gondja volt ezekben az id\u0151kben; az angol-holland koal\u00edci\u00f3 megteremt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 k\u00fcldet\u00e9se sor\u00e1n Londonban Oliver St. Johnnal \u00e9s k\u00fcld\u00f6tteivel egy olyan szerz\u0151d\u00e9s \u00e9s egyezs\u00e9g megk\u00f6t\u00e9se \u00fcgy\u00e9ben t\u00e1rgyalt, amely a holland \u00e1llampolg\u00e1roknak, \u00edgy a zsid\u00f3knak is (!) kiv\u00e1lts\u00e1gokat adott volna, hogy Angli\u00e1ban maradjanak \u00e9s dolgozhassanak.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00cdgy azt\u00e1n Spinoza es\u00e9ly n\u00e9lk\u00fcl sz\u00e1llt szembe b\u00edr\u00e1ival, \u00e9s sem fenyeget\u00e9s, sem p\u00e9nzjutalom nem tudta r\u00e1venni \u00e1ll\u00e1spontja megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra. 1656-t\u00f3l teh\u00e1t sz\u00e1mkivetetten \u00e9s mag\u00e1nyosan \u00e9lt, s\u0151t 1660-ban keresztnev\u00e9t Benedictusra v\u00e1ltoztatta, mintha ezzel is kifejezte volna a d\u00f6nt\u00e9sbe val\u00f3 belenyugv\u00e1s\u00e1t, beleegyez\u00e9s\u00e9t. Mindezek ellen\u00e9re eg\u00e9sz \u00e9lete \u00e9s gondolkod\u00e1sa arr\u00f3l tan\u00faskodik, hogy megpr\u00f3b\u00e1lta elfogadni \u00e9s szeretni azt a vil\u00e1got, amelyben \u00e9lni k\u00e9nyszer\u00fclt. Mag\u00e1ban nyilv\u00e1n csak mosolygott azokon a k\u00eds\u00e9rleteken, amelyek hol kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9ssel, hol p\u00e9nz\u00edg\u00e9retekkel pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k \u00fatj\u00e1r\u00f3l elt\u00e9r\u00edteni. T\u00e1ntor\u00edthatatlans\u00e1ga \u00e9s megvesztegethetetlens\u00e9ge kikezdhetetlennek t\u0171nt.<\/p>\n\n\n\n<p>Kora egyh\u00e1zf\u0151i \u00e9s \u00e1tlagemberei \u00e9ppoly \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1lltak gondolataival szemben, mint a ma emberei. \u00c1m itt nem a filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1r\u00f3l k\u00edv\u00e1nok besz\u00e9lni. (Akit \u00e9rdekel Spinoza panenteizmusa*, kell\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 adatot tal\u00e1l k\u00f6nyvekben, interneten.<\/p>\n\n\n\n<p><em>*Panenteizmus = annak a tana, hogy minden az Istenben van, azaz nincsen az Isten akarat\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen l\u00e9tez\u0151. A panteizmus \u00e9s a panenteizmus k\u00f6z\u00f6tt sz\u00e1mos igen jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van, \u00e1m m\u00edg az el\u0151bbi a judaizmus szerint k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl hamis tan, az ut\u00f3bbit \u2013 a lj\u00e1di Sn\u00e9ur Z\u00e1lm\u00e1n rabbinak \u00e9s az eg\u00e9sz h\u00e1szid mozgalomnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ha nem is vallja mag\u00e1\u00e9nak, de elfogadja.)<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00f3val, itt nem a filoz\u00f3fiai n\u00e9zeteir\u0151l besz\u00e9lek, hanem egy magatart\u00e1sform\u00e1r\u00f3l, amely \u00edgy ut\u00f3lag is impon\u00e1l\u00f3an hat mindazokra, akikben m\u00e9g van tart\u00e1s, erk\u00f6lcsi elv\u00e1r\u00e1s, \u00e9s a \u201enagyok\u201d ir\u00e1nti tisztelet.<\/p>\n\n\n\n<p>Val\u00f3j\u00e1ban azt is mondhatn\u00e1m, hogy kort\u00e1rsaim el\u00e9 p\u00e9ldak\u00e9pk\u00e9nt k\u00edv\u00e1nom \u00e1ll\u00edtani Spinoz\u00e1t, ha az a bizonyos kis \u00f6rd\u00f6g nem s\u00fagn\u00e1 r\u00f6gt\u00f6n a f\u00fclembe azonnal: \u201eUgyan kit \u00e9rdekel ma Spinoza? Mi k\u00f6ze van Spinoz\u00e1nak a ma ember\u00e9hez?\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Mire \u00e9n keser\u0171en v\u00e1laszolom neki: \u2013 Igen, igazad van, ha Spinoz\u00e1t a gondolat ember\u00e9nek tekintem, akkor val\u00f3ban nem sok k\u00f6ze lehet a ma ember\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n<p>Nyilv\u00e1n a k\u00e9rd\u00e9sben \u00e9s a v\u00e1laszban is van t\u00falz\u00e1s, \u00e1m a k\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9s jogos. P\u00e9ldak\u00e9p? Manaps\u00e1g? \u00c9s \u00e9pp Spinoza? Neh\u00e9z \u00fcgy.<\/p>\n\n\n\n<p>Hiszen a fiatalok \u2013 ak\u00e1r \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclnek a k\u00e9s\u0151bbiekben, ak\u00e1r nem, teh\u00e1t egyetemi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171ek, vagy elemi iskol\u00e1val a h\u00e1tuk m\u00f6g\u00f6tt \u2013 j\u00f3r\u00e9szt korrupci\u00f3t, t\u00f6rtet\u00e9st \u00e9s igazs\u00e1gtalans\u00e1got tapasztalnak, \u00e9s eg\u00e9sz k\u00e9s\u0151bbi, megalkuv\u00f3 \u00e9let\u00fck ezekre a k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 hat\u00e1sokra \u00e9p\u00fcl. Az iskolarendszer egy\u00e9bk\u00e9nt sem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy k\u00e9pess\u00e9geiket fejlessze, ink\u00e1bb az eml\u00edtett k\u00e9pess\u00e9geket visszafojtva, azokat uniformiz\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n<p>Ezen felt\u00e9telek vagy ink\u00e1bb korl\u00e1tok k\u00f6z\u00f6tt, neh\u00e9z is lenne p\u00e9ldak\u00e9pekkel el\u0151hozakodni, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9pp, ha azok h\u00e1romsz\u00e1z \u00e9vesek, vagy ak\u00e1r ett\u0151l is id\u0151sebbek. Ez a feladat m\u00e9g kil\u00e1t\u00e1stalanabbnak t\u0171nik, mint Siegfried Lenz p\u00e9ldak\u00e9p-keres\u00e9si k\u00eds\u00e9rlete! (A P\u00e9ldak\u00e9p c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben h\u00e1rom tan\u00e1r k\u00eds\u00e9rletet tesz arra, hogy egy \u00fajonnan k\u00e9sz\u00fcl\u0151 olvas\u00f3k\u00f6nyv sz\u00e1m\u00e1ra a kor bonyolult k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek is megfelel\u0151 eszm\u00e9nyi magatart\u00e1sform\u00e1t megtal\u00e1lj\u00e1k.)<\/p>\n\n\n\n<p>Korunk tov\u00e1bbra is bonyolult, s\u0151t egyre bonyolultabb, \u00e9s az eszm\u00e9nyi magatart\u00e1sforma \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, ha bizonyos gondolkod\u00e1ssal (\u00e9s itt auton\u00f3m gondolkod\u00e1sr\u00f3l lenne sz\u00f3), kapcsolatos elv\u00e1r\u00e1sokat fogalmaz meg \u2013 tov\u00e1bbra is el\u00e9rhetetlennek \u00e9s megval\u00f3s\u00edthatatlannak t\u0171nik.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha ebben az \u00edr\u00e1sban Spinoza filoz\u00f3fiai \u00e9rdemeit\u0151l el is tekint\u00fcnk, kalapot kell emeln\u00fcnk az el\u0151tt az emberi magatart\u00e1sforma el\u0151tt, amellyel \u00e9let\u00e9t vezette.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9g fiatalon elsaj\u00e1t\u00edtotta az optikus szakm\u00e1t, egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert a h\u00e9ber t\u00f6rv\u00e9ny megk\u00edv\u00e1nta, hogy minden tanul\u00f3 saj\u00e1t\u00edtson el valami k\u00e9zm\u0171vess\u00e9get, \u00e9s nemcsak az\u00e9rt, mert tanul\u00e1sb\u00f3l \u00e9s tisztes tan\u00edt\u00e1sb\u00f3l ritk\u00e1n lehet meg\u00e9lni, hanem az\u00e9rt is mert (mint Gamaliel mondta) \u201ea munka er\u00e9nyess\u00e9 tesz, ellenben minden tanult ember, aki mesters\u00e9get nem tanul, v\u00e9g\u00fcl is gazfick\u00f3v\u00e1 lesz.\u201d Politikusaink minden bizonnyal nem sz\u00edvesen olvasnak ilyesmir\u0151l, \u00e1m Spinoza olyannyira mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette ezt a gondolatot, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben lencs\u00e9k k\u00f6sz\u00f6r\u00fcl\u00e9s\u00e9vel, csiszol\u00e1s\u00e1val kereste meg a napi betev\u0151re val\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n<p>Manaps\u00e1g is sokan vannak\/vagyunk, akik fizet\u00e9st\u0151l fizet\u00e9sig keresik\/keress\u00fck meg a napi falatra val\u00f3t, \u00e9s titkolt vagy kev\u00e9sb\u00e9 titkolt irigys\u00e9ggel vegyes csod\u00e1lkoz\u00e1ssal n\u00e9zz\u00fck a gazdag emberek h\u00e1zait, aut\u00f3it. \u00c1m Spinoz\u00e1t mindezek a j\u00f3l\u00e9ti csod\u00e1k hidegen hagyt\u00e1k. \u0150t h\u00e1rom dolog foglalkoztatta: els\u0151sorban a gondolkod\u00e1s, m\u00e1sodsorban, hogy munk\u00e1j\u00e1val annyit keressen, amennyib\u0151l meg tud \u00e9lni, \u00e9s a tan\u00edt\u00e1s, merthogy gyermekek tan\u00edt\u00e1s\u00e1val is foglalkozott.<\/p>\n\n\n\n<p>A gondolkod\u00e1s, sz\u00e1m\u00e1ra j\u00f6vedelmez\u0151bbnek t\u0171nt, mint a lencsecsiszol\u00e1s, hiszen \u00e9pp a gondolkod\u00e1s, amely egyh\u00e1z\u00e1nak kitasz\u00edtottj\u00e1v\u00e1 tette, teremtette meg sz\u00e1m\u00e1ra a lehet\u0151s\u00e9get, hogy jelent\u0151s vagyonhoz, \u00e9s ez\u00e1ltal val\u00f3di f\u00fcggetlens\u00e9ghez jusson. \u00c1m, mint tudjuk, ez \u0151t nem \u00e9rdekelte.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy elutas\u00edtotta mindazok felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1t, akik csod\u00e1lattal \u00e9s elismer\u00e9ssel ad\u00f3ztak azon szellemi teljes\u00edtm\u00e9nye el\u0151tt, amelyet felmutatott. Csak p\u00e1r esetet eml\u00edt\u00fcnk: nem fogadta el Simon de Vries felaj\u00e1nlott p\u00e9nz\u00e9t, s\u0151t amikor az a v\u00e9grendelet\u00e9ben r\u00e1 akarta hagyni a vagyon\u00e1t, azt is elutas\u00edtotta; nem fogadta el Jan de Witt (a hollandi k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g f\u0151b\u00edr\u00e1ja!) felk\u00edn\u00e1lt j\u00e1rad\u00e9k\u00e1t; s\u0151t mi t\u00f6bb, volt b\u00e1tors\u00e1ga finoman ugyan, de visszautas\u00edtani XIV. Lajos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is! Ezeket olvasva, arra gondoltam, mennyivel k\u00f6nnyebb hasonl\u00f3, az \u00f6nzetlens\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat keresni a m\u00faltban, mint jelen korunkban!<\/p>\n\n\n\n<p>Ott volt p\u00e9ld\u00e1ul, Ph\u00f3ki\u00f3n, a hadvez\u00e9r. \u00c9ppoly megvesztegethetetlen volt, mint \u00edr\u00e1sunk h\u0151se. Nem fogadott el semmit Philipposzt\u00f3l (Nagy S\u00e1ndor apj\u00e1t\u00f3l, aki alaposan \u201emegkente\u201d az ath\u00e9ni hangad\u00f3kat, mit Aiszkhin\u00e9sz vagy D\u00e9mad\u00e9sz). A k\u00e9s\u0151bbiekben pedig k\u00e9tszer is visszautas\u00edtotta Nagy S\u00e1ndor ir\u00e1nta val\u00f3 tisztelet\u00e9nek jelek\u00e9nt felk\u00edn\u00e1lt \u201eaj\u00e1nd\u00e9kait\u201d (Alexandrosz el\u0151sz\u00f6r sz\u00e1z talantumot k\u00fcld\u00f6tt neki, k\u00e9s\u0151bb az egyik \u00e1zsiai v\u00e1ros j\u00f6vedelm\u00e9t aj\u00e1nlotta fel, \u00e1m Ph\u00f3ki\u00f3n azt is elutas\u00edtotta), \u00e9s S\u00e1ndor hal\u00e1la ut\u00e1n az egyik diadokhosz, Antipatrosz \u201efigyelmess\u00e9gei el\u0151l is kit\u00e9rt. (Feljegyezt\u00e9k Antipatrosz kijelent\u00e9s\u00e9t, mely szerint neki \u2013 Antipatrosznak \u2013 k\u00e9t bar\u00e1tja volt Ath\u00e9nban, Ph\u00f3ki\u00f3n \u00e9s D\u00e9mad\u00e9sz; az egyiket soha nem tudta r\u00e1venni, hogy elfogadjon t\u0151le valamit, a m\u00e1siknak meg soha nem volt el\u00e9g az, amit adni tudott neki). Nyilv\u00e1n hi\u00e1nyos m\u0171velts\u00e9gem az oka, hogy korunk szellem\u00f3ri\u00e1sainak \u00e9let\u00e9b\u0151l nem tudok hasonl\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kkal el\u0151\u00e1llni.<\/p>\n\n\n\n<p>Visszat\u00e9rve teh\u00e1t Spinoz\u00e1hoz, sz\u00e1m\u00e1ra az igaz elismer\u00e9st nem a p\u00e9nzadom\u00e1nyok, hanem az olyan emberek tisztelete \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1ga jelentette, mint Henry Oldenburg, a Royal Society titk\u00e1ra, von Tschirnhaus n\u00e9met feltal\u00e1l\u00f3, Huygens holland tud\u00f3s, Leibniz, a filoz\u00f3fus \u00e9s a t\u00f6bbiek.<\/p>\n\n\n\n<p>Mik\u00e9nt m\u00e1s dolgokban, Spinoza ezekben a k\u00e9rd\u00e9sekben is k\u00f6vetkezetes \u00e9s rend\u00edthetetlen maradt.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m, ha net\u00e1n valaki azt hinn\u00e9, hogy k\u00f6nny\u0171 volt neki \u00edgy viselkedni, hiszen mindezt megtehette, semmi sem fenyegette, akkor nagyot t\u00e9ved! Mellesleg, nagyon neh\u00e9z olyan korszakot tal\u00e1lni, amelyben a \u201eszabad\u201d gondolkod\u00f3kat ne fenyegette volna valamilyen vesz\u00e9ly\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Spinoza tiszt\u00e1n l\u00e1tta ezeket a vesz\u00e9lyeket.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem felejtette el Uriel Acosta eset\u00e9t, akit szint\u00e9n vesz\u00e9lybe sodortak saj\u00e1t n\u00e9zetei, olyannyira, hogy az egyh\u00e1zi vezet\u0151k r\u00e1b\u00edrt\u00e1k n\u00e9zetei visszavon\u00e1s\u00e1ra \u2013 ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a zsinag\u00f3ga k\u00fcsz\u00f6b\u00e9re fek\u00fcdve kellett elszenvednie, hogy minden hitt\u00e1rsa v\u00e9gigtapodjon rajta. \u00c1m mintha ez nem lett volna el\u00e9g, saj\u00e1t unokatestv\u00e9re is r\u00e1l\u0151tt a zsinag\u00f3ga el\u0151tt. Nem csoda, ha Uriel Acosta ezek ut\u00e1n meg\u00f6lte mag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>Spinoza ekkor tizenn\u00e9gy \u00e9ves volt.<\/p>\n\n\n\n<p>Spinoza tudott Adrian Koerbagh sors\u00e1r\u00f3l is, aki \u2013 szint\u00e9n n\u00e9zetei miatt \u2013 m\u00e1sf\u00e9l \u00e9v fogs\u00e1g ut\u00e1n b\u00f6rt\u00f6nben halt meg. Ez ut\u00f3bbi miatt Spinoza t\u00edz \u00e9vig semmit sem tett k\u00f6nyve megjelentet\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Mert, ugye, nincs nagyobb kellemetlens\u00e9g, mint amikor t\u0151l\u00fcnk ostob\u00e1bb emberek d\u00f6ntenek k\u00f6nyv\u00fcnk sors\u00e1r\u00f3l\u2026 \u00e9s az \u00e9let\u00fcnkr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>Spinoz\u00e1t nemcsak az \u00e1ltala olvasott m\u0171vek, hanem az \u00e9let is okoss\u00e1 tette. Olvasta Sz\u00f3krat\u00e9sz, Plat\u00f3n, Arisztotel\u00e9sz, Bruno, \u00e9s Descartes gondolatait, \u00e9s ismerte azokat, akiket tetteik, n\u00e9zeteik, gondolataik miatt hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek: Sz\u00f3krat\u00e9sz, Ph\u00f3kion, Anaxarkhosz, Pheidiasz. A lista t\u00fals\u00e1gosan is hossz\u00fa lenne\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Hogy mik\u00e9nt lehetne Spinoza \u00e9s a hozz\u00e1 hasonl\u00f3 gondolkod\u00f3k \u00e9let\u00e9t, gondolatait n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni, nem tudom. Nem is feladatom megtudni. Korunk embere m\u00e9g nem fedezte fel a t\u00f6rt\u00e9nelemben rejl\u0151 \u00e9rt\u00e9keket, \u00e9s ez sajnos, meg is l\u00e1tszik.<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n, ha Einsteint olvasn\u00e1nk, akkor k\u00f6zelebb ker\u00fcln\u00e9k a k\u00e9rd\u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9hez, hiszen Spinoz\u00e1val kapcsolatban ilyeneket \u00edrt: \u201e\u00c9n Spinoza Isten\u00e9ben hiszek, aki minden l\u00e9tez\u0151 harm\u00f3ni\u00e1ban megnyilv\u00e1nul, \u00e9s nem abban az Istenben, aki az emberek<\/p>\n\n\n\n<p>cselekedeteivel \u00e9s v\u00e9gzet\u00e9vel t\u00f6r\u0151dik.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Abszurd elv\u00e1r\u00e1s: ehhez m\u00e9g Einsteint is olvasnunk kellene\u2026&nbsp;<\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Alkonyi f\u00e9lhom\u00e1lyunkat&nbsp;add meg nek\u00fcnk\u2026 \u201eValami, Minek lak\u00e1sa az alkonyi f\u00e9ny, V\u00e9gtelen tenger, \u00e9l\u0151 leveg\u0151, A k\u00e9k \u00e9g \u00e9s az ember gondolatja, Mozg\u00e1s \u00e9s szellem, mely uralkodik Gondolkoz\u00f3n s t\u00e1rgy\u00e1n a gondolatnak \u00c9s minden dolgon v\u00e9gigh\u00f6mp\u00f6ly\u00f6g.\u201d Wordsworth 1656. j\u00falius 27-\u00e9n az &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=2980\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-2980","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2980","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2980"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2980\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2986,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/2980\/revisions\/2986"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2980"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}