{"id":3465,"date":"2025-05-04T13:04:00","date_gmt":"2025-05-04T11:04:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3465"},"modified":"2025-12-30T13:06:31","modified_gmt":"2025-12-30T11:06:31","slug":"szamit-e-meg-hogy-meghalunk","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3465","title":{"rendered":"Sz\u00e1m\u00edt-e m\u00e9g, hogy meghalunk?"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>(Bekezd\u00e9sek Iancu Laur\u00e1r\u00f3l 1.)<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-05-04T13:04:00+02:00\">2025-05-04<\/time><\/div>\n\n\n<p>\u00dcnnepl\u0151s d\u00e9lut\u00e1n lesz ez, k\u00e9s\u0151 \u00e9jjelig tart majd, s k\u00f6veti sok alkalma a cs\u00f6ndes egy\u00fcttl\u00e9tnek, a vil\u00e1gg\u00e1 t\u00e1rul\u00f3 mag\u00e1nyos figyelemnek; a sz\u00e9p, komoly k\u00f6lt\u00e9szet \u00f6r\u00f6m\u00e9nek. \u00dcnnepl\u0151s id\u0151, mondom, mindenki \u00fagy k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n, ahogy szokott a hasonl\u00f3akra, \u00e9n n\u00e9h\u00e1ny hete, ny\u00e1ron m\u00e9g, a Dolomitok k\u00f6z\u00f6tt \u00fcltem egy teraszon, el\u0151ttem m\u00e9lyv\u00f6r\u00f6s it\u00e1liai bor, s lapozgattam a k\u00f6nyvet. Majd di\u00f3f\u00e1m alatt tettem ugyanezt, a kerti sz\u00e9k oldal\u00e1n van egy praktikus kis polc, ahol a k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze, vagy krist\u00e1lypoh\u00e1r meg tud kapaszkodni; kis kortyokban ittam a vill\u00e1nyi savignon-t, \u00e9s szinte szavank\u00e9nt olvastam a k\u00f6nyvet. <em>Iancu Laura<\/em> \u00faj versesk\u00f6tet\u00e9t (<em>Kinek a semmi a mindene<\/em>). Sz\u00e9p, komoly, nagy k\u00f6lt\u00e9szet az \u00f6v\u00e9.<\/p>\n\n\n<div class=\"wp-block-image\">\n<figure class=\"alignright size-full is-resized\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"341\" height=\"500\" src=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2025\/12\/5-ianculaura1.jpeg\" alt=\"\" class=\"wp-image-3467\" style=\"width:330px;height:auto\" srcset=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2025\/12\/5-ianculaura1.jpeg 341w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2025\/12\/5-ianculaura1-205x300.jpeg 205w\" sizes=\"auto, (max-width: 341px) 100vw, 341px\" \/><\/figure><\/div>\n\n\n<p>S valahogy \u00fagy kell \u00e9rkezni is, ahogyan \u0151. M\u00e9g fiatal, b\u00e1r err\u0151l a versek nem \u00e1rulkodnak; \u00e9pp csak el\u00e9rte a krisztusi kort, (el\u0151tte m\u00e9g \u201e<em>Felk\u00f6t\u00f6tt vir\u00e1gra sz\u00e1ll a d\u00e9r, \/ \u0151szbe veszett a nap, \/ 33 vil\u00e1got t\u00e9pett le h\u00fasomr\u00f3l \/ a fagy<\/em>\u201d \/Sz\u00fclet\u00e9snapomra\/), s m\u00e1r negyedik k\u00f6tet\u00e9vel ismerkedhet\u00fcnk. Azzal, amellyel v\u00e9gleg be\u00e9rkezett; szerintem kor\u00e1bban; de sokak szerint a harmadik-negyedik k\u00f6tet min\u0151s\u00e9ge mutatja meg a val\u00f3t valakir\u0151l; az els\u0151k m\u00e9g kiszakadnak, a tehets\u00e9g kihord\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl l\u00f6ki azokat a vil\u00e1gra, sok k\u00f6lt\u0151 volt s maradt is \u00edg\u00e9ret csup\u00e1n, mert elmaradt a folytat\u00e1s, vagy elfogyott abb\u00f3l a s\u00faly, a l\u00e9legzet. A harmadik-negyedik k\u00f6teten az ember m\u00e1r elt\u0171n\u0151dik, arcokat, szavakat pr\u00f3b\u00e1lgat, ez a kiv\u00e1l\u00e1s \u00fatja, a saj\u00e1t, egyedi jellemz\u0151 megtal\u00e1l\u00e1s\u00e1nak korszaka, de van itt m\u00e1s is, amire utaltam. Hogy \u00edgy kell be\u00e9rkezni.<\/p>\n\n\n\n<p>Felkapja arra a fej\u00e9t mindenki. Mert nem csak sorj\u00e1znak a szakmai elismer\u00e9sek, a d\u00edjak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a B\u00e1rka-d\u00edj 2010-ben, amelyben az\u00e9rt az alkot\u00f3 sz\u00edvver\u00e9se \u00e9s a figyelem \u00fct\u0151\u00e9r-k\u00eds\u00e9r\u00e9se \u00f6ssze\u00e9rt, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a pulzussz\u00e1ml\u00e1l\u00f3, ennyire hadd biccentsen m\u0171helyt\u00e1rsa fel\u00e9 ez a lap. De volt Bella-d\u00edj, \u00e9s J\u00f3zsef Attila-d\u00edj, azon m\u00e9g \u00f6ssze is kapott vit\u00e1kra mindig hajlamos r\u00e9sz\u00fcnk; mi\u00e9rt nem kapta meg, ki mondott nemet, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n; alakult ki egy valahol nagyon r\u00e1nk jellemz\u0151 purparl\u00e9; \u00fct\u00fcnk, valaki nev\u00e9ben, s ez \u00e9pp neki a legk\u00ednosabb. De az\u00e9rt van j\u00f3 oldala is, mondom most kicsit cinikusan, hisz volt, aki err\u0151l olvasva k\u00e9rdezte meg t\u0151lem: te, ki ez a l\u00e1ny? J\u00f3 verseket \u00edr? M\u00e9gis, elismerem, k\u00ednos, sz\u00f3lt is, cs\u00f6ndesen, k\u00f6zbe, hogy ezt ne, ne \u00edgy, nem kell, de, mert nem hallgatnak r\u00e1, ink\u00e1bb elvonul verset \u00edrni. Arr\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul, hogy \u201e<em>Haz\u00e1d egy lexikon l\u00e9szen, \/ hozz\u00e1d lapoznak: \/ h\u0171s\u00e9gben megfagyott, \/ \u00e9vsz\u00e1mon pecs\u00e9t<\/em>\u201d (V\u00edzi\u00f3). K\u00f6zben, persze, ahogyan a k\u00f6nyvek \u00e9s d\u00edjak, \u00fagy a recepci\u00f3 is n\u00f6vekszik, egyre t\u00f6bben pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k megfejteni k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t, vagy csak egyszer\u0171en nagyon boldogan \u00edrnak r\u00f3la, \u00f6r\u00fclnek j\u00f6tt\u00e9nek, nagy hirtelen k\u00f6nyvt\u00e1rnyi irodalma keletkezik puszt\u00e1n a fogadtat\u00e1snak, az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek, v\u00e9g\u00fcl valaki m\u00e1r \u00f6ssze is foglalja a kritikacsokrot, meg\u00e1llap\u00edtv\u00e1n, hogy a cs\u00e1ng\u00f3magyar k\u00f6lt\u00e9szet leg\u00fajabb kor\u00e1ban, \u201e<em>az egy\u00e9ni besz\u00e9dt\u00f3nus kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak az \u00fatj\u00e1n<\/em>\u201d \u0151 jutott a legmesszebbre. Bertha Zolt\u00e1nt\u00f3l id\u00e9ztem, s emelj\u00fck ki t\u0151le ezt a f\u00e9lmondatot is: \u201e\u2026<em>k\u00f6nnyed k\u00e9pzett\u00e1rs\u00edt\u00f3 szeml\u00e9letess\u00e9g, megkap\u00f3 nyelvi szenzibilit\u00e1s, stil\u00e1ris \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s szuggesztivit\u00e1s itatja \u00e1t a kanyarg\u00f3, filigr\u00e1n kifejez\u00e9s-alakzatok szel\u00edd hull\u00e1mz\u00e1s\u00e1t<\/em>\u2026\u201d. Ez \u00edgy igaz; olyan messze jutott \u00f6nmag\u00e1ig, hogy m\u00e1r saj\u00e1t jelbesz\u00e9de, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hangja van, s\u0151t, k\u00e9pes arra, amire a nagy k\u00f6lt\u0151k: ezek a versek megk\u00f6vetelik az intim egy\u00fcttl\u00e9t ill\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit. M\u00e1r nem csak \u00e9rezz\u00fck, de tudjuk, egy \u00faj k\u00f6nyve el\u0151tt, hogy \u00fcnnep k\u00f6zeledik, majd meg kell adni az olvas\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s minden val\u00f3di \u00fcnnep t\u00f6bb\u00e9 tesz benn\u00fcnket. Vagy, meglehet, kevesebb\u00e9. R\u00e1d\u00f6bbent valami mulaszt\u00e1sra, elszalasztott cselekedetre, elhallgatott gondolatra, valami hi\u00e1nyra, amelynek s\u00falya kevesebb\u00e9 tesz benn\u00fcnket; b\u00e1r az is lehet, hogy e kevesebb (fel)ismerete tesz t\u00f6bb\u00e9? Megfontoland\u00f3, megfejtend\u0151 gond ez, mik\u00e9pp viszonyaink az \u00fcnnepekhez \u2013 ami sz\u00edvb\u0151l j\u00f6n, ami \u00e9let, s nem valamif\u00e9le t\u00f6rt\u00e9nelmi parabola t\u00f6megdemonstr\u00e1ci\u00f3ja, politikai konzekvenci\u00e1k \u00e9s preferandumok napt\u00e1rkorrekci\u00f3ja, hanem \u2013 l\u00e9lek\u00fcnnep; akkor, azokon \u00e9rezz\u00fck \u00fagy: egy\u00e1ltal\u00e1n van valamilyen viszony k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk. Van k\u00f6z\u00fcnk ahhoz, amit \u00fczen a pillanat; legyen kar\u00e1csony, avagy felt\u00e1mad\u00e1s. Avagy egy vers csup\u00e1n, de akkora, mint <em>Ady<\/em>, vagy <em>Nagy L\u00e1szl\u00f3<\/em> teremt\u00e9ssel veteked\u0151 teremt\u00e9se; mert h\u00e1t a <em>Menyegz\u0151<\/em>be, akinek nem rebben bele abba a sz\u00edve, lelke, \u00e9rver\u00e9se, annak most is hi\u00e1ba mondom \u2013 milyen \u00faj \u00fcnnepre k\u00e9sz\u00fclhet Iancu Laur\u00e1val. Arra, hogy hasonl\u00f3 pillanatokat \u00e9lhet \u00e1t; hogy \u00e9lt eddig b\u00e1rmennyi id\u0151t, ak\u00e1r k\u00e9tszer annyi is lehet, mint a k\u00f6lt\u0151, \u00e9rkezik t\u0151le egy l\u00e9lekl\u00f6k\u00e9s, t\u00e1ncolni kezd benne a sz\u00edvideg, amikor ezt az \u00faj zsolt\u00e1rt olvassa, a legr\u00e9gibb, leg\u0151sibb parancsolatr\u00f3l: \u201e<em>Tan\u00edts meg feledni a hal\u00e1lt \u2013 te, ki \u00f6lni k\u00e9sz\u00fclsz, \/ gyoml\u00e1ld ki nyelvemb\u0151l e sz\u00f3t, \/ ne tudjam, mi t\u00f6rt\u00e9nik. \/\/ Tan\u00edts meg feledni a hal\u00e1lt \u2013 hal\u00e1lod \u00e1r\u00e1n is.<\/em>\u201d (Sirat\u00f3).&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A szavak keres\u00e9se \u00e9s megtal\u00e1l\u00e1sa. A s\u00faly felmutat\u00e1sa. Az \u00f6r\u00f6ks\u00e9g elfogad\u00e1sa \u00e9s megismer\u00e9se, <em>Dsid\u00e1\u00e9<\/em>, Ady\u00e9, <em>Szil\u00e1gyi\u00e9<\/em>, \u00e9s <em>Pilinszky\u00e9<\/em>, az \u0151 hit\u00e9\u00e9, annak keres\u00e9se, \u00e9s az \u0151 mondatai\u00e9. Egy utal\u00e1sb\u00f3l indul valami, ami szinte a teljess\u00e9gbe fut; \u00e1tvesz egy majdhogynem l\u00edrai toposzt, k\u00f6zhelyet, \u00e1m abb\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny sorban fel\u00e9p\u00fcl pilinszkysre-k\u00e9szen egy k\u00f6lt\u00e9szet megfejt\u00e9se, egy dial\u00f3gus elkezd\u00e9se, \u00e9s annak hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1ga; mert amit nem magad \u00e9lsz meg, nincs arr\u00f3l mit &#8211; besz\u00e9lni, csak. \u201e<em>\u00c9gve hagytam a l\u00e1mp\u00e1t. \/ Viharra k\u00e9sz\u00fclt az \u00e9j. \/ Kock\u00e1s f\u00fczetet, te\u00e1t \/ tettem mell\u00e9d, \u00e9s: besz\u00e9lj! \/ K\u00e9rtem volna, de kint m\u00e1r \/ virradt, \u00e9s t\u00f6rtek a f\u00e1k<\/em>.\u201d (F\u00e1k). Erre utaltam, hat sor, s teljes \u00edv Pilinszkyt\u0151l az \u0151t faggat\u00f3 k\u00f6lt\u0151ig, aki tal\u00e1n Iancu Laura, de tal\u00e1n a benne hirtelen megsz\u00f3lal\u00f3 <em>Li Taj-Po<\/em>, vagy <em>Tu Fu<\/em>. Tal\u00e1n mimikri, tal\u00e1n v\u00e9letlen, de ilyen nagy pillanatok csak nagy k\u00f6lt\u00e9szetben sz\u00fcletnek \u00fagy, mint itt; hogy, meglehet: spont\u00e1n, \u00e9szrev\u00e9tlen, akaratlan. Az egyik centruma k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ez Iancu k\u00f6tet\u00e9nek; a nyelv keres\u00e9se s megtal\u00e1l\u00e1sa; \u00fat a nyelvb\u00f6lcs\u0151t\u0151l a sz\u00f3forr\u00e1sig; ny\u00edltan besz\u00e9l err\u0151l, egy\u00e9rtelm\u0171en. Amikor a nyelvhaza megsz\u00fcletik, felt\u00e1rul annak alapismerete, de faggatjuk, tov\u00e1bb, tudv\u00e1n, hogy mik\u00e9nt az els\u0151, \u00fagy tal\u00e1n az utols\u00f3 s az egyetlen val\u00f3di haza ez; ak\u00e1r magasban, ak\u00e1r m\u00e9lyen bel\u00fcl, ak\u00e1r akarva, ak\u00e1r csak lassan fogadva el. De meg\u00e9p\u00fcl, szellemi \u00e9s fizikai kiterjed\u00e9se lesz, kontextusai, kapcsolatrendszere az \u00e9rz\u00e9sekhez; nyelvhaza, mondom, faggat\u00e1sa, \u00e1tj\u00e1r\u00e1sa, l\u00e9lekgeogr\u00e1fi\u00e1ja \u00e9p\u00fcl fel el\u0151tt\u00fcnk a k\u00f6tetben, pontosan, prec\u00edzen, sz\u00e9pen. Sorj\u00e1znak a sz\u00f3helyzetek; jelent\u00e9s-m\u00f3dosul\u00e1sok, jelz\u0151metafor\u00e1k, gondolat-b\u00f3j\u00e1k; f\u00e9lre\u00e9rthetetlen tudatoss\u00e1ggal. \u201e<em>K\u00e9sve \u00e9rkeznek hozz\u00e1m a szavak<\/em>\u201d (Ama k\u00e9sei sz\u00f3). \u201e<em>kimosom a sz\u00e9p szavakat<\/em>\u201d (Szabadnap). \u201e<em>vir\u00e1got k\u00fcld vele, \/\u2026\/ fekete szavakat<\/em>\u201d (Okt\u00f3beri Hold). \u201e<em>Egyetlen sz\u00f3 is \/ el\u00e9g volna<\/em>\u201d (Monol\u00f3g t\u00fck\u00f6rrel). \u201e<em>a sz\u00f3, mi t\u0151led \u00f3vna s v\u00e9dne<\/em>, \/ <em>cafatokban buggyan kih\u0171lt sz\u00e1mon<\/em>\u201d (Az esthez). \u201e<em>A szavak v\u00e9g\u00fcl elhalnak<\/em>\u201d (Melank\u00f3lia). \u201e<em>szempill\u00e1m m\u00f6g\u00f6tt kisz\u00e1radt szavak \/ egyetlen sz\u00f3ban elf\u00e9rsz \/\/ \u2026 \/ hazatal\u00e1lnak holnap \/ ha j\u00f6nnek m\u00e9g szavak<\/em>\u201d (St\u00e1ci\u00f3k). \u201e\u2026<em>egyszer csoda, \/ m\u00e9reg m\u00e1skor \/ ugyanaz a szava<\/em>\u201d (K\u00f6t\u00e9sek). \u201e<em>Messze t\u00fal \/ a sz\u00f3n<\/em>. (F\u00e1tyol). \u201e<em>Adj\u00e1tok nyelvemre a sz\u00f3t<\/em>\u201d (Menthetetlen tavasz). \u201e<em>Olvadni kezd a t\u00e9lre fagyott sz\u00f3<\/em>\u201d (Huzatban). \u201e<em>sem sz\u00f3 sem csap\u00e1s<\/em>\u201d (Az ember). \u201e<em>K\u00f6lt\u0151, haldokl\u00f3 nyelvnek sz\u00f3zata<\/em>\u201d (Lakatos Demeter). Innen ak\u00e1r \u00e1t is l\u00e9phet\u00fcnk a m\u00e1sik p\u00f3lushoz, tessz\u00fck is, de k\u00f6ss\u00fck ezt m\u00e9g k\u00f6zvetlenebb\u00fcl a cs\u00e1ng\u00f3k nagy k\u00f6lt\u0151j\u00e9hez. Id\u00e9zz\u00fck Lakatos Demetert, aki\u00e9rt a k\u00f6tet szerz\u0151je az egyik legszebb zsolt\u00e1rt \u00edrta k\u00f6nyv\u00e9be, az el\u0151bbi verset ilyen sorokkal gazdag\u00edtva a vesztes\u00e9gr\u0151l, arr\u00f3l, hogy a <em>sz\u00fcl\u00fcf\u00fcld<\/em> m\u00e1r nem <em>fimlik<\/em>: \u201e<em>Napunk, ki m\u00e1r nem szent\u00fcl le soha, \/ l\u00e1sd, mind\u00fcnk sz\u00e1rnya elt\u00f6r\u00f6tt. \u00cdme<\/em>\u201d. Elt\u00f6r\u00f6tt, hullunk, de mi\u00e9rt, k\u00e9rdezte m\u00e1r maga Lakatos Demeter is, vil\u00e1gba <em>abajogta<\/em>: \u201e<em>Ha egy emberb\u00fcl a vil\u00e1g \/ sz\u00e1rmazik, \/ m\u00e9rt annyi rossz a vil\u00e1gba \/ l\u00e9tezik? \/ Rokonok egym\u00e1sval vagyunk &#8211; \/ nagyon sz\u00edp. \/ De szemit m\u00e1snak v\u00e1jja \/ minden n\u00edp<\/em>\u201d. (Ha).<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u00e1sik k\u00f6z\u00e9ppont r\u00e1utalt, de meg nem id\u00e9zett mott\u00f3ja ez a vers; ell\u00e9pve a nyelvhaza kiteljesed\u0151-\u00e9lhet\u0151 Atlantisz\u00e1t\u00f3l; amely nagyon is val\u00f3s\u00e1gos szimbi\u00f3zisban \u00e9l h\u00e9tk\u00f6znapjainkkal. \u201e<em>haz\u00e1ra sz\u00fcks\u00e9g nincsen \/ vil\u00e1ga senkif\u00f6ldje \/ sem temet\u0151je sem \u00e9jszak\u00e1ja<\/em>\u201d (Az ember), \u00edrja a felt\u00f6r\u0151 dac a k\u00f6lt\u0151b\u0151l, \u00e1m az szembej\u00f6n \u2013 kifosztottan, megcsalt rem\u00e9nyk\u00e9nt, riadt, t\u00f6redezett \u00e1br\u00e1ndk\u00e9nt. S m\u00e9gis \u2013 van, ha m\u00e1sban nem, h\u00e1t hi\u00e1nyainak n\u00f6vekv\u0151 s\u00faly\u00e1val. M\u00e9g mutassunk vissza a besz\u00e9dm\u00f3d, k\u00f6zl\u00e9s, \u00edr\u00e1s, mint cselekv\u0151 ig\u00e9k \u00e9s hasonlatok burj\u00e1nz\u00f3 jelenl\u00e9t\u00e9re, annyi sok k\u00f6z\u00fcl is az egyik legf\u00e9nyl\u0151bb sorokkal: \u201e<em>Elvarrt nyelven is \u00e1lmodnak, \/ Medd\u0151 m\u00e9hekbe \u00e9letet, \/ Hitet s Istent a Nyugatnak<\/em>\u201d. (Ki Istent el nem altatta). Ha m\u00e1r csak a nyelv marad, mint \u00e9lhet\u0151 haza, akkor is, az\u00e9rt is sz\u00e1lljon abb\u00f3l \u00e9ltet\u0151 ima s foh\u00e1sz, ism\u00e9t csak m\u00e1sok\u00e9rt. Mert az marad, ha m\u00e1s m\u00e1r nem; err\u0151l tud\u00f3s\u00edt a m\u00e1r eml\u00edtett m\u00e1sik k\u00f6z\u00e9ppont (mert hisz a k\u00f6lt\u00e9szet mindig koncentrikus k\u00f6r\u00f6k egym\u00e1ssal \u00f6lelkez\u00e9se, s k\u00f6zben, bizony, t\u00f6bb k\u00f6z\u00e9ppont is sz\u00fclethet), a m\u00e1sik teh\u00e1t m\u00e1r nem is centrum, hanem \u2013 epicentrum. Robban\u00e1s, rian\u00e1s, f\u00e9lt\u00e9s \u00e9s lemond\u00e1s, elenged\u00e9s \u00e9s k\u00f6t\u00e9sig megkapaszkod\u00e1s \u2013 r\u00f6videbben: identit\u00e1s. Ami nem sz\u00fcl\u0151f\u00f6ld, nem csal\u00e1d, nem gyermekkor, nem az, ami elvehetetlen \u2013 \u201e<em>A szomsz\u00e9d eg\u00e9n \/ m\u00e1r t\u00f6bb a k\u00e9k<\/em>\u201d (A malmok) \u2013 hanem ez mind, term\u00e9szetesen, de ennek egy\u00fcttes jelenl\u00e9te sz\u00edvben, idegsz\u00e1lban, eml\u00e9kezetben, \u00e9s, persze, a szavakban, ha m\u00e1shol nem. A nyelvben, amely meg\u0151riz, fusson b\u00e1rhov\u00e1 is maga az \u00e9let, vet\u0151dj\u00f6n b\u00e1rhov\u00e1 a test. Hiszen elj\u00f6het a legrosszabb pillanat is, \u201e<em>Ma este v\u00e9g\u00fcl nem megyek haza. \/ megtehetem \u2013 haz\u00e1ja m\u00e1snak van. \/ Szanasz\u00e9t gyalult utak. K\u00f6d. Moha. \/ Le\u00e1ll\u00f3s\u00e1v, azt\u00e1n kapaszkod\u00e1s. \/ Szakad\u00e9kb\u00f3l m\u00e1sik szakad\u00e9kba<\/em>.\u201d (Ma este), igen, megt\u00f6rt\u00e9nhet \u2013 de nem ez a legrettenetesebb. Hanem: \u201e<strong><em>s\u00f6t\u00e9t volt tegnap amikor \/ utc\u00e1ra l\u00e9ptem \/ idegenek besz\u00e9ltek \/ anyanyelvemen<\/em><\/strong>\u201d (Nyelv). \u00cdgy \u00e9r\u00fcnk a k\u00f6tet v\u00e9g\u00e9n az \u00fat v\u00e9g\u00e9re, m\u00e9g nem ez a legv\u00e9gs\u0151 sz\u00f3, b\u00e1r \u201e<em>m\u00e1r befele sem f\u00e1j \/ az \u00fat mi elvezetett id\u00e1ig<\/em>\u201d (Koz\u00e1r), m\u00e9g ott a szenved\u00e9lyes kifakad\u00e1s, vallat\u00e1sa az \u00darnak, a k\u00e9rd\u00e9s: mi\u00e9rt? \u201e<em>\u00c1ruld el, Uram, \/ minek ez a sok nevenincs rettenet<\/em>\u201d (Este a faluban). Pont \u00fagy, ahogy kell, nagy verssel z\u00e1rul a k\u00f6tet, fortissimo a v\u00e9gs\u0151 hang, a ki\u00e1lt\u00e1s\u00e9, nem elcsendesed\u0151 pillanat; azt mi \u00e9lj\u00fck, tudv\u00e1n, hogy a k\u00f6lt\u0151 megtette a legt\u00f6bbet ism\u00e9t, fut\u00e1s\u00e1t elv\u00e9gezte, Magyarfalu elk\u00fcldte tan\u00fas\u00e1gt\u00e9v\u0151j\u00e9t k\u00f6z\u00e9nk s <em>el\u00e9be<\/em>.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00d6sszeszedett, \u00f6sszefogott, szomor\u00fas\u00e1g\u00e1ban is lelket er\u0151s\u00edt\u0151, k\u00e9telyeivel is nemes\u00edt\u0151, \u00f6nvizsg\u00e1latra k\u00e9sztet\u0151 k\u00f6nyv ez. Meg\u00e9rint \u00e1ltala a sz\u00e9ps\u00e9g, s megcselekszi a legnagyobbak csod\u00e1j\u00e1t: rem\u00e9nyt fakaszt a rem\u00e9nytelens\u00e9gben. Legal\u00e1bbis \u2013 megpr\u00f3b\u00e1lja\u2026 Hogy, ha minden-minden tal\u00e1n el is v\u00e9sz, a nyelv val\u00f3ban megmarad. Ha vigy\u00e1zzuk a szavakat, ha \u0151rizz\u00fck \u0151rz\u0151it. Mik\u00e9ppen a k\u00f6lt\u0151 \u0151riz meg benn\u00fcnket, ak\u00e1r a Dolomitok k\u00f6z\u00f6tt \u00fclt\u00fcnk egy teraszon, el\u0151tt\u00fcnk m\u00e9lyv\u00f6r\u00f6s it\u00e1liai bor, de a k\u00f6z\u00f6s nyelv k\u00f6nyv\u00e9t lapozgatjuk; ak\u00e1r di\u00f3f\u00e1nk alatt tessz\u00fck ugyanezt, ahogy \u00e9n. A kerti sz\u00e9k oldal\u00e1n van egy praktikus kis polc, ahol a k\u00e1v\u00e9scs\u00e9sze, vagy krist\u00e1lypoh\u00e1r meg tud kapaszkodni; kis kortyokban ittam ott a vill\u00e1nyi savignon-t, \u00e9s szinte szavank\u00e9nt olvastam a k\u00f6nyvet, \u00e9rezv\u00e9n, \u201e<em>hogy sz\u00edvem megszakad<\/em>\u201d. (<em>Iancu Laura: Kinek a semmi a mindene. Magyar Napl\u00f3, 2012<\/em>).<\/p>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><em>Tam\u00e1si Orosz J\u00e1nos<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>(Bekezd\u00e9sek Iancu Laur\u00e1r\u00f3l 1.) \u00dcnnepl\u0151s d\u00e9lut\u00e1n lesz ez, k\u00e9s\u0151 \u00e9jjelig tart majd, s k\u00f6veti sok alkalma a cs\u00f6ndes egy\u00fcttl\u00e9tnek, a vil\u00e1gg\u00e1 t\u00e1rul\u00f3 mag\u00e1nyos figyelemnek; a sz\u00e9p, komoly k\u00f6lt\u00e9szet \u00f6r\u00f6m\u00e9nek. \u00dcnnepl\u0151s id\u0151, mondom, mindenki \u00fagy k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n, ahogy szokott a hasonl\u00f3akra, \u00e9n &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3465\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3465","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3465","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3465"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3465\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3468,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3465\/revisions\/3468"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3465"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}