{"id":3144,"date":"2025-02-26T01:56:00","date_gmt":"2025-02-25T23:56:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3144"},"modified":"2025-11-19T01:57:47","modified_gmt":"2025-11-18T23:57:47","slug":"levai-katalin","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3144","title":{"rendered":"L\u00e9vai Katalin"},"content":{"rendered":"\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p><strong>Sorsv\u00e1laszt\u00e1sok<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><em>(Gondolatok Kr\u00fady Gyul\u00e1r\u00f3l \u00e9s Victor Frankl osztr\u00e1k pszichi\u00e1terr\u0151l)<\/em><\/p>\n<\/div>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-02-26T01:56:00+02:00\">2025-02-26<\/time><\/div>\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p>Kr\u00fady Gyula nemcsak nagy \u00edr\u00f3, hanem nagy pszichol\u00f3gus is volt. Bizonyos \u00e9rtelemben Victor Frankl osztr\u00e1k pszichi\u00e1ter szellemi rokona. M\u0171veiket olvasva gyakran az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy \u00e9letelveik \u00f6sszecsengenek, m\u00e9g ha \u00e9letvitel\u00fck gy\u00f6keresen elt\u00e9r\u0151, egym\u00e1s\u00e9ihoz semmilyen m\u00f3don nem hasonl\u00edthat\u00f3 is volt. Mondanom sem kell, hogy soha nem tal\u00e1lkoztak, m\u00e9g csak nem is hallottak egym\u00e1sr\u00f3l, m\u00e9gis j\u00f3l meg\u00e9rtett\u00e9k volna egym\u00e1st, ha egyszer egy asztalhoz \u00fclnek valamely pesti kiskocsm\u00e1ban.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Elk\u00e9pzelem Kr\u00fadyt, amint f\u00e9lrebillentett fejjel egy poh\u00e1r bor el\u0151tt merengve hallgatja az orvos-pszichol\u00f3gus, Fankl elm\u00e9lked\u00e9s\u00e9t a h\u00e9tk\u00f6znapi pillanatokban rejl\u0151 \u00e9rtelemr\u0151l, a szellem dacol\u00f3 hatalm\u00e1r\u00f3l, a bels\u0151 szabads\u00e1gr\u00f3l \u00e9s a magyar v\u00f6r\u00f6sbor fanyar zamatj\u00e1r\u00f3l \u2013 valamikor 1930 t\u00e1j\u00e1n. Kr\u00fadynak ekkor m\u00e1r sz\u00e1zf\u00e9le betegs\u00e9ge van. Beteg a sz\u00edve, a m\u00e1ja, a ves\u00e9je, f\u00e1radtnak \u00e9s \u00f6regnek \u00e9rzi mag\u00e1t, pedig m\u00e9g csak az \u00f6tvenes \u00e9vei legelej\u00e9n j\u00e1r. Betegs\u00e9gei mellett szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s mag\u00e1n\u00e9leti v\u00e1ls\u00e1g nyomasztja, a h\u00e1zass\u00e1ga romokban. \u00d6reg \u00edr\u00f3 lett, kiment a divatb\u00f3l, az \u0151 vil\u00e1g\u00e1nak egyszer s mindenkorra v\u00e9ge. A kiad\u00f3k egyre-m\u00e1sra utas\u00edtj\u00e1k vissza az \u00edr\u00e1sait. M\u00e9gis \u00edr, annyit, mint Balzac vagy mint J\u00f3kai, mik\u00f6zben nem tud leszokni az iv\u00e1sr\u00f3l, a szivarr\u00f3l, a k\u00e1rty\u00e1r\u00f3l, az ember nem is \u00e9rti, hogyan k\u00e9pes m\u00e9gis dolgozni. &nbsp; &nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Frankl fiatal \u00e9s ambici\u00f3zus, B\u00e9csben nem kisebb h\u00edress\u00e9gekkel rivaliz\u00e1l, mint Freud \u00e9s Adler. \u0150 \u00fagy mondan\u00e1, alternat\u00edv\u00e1t keres, \u00e9s val\u00f3ban: megteremti a harmadik b\u00e9csi pszichoter\u00e1pi\u00e1s ir\u00e1nyzatot Freud pszichoanal\u00edzise \u00e9s Adler individu\u00e1lpszichol\u00f3gi\u00e1ja ut\u00e1n. 1926 \u00f3ta haszn\u00e1lja a logoter\u00e1pia fogalm\u00e1t, amely szerint az ember legf\u0151bb c\u00e9lja az \u00e9rtelem (logosz) keres\u00e9se. Azt vallja, ne k\u00e9rdezd, hogy mi a l\u00e9tez\u00e9s \u00e9rtelme, hanem v\u00e1laszolj az \u00e9let \u00e1ltal feltett k\u00e9rd\u00e9sre. Senki nem d\u00f6nthet helyetted. Hogy a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00e9nyszer\u00edt\u0151 hatalma miatt nem tudsz szabadon d\u00f6nteni? Nos, Frankl ezt tagadja. Igenis mindig van v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ged, \u00e1ll\u00edtja, \u00e9s a szavai \u0151szint\u00e9n csengenek. &nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Kr\u00fady alig besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl, m\u00e9gis meg\u00e9rten\u00e9 az osztr\u00e1k pszichi\u00e1ter gondolatait. Hiszen serd\u00fcl\u0151kor\u00e1ban h\u00e1rom \u00e9vig tanult a Szepess\u00e9gben n\u00e9met\u00fcl, igaz, sokszor ell\u00f3gott a podolini gimn\u00e1ziumb\u00f3l. Szeretett egyed\u00fcl korcsoly\u00e1zni t\u00e9len a befagyott Popr\u00e1d foly\u00f3n. \u201eOldalt, az orsz\u00e1g\u00fat ment\u00e9n a Popr\u00e1d foly\u00f3 h\u00faz\u00f3dott m\u00e9ly partok k\u00f6z\u00f6tt, mint egy m\u00e1sik orsz\u00e1g\u00fat, amelyben l\u00e1bnyomaikat hagyj\u00e1k a nyulak \u00e9s r\u00f3k\u00e1k \u00e9s egy\u00e9b v\u00e1ndorl\u00f3k.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A h\u00f3val bor\u00edtott, befagyott foly\u00f3n csak itt-ott akadt falvak k\u00f6zel\u00e9ben valamely k\u00e9kes sz\u00edn\u0171 l\u00e9k, amelyben kivillant a foly\u00f3 ac\u00e9los vize, amint fagyosan, frissen suhant tov\u00e1bb a jegek al\u00e1.\u201d \u00cdgy eml\u00e9kezett a foly\u00f3ra Szindb\u00e1d. M\u00e1sutt Kr\u00fady azt is elmes\u00e9li, amikor egy ilyen k\u00e9kes sz\u00edn\u0171 l\u00e9kbe korcsoly\u00e1z\u00e1s k\u00f6zben beleesett. Cs\u00e1k\u00e1nnyal kellett kimenteni. A kalandot t\u00fal\u00e9lte, ahogyan t\u00fal\u00e9lt k\u00e9s\u0151bb j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1rbajt, s\u0151t, meg azt is, hogy egy n\u00e9gylovas sz\u00e1n \u00e1tsz\u00e1guldott rajta. De mintha az egyik \u00e9nje ott maradt volna a foly\u00f3 fenek\u00e9n. Az a kamaszfi\u00fa, aki belezuhant a jeges foly\u00f3ba, a feln\u0151tt Kr\u00fadynak idegenn\u00e9 lett. L\u00e1tja \u0151t m\u00e9lyen maga alatt fek\u00fcdni, nincs benne er\u0151, nincs benne szufla, karjai sz\u00e9tt\u00e1rva. \u00dagy \u00e9rzi, nem is \u0151 menek\u00fclt meg, hanem az a m\u00e1sik valaki, akit kimentettek. Egy kiismerhetetlen, megfejthetetlen l\u00e9ny, akivel sokat viaskodik az\u00f3ta. Ez az \u0151 s\u00f6t\u00e9t, titokzatos \u00e9nje, akit hol meg akar \u00e9rteni, hol el akarja puszt\u00edtani. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Victor Frankl ekkoriban a depresszi\u00f3 \u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel foglalkozik, \u00e9s prevenci\u00f3s tan\u00e1csad\u00f3 programokat dolgoz ki az \u00f6ngyilkoss\u00e1g megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. A ter\u00e1pi\u00e1ra hozz\u00e1 j\u00e1r\u00f3 betegeit\u0151l gyakran megk\u00e9rdezi, akartak-e valaha \u00f6ngyilkosok lenni. Nos, Kr\u00fady a Stambulja f\u00fcstje m\u00f6g\u00f6tt mosolyogva r\u00f6gt\u00f6n tudja erre a k\u00e9rd\u00e9sre a v\u00e1laszt: Ne f\u00e9ljen, doktor \u00far, az ilyesmi nem illik hozz\u00e1m, \u00e9s ma m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nben sem divat az \u00f6ngyilkoss\u00e1g.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s esz\u00e9be jut egykori j\u00f3bar\u00e1tja, Br\u00f3dy S\u00e1ndor, akit\u0151l sokat tanult fiatal kor\u00e1ban, \u00e9s aki valamikor r\u00e9gen megpr\u00f3b\u00e1lkozott azzal, hogy elvesz\u00edtse \u00f6nmag\u00e1t. Ausztri\u00e1ba utazott, hogy \u00f6ngyilkos legyen, de nem siker\u00fclt, ahogyan nekem se siker\u00fclne, elm\u00e9lkedik Kr\u00fady. A Semmering h\u00e1g\u00f3n l\u0151tte sz\u00edven mag\u00e1t, csakhogy nem tal\u00e1lta el a sz\u00edve hely\u00e9t, pedig orvosokt\u00f3l tanulta meg a sz\u00edv fekv\u00e9s\u00e9t, hogy ne t\u00e9vedjen. C\u00e9ltalan, \u00fcres, program n\u00e9lk\u00fcli napokat \u00e9lt akkoriban m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta, nem csoda, hogy elsz\u00e1nta mag\u00e1t a hal\u00e1lra. Kr\u00fady a nekrol\u00f3gj\u00e1ban, amelyet \u00f6nvallom\u00e1snak is olvashatunk azt \u00edrta Br\u00f3dyr\u00f3l: \u201eVolt gondtalan \u00e9s gondterhelt, lakm\u00e1rozott \u00e9s b\u00f6jt\u00f6lt, volt boldog is a maga m\u00f3dja szerint, de m\u00e9gis legt\u00f6bbsz\u00f6r boldogtalan.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>A boldogs\u00e1g soha nem k\u00f6zvetlen c\u00e9l, csak k\u00f6vetkezm\u00e9ny, valami beteljes\u00edt\u00e9s\u00e9nek az eredm\u00e9nye, \u00e1ll\u00edtja Frankl. Az \u00e9lvezet \u00f6nmag\u00e1ban nem olyasmi, ami \u00e9rtelmet adhat a l\u00e9tnek. Az \u00e9let minden pillanatban feladat.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Bizony, b\u00f3logat Kr\u00fady, \u00e9s \u00fajabb poh\u00e1r bort t\u00f6lt mag\u00e1nak. Arra gondol, hogy az \u00edr\u00f3ember addig \u00e9l, ameddig \u00edr. A tehets\u00e9g adom\u00e1ny, amit a sorst\u00f3l kapunk, \u00e1ld\u00e1s \u00e9s \u00e1tok, nem volna tisztess\u00e9ges dolog elherd\u00e1lni. Olykor seg\u00edt legy\u0151zni a roppant er\u0151t, amely mindig itt \u00f3l\u00e1lkodik a k\u00f6zelben, de a diadal legfeljebb \u00e1tmeneti. Mindig \u00e9s mindennap \u00fajra kell kezdeni az \u00e9letet. S ha m\u00e1r meg kell halni, legjobb, ha munka k\u00f6zben s\u00fajt le r\u00e1d a hal\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n<p>Frankl \u00f6sszekulcsolja az ujjait az asztalon, szem\u00fcvege m\u00f6g\u00fcl komolyan n\u00e9z az \u00edr\u00f3ra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Val\u00f3ban \u00edgy gondolja?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Igen. Elv\u00e9gre aludni is kell, nem csak \u00e1lmodni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Gyakran \u00e1lmodik?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Kr\u00fady elmosolyodik, \u00e9s iszik m\u00e9g egy kortyot. Sajn\u00e1lja, hogy nem ford\u00edtott\u00e1k le n\u00e9metre a m\u0171veit, \u00edgy Frankl egyetlen sort sem olvashatott t\u0151le.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00e9let \u00e1lom, feleli tal\u00e1nyosan.<\/p>\n\n\n\n<p>Calderon, v\u00e1gja r\u00e1 Frankl.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s Kr\u00fady. Ezzel a c\u00edmmel jelentetek meg novell\u00e1sk\u00f6tetet j\u00f6v\u0151re. Egy kiad\u00f3 sem v\u00e1llalta, hogy kiadja, ahogyan A tiszaeszl\u00e1ri Solymosi Eszter reg\u00e9nyemet sem. V\u00e9rv\u00e1dr\u00f3l, k\u00f6z\u00e9pkori babon\u00e1r\u00f3l, ostoba antiszemitizmusr\u00f3l sz\u00f3l.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Frankl \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel n\u00e9z Kr\u00fadyra. Annyira fontos neki a t\u00e9ma, hogy \u00f6ner\u0151b\u0151l megjelenteti a k\u00f6nyvet? Milyen tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 v\u00e1llalkoz\u00e1s!&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>1930-ban Frankl nem l\u00e1t a j\u00f6v\u0151be, nem sejti, mi v\u00e1r r\u00e1 \u00e9s a csal\u00e1dj\u00e1ra b\u0151 egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb. Nem tudja, hogy zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1sa miatt 1942 \u00e9s 1945 k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1rom koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borban lesz k\u00e9nytelen raboskodni, \u00e9s hogy a n\u0151v\u00e9re kiv\u00e9tel\u00e9vel az eg\u00e9sz csal\u00e1dj\u00e1t elpuszt\u00edtj\u00e1k. Anyj\u00e1t, apj\u00e1t, fiv\u00e9r\u00e9t, v\u00e1rand\u00f3s feles\u00e9g\u00e9t. Kiszabadul\u00e1sa ut\u00e1n m\u00e9ly depresszi\u00f3ba esik majd, de valahogyan talpra \u00e1ll, \u00e9s meg\u00edrja h\u00edres k\u00f6nyv\u00e9t: M\u00e9gis mondj igent az \u00e9letre!&nbsp; Ezzel lerakja az \u00faj \u00e9rtelemk\u00f6zpont\u00fa humanizmus alapjait. Annyi k\u00edn, megal\u00e1ztat\u00e1s \u00e9s szenved\u00e9s ut\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jut, hogy nincs \u00e9rtelmetlen \u00e9let. A legabszurdabb, legembertelenebb helyzetben is van a l\u00e9tez\u00e9snek egy lehets\u00e9ges \u00e9rtelme, m\u00e9g a szenved\u00e9s is \u00e9rtelmet nyerhet.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u201eA fogs\u00e1g el\u0151tti vil\u00e1gunk, akkori \u00e9let\u00fcnk hihetetlen t\u00e1volinak t\u0171nik. V\u00e1gyakozva \u00e9lj\u00fck \u00e1t gondolatban a legapr\u00f3bb mozzanatokat: villamossal utazunk, haza\u00e9r\u00fcnk, kinyitjuk a lak\u00e1s ajtaj\u00e1t, cs\u00f6ng a telefon, az ember felemeli a kagyl\u00f3t, villanyt gy\u00fajt \u2013 az eml\u00e9kez\u00e9s ilyen, l\u00e1tsz\u00f3lag megmosolyognival\u00f3 r\u00e9szleteiben ringat\u00f3znak a fogoly gondolatai. Igen, az ilyen f\u00e1jdalmas eml\u00e9kek k\u00f6nnyekig meghatnak benn\u00fcnket. Az intenz\u00edv bels\u0151 \u00e9letre val\u00f3 hajlam, ami n\u00e9h\u00e1ny fogoly eset\u00e9ben j\u00f3l megfigyelhet\u0151, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a term\u00e9szeti sz\u00e9ps\u00e9g \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9hez vezet, valah\u00e1nyszor erre alkalom ny\u00edlik. Ezen \u00e9lm\u00e9nyek intenzit\u00e1sa od\u00e1ig er\u0151s\u00f6dhet, hogy az eg\u00e9sz k\u00f6rnyezetet s a minden mozzanat\u00e1ban borzaszt\u00f3 szitu\u00e1ci\u00f3t teljess\u00e9ggel elfeledtetheti.\u201d&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>De m\u00e9g nem tartunk itt. Ne feledj\u00fck, hogy csak 1930-at \u00edrunk, ezek a sorok m\u00e9g nem ker\u00fcltek pap\u00edrra. A hozz\u00e1juk vezet\u0151 gondolatok azonban m\u00e1r meg\u00e9rlel\u0151dtek Frankl fej\u00e9ben \u00e9s lelk\u00e9ben. S az eml\u00e9kez\u00e9s pszichol\u00f3gusa, Szindb\u00e1d, a haj\u00f3s, a sok gy\u00f6trelmet, megal\u00e1ztat\u00e1st \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sokat \u00e1t\u00e9lt \u00edr\u00f3 ne \u00e9rten\u00e9 meg \u0151t \u2013 ak\u00e1r n\u00e9met tud\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is? &nbsp;<\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Sorsv\u00e1laszt\u00e1sok (Gondolatok Kr\u00fady Gyul\u00e1r\u00f3l \u00e9s Victor Frankl osztr\u00e1k pszichi\u00e1terr\u0151l) Kr\u00fady Gyula nemcsak nagy \u00edr\u00f3, hanem nagy pszichol\u00f3gus is volt. Bizonyos \u00e9rtelemben Victor Frankl osztr\u00e1k pszichi\u00e1ter szellemi rokona. M\u0171veiket olvasva gyakran az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy \u00e9letelveik \u00f6sszecsengenek, m\u00e9g ha \u00e9letvitel\u00fck gy\u00f6keresen &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3144\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3144","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3144","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3144"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3144\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3145,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3144\/revisions\/3145"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3144"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}