{"id":3650,"date":"2025-09-15T11:10:00","date_gmt":"2025-09-15T09:10:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3650"},"modified":"2026-01-14T11:30:02","modified_gmt":"2026-01-14T09:30:02","slug":"200-eve-sokkal-tobb-noi-iro-volt-aztan-jottek-a-ferfiak","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3650","title":{"rendered":"200 \u00e9ve sokkal t\u00f6bb n\u0151i \u00edr\u00f3 volt, azt\u00e1n j\u00f6ttek a f\u00e9rfiak"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>Egy tanulm\u00e1ny szerint a n\u0151i-f\u00e9rfi dinamik\u00e1k nagyban megv\u00e1ltoztak az irodalomban az elm\u00falt 200 \u00e9v alatt. A tendencia azt mutatja, hogy drasztikusan kevesebb n\u0151i alkot\u00f3 van, mik\u00f6zben a t\u00e1rsadalmi nemekr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171. A kutat\u00e1s t\u00f6bb ezer angolsz\u00e1sz reg\u00e9nyen vizsg\u00e1lta, hogyan alakult az 1800-as \u00e9vek \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt az \u00edr\u00f3k \u00e9s karaktereik nemi megoszl\u00e1sa. A feminizmus n\u00e9pszer\u0171bb\u00e9 v\u00e1lt, a n\u0151i \u00edr\u00f3k m\u00e9gis h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak. De hogyan t\u00f6rt\u00e9nt ez?&nbsp;<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-09-15T11:10:00+02:00\">2025-09-15<\/time><\/div>\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"521\" src=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224-1024x521.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-3651\" srcset=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224-1024x521.jpg 1024w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224-300x153.jpg 300w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224-768x391.jpg 768w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224-500x254.jpg 500w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/01\/fe_1180_600_konyves_magazin_nyitokep_2025_07_24t125840224.jpg 1180w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p>A t\u00e1rsadalmi nemek \u00e9s azok reprezent\u00e1ci\u00f3i \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sban vannak, az ut\u00f3bbi egy-k\u00e9t \u00e9vtizedben tal\u00e1n jobban, mint b\u00e1rmikor kor\u00e1bban. Ez pedig az irodalomban sincs m\u00e1sk\u00e9pp: gondoljunk csak arra, hogy 100 \u00e9vvel ezel\u0151tt a Nyugat nemzed\u00e9ke \u00e9ppen csak megt\u0171rte Kaffka Margitot, ma pedig m\u00e1r&nbsp;100-n\u00e1l is t\u00f6bb<strong>&nbsp;n\u0151i<\/strong>&nbsp;magyar \u00edr\u00f3 van, akit \u00e9rdemes olvasni.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy 2018-as kutat\u00e1s szerint viszont az angolsz\u00e1sz irodalomban az elm\u00falt 200 \u00e9vben el\u00e9g drasztikusan v\u00e1ltozott a f\u00e9rfi-n\u0151i er\u0151t\u00e9r: az 1800-as \u00e9vekben sokkal t\u00f6bb n\u0151 \u00edrt reg\u00e9nyt, mint manaps\u00e1g. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en azonban jelent\u0151sen t\u00f6bb f\u00e9rfi \u00edr\u00f3 t\u00f6lt\u00f6tte fel a szakm\u00e1t, \u00e9s ez a nyelvhaszn\u00e1laton is l\u00e1tszott.&nbsp;M\u00edg a feminizmus els\u0151 hull\u00e1ma jav\u00e1ban zajlott, \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nemek k\u00e9rd\u00e9sei fellazulni l\u00e1tszottak, addig a n\u0151i \u00edr\u00f3k egyre jobban a h\u00e1tt\u00e9rbe ker\u00fcltek.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>De mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetett ez?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A kutat\u00e1s 104 ezer reg\u00e9nyt vizsg\u00e1lt, amelyek 1703 \u00e9s 2009 k\u00f6z\u00f6tt \u00edr\u00f3dtak. A k\u00f6nyvek t\u00f6bb online hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1rb\u00f3l sz\u00e1rmaztak: ezek javar\u00e9szt egyetemi gy\u0171jtem\u00e9nyek, de kev\u00e9sb\u00e9 akad\u00e9miai gy\u0171jt\u00e9st is v\u00e9geztek, hogy \u00e1tfog\u00f3bb k\u00e9pet kapjanak a probl\u00e9m\u00e1r\u00f3l. A kutat\u00e1s sor\u00e1n az \u00edr\u00f3k nem\u00e9t \u00e9s a k\u00f6nyvekben megjelen\u0151 karakterek nemi jellemz\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lt\u00e1k, amik k\u00f6z\u00f6tt \u00e9les p\u00e1rhuzamot mutattak ki. A kutat\u00e1s a&nbsp;Journal of Cultural Analytics oldal\u00e1n jelent meg.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Mi\u00e9rt kezdtek kiszorulni a n\u0151k?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A 19. \u00e9s 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n egy \u00e9rdekes ellentmond\u00e1sra lehet\u00fcnk figyelmesek: mik\u00f6zben jav\u00e1ban d\u00fcb\u00f6r\u00f6g a feminizmus els\u0151 hull\u00e1ma, a k\u00f6nyvekn\u00e9l egyre kevesebb a n\u0151i \u00edr\u00f3.&nbsp;S\u0151t, 1850 \u00e9s 1950 k\u00f6z\u00f6tt az irodalmi szc\u00e9na fel\u00e9r\u0151l a negyed\u00e9re cs\u00f6kken a n\u0151i alkot\u00f3k sz\u00e1ma, ezzel egyid\u0151ben pedig a n\u0151i karakterek sz\u00e1ma is esik.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><strong>1917-ben m\u00e1r az amerikai \u00edr\u00f3k szinte teljes felhozatal f\u00e9rfi.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Ennek t\u00f6bb oka is lehet a tanulm\u00e1ny szerint: egyr\u00e9szt, hogy az amerikai moderns\u00e9g peri\u00f3dus\u00e1ban a n\u0151k \u00e1ltal megmutatott \u00e9s meg\u00edrt tapasztalatok h\u00e1tt\u00e9rbe szorultak. Ez ak\u00e1r trendszer\u0171en is megfigyelhet\u0151 az irodalomban, hiszen a n\u0151k \u00e1tlagosan t\u00f6bb \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3bb n\u0151i karaktereket alkotnak, mint a f\u00e9rfiak, \u00edgy ha ezen figur\u00e1k sz\u00e1ma cs\u00f6kkeni kezd, az azt jelenti, hogy a n\u0151i \u00edr\u00f3k is visszaszorulnak.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>A m\u00e1sik indok, hogy az \u00edr\u00e1s a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig nem volt egy magasan elismert szakma, \u00edgy sok n\u0151 \u00edrhatott.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Ellenben ahogy az 1840-es \u00e9vekt\u0151l t\u00f6bb f\u00e9rfi \u00edr\u00f3 is hivat\u00e1sszer\u0171en foglalkozott sz\u00e9p\u00edr\u00e1ssal, a m\u00e1sik nem visszaszorult: sokkal ink\u00e1bb a non-fiction ir\u00e1ny\u00e1ba nyitottak, \u00e9s 1950-ig nagyban domin\u00e1lt\u00e1k is a ter\u00fcletet.&nbsp;De mindennek egy m\u00e9g fontosabb ered\u0151je is van: a nemi szerepek old\u00f3d\u00e1s\u00e1val \u00e9s a t\u00e1rsadalmi nyom\u00e1s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9vel a n\u0151k egyre t\u00f6bb munkalehet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00fcl v\u00e1laszthattak, \u00edgy az \u00edr\u00e1s elt\u00f6rp\u00fclt a t\u00f6bbi karrieropci\u00f3 mellett.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>De mi a helyzet a karakterekkel?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A tanulm\u00e1ny m\u00e1sik fontos r\u00e9szlete, hogy az \u00edr\u00f3k neme mellett a reg\u00e9nyben szerepl\u0151 karakterek mennyis\u00e9g\u00e9t \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9t is vizsg\u00e1lja. A \u00edr\u00f3k nem\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1saival ellent\u00e9tesen a karakterekn\u00e9l pont a nemi sztereot\u00edpi\u00e1k cs\u00f6kken\u00e9se figyelhet\u0151 meg: 1850-t\u0151l a n\u0151i-f\u00e9rfi jegyek sokkal ink\u00e1bb elmos\u00f3dnak.<\/p>\n\n\n\n<p>Term\u00e9szetesen ez nem azt jelenti, hogy felbomlanak a heteronormat\u00edv jegyek, hiszen ugyan\u00fagy n\u0151kr\u0151l \u00e9s f\u00e9rfiakr\u00f3l van sz\u00f3, de m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 sztereotipikus m\u00f3don jelennek meg az egyes figur\u00e1k jellemz\u00e9sei.&nbsp;A tanulm\u00e1ny szerint a k\u00f6nyvekben ak\u00e1r olyan karakterjegyeket is \u00e9szrevehet\u00fcnk, hogy a l\u00e1tsz\u00f3lag nemt\u0151l f\u00fcggetlen kifejez\u00e9sek, mint a \u201emosoly\u201d vagy a \u201egrimasz\u201d, er\u0151sebben meghat\u00e1rozz\u00e1k a n\u0151i vagy f\u00e9rfi szerepl\u0151k le\u00edr\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Gyakoris\u00e1g\u00e1t tekintve a n\u0151i karakterek le\u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l a mosoly szerepelt t\u00f6bbsz\u00f6r, m\u00edg a f\u00e9rfiakn\u00e1l a grimasz.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9rdekes lehet m\u00e9g azt megn\u00e9zni, hogy a h\u00e1z \u00e9s a szoba konnot\u00e1ci\u00f3i hogyan v\u00e1ltoztak az elm\u00falt 200 \u00e9vben. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00e9rfiaknak \u00e1ltal\u00e1nos jellemz\u0151je, hogy h\u00e1zuk van, amiben a n\u0151knek csak egy-egy saj\u00e1t szoba jut, ahol el tudnak b\u00fajni. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re azonban ez sokkal ink\u00e1bb \u00e1talakul, \u00e9s a n\u0151kh\u00f6z kezd el kapcsol\u00f3dni a h\u00e1z (l\u00e1sd:&nbsp;<em>h\u00e1ziasszony<\/em>).<\/p>\n\n\n\n<p>A tanulm\u00e1ny m\u00e1sik \u00e9rdekes meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa, hogy a test sokkal domin\u00e1nsabb a karakteriz\u00e1ci\u00f3ban a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l. P\u00e9ld\u00e1ul a szem milyens\u00e9ge az 1900-as \u00e9vekig egyre fontosabb volt, m\u00edg a haj igaz\u00e1n csak a 2000-es \u00e9vekhez k\u00f6zeledve lett meghat\u00e1roz\u00f3 jel\u00f6l\u0151 a karakterek nemi le\u00edr\u00e1s\u00e1ban.&nbsp;Megfigyelhet\u0151 teh\u00e1t, hogy a nemek jellemz\u00e9se m\u00e1r nem a terekhez kapcsol\u00f3dik, hanem sokkal ink\u00e1bb a test, illetve a ruha le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>A f\u00e9rfiak l\u00e9ptek a n\u0151k hely\u00e9be?<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A tanulm\u00e1ny konkl\u00fazi\u00f3ja, hogy a n\u0151i \u00edr\u00f3k mennyis\u00e9ge az\u00e9rt is cs\u00f6kkenhetett az 1800-as \u00e9vekt\u0151l, mert a kor\u00e1bban n\u0151k \u00e1ltal domin\u00e1lt zs\u00e1nereket a f\u00e9rfi \u00edr\u00f3k vett\u00e9k \u00e1t, mik\u00f6zben a feminizmus \u00fatt\u00f6t\u00e9se miatt a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra megny\u00edlt a munkaer\u0151piac, \u00edgy kev\u00e9sb\u00e9 voltak \u00e9rdekeltek az \u00edr\u00e1sban.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Ebb\u0151l kifoly\u00f3lag a nemi le\u00edr\u00e1sok is v\u00e1ltozhattak, mivel a f\u00e9rfi \u00edr\u00f3k eg\u00ed bizonyos ir\u00e1nyba terelt\u00e9k az irodalmi trendeket.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Ezekb\u0151l viszont neh\u00e9z egy konkr\u00e9t meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st levonni. Annyi biztos, hogy a 19. sz\u00e1zad k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a f\u00e9rfi \u00edr\u00f3k nagyobb mennyis\u00e9gben voltak jelen az irodalomban, \u00e9s ezzel az egyes t\u00e1rsadalmi nemeket \u00e9rint\u0151 le\u00edr\u00e1sok \u00e9s kifejez\u00e9sek is v\u00e1ltoztak. B\u00e1r figyelembe kell venni, hogy ez alapvet\u0151en mag\u00e1t\u00f3l is v\u00e1ltozik, mivel t\u00e1rsadalmi, kultur\u00e1lis trendekhez van k\u00f6tve.<\/p>\n\n\n\n<p>Az ehhez hasonl\u00f3 kutat\u00e1sok ugyanakkor&nbsp;nagyban seg\u00edtenek abban, hogy k\u00f6z\u00f6sen gondolkodjunk a t\u00e1rsadalmi nemek reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l \u00e9s az egyes nemi sztereot\u00edpi\u00e1kr\u00f3l, amiket nap mint nap haszn\u00e1lunk.<\/p>\n\n\n\n<p>(<a href=\"https:\/\/culturalanalytics.org\/article\/11035-the-transformation-of-gender-in-english-language-fiction\">Cultureanalytics<\/a>)<\/p>\n\n\n\n<p><em>Fot\u00f3:<\/em>&nbsp;<em>National Gallery of Art, Washington<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>Forr\u00e1s: <a href=\"https:\/\/konyvesmagazin.hu\/nagy\/iras_tarsadalmi_nemek_kutatas_tanulmany_gender_no_ferfi.html\">https:\/\/konyvesmagazin.hu\/nagy\/iras_tarsadalmi_nemek_kutatas_tanulmany_gender_no_ferfi.html<\/a>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Egy tanulm\u00e1ny szerint a n\u0151i-f\u00e9rfi dinamik\u00e1k nagyban megv\u00e1ltoztak az irodalomban az elm\u00falt 200 \u00e9v alatt. A tendencia azt mutatja, hogy drasztikusan kevesebb n\u0151i alkot\u00f3 van, mik\u00f6zben a t\u00e1rsadalmi nemekr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171. A kutat\u00e1s t\u00f6bb ezer angolsz\u00e1sz reg\u00e9nyen &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3650\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3650","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3650","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3650"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3650\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3652,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3650\/revisions\/3652"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3650"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}