{"id":3703,"date":"2025-05-14T12:57:00","date_gmt":"2025-05-14T10:57:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3703"},"modified":"2026-01-14T13:02:35","modified_gmt":"2026-01-14T11:02:35","slug":"vasi-szabo-janos-2","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3703","title":{"rendered":"Vasi Szab\u00f3 J\u00e1nos"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>N\u00e9gy klasszikus hazai sci-fi<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-05-14T12:57:00+02:00\">2025-05-14<\/time><\/div>\n\n\n<p><strong>1. A vil\u00e1gh\u00edres magyar diszt\u00f3pia&nbsp; (D\u00e9ry Tibor&nbsp; G.A. \u00far X.- ben)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><strong>D\u00e9ry Tibor<\/strong> (1894-1977) Kossuth- \u00e9s Baumgarten-d\u00edjas \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151\u00a0 j\u00f3m\u00f3d\u00fa \u00fcgyv\u00e9d apa \u00e9s\u00a0 gazdag osztr\u00e1k csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 anya fiak\u00e9nt sz\u00fcletett, m\u00e9gis, huszon\u00f6t \u00e9vesen elk\u00f6telezte mag\u00e1t a kommunista ide\u00e1knak. Ez meghat\u00e1rozta k\u00e9s\u0151bbi sors\u00e1t \u00e9pp \u00fagy mint \u00edr\u00f3 p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t. A komm\u00fcn buk\u00e1sa ut\u00e1n letart\u00f3ztatt\u00e1k,de emigr\u00e1lhatott, bej\u00e1rta f\u00e9l Eur\u00f3p\u00e1t( B\u00e9cs, P\u00e1rizs, Olaszorsz\u00e1g), de\u00a0 b\u00e1rhov\u00e1 ker\u00fclt, folytatta \u00edr\u00f3i m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Nyelvtud\u00e1sa leny\u0171g\u00f6z\u0151 volt,m\u00e9g spanyol f\u00f6ld\u00f6n is elboldogult. Nagy rem\u00e9nyeket f\u0171z\u00f6tt h\u00e1romk\u00f6tetesre tervezett, <em>A befejezetlen mondat<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9hez, 1934-ben k\u00e9sz\u00fclt el, de csak t\u00edz \u00e9v m\u00falva, 1947-ben jelent meg, m\u00e1r itthon. Abban az \u00e9vben mutatta be a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z a <em>T\u00fck\u00f6r<\/em> c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1t. Hazat\u00e9rte ut\u00e1n lelkesen vett r\u00e9szt\u00a0 p\u00e1rt\u00e9letben, tagja lett az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g vezet\u0151s\u00e9g\u00e9nek, 1952-ben ker\u00fclt ki keze al\u00f3l a <em>Felelet<\/em>. A reg\u00e9ny azonban ideol\u00f3giai vit\u00e1kat v\u00e1ltott ki, el\u0151sz\u00f6r gondolkodott el addig megr\u00f6gz\u00f6tt ide\u00e1inak\u00a0 helyess\u00e9g\u00e9r\u0151l.\u00a0 1952-ben\u00a0 m\u00e1sfajta reg\u00e9nnyel rukkolt el\u0151, ami kor\u00e1bbi \u201epolitkultos\u201d\u00a0 \u00edr\u00e1saival ellent\u00e9tben val\u00f3di n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get hozott, ez a <em>Simon Menyh\u00e9rt<\/em><em>sz\u00fclet\u00e9se<\/em>, ebb\u0151l a sz\u00e9p \u00e9s m\u0171v\u00e9szi sztorib\u00f3l sikeres film is k\u00e9sz\u00fclt. K\u00e9s\u0151bb is jellemz\u0151 \u00edr\u00e1sainak fogadtat\u00e1s\u00e1ra; a hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi kritika \u00e1ltal felbecs\u00fclt m\u0171vekkel \u2013 <em>Befejezetlen mondat, Felelet, Kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u0151<\/em> stb. \u2013 szemben az olvas\u00f3i sikereket ink\u00e1bb\u00a0 \u00e9rzelmes t\u00f6rt\u00e9neteivel, a <em>Simon Menyh\u00e9rt <\/em>-tel \u00e9s a tragikusan sz\u00e9p <em>Niki Egy kutya t\u00f6rt\u00e9nete<\/em> c\u00edm\u0171vel \u00e9rte el.<br>\u00a0 1957. \u00e1prilis 20-\u00e1n letart\u00f3ztatj\u00e1k, majd kilenc \u00e9v let\u00f6ltend\u0151 szabads\u00e1gveszt\u00e9sre \u00edt\u00e9lik az \u00e1llamrend megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 szervezked\u00e9s vezet\u00e9s\u00e9nek v\u00e1dja miatt. A b\u00f6rt\u00f6nben sz\u00fcletik meg a <em>G. A.<\/em><em>\u00far X.-ben<\/em>\u00a0 \u00e9s szabadul\u00e1sa el\u0151tt nem sokkal be is fejezi. Persze, k\u00e9s\u0151bb is \u00edrt jelent\u0151s m\u0171veket, de ez a diszt\u00f3pikus reg\u00e9nye tal\u00e1n a hossz\u00fa alkot\u00f3i p\u00e1lya cs\u00facspontj\u00e1t jelenti. Pierre Versins korszakalkot\u00f3nak min\u0151s\u00edtette \u00e9s a klasszikusok k\u00f6z\u00e9 sorolta\u00a0<em>Encyclop\u00e9die de l&#8217; utopie et de science fiction<\/em>\u00a0c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1ban\u2026 Ez a sz\u00e1mos nyugati nyelvre leford\u00edtott reg\u00e9ny az 1945 ut\u00e1ni magyar science fiction kiemelked\u0151 alkot\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A bevezet\u0151&nbsp; szerint, a m\u0171 k\u00e9zirat\u00e1t G. A. juttatja el az \u00edr\u00f3hoz, miel\u0151tt visszaindul X.-be. Az els\u0151 \u00fatj\u00e1t&nbsp; vegyes \u00e9rzelmek&nbsp; k\u00eds\u00e9rt\u00e9k: vonzalma szerelme, Erzs\u00e9bet ir\u00e1nt \u00e9s ellen\u00e9rz\u00e9se a hatalmas kiterjed\u00e9s\u0171 v\u00e1ros d\u00e9lib\u00e1bos, a val\u00f3s\u00e1g mark\u00e1b\u00f3l kics\u00fasz\u00f3 k\u00f6zege miatt. A v\u00e1rosban r\u00f6vid id\u0151 alatt h\u00e1zak, utc\u00e1k&nbsp; v\u00e1lnak ill\u00e9konny\u00e1, m\u00edg m\u00e1shelyen mintha a porb\u00f3l manifeszt\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak a szikr\u00e1z\u00f3 nap alatt. Az egyik szerepl\u0151 a megalopoliszt r\u00e1g\u00f3gumihoz hasonl\u00edtja, ami egyik helyen kiny\u00falik, m\u00e1shol \u00f6sszezsugorodik.&nbsp; A f\u0151h\u0151sben ez a bizonytalans\u00e1g \u00e9rzet\u00e9t er\u0151s\u00edti, \u00e1m X. lak\u00f3inak a szabads\u00e1g korl\u00e1tlans\u00e1g\u00e1t jelenti. Ez a dichot\u00f3mia v\u00e9gig k\u00eds\u00e9ri a m\u0171vet: az \u00e9rz\u00e9sek, gondolatok, \u00e9lethelyzetek sz\u00e9les sk\u00e1l\u00e1j\u00e1n megmutatkozik a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a f\u0151h\u0151s \u00e9s a v\u00e1ros lak\u00f3inak&nbsp; mentalit\u00e1sa k\u00f6zt. G.A. pszichikai elevens\u00e9g\u00e9t fel\u0151rl\u0151 t\u00e9nyez\u0151k, a &nbsp; bizonytalan meg\u00e1ll\u00f3hely\u0171 \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 villamosok, elt\u00fcnedez\u0151 \u00e9ttermek, az \u00e9p\u00fcletek ajtaj\u00e1nak, ablakainak k\u00edv\u00fclr\u0151l, a lak\u00f3kra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 r\u00e1z\u00e1r\u00e1sa , a k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s \u00f6nk\u00e9nyes kikapcsol\u00e1sa majd meggy\u00fajt\u00e1sa, mind&nbsp; a priv\u00e1t \u00e9letet s\u00e9rt\u0151 int\u00e9zked\u00e9sek. Az els\u00f6t\u00e9t\u00fclt sz\u00e1llod\u00e1ban vakon botork\u00e1l\u00f3, ismeretlen szob\u00e1kba benyit\u00f3, l\u00e1thatatlan szem\u00e9lyekkel besz\u00e9lget\u0151 G. A. diszpoz\u00edci\u00f3ja, eg\u00e9sz X.-b\u00e9li distanci\u00e1j\u00e1nak v\u00e1zlata lehetne. E korl\u00e1toz\u00e1sok\u00e9rt senkit sem vonnak felel\u0151ss\u00e9gre, s\u0151t, valami hagym\u00e1zas m\u00f3don a t\u00f6k\u00e9letes&nbsp; szabads\u00e1g el\u00e9r\u00e9se fel\u00e9 vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151nek aposztrof\u00e1lj\u00e1k.&nbsp; Abban a l\u00e1z\u00e1lomszer\u0171 v\u00e1rosban kiford\u00edtott m\u00f3don nem&nbsp;az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n, j\u00f3kedv szabad \u00e1raml\u00e1sa, hanem az \u00e9letr\u0151l lemond\u00f3, aszk\u00e9tikus szellem uralkodik. Olyan te\u00f3ri\u00e1k betart\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amelyek ellenkeznek az ember \u00f6szt\u00f6n\u00f6s \u00e9let- \u00e9s boldogs\u00e1gv\u00e1gy\u00e1val, s rejt\u00e9ly, mit\u0151l csavarodott ki ennyire az emberek lelkivil\u00e1ga. A szeretet, h\u0171s\u00e9g, seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g ott egyar\u00e1nt b\u0171nnek sz\u00e1m\u00edt, az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s nem az \u00e1ldozatot, hanem a gyilkost \u00f6vezi, s a legf\u0151bb c\u00e9l: az \u00e9let\u00f6szt\u00f6n kiolt\u00e1sa.&nbsp; Az ellen\u00e1ll\u00e1s ritkas\u00e1ga, a b\u00edr\u00e1lat hi\u00e1nya, a t\u00e1rsadalom \u00e9letvitele, gyakorlata, a manipul\u00e1ltak illuz\u00f3rikus tudata G. A. hossz\u00fa ott-tart\u00f3zkod\u00e1sa alatt l\u00e9nyegileg v\u00e1ltozatlan marad. Az egym\u00e1st is elrejt\u0151 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g akkor a legs\u0171r\u0171bb, mikor a szerepl\u0151k egym\u00e1st\u00f3l val\u00f3 \u00e9rzelmi- t\u00e1vols\u00e1ga, kommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9ptelens\u00e9ge a legnagyobb. Erzs\u00e9betet, amikor X. uralkod\u00f3 erk\u00f6lcsei el\u0151tt meghajolt, egyszerre nyeli el a v\u00e1ros fak\u00f3 sz\u00fcrkes\u00e9ge, \u00e9s lesz \u00farr\u00e1 lelk\u00e9n a bizonytalans\u00e1g \u00e9rz\u00e9se; nemcsak G.A. szeme el\u0151l t\u0171nik el, de meghasonlik \u00f6nmaga jobbik \u00e9nj\u00e9vel is. Sz\u00fcrrealista l\u00e1tom\u00e1s ez ,s n\u00e9mileg hajaz Boris Vian <em>Tajt\u00e9kos napok <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9re, ahol a karakterek der\u0171je, vagy b\u00e1nata kihat\u00e1ssal van a k\u00f6rnyezetre, az id\u0151j\u00e1r\u00e1sra, a n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s t\u00e1rgyak \u00e1llapot\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; M\u00e1ig tart a kritikai vita, hogy D\u00e9ry Tibor e h\u00edres m\u0171v\u00e9t milyen csoportba sorolj\u00e1k? J\u00f3 darabig a kafkai- sz\u00f3lam volt er\u0151sebb, a szorong\u00e1sos, egy\u00e9nt b\u00e9kly\u00f3ba k\u00f6t\u0151 z\u00e1rt atmoszf\u00e9ra \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9se; majd \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a rendszerv\u00e1lt\u00e1s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n &#8211; az orwelli \u00e1llamreg\u00e9ny, amiben a totalitarizmus szerves r\u00e9sz\u00e9t kitev\u0151&nbsp;, a l\u00e9tez\u00e9s minden szintj\u00e9t el\u00e9r\u0151 hermeneutika a paradox \u00e9s abszurd jelenl\u00e9t\u00e9hez kapcsol\u00f3dik.&nbsp; Ma m\u00e1r&nbsp; l\u00e1that\u00f3, hogy D\u00e9ryt nemcsak a szem\u00e9lyis\u00e9g \u00e9s hatalom viszonya, az oszt\u00e1lykateg\u00f3ri\u00e1kban kifejezhet\u0151 elnyom\u00f3-kiszolg\u00e1ltatott ellent\u00e9tp\u00e1r helyzete, hanem a techniciz\u00e1l\u00f3d\u00f3 emberis\u00e9g egy\u00fcttes j\u00f6v\u0151j\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9sei is izgatt\u00e1k. Amivel viszont a science fiction, annak a sz\u00e9pirodalommal legink\u00e1bb hat\u00e1ros, diszt\u00f3pikus vonulat\u00e1hoz sodr\u00f3dik.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><strong>2. Nyelvbotl\u00e1s (Karinthy Ferenc: Epepe)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><strong>Karinthy Ferenc<\/strong> (1921 \u2013 1992)&nbsp; \u00cdr\u00f3i munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1\u00e9rt 1950-ben, 1954-ben \u00e9s 1970-ben J\u00f3zsef Attila-, 1955-ben Kossuth-d\u00edjat, 1987-ben Karinthy Frigyes-eml\u00e9kgy\u0171r\u0171t kapott, 1991-ben 70. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g Z\u00e1szl\u00f3rendje kit\u00fcntet\u00e9ssel jutalmazt\u00e1k. 1960-t\u00f3l 1970-ig az FTC szakoszt\u00e1lyi eln\u00f6ke volt. 1965 \u00e9s 1975 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb hazai vid\u00e9ki v\u00e1rosban volt sz\u00ednh\u00e1zi dramaturg, k\u00f6zben 1968-69-ben az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban tartott egyetemi el\u0151ad\u00e1sokat, 1972 \u00e9s 1976 k\u00f6z\u00f6tt hosszabb-r\u00f6videbb id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt a Szovjetuni\u00f3ban, Ausztr\u00e1li\u00e1ban \u00e9s Kub\u00e1ban. A nyolcvanas \u00e9vekben egyre t\u00f6bbet utazott Olaszorsz\u00e1gba. \u00c9let\u00e9nek utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9t be\u00e1rny\u00e9kolta depresszi\u00f3ja.&nbsp;Elmondhat\u00f3, hogy a szocializmusban&nbsp; d\u00edjakkal elismert, hosszabb k\u00fclf\u00f6ldi kik\u00fcldet\u00e9sekkel t\u00e1mogatott \u201et\u00e1rsutas\u201d alkot\u00f3 volt.&nbsp; Kiemelked\u0151ek a&nbsp;<em>Szellemid\u00e9z\u00e9s <\/em>\u00e9s a&nbsp;<em>Kentaur&nbsp;<\/em>c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyei. A&nbsp;<em>Budapesti tavasz<\/em>, c\u00edm\u0171b\u0151l 1955-ben M\u00e1ri\u00e1ssy F\u00e9lix sikeres filmet rendezett. 1954-ben jelent meg&nbsp;<em>Ezer \u00e9v&nbsp;<\/em>c\u00edm\u0171 riportja, amely a magyar t\u00e1rsadalom peremvid\u00e9k\u00e9t fedezte fel. A sport\u00e9lm\u00e9nyeket eleven\u00edti fel a&nbsp;<em>Ferencv\u00e1rosi sz\u00edv<\/em>, tal\u00e1n f\u0151 m\u0171ve az&nbsp;<em>Epepe&nbsp;<\/em>(1971) abszurd reg\u00e9ny-parabola. Fontos kort\u00f6rt\u00e9neti dokumentum az 1967 \u00e9s 1991 k\u00f6z\u00f6tt \u00edrott napl\u00f3ja, amely hal\u00e1la ut\u00e1n, 1994-ben h\u00e1rom k\u00f6tetben jelent meg.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Karinthy f\u0151m\u0171vek\u00e9nt tekintett az <em>Epepe<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvre,ami fantasztikus t\u00f6rt\u00e9net, az irre\u00e1lis couleur locale&nbsp; el\u00fct att\u00f3l az epikai vil\u00e1gt\u00f3l, ami kor\u00e1bbi \u00e9s k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t jellemezte. A helysz\u00edn hat\u00e1rtalan metropolisz, a science fiction irodalom legjav\u00e1ban olvasni ilyen v\u00e9gtelenbe fut\u00f3 megelevenedett r\u00e9ml\u00e1tom\u00e1sk\u00e9nt s\u0171r\u0171 embert\u00f6meg\u0171&nbsp; nagyv\u00e1rost.&nbsp; Ebbe a lid\u00e9rcnyom\u00e1sba cs\u00f6ppen a f\u0151h\u0151s, Budai. Aki nemzetk\u00f6zi nyelv\u00e9sz kongresszusra utazott Helsinkibe, de valami swifti fat\u00e1lis t\u00e9ved\u00e9s sor\u00e1n&nbsp; jutott ebbe a megalopoliszba.&nbsp; Szinte minden nagyobb eur\u00f3pai nyelven besz\u00e9l \u00e9s meg\u00e9rti a keleti- nyelvek sor\u00e1t is, k\u00e9ptelen meg\u00e9rtetni c\u00e9lj\u00e1t a helyiekkel: a finn f\u0151v\u00e1rosba akar jutni, vagy vissza Budapestre. A v\u00e1roslak\u00f3k \u00e9rthetetlen hablatol\u00e1sa \u2013 az \u201eepepe\u201d &#8211;&nbsp; \u00e9s a krikszkrakszszer\u0171 r\u00fana\u00edr\u00e1s, amit haszn\u00e1lnak, megfejthetetlen a glottol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra is, hi\u00e1ba tanulm\u00e1nyozza az utcai feliratokat, v\u00e1s\u00e1rol k\u00f6nyveket \u00e9s \u00fajs\u00e1gokat, pr\u00f3b\u00e1l sz\u00f3ba \u00e1llni a v\u00e1ros polg\u00e1raival. Az abszurdit\u00e1s&nbsp; benyom\u00e1s\u00e1t kelti a gigantikus katedr\u00e1lisban l\u00e1tott ritu\u00e1l\u00e9 is, amely egy ismeretlen konfesszi\u00f3 cerem\u00f3ni\u00e1j\u00e1t mutatja be, de nemcsak elt\u00e9r\u00e9sek mutatkoznak a Budai \u00e1ltal ismert val\u00f3 vil\u00e1gt\u00f3l: a val\u00f3szer\u0171tlen metropolisz mindennapi \u00e9let\u00e9nek legt\u00f6bb eleme a l\u00e9tez\u0151 vil\u00e1gv\u00e1rosok \u00e9let\u00e9re hajaz, de hazai esem\u00e9nyekre is mutat. A re\u00e1lis \u00e9s a hihetetlen egym\u00e1st fedi az<em>&nbsp;Epep\u00e9<\/em>ben, a mindennapok megszokott apr\u00f3 r\u00e9szletei egy \u00f6nmag\u00e1ban lehetetlen strukt\u00fara&nbsp; komponensei lesznek. A reg\u00e9nyben \u00e9letre keltett hajmereszt\u0151 vil\u00e1g arra a k\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1gra \u00e9p\u00fcl, amelyet mi is tapasztalunk. \u00c9ppen ezeknek a prof\u00e1n \u00e9letelemeknek az \u00f6sszekapcsol\u00e1sa hoz l\u00e9tre az elbesz\u00e9l\u00e9s konstrukci\u00f3j\u00e1ban egyfajta t\u00e9nyszer\u0171s\u00e9get meghalad\u00f3 abszurdit\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Karinthy Ferenc k\u00f6nyv\u00e9ben keser\u0171en konstat\u00e1lja, hogy a nyelv\u00e9sz Budainak alig siker\u00fcl a lehetetlen v\u00e1ros lak\u00f3ival kontaktust ki\u00e9p\u00edtenie. A metropoliszr\u00f3l is \u00e9deskeveset tud meg, a sztorinak ez\u00e9rt el\u00e9g lapos a cselekm\u00e9nye, s ez mindenk\u00e9p megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti a t\u00f6rt\u00e9netelv\u0171, akci\u00f3k\u00f6zpont\u00fa zs\u00e1ner t\u00f6bbi alkot\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Kafkai- m\u00f3d\u00fa statikus elbesz\u00e9l\u00e9snek nincs olyan k\u00f6zege, ami az emberi kapcsolatokat mozg\u00e1sba lend\u00edten\u00e9, m\u00e9g az id\u0151beli viszonyoknak sincs jelent\u0151s\u00e9ge, Budainak \u00f3r\u00e1ja sincs, de tulajdonk\u00e9ppen nincs is jelent\u0151s\u00e9ge az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t figyelemmel k\u00eds\u00e9rni. N\u00e9mi aktivit\u00e1st hoz a t\u00f6rt\u00e9netbe, mikor a f\u0151h\u0151s nem tudja sz\u00e1llodai szob\u00e1j\u00e1t kifizetni \u00e9s a v\u00e1s\u00e1rcsarnokban kulimunk\u00e1t v\u00e1llal, lemer\u00fcl\u00e9se az alantasabb k\u00f6zegbe, fordulatot hoz az elbesz\u00e9l\u00e9sben is, az eddig k\u00e9ptelen- realit\u00e1s talaj\u00e1r\u00f3l a groteszk fant\u00e1zia abszurdit\u00e1s\u00e1ba jut. Ennek&nbsp; a bizarr \u00e9lethelyzetnek egyik p\u00e9ld\u00e1ja az <em>Epep\u00e9ben<\/em> lezajl\u00f3, el\u0151zm\u00e9nyek n\u00e9lk\u00fcl kezd\u0151d\u0151 \u00e9s hirtelen befejez\u0151d\u0151 forradalom; Budainak csak annyit siker\u00fcl megtapasztalnia, hogy az embert\u00f6meget v\u00e1ratlanul mozg\u00e1sba lend\u00edt\u0151 heves esem\u00e9nyek v\u00e9res t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seket id\u00e9znek el\u0151, \u00e1m v\u00e9g\u00fcl k\u00f6z\u00f6nybe fulladnak.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A megjelen\u00e9se \u00f3ta eltelt b\u0151 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad az <em>Epepe<\/em> kritikai pozicion\u00e1l\u00e1s\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 irodalmi ir\u00e1nyzatok pal\u00e1stja m\u00f6g\u00e9 rendelte, a legink\u00e1bb val\u00f3szer\u0171 t\u00e9zis szerint az&nbsp;<em>Epepe<\/em>&nbsp;a nyelv- \u00e9s t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok k\u00f6zel\u00e9be vezeti olvas\u00f3j\u00e1t, er\u0151s filoz\u00f3fiai \u00e1thall\u00e1sokkal. De akadtak \u00edt\u00e9szek, mint R\u00e9z P\u00e1l, aki az \u201e elidegened\u00e9s modern reg\u00e9nym\u00edtosz\u00e1t l\u00e1tta benne\u201d, de gondolt\u00e1k \u201eswifti ind\u00edttat\u00e1s\u00fa szat\u00edr\u00e1nak\u201d (Szalay K\u00e1roly), sorolt\u00e1k a modern \u00e1llamreg\u00e9ny- diszt\u00f3pi\u00e1k, Huxley, Orwell \u00e9s D\u00e9ry Tibor nagyhat\u00e1s\u00fa m\u0171vei k\u00f6z\u00e9.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; V\u00e9lem\u00e9nyem ezekt\u0151l elt\u00e9r\u0151: a reg\u00e9ny nemcsak az elidegened\u00e9s \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gveszt\u00e9s&nbsp; p\u00e9ld\u00e1zata, hanem a meg nem alkuv\u00f3, a l\u00e1tsz\u00f3lagos rem\u00e9nytelens\u00e9g ellen\u00e9re is hajthatatlan kitart\u00e1s\u00e9. Budai nem t\u00f6r\u0151dik bele balszerencs\u00e9s sors\u00e1ba, a k\u00e9ptelens\u00e9g k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6zt is meg\u0151rzi j\u00f3zan esz\u00e9t. Karakter\u00e9nek legfontosabb jellemz\u0151je az \u00e1lland\u00f3 k\u00fczdelem, amely konzekvensen szembefordul a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g er\u0151ivel.( S erre minden bizonnyal a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 moralit\u00e1s- reg\u00e9nytril\u00f3gia szerz\u0151je,&nbsp; J. R. R. Tolkien professzor is r\u00e1b\u00f3lintott volna.)<\/p>\n\n\n\n<p><strong>3. Rak\u00e9t\u00e1k, csillagok, receptek (Mesterh\u00e1zi Lajos sci fi novell\u00e1i)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><strong>Mesterh\u00e1zi Lajos<\/strong>(1917-1979) \u00e9letm\u0171v\u00e9t gyakran eml\u00edtik az \u201eelk\u00f6telezett\/propagandisztikus\u201d realizmus hazai p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt. Pedig, kezdetben vil\u00e1gn\u00e9zete nem mutatott rokons\u00e1got a szocialista, vagy \u00e9ppens\u00e9ggel a marxi eszm\u00e9kkel. K\u00e9s\u0151bb, hitehagyott katolikusk\u00e9nt a kommunizmusban tal\u00e1lta meg a j\u00f3 \u00e9s rossz k\u00f6z\u00f6tti biztos eligazod\u00e1st; szemben a sz\u00e9tfoly\u00f3s \u201ebaloldalis\u00e1ggal\u201d, a kommunista dogma a gondolkod\u00e1s sorvezet\u0151je lett a kezd\u0151 \u00edr\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, a p\u00e1rt a megb\u00edzhat\u00f3 int\u00e9zm\u00e9ny. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a koal\u00edci\u00f3s id\u0151kben Mesterh\u00e1zi Lajos kommunista funkcion\u00e1riusk\u00e9nt akt\u00edvan r\u00e9szt v\u00e1llalt az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9sben. A novell\u00e1sk\u00f6tetek ut\u00e1n Mesterh\u00e1zi reg\u00e9nytril\u00f3gi\u00e1val, a<em>&nbsp;Tan\u00fas\u00e1g<\/em>gal l\u00e9pett az olvas\u00f3k el\u00e9. Az els\u0151 k\u00f6tet,<em>&nbsp;Az ember nev\u00e9ben<\/em>&nbsp;1955-ben jelent meg; a tov\u00e1bbiak: a<em>&nbsp;F\u00e9nyes szell\u0151k<\/em>&nbsp;\u00e9s a<em>&nbsp;Hazafiak iskol\u00e1ja<\/em>&nbsp;1956-ban l\u00e1ttak napvil\u00e1got. Ez a korrajz nemcsak \u00edr\u00f3ilag, hanem ideol\u00f3giailag is m\u00e9lyen problematikus.&nbsp;1956 fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 Mesterh\u00e1zi Lajos \u00e9let\u00e9ben \u00e9s \u00edr\u00f3i p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n egyar\u00e1nt. Az esem\u00e9nyeket nemzeti trag\u00e9di\u00e1nak \u00e9rzi, \u00e9s \u00edr\u00f3i k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek tudja a &#8222;t\u00f6rt\u00e9nelmi igazs\u00e1g&#8221; bemutat\u00e1s\u00e1t. Szerkeszt\u0151je lesz az els\u0151k\u00e9nt indul\u00f3 irodalmi org\u00e1numnak, az \u00c9let \u00e9s Irodalomnak. Val\u00f3j\u00e1ban ebben az id\u0151szakban v\u00e1lik orsz\u00e1gszerte ismert \u00edr\u00f3v\u00e1. N\u00e9pszer\u0171 ifj\u00fas\u00e1gi reg\u00e9nye, a<em>&nbsp;P\u00e1r l\u00e9p\u00e9s a hat\u00e1r<\/em>. \u00dajabb k\u00f6nyve a <em>&nbsp;Pokolj\u00e1r\u00e1s<\/em> (1959).&nbsp; A kritika \u00e9letm\u0171ve jelent\u0151s darabj\u00e1nak a<em>&nbsp;F\u00e9rfikor<\/em>&nbsp;c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyt tartott\u00e1k (1967). A k\u00f6vetkez\u0151 nagyreg\u00e9ny, az<em>&nbsp;Apasz\u00edv<\/em>&nbsp;(1971).&nbsp;<em>A Prom\u00e9theusz-rejt\u00e9ly<\/em>&nbsp;(1973) a kritikusok \u00e9s maga az \u00edr\u00f3 szerint is \u00e9letm\u0171v\u00e9nek cs\u00facspontja. A<em>&nbsp;Prom\u00e9theusz<\/em>&nbsp;szervesen kapcsol\u00f3dik a hatvanas \u00e9vek magyar pr\u00f3zairodalm\u00e1nak egy jellegzetes alakulat\u00e1hoz, nevezetesen a &#8222;parabola \u00e9s essz\u00e9reg\u00e9ny&#8221; t\u00edpus\u00e1hoz. Utols\u00f3 \u00e9veiben fel\u00e9led ifj\u00fakori \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se a tudom\u00e1nyos-fantasztikum ir\u00e1nt, de ezen a ter\u00fcleten is meg\u0151rzi a t\u00e1rsadalomb\u00edr\u00e1lat\u00e1nak ig\u00e9ny\u00e9t.&nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A<em>&nbsp;Sempiternin<\/em>&nbsp;(1975) c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben gy\u0171jti \u00f6ssze ezeket az \u00edr\u00e1sokat, a kor\u00e1bbi m\u0171vekhez k\u00e9pest, ironikus-szatirikus hangv\u00e9tel t\u0171nik fel. A c\u00edmad\u00f3 novella a hallhatatlans\u00e1got el\u0151id\u00e9z\u0151 gy\u00f3gyszerr\u0151l sz\u00f3l. A szer nehezen \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151, mert \u00fajsz\u00fcl\u00f6tt kiseml\u0151s\u00f6k agyalapi mirigy\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fcl. \u00c9rdekes azok felsorol\u00e1sa, akik el\u0151sz\u00f6r juthatnak a szervezetet megifj\u00edt\u00f3 sz\u00e9rumhoz: megy\u00e9nk\u00e9nt a tizen\u00f6t-h\u00fasz legf\u0151bb ember, \u00f6tven-valah\u00e1ny nagy\u00fczem, az \u00e9lenj\u00e1r\u00f3 termel\u0151sz\u00f6vetkezetek, n\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1llami gazdas\u00e1g vezet\u0151i, akad\u00e9mikusok, \u00e9rdemes \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szek. Els\u0151nek a kezel\u00e9st ell\u00e1t\u00f3 orvosok. Persze, m\u00e9regdr\u00e1g\u00e1n k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l is megvehet\u0151, amit az el\u0151bbi list\u00e1r\u00f3l hi\u00e1nyz\u00f3, tehet\u0151sebb magyar polg\u00e1rok is beszerezhetnek: j\u00f3l men\u0151 maszekok, futballist\u00e1k stb. A szat\u00edra er\u0151sen ki\u00e9rezhet\u0151, \u00e9s mellesleg a kor\u00e1bban \u201ehith\u0171\u201d p\u00e1rtpropagandista ironikus v\u00e9lem\u00e9nye a hetvenes \u00e9vek guly\u00e1s-szocialista orsz\u00e1g\u00e1r\u00f3l. Ami hi\u00e1ny\u00e9rzet, az a halhatatlans\u00e1g t\u00e9mak\u00f6r\u00e9nek alaposabb k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1sa, hat\u00e1sa a j\u00f6v\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ra \u00e9s hogy val\u00f3ban annyira k\u00edv\u00e1natos \u00e1llapot-e?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A k\u00f6vetkez\u0151 novella, a <em>Hepisip <\/em>mintegy ellenpontja a c\u00edmad\u00f3 \u00edr\u00e1snak. M\u00e1r a n\u00e9v magyar\u00edt\u00e1sa gunyoros v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sra sarkalja a szerz\u0151t, am\u00fagy nem m\u00e1s, mint egy napjainkban is kem\u00e9nyen vitatott aktu\u00e1lis t\u00e9ma, az eutan\u00e1zia k\u00e9rd\u00e9se. Az els\u0151 ilyen int\u00e9zm\u00e9ny a tengeren, egy haj\u00f3n, a nemzetk\u00f6zi fels\u00e9gvizeken kezdte meg a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, innen a n\u00e9v. Az, aki ezt a szolg\u00e1ltat\u00e1st ig\u00e9nybe vette, az utols\u00f3 percig visszal\u00e9phetett, a hal\u00e1la pedig b\u00e9k\u00e9s \u00e9s nyugodt volt, f\u00e1jdalom \u00e9s sz\u00e9gyen n\u00e9lk\u00fcl. A m\u00f3dszer \u2013 legal\u00e1bbis az iparosodott orsz\u00e1gokban \u2013 gyorsan terjedt, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g nagy \u00fczletnek is bizonyult. Magyarorsz\u00e1gon is bevezett\u00e9k ezt az int\u00e9zm\u00e9nyt, de csak az ut\u00e1n, hogy tizen\u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bizotts\u00e1g utazott k\u00fclf\u00f6ldre, hogy az ottani helyzetet tanulm\u00e1nyozza. Alighanem sikerrel, mert v\u00e9g\u00fcl n\u00e1lunk is l\u00e9tes\u00fcltek ilyen h\u00e1zak. A t\u00f6rt\u00e9net eme r\u00e9sze, b\u00e1r szatirikus, nem igaz\u00e1n mosolyt kelt\u0151, a kliensek t\u00f6bbs\u00e9ge nagyon id\u0151s, vagy fiatalabb, de s\u00falyosan beteg ember. Csak akkor k\u00e9pz\u0151dik az \u00edt\u00e9sz arc\u00e1n n\u00e9mi torz vigyor, mikor Mesterh\u00e1zi a kort\u00e1rs magyar \u00edr\u00f3k \u201ereag\u00e1l\u00e1sait\u201d jelen\u00edti meg: Husz\u00e1r Tibor, Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy, Hubay Mikl\u00f3s, Bertha Bulcs\u00fa, Kuczka P\u00e9ter is megjelenik, legszellemesebb Fekete Gyula, a kor jellegzetes irodalmi alakja, amint r\u00f6gvest meg\u00edrja a <em>Senilia bolyg\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t,<\/em> ami par\u00f3dia a jav\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A <em>Sport\u00e9lm\u00e9ny <\/em>egy d\u00e9lvid\u00e9ki horg\u00e1szkalandnak indul<em>,<\/em> egy kapit\u00e1lis p\u00e9ld\u00e1ny csuka kifog\u00e1sa \u00fcr\u00fcgy\u00e9n hosszan moraliz\u00e1l azon, mennyire nem hely\u00e9nval\u00f3 az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00f6n\u00f6s \u00e9rdekb\u0151l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elpuszt\u00edt\u00e1sa. Az \u00edr\u00e1s a hosszabbak k\u00f6z\u00e9 tartozik, majd kisreg\u00e9ny m\u00e9ret\u0171. A narrat\u00edv\u00e1nak az a r\u00e9sze, ami a k\u00eds\u00e9rletr\u0151l ad h\u00edrt, ahol \u00e9l\u0151 embereken pr\u00f3b\u00e1lnak ki egy \u00faj hal\u00e1los g\u00e1zt, ami dehidrat\u00e1l, s a halottaknak nyoma sem marad. A sz\u00f6vegkoh\u00e9zi\u00f3: a horg\u00e1szkaland r\u00e9szletez\u0151 kompoz\u00edci\u00f3ja, ami sz\u00f6ges ellent\u00e9tben \u00e1ll az \u00faj t\u00f6megpuszt\u00edt\u00f3 fegyver- k\u00eds\u00e9rletet le\u00edr\u00f3 textura k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9g\u00e9vel, mindez a zs\u00e1nert\u0151l szokatlan, sz\u00e9pirodalmi sz\u00ednvonal\u00fa.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A <em>Rak\u00e9t\u00e1k, csillagok, receptek<\/em> nevezhet\u0151 a kis k\u00f6tet legink\u00e1bb szokv\u00e1nyos science fiction \u00edr\u00e1s\u00e1nak. A F\u00f6ldet katasztr\u00f3fa fenyegeti, szomsz\u00e9d bolyg\u00f3nkr\u00f3l, a V\u00e9nuszr\u00f3l elsz\u00e1rmazott faj tudom\u00e1st szerez err\u0151l. Az egy\u00e9bk\u00e9nt polipra hasonl\u00edt\u00f3 idegenek az \u00faj csillagrendszer\u00fckben megt\u00e1rgyalj\u00e1k az esem\u00e9nyeket \u00e9s \u00fagy d\u00f6ntenek, hogy az emberis\u00e9g b\u00e1r nem valami vonz\u00f3 l\u00e9nyek csoportja, egy es\u00e9lyt meg\u00e9rdemel a t\u00fal\u00e9l\u00e9sre. A flotta bel\u00e9pve a F\u00f6ld l\u00e9gk\u00f6r\u00e9be a Magas Sierra f\u00f6l\u00f6tt rep\u00fcl \u00e1t, ahol a legkorszer\u0171bb automata l\u00e9gv\u00e9delmi rendszer lel\u00f6vi a ment\u00e9sre \u00e9rkez\u0151ket. Az \u0171rhaj\u00f3k f\u00e9mr\u00e9szeit a katonai t\u00e1maszpont emberi \u00f6sszegy\u0171jtik, \u00e9s a k\u00f6zpontba k\u00fcldik kivizsg\u00e1l\u00e1sra. A szeg\u00e9ny, \u00e9hez\u0151 bennsz\u00fcl\u00f6ttek is felkeresik a roncsokat. A novella egy sor recepttel fejez\u0151dik be, amit a koldus helyb\u00e9liek a k\u00f6zelg\u0151 H\u00fasv\u00e9t tisztelet\u00e9re k\u00e9sz\u00edtettek el. Mesterh\u00e1zi t\u00fal j\u00f3 \u00edr\u00f3, hogy ny\u00edltan kimondja: a hegylak\u00f3k megett\u00e9k a j\u00f3s\u00e1gos v\u00e9nusziakat.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A <em>Sempiternin<\/em> 1972-ben az I. Eur\u00f3pai Science Fiction Kongresszus k\u00fcl\u00f6nd\u00edj\u00e1t nyerte el. A <em>Rak\u00e9t\u00e1k, csillagok, receptek<\/em> a hetvenes- nyolcvanas \u00e9vekben a magyar sci fi reprezent\u00e1ns\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, t\u00f6bbi k\u00f6zt megjelent n\u00e9met \u00e9s orosz antol\u00f3gi\u00e1kban, a World Sci fi egykori sv\u00e9d teoretikusa, Sam Lundwall dics\u00e9r\u0151en eml\u00edti a sci fi zs\u00e1nert vil\u00e1gszinten elemz\u0151 essz\u00e9- reg\u00e9ny\u00e9ben. (<em>Holnap t\u00f6rt\u00e9nt<\/em>).<\/p>\n\n\n\n<p><strong>4. Mese az Emberr\u0151l \u00e9s annak szex- masin\u00e1ir\u00f3l&nbsp; (Gyerty\u00e1n Ervin:&nbsp; A kiberneroszok t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><strong>&nbsp; Gyerty\u00e1n Ervin<\/strong>&nbsp;(1925\u2013 2011) \u2013 \u00edr\u00f3, kritikus, ford\u00edt\u00f3. 1943-ban \u00e9retts\u00e9gizett, 1947-1949-ben a p\u00e1rizsi egyetemen tanult. 1950-t\u0151l a&nbsp;<em>N\u00e9pszava<\/em>&nbsp; munkat\u00e1rsa, 1955-t\u0151l f\u0151munkat\u00e1rsa. 1958-t\u00f3l a&nbsp;<em>Filmvil\u00e1g<\/em>&nbsp; rovatvezet\u0151je. 1975-t\u0151l a Gondolat K\u00f6nyvkiad\u00f3 f\u0151szerkeszt\u0151-helyettese. 1975-t\u0151l a Magyar Filmtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet f\u0151munkat\u00e1rsa. 1979-t\u0151l a Magyar Telev\u00edzi\u00f3, 1984-t\u0151l nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1s\u00e1ig (1986) a Magyar Filmint\u00e9zet oszt\u00e1lyvezet\u0151je.&nbsp; J\u00f3zsef Attila (1981) \u00e9s Bal\u00e1zs B\u00e9la- d\u00edjas (1997). Tudom\u00e1nyos-fantasztikus antiut\u00f3pi\u00e1ja&nbsp;<em>A kiberneroszok t\u00fcnd\u00f6kl\u00e9se \u00e9s buk\u00e1sa(1963)<\/em>, nemzetk\u00f6zi szinten sz\u00e1mon tartott science fiction. (Sam Lundwall <em>Holnap t\u00f6rt\u00e9nt<\/em> c\u00edm\u0171 sci-fi vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nete is eml\u00edti). &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Gyerty\u00e1n Ervin a komikum, a par\u00f3dia k\u00f6zeg\u00e9ben juttatja kifejez\u00e9sre t\u00e1rsadalmi mondanival\u00f3j\u00e1t, azt, hogy a technika m\u00e9goly magas sz\u00ednvonala sem indokolhatja az emberi \u00e9let er\u0151szakos elg\u00e9piesed\u00e9s\u00e9t; \u00e1m e tanuls\u00e1g a kalandos, mulattat\u00f3 olvasm\u00e1nynak csup\u00e1n h\u00e1ttere. A t\u00f6rt\u00e9net \u00fagy kezd\u0151dik, mint egy j\u00f3 Wyndham posztkatasztr\u00f3fa sztori: b\u00e9k\u00e9s p\u00e1rizsi k\u00e9pekkel, ki\u00e9rezhet\u0151 a szerz\u0151 helyismerete. Burg la Rein \u00e1lmos kisv\u00e1ros a metropolisz szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, \u00faj lak\u00f3ja egy k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, jelent\u00e9ktelen k\u00fclsej\u0171 f\u00e9rfi \u00e9s csinos unokah\u00faga, akit l\u00e1nyak\u00e9nt nevel. De van egy m\u00e1sik lak\u00f3juk is, j\u00f3k\u00e9p\u0171 fiatalember, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, a tisztess\u00e9ges fajt\u00e1b\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9net perg\u0151, mint egy k\u00e9preg\u00e9ny, Gyerty\u00e1n j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel vegy\u00edti a realista k\u00e9peket, a burkolt szexualit\u00e1st \u00e9s a szat\u00edr\u00e1t. A ked\u00e9lyes, pluralista k\u00f6zeget sokkolja az el\u0151bb n\u0151i, majd maszkulin- v\u00e1ltozattal teljes v\u00e1laszt\u00e9k\u00fa kiberneroszok megjelen\u00e9se. Pawleski professzor tal\u00e1lm\u00e1nya, mint a legt\u00f6bb nagy karriert befut\u00f3 innov\u00e1ci\u00f3, c\u00e9lja j\u00f3indulat\u00fa, az emberi mag\u00e1nyoss\u00e1g, t\u00e1rstalans\u00e1g megsz\u00fcntet\u00e9se. Ugyan, a t\u00e1rsadalom eddig elfojtott \u00f6szt\u00f6neinek&nbsp; fel\u00e9led\u00e9se el\u0151re l\u00e1that\u00f3, igaz\u00e1b\u00f3l akkor kezd v\u00e9gleges \u00e9s v\u00e9gzetes form\u00e1t \u00f6nteni, mikor a multinacion\u00e1lis vil\u00e1gc\u00e9g is megjelenik a \u201eplaccon\u201d.( General Steel Electric and Motor Corporation = GSEMC)&nbsp; A nagyv\u00e1llalat megl\u00e1tja az \u00fczletet, \u00e9s a sikeres marketinghez&nbsp; megkezdi a t\u00e1rsadalom szeml\u00e9let\u00e9nek \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t; a hatalmas m\u00e9dia f\u00f6l\u00e9ny mellett a jogalkot\u00e1s, a politika, de m\u00e9g az egyh\u00e1zak megdolgoz\u00e1sa is sikerrel j\u00e1r. \u00c1ruh\u00e1zak, szalonok ny\u00edlnak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00ednvonal\u00fa szex-kiberneroszok \u00e1rus\u00edt\u00e1s\u00e1ra, alkatr\u00e9szeit darabonk\u00e9nt is forgalmazz\u00e1k, behatol a m\u0171v\u00e9szetbe, az orvostudom\u00e1nyba, v\u00e9g\u00fcl Kibernerosz- p\u00e1rt is alakul, amely lassan \u00e1tveszi a hatalmat. A fentebb eml\u00edtett ifj\u00fa publicista az els\u0151 perct\u0151l kezdve ellenzi az \u00e9let kibernerotikai \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t, ez\u00e9rt lassan bez\u00e1rul k\u00f6r\u00f6tte a t\u00e9r, \u00edr\u00e1sait sehol nem adj\u00e1k ki, m\u00e9g az a lap se, ami darabig lelkesen t\u00e1mogatta munk\u00e1j\u00e1t. Miut\u00e1n a GSEMC felv\u00e1s\u00e1rolja \u2013 elfordul t\u0151le. Az egyetlen pozit\u00edvum, ami \u00e9ri h\u0151s\u00fcnket, hogy Pawleski professzor nevelt l\u00e1nya, aki kor\u00e1bban rajong\u00e1sig szerette nagyb\u00e1tyj\u00e1t, most elfordult t\u0151le.&nbsp; L\u00e1tva a kor\u00e1bban der\u0171s, demokratikus t\u00e1rsadalom egyre er\u0151szakosabb \u201ekibernerotiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d, ami m\u00e1r kor\u00e1ntsem \u00f6nk\u00e9ntes, b\u00e1r a lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9ge igazi \u00f6szt\u00f6nl\u00e9nyk\u00e9nt lelkesen t\u00e1mogatja, azokat viszont, akik erre erk\u00f6lcsi alapon nem hajland\u00f3k vagy egyszer\u0171en az emberi normalit\u00e1s hat\u00e1r\u00e1t \u00e1t nem l\u00e9pve elutas\u00edtj\u00e1k, a legs\u00f6t\u00e9tebb diktat\u00far\u00e1kban szok\u00e1sos m\u00f3dszerekkel kezdik ellehetetlen\u00edteni. Sorsszer\u0171, hogy a fiatalok tal\u00e1lkozzanak \u00e9s egym\u00e1sba szeressenek. Mivel Dornand elvesz\u00edti \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i \u00e1ll\u00e1s\u00e1t, \u00e1ln\u00e9ven, m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra publik\u00e1l b\u0171n\u00fcgyi \u00e9s egy\u00e9b tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokat. A k\u00f6nyv egy fontos r\u00e9sze a pszichi\u00e1triai klinik\u00e1n tett l\u00e1togat\u00e1sa, ami a fekete humor maradand\u00f3 epikai p\u00e9ld\u00e1ja. Az egyik beteg, aki embernek k\u00e9pzeli mag\u00e1t \u2013 ugyanis m\u00e1r ez a sz\u00f3 sem divat, hanem a \u201ekibernerotista\u201d jelenti a h\u00e9tk\u00f6znapi polg\u00e1rokat \u2013 a fiatalember f\u00fcl\u00e9be s\u00fagja: &nbsp; \u201e <em>Az ember a g\u00e9phez hasonl\u00edt, amit saj\u00e1t k\u00e9pm\u00e1s\u00e1ra teremtett\u2026\u00dagy \u00f6lt\u00f6znek, \u00fagy t\u00e1ncolnak, \u00fagy viselkednek, mint a kiberneroszok\u2026\u00c9s a gondolkod\u00e1suk is teljesen kibernerotikuss\u00e1 v\u00e1lik\u2026 \u00c9s egyre nehezebb megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni ki az, ki nem<\/em>\u2026\u201d &nbsp; Akadnak az egyre s\u00f6t\u00e9tebb\u00e9 komorod\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netben humoros r\u00e9szletek is, Stanislaw Lem, a <em>Kiberi\u00e1da<\/em> vil\u00e1gh\u00edr\u0171 szerz\u0151je is csettintett volna, ha ilyet olvas:&nbsp; \u201e <em>Hogy lehet a szerelmet, ilyen saj\u00e1tosan emberi funkci\u00f3t, emberi sz\u00fcks\u00e9gletet emberi t\u00e1rs n\u00e9lk\u00fcl kiel\u00e9g\u00edteni? Na v\u00e9gre egy \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u2026 amit ellen\u0151rizni lehet \u2013 gondolta a professzor -\u2026 Hogy leegyszer\u0171s\u00edtse a k\u00e9rd\u00e9st direkt m\u00f3don adta fel a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9knek: Ha az ember saj\u00e1tosan emberi sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9t emberi t\u00e1rs\u00e1val el\u00e9g\u00edti ki, akkor \u2013 a g\u00e9p szokott gyorsas\u00e1g\u00e1val v\u00e1laszolt: &#8211; Emberev\u0151.<\/em>\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A k\u00f6nnyed, pikareszknek indul\u00f3 sztori ezut\u00e1n viharos gyorsas\u00e1ggal balj\u00f3slat\u00fa diszt\u00f3pi\u00e1ba v\u00e1lt. Felt\u0171nnek a kibernerotista rohamosztagok, az utcai er\u0151szak, gyilkoss\u00e1g, h\u0151seink csak a professzor p\u00e1lfordul\u00e1sa \u00e9s seg\u00edts\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n menek\u00fclhetnek ebb\u0151l a l\u00e1z\u00e1lomszer\u0171 Neur\u00f3p\u00e1b\u00f3l.&nbsp; &nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; A k\u00f6nyv ugyan happy enddel z\u00e1rul \u2013 egy fr\u00e1nya n\u00e1thaj\u00e1rv\u00e1ny d\u00f6nti romba a zsarnoks\u00e1got -, a keserny\u00e9s sz\u00e1j\u00edz ott marad az olvas\u00f3ban: lehet, b\u00e1rmilyen hatalmas aj\u00e1nd\u00e9k egy zseni\u00e1lis tudom\u00e1nyos tal\u00e1lm\u00e1ny, ink\u00e1bb k\u00e1rt\u00e9kony, ha hossz\u00fat\u00e1von t\u00f6nkreteszi a nemes emberi \u00e9rzelmeket, kapcsolatokat. Ez a t\u00f6bb mint hetven\u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net ma is aktu\u00e1lis, Gyerty\u00e1n \u00e9rtette az emberi pszich\u00e9t, \u00e9s dermeszt\u0151 v\u00edzi\u00f3ja nagyon is id\u0151szer\u0171 figyelmeztet\u00e9sk\u00e9nt hat a \u201etranszhumanizmus\u201d \u00e9led\u0151 kor\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>N\u00e9gy klasszikus hazai sci-fi 1. A vil\u00e1gh\u00edres magyar diszt\u00f3pia&nbsp; (D\u00e9ry Tibor&nbsp; G.A. \u00far X.- ben) D\u00e9ry Tibor (1894-1977) Kossuth- \u00e9s Baumgarten-d\u00edjas \u00edr\u00f3, k\u00f6lt\u0151\u00a0 j\u00f3m\u00f3d\u00fa \u00fcgyv\u00e9d apa \u00e9s\u00a0 gazdag osztr\u00e1k csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 anya fiak\u00e9nt sz\u00fcletett, m\u00e9gis, huszon\u00f6t \u00e9vesen elk\u00f6telezte mag\u00e1t a &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3703\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3703","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3703","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3703"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3703\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3709,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3703\/revisions\/3709"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3703"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}