{"id":3732,"date":"2025-05-22T13:21:00","date_gmt":"2025-05-22T11:21:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3732"},"modified":"2026-01-14T13:23:24","modified_gmt":"2026-01-14T11:23:24","slug":"hogya-gyorgy-11","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3732","title":{"rendered":"Hogya Gy\u00f6rgy"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>A gondolat fort\u00e9lya<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-05-22T13:21:00+02:00\">2025-05-22<\/time><\/div>\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p><em>\u201eSzigor\u00faan v\u00e9ve egy-egy l\u00e9ny \u00e9lete ugyanaddig tart, ameddig a gondolat. Amint a kocsiker\u00e9k forg\u00e1s k\u00f6zben egyszerre csak egyetlen ponton \u00e9rinti a f\u00f6ldet, \u00fagy az emberi \u00e9let is addig tart, ameddig egyetlen pillanat.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n<p><em>Viszuddhimagga<\/em><\/p>\n<\/div>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p>\u00dagy v\u00e9lem, kev\u00e9s elkeser\u00edt\u0151bb l\u00e1tv\u00e1ny l\u00e9tezik, mint a k\u00f6nyvespolca el\u0151tt tan\u00e1cstalanul \u00e1lldog\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00f3, aki \u00fajfent meg\u00e1llap\u00edtja, hogy n\u00e9h\u00e1ny k\u00f6lcs\u00f6nadott k\u00f6nyve nyomtalanul elt\u0171nt. Csak n\u00e9z merengve \u00e9s alig \u00e9szrevehet\u0151 b\u00f3lint\u00e1ssal nyugt\u00e1zza a megt\u00f6rt\u00e9nteket, \u00e9s a felfedezett hi\u00e1ny okozta megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1son mag\u00e1t igyekszik t\u00faltenni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Igen, ez vagyok \u00e9n, \u00e1llap\u00edtja meg; igen, ez vagyok \u00e9n, mondom az olvas\u00f3nak.<\/p>\n\n\n\n<p>Az elt\u0171nt k\u00f6nyveket \u00fajra be kell szereznem.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy nevets\u00e9ges hasonlat jut az eszembe. Tal\u00e1n a k\u00f6nyveim k\u00f6zvetlen k\u00f6zels\u00e9ge \u00e9s titkos kisug\u00e1rz\u00e1sa teszi, de hirtelen \u00f6tlett\u0151l vezetve a Sphex nev\u0171 n\u0151st\u00e9nydar\u00e1zshoz hasonl\u00edtom magamat. Ez az egy\u00e9bk\u00e9nt mag\u00e1nyosan \u00e9l\u0151 rovar (az \u00edr\u00f3 is mag\u00e1nyos fajta), ha \u00e9rzi, hogy elj\u00f6tt a peterak\u00e1s ideje, kin\u00e9z mag\u00e1nak egy megfelel\u0151nek t\u0171n\u0151 testesebb herny\u00f3t, lecsap r\u00e1, felny\u00e1rsalja, megb\u00e9n\u00edtja \u00e9s mag\u00e1val cipeli a m\u00e1r j\u00f3 el\u0151re kin\u00e9zett \u00fcreghez, hogy ott belerakja a pet\u00e9it. \u00c9rdekes \u00e9s elgondolkodtat\u00f3 sz\u00e1momra mik\u00e9nt \u00e1gyaz\u00f3dott be a dar\u00e1zs viselked\u00e9srendszer\u00e9be, hogy miel\u0151tt bevinn\u00e9 zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1t az \u00fcregbe, el\u0151bb leejti, \u00e9s bemegy a rejtekbe, hogy meggy\u0151z\u0151dj\u00f6n r\u00f3la, minden rendben van-e. Na most, ha valamelyik tr\u00e9f\u00e1s kedv\u0171 megfigyel\u0151 id\u0151k\u00f6zben a zs\u00e1km\u00e1nyt \u00e1thelyezi egy m\u00e1sik helyre, a dar\u00e1zs nem teket\u00f3ri\u00e1zik, megkeresi, visszaviszi az \u201eeredeti\u201d helyre, leejti \u00e9s ism\u00e9t berep\u00fcl az \u00fcregbe, mert a kis lelk\u00e9be bele van k\u00f3dolva, hogy miel\u0151tt a pet\u00e9inek komfortot biztos\u00edt\u00f3 herny\u00f3t elhelyezi, ott bent mindennek \u00e1t kell esnie az \u0151 szem\u00e9lyes ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9n. \u00c9s ezt ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is el lehet vele j\u00e1tszani. Bizonyos p\u00e1rhuzamot v\u00e9lek felfedezni. M\u00e1r nem el\u0151sz\u00f6r t\u00f6rt\u00e9nik meg, hogy a k\u00f6lcs\u00f6nk\u00e9rt \u00e9s vissza nem juttatott k\u00f6nyv \u00fcgy\u00e9ben nem k\u00e9rdez\u0151sk\u00f6dtem, nem nyomoztam (a dar\u00e1zs sem kutatja az \u00e1thelyez\u00e9s ok\u00e1t), hanem egyszer\u0171en fogtam \u00e9s az els\u0151 adand\u00f3 alkalommal, amikor r\u00e1akadtam, megvettem. Nem az\u00e9rt, mintha azonnal (\u00fajra) el akartam volna olvasni, hanem mert Sphex nev\u0171 dar\u00e1zsbar\u00e1tn\u0151mh\u00f6z hasonlatosan egyfajta beidegz\u0151d\u00e9s rabja lettem. Ha ez a k\u00f6nyv egyszer m\u00e1r megvolt, akkor annak meg is kell lennie! Hogy minden rendben legyen. Ak\u00e1rh\u00e1nyszor fogom k\u00f6lcs\u00f6nadni, elvesz\u00edteni, annak \u201emegvan a helye\u201d a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00f6tt! \u00c9s ezt eddig ak\u00e1rh\u00e1nyszor el lehetett velem j\u00e1tszani.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem ugyanis, hogy k\u00f6nyveim megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sa egyfajta \u201eeleve elrendelts\u00e9g\u201d jegy\u00e9ben zajlott, s lett l\u00e9gyen egy bizonyos k\u00f6nyv megv\u00e9ve ak\u00e1r \u00e9vtizedekkel ezel\u0151tt, annak az \u00e9n \u00e9letemben eg\u00e9szen hat\u00e1rozott \u201ec\u00e9lja\u201d, beteljes\u00fcl\u00e9sre v\u00e1r\u00f3 \u201ek\u00fcldet\u00e9se\u201d volt. Egy lassan \u00e9s fokozatosan kirajzol\u00f3d\u00f3 koncepci\u00f3 fontos \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amely koncepci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9r\u0151l csak fokozatosan alakul ki v\u00e9lem\u00e9nyem. Ugyanis minden k\u00f6nyvben a szerz\u0151je egy apr\u00f3 \u00fczenetet rejtett el a sorok k\u00f6z\u00f6tt, amely csak nekem sz\u00f3l. Ezek az \u00fczenetek azt\u00e1n \u2013 lehet, hogy \u00e9vek m\u00falt\u00e1val \u2013 lassan \u201efel\u00e9rt\u00e9kel\u0151dve\u201d, \u201e\u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151dve\u201d megtal\u00e1lj\u00e1k hozz\u00e1m az utat.&nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyvespolc el\u0151tti csendes medit\u00e1l\u00e1somnak ebben a szakasz\u00e1ban olyasvalami t\u00f6rt\u00e9nt, amire nem voltam kell\u0151en felk\u00e9sz\u00fclve: Egy gondolat k\u00eds\u00e9rtett meg. S\u0151t mi t\u00f6bb, egy sz\u00e1momra teljesen \u00e9nidegen gondolat k\u00f6rny\u00e9kezett meg, amelynek nyilv\u00e1nval\u00f3an semmilyen el\u0151zm\u00e9ny\u00e9r\u0151l nem volt tudom\u00e1som.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nem intuit\u00edv m\u00f3don jelentkezett \u2013 m\u00e1r, ha az intuit\u00edv gondolat alatt furcsa, mondhatni periferikus \u00e9s f\u0151leg k\u00f6nnyen elillan\u00f3, elt\u0171n\u0151 gondolatfoszl\u00e1nyt \u00e9rtj\u00fck \u2013, hanem meglep\u0151 m\u00f3don egy sz\u00e1momra \u00e9rtelmezhetetlen, szem\u00e9lyemre szabott elv\u00e1r\u00e1ssal csapott le r\u00e1m, amely s\u00fcrget\u0151n \u00e9s kitart\u00f3an valamif\u00e9le magyar\u00e1zatot, v\u00e1laszt is v\u00e1rt t\u0151lem. Teh\u00e1t, semmik\u00e9pp sem egy m\u00fal\u00e9kony jelens\u00e9gr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Arcpir\u00edt\u00f3 pimaszs\u00e1ggal olyasvalamit sugallt, hogy v\u00e1laszoljam m\u00e1r meg az \u00edr\u00f3 \u00e9s b\u00e1rmely alkot\u00f3 ember sz\u00e1m\u00e1ra a legizgalmasabb k\u00e9rd\u00e9st: Honnan sz\u00e1rmazik az alkot\u00f3 gondolat?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nyugtattam magam, persze, hogy nyugtattam; na, nehogy m\u00e1r, hiszen lehetetlen elv\u00e1r\u00e1s holmi k\u00f3sza gondolatt\u00f3l, hogy olyan k\u00e9rd\u00e9st tegyen fel, \u00e9s olyan k\u00e9rd\u00e9s\u00e9re v\u00e1rjon feleletet \u2013 \u00e9s \u00e9pp t\u0151lem \u2013, amelyre szaktudom\u00e1nyok j\u00f3l k\u00e9pzett k\u00e9pvisel\u0151i is agg\u00e1lyos szemforgat\u00e1ssal adnak kit\u00e9r\u0151 \u2013 de legal\u00e1bbis nem mindenkit kiel\u00e9g\u00edt\u0151 \u2013 v\u00e1laszokat. S\u0151t mi t\u00f6bb, e k\u00e9rd\u00e9sben j\u00e1ratlan dilett\u00e1nsk\u00e9nt is felfogtam, hogy a k\u00e9rd\u00e9s sokkal \u00f6sszetettebb, semhogy ak\u00e1r csak egyetlen (vagy kett\u0151, ak\u00e1r h\u00e1rom\u2026) tudom\u00e1ny\u00e1g is mindenki sz\u00e1m\u00e1ra kiel\u00e9g\u00edt\u0151 v\u00e1laszt adjon. (Rem\u00e9lem, hogy az ut\u00f3kor kell\u0151en \u00e9rt\u00e9kelni fogja majd a l\u00e9t\u00fcnket \u00e9rint\u0151 komoly t\u00e9zisek megalkot\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben a tudom\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6s fell\u00e9p\u00e9s\u00e9t szorgalmaz\u00f3 kezdem\u00e9nyez\u00e9semet!) Megengedem, hogy a szellem embere olykor-olykor k\u00e9pes a k\u00f6zhelyek \u00e9s a demag\u00f3gia m\u00f6g\u00e9 l\u00e1tni, s ez\u00e1ltal \u201emeg\u00e9rez valamit\u201d a t\u00f6rt\u00e9nelem megv\u00e1laszolhatatlannak t\u0171n\u0151 igazs\u00e1gaib\u00f3l, de az alkot\u00f3 gondolat sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se egy magasabb szintet felt\u00e9telez. Sz\u00edvem szerint Heideggerre hallgattam, aki egy hasonl\u00f3 helyzetben (a m\u0171v\u00e9szet rejt\u00e9ly\u00e9vel kapcsolatban) a rejt\u00e9ly megold\u00e1sa helyett a rejt\u00e9ly megl\u00e1t\u00e1s\u00e1t, szemrev\u00e9telez\u00e9s\u00e9t helyezte el\u0151t\u00e9rbe.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Igen, mindannyian tudjuk, hogy gondolatt\u00e1runk tele van olyasfajta kijelent\u00e9sekkel, amelyek a gondolat erej\u00e9t dics\u0151\u00edtik <em>(\u201eA legnagyobb er\u0151 a vil\u00e1gon a gondolat. A gondolatoknak saj\u00e1tos erej\u00fck van, melyet nem lehet t\u00falbecs\u00fclni: teremteni \u00e9s puszt\u00edtani tudnak, hatnak az \u00e9rz\u00e9seinkre, d\u00f6nt\u00e9seinkre, cselekedeteinkre.\u201d)<\/em>, de ha olyan fogalmak pontos defin\u00edci\u00f3ira kapunk felk\u00e9r\u00e9st, mint elme, \u00e9sz, tudat, intu\u00edci\u00f3 vagy \u00e9ppen a gondolat, m\u00e9g a komoly tud\u00f3sok is \u00f3vatosan nyilatkoznak. A gondolat kialakul\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban a b\u00e1tors\u00e1guk \u00e9s szaktud\u00e1suk csak annyira korl\u00e1toz\u00f3dik, hogy gondolataink akaratlanok, \u00f6nk\u00e9ntelenek \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban k\u00f6zvetlen\u00fcl kapcsol\u00f3dnak \u00e9rzelmeinkhez. Ja, \u00e9s a gondolkod\u00e1s folyamat\u00e1val kapcsolatban el ne felejtsem az agy n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9g\u00e9nek megeml\u00edt\u00e9s\u00e9t! Mert ezzel ugye, mindenki tiszt\u00e1ban van, ez nem k\u00e9pezi a rejt\u00e9ly t\u00e1rgy\u00e1t\u2026&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a m\u00e1r-m\u00e1r misztikus kih\u00edv\u00e1s, ez a k\u00e9sztet\u00e9s azonban tov\u00e1bbra is megker\u00fclhetetlen\u00fcl \u00e9s legy\u0151zhetetlen\u00fcl akad\u00e1lyozott tov\u00e1bbi, m\u00e1s jelleg\u0171 munk\u00e1mban, r\u00e1ad\u00e1sul valahogy olyan \u201ehely\u00e9nval\u00f3nak\u201d is t\u0171nt. Ideje lenne m\u00e1r ut\u00e1naj\u00e1rni mit is s\u00fag Metis Zeusznak, mit is mond a f\u0151isten (\u00e1ltal) lenyelt feles\u00e9ge volt f\u00e9rj\u00e9nek? &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>F\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s ne ess\u00e9k, tudom, hogy nem \u00e9n vagyok az els\u0151, akit ez a k\u00e9rd\u00e9s foglalkoztat. Az el\u0151ttem j\u00e1r\u00f3k k\u00f6z\u00fcl csak Jacob Bronowskit eml\u00edtem, aki nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel \u2013 \u00e1m rendk\u00edv\u00fcl tal\u00e1l\u00f3an \u2013 \u00edgy fogalmazott: \u201eHogyan sz\u00fcletett meg valakiben a gondolat, hogy l\u00e9teznek atomok? Vagy g\u00e9nek? A term\u00e9szettud\u00f3sok sosem teszik fel ezt a k\u00e9rd\u00e9st, pedig fel kell tenni \u0151ket, mert a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszer l\u00e9nyeg\u00e9t \u00e9rintik.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s \u00edme, m\u00e1r megint a tudom\u00e1nyba \u00fctk\u00f6z\u00fcnk, mintha nem lenne el\u00e9gg\u00e9 nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy sem tudom\u00e1ny, sem az irodalom nem k\u00e9pes teljes k\u00e9pet adni az \u00e9letr\u0151l. Pedig c\u00e9lkit\u0171z\u00e9snek nem is lenne rossz. Akkor \u00e9rn\u00e9nk el nagykor\u00fas\u00e1gunkat, amikor mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151en \u00e9s elfogadhat\u00f3an meg tudn\u00e1nk indokolni saj\u00e1t l\u00e9t\u00fcnket. Lehets\u00e9ges, hogy ehhez a kulcsot \u00e9pp a keresett gondolat adja?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ha belegondolok, eme elm\u00e9lked\u00e9s sor\u00e1n meglehet\u0151sen hossz\u00fa \u00e9s f\u00e1raszt\u00f3 \u00fat el\u0151tt \u00e1llok m\u00e9g akkor is ha \u00fajabb kori gondolkod\u00f3kb\u00f3l indulok ki, mint Descartes vagy Hobbes vagy \u2026hossz\u00fa lenne a n\u00e9vsor. (Descartes \u2013 \u00e1ll\u00edt\u00f3lag \u2013 egy angyalnak k\u00f6sz\u00f6nheti a megvil\u00e1gosod\u00e1st, Hobbes Euklid\u00e9sz I. k\u00f6nyv\u00e9nek.)<br>L\u00e1m, \u00e9n csup\u00e1n egy k\u00f3sza gondolatnak engedelmeskedem\u2026&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Fel kellett tennem a k\u00e9rd\u00e9st: Mi van, ha t\u00e9nyleg itt az ideje?<\/p>\n\n\n\n<p>A nyilv\u00e1nval\u00f3 megv\u00e1laszolhatatlans\u00e1g les\u00fajt\u00f3, nyomaszt\u00f3 terhe alatt l\u00e1ttam neki a sziszifuszi \u201efelk\u00e9r\u00e9snek\u201d, term\u00e9szetesen olvas\u00f3m sz\u00e1m\u00e1ra is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy nem tud\u00f3sk\u00e9nt \u00e9s nem tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel, hanem teljesen laikusk\u00e9nt. Tudjuk: Az \u00edr\u00f3 mindig laikus.<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gom \u00fcgyeletes \u2013 \u00e9s titokzatos \u2013 t\u00e1rgya a gondolat, pontosabban a \u201eterm\u00e9keny, avagy alkot\u00f3 gondolat\u201d azonnal meg is hat\u00e1rozta v\u00e1laszk\u00eds\u00e9rletem megjelen\u00edt\u00e9si m\u0171faj\u00e1t az essz\u00e9t, csak \u00e9ppen \u00e9reztem, hogy az eddig \u00e1ltalam kedvelt, szabadon sz\u00e1rnyal\u00f3 Montaigne-i, spont\u00e1n \u00e9s meglepet\u00e9seket okoz\u00f3 francia essz\u00e9b\u0151l a felel\u0151ss\u00e9gteljesebb, a helyes gondolkoz\u00e1st megk\u00edv\u00e1n\u00f3 (s\u00fag\u00f3: angol), s\u0151t mi t\u00f6bb, a v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9seket sem megker\u00fcl\u0151 (ism\u00e9t s\u00fag\u00f3: n\u00e9met) t\u00edpus\u00fa essz\u00e9vel is kokett\u00e1lnom kell majd.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ha k\u00e9pes leszek r\u00e1. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A gondolatr\u00f3l val\u00f3 \u2013 \u00edr\u00f3i, tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l hangs\u00falyozottan dilett\u00e1ns \u2013 gondolkod\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felvet\u00e9se ugyanis alaposan felkavarta lelkivil\u00e1gomat. A rendezetlen gondolatok kavarg\u00e1s\u00e1ban egy id\u0151 ut\u00e1n \u00fagy \u00e9reztem magam, mint a hal\u00e1sz a viharos tengeren, aki nem b\u00e1nja hogyan, mik\u00e9pp, csak haj\u00f3ja \u00e9rjen m\u00e1r egy kik\u00f6t\u0151be, s m\u00e1r az is mindegy, hogy melyikbe. Ugyanakkor a f\u00f6ld, a biztons\u00e1gos sz\u00e1razf\u00f6ld egyre t\u00e1volabbinak t\u0171nt, mintha a sors a megfelel\u0151 t\u00e1vols\u00e1got keresn\u00e9 ahhoz, hogy \u00e9n, a vakmer\u0151, felfogjam, mif\u00e9le hal\u00e1los, vad vizekre mer\u00e9szkedtem.<br>(T\u00f6bb p\u00e9lda is bizony\u00edtja a Gondolattal val\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s, vagyis a Gondolattal val\u00f3 v\u00edv\u00f3d\u00e1s \u201ehal\u00e1los\u201d erej\u00e9t. Gondoljunk csak Nietzsch\u00e9re, aki egyike volt azoknak, akiket felem\u00e9sztett a Gondolattal val\u00f3 szembes\u00fcl\u00e9s \u00e9s megfesz\u00edtett megm\u00e9rettet\u00e9s. Mondhatj\u00e1k \u00e9s gondolhatj\u00e1k az avatatlanok, hogy a filoz\u00f3fust a saj\u00e1t kor\u00e1nak erk\u00f6lcsi rendszer\u00e9vel val\u00f3 szemben\u00e1ll\u00e1s \u00f6lte meg, \u00e1m ha alaposan belegondolunk \u00e9s tanulm\u00e1nyozzuk eszmefuttat\u00e1sainak, elm\u00e9leteinek, felt\u00e9telez\u00e9seinek rendszer\u00e9t, k\u00e9ts\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lik, hogy eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben \u2013 az \u00e1ltalam keresett \u2013 Gondolattal v\u00edvta hal\u00e1los tus\u00e1j\u00e1t. A sors fintora, hogy \u0151, a sz\u00e1nalmat rend\u00edthetetlen\u00fcl ostoroz\u00f3 filoz\u00f3fus, utols\u00f3 \u00e9pk\u00e9zl\u00e1b gondolat\u00e1t egy torin\u00f3i fuvaros agyonostorozott lov\u00e1val osztotta meg. Elgondolkodtat\u00f3 \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151, hogy ez volt az utols\u00f3, \u00e9pelm\u00e9j\u0171, emberi tette.)<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s mindez nem el\u00e9g. Ha az eml\u00edtett gondolatsz\u00f6sszenetet sugall\u00f3 szesz\u00e9lyes \u00e9s k\u00edm\u00e9letlen sorsot\/gondvisel\u00e9st\/b\u00e1rmit Szk\u00fcllak\u00e9nt \u00e1br\u00e1zoln\u00e1m, akkor odak\u00edv\u00e1nkozik saj\u00e1t (\u00f6ngyilkos) elvi elv\u00e1r\u00e1som Khar\u00fcbdisze is, amelyet az al\u00e1bbi szentenci\u00e1ba foglaltam \u00f6ssze: Ha az \u00edr\u00e1s k\u00e9nyszere megvan az emberben, az \u00f6sszef\u00fcgg \u2013 \u00f6ssze kell f\u00fcggj\u00f6n \u2013 a gondolkod\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9vel, pontosabban a helyes gondolkod\u00e1s k\u00e9nyszer\u00e9vel. A helyes gondolkod\u00e1s pedig ki kell, hogy gyoml\u00e1lja az \u00edr\u00f3b\u00f3l (nem a m\u0171veir\u0151l besz\u00e9lek!) az emberi gyarl\u00f3s\u00e1gokat, mint a hi\u00fas\u00e1g, az el\u0151\u00edt\u00e9let \u00e9s hasonl\u00f3k. Ha teh\u00e1t az \u00edr\u00f3ban megtal\u00e1lhat\u00f3k az eml\u00edtett emberi gyenges\u00e9gek jelei, akkor nyilv\u00e1n helytelen gondolkod\u00e1ssal jutott el az \u00edr\u00e1sig, \u00e9s ebben az esetben \u0151t csapnival\u00f3 \u00edr\u00f3nak (\u00e9s embernek) tarthatjuk.<br>Erg\u00f3 \u2013 tudom\u00e1nyos ismereteim hangs\u00falyozott hi\u00e1ny\u00e1ra val\u00f3 ism\u00e9telt hivatkoz\u00e1ssal \u2013 mindent meg kell tennem, hogy helyesen gondolkodva, ugyanakkor a hipot\u00e9zisek l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1nak tudat\u00e1ban k\u00f6zel\u00edtsem meg a k\u00e9rd\u00e9st\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Revenons \u00e0 nos moutons! T\u00e9rj\u00fcnk vissza a t\u00e1rgyra!<\/p>\n\n\n\n<p>Visszat\u00e9rve teh\u00e1t a gondolatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9shez, b\u00e1rki bel\u00e1thatja, hogy ezt a t\u00e9m\u00e1t a gy\u00f6kerein\u00e9l kell megfogni. Valahova a kezdetekhez kell leereszkedni, mindaddig m\u00edg t\u00e1maszpontokat tal\u00e1l az ember. Sajn\u00e1latomra szolg\u00e1l, hogy \u2013 a szellem embereinek szellemi tev\u00e9kenys\u00e9geir\u0151l l\u00e9v\u00e9n sz\u00f3 \u2013 olyan nagy gondolkod\u00f3nak kell ellentmondanom, mint Joachim Ritter, aki makacsul \u00e1ll\u00edtotta, hogy mindenkinek h\u00fcpoleptikusan kell kapcsol\u00f3dni mindahhoz, ami m\u00e1r el\u0151tte megvolt, (Id\u00e9zem, Richter: \u201ea hermeneutikus m\u00f3dszer \u2026 a h\u00fcpoleptikus kapcsol\u00f3d\u00e1s \u00fatj\u00e1t j\u00e1rja.\u201d)<br>Ez a felvet\u00e9s r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1 is mutat az el\u0151zm\u00e9nyn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g megoldhatatlans\u00e1g\u00e1ra. Mert ugye, l\u00e9tezhet-e el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli gondolat? \u201eMindent\u0151l\u201d, ami k\u00e9s\u0151bb lett, az id\u0151ben visszafel\u00e9 haladva, az okokat, el\u0151zm\u00e9nyeket keresve, egyszer csak azt tapasztaljuk, hogy a sor megszakad, p\u00e9ld\u00e1ul, amikor a t\u00e1voli m\u00faltban olyasf\u00e9le kijelent\u00e9sekig jutunk, amelyekkel a T\u00f3ra kezdeti \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek sor\u00e1n tal\u00e1lkozunk, miszerint: \u201ea kezdet kezdet\u00e9n feh\u00e9r t\u0171zre fekete t\u0171zzel \u00edrott T\u00f3ra a teremt\u00e9s pillanat\u00e1ban szavakk\u00e1 \u00f6ssze nem kapcsol\u00f3dott bet\u0171k sorak\u00e9nt \u00e1llt Isten sz\u00edne el\u0151tt.\u201d Az \u00e1ll\u00edt\u00e1s hiteless\u00e9g\u00e9t most ne firtassuk, viszont gondolkozzunk el azon, hogy a szimb\u00f3lumk\u00e9nt kezelend\u0151 bet\u0171k rendezetlen sokas\u00e1g\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t (ne felejts\u00fck, hogy a mag\u00e1nhangz\u00f3kat \u00e9s \u00edr\u00e1sjeleket n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 csup\u00e1n m\u00e1ssalhangz\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 bet\u0171sorr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk!), olyan szem\u00e9lyek v\u00e9gezt\u00e9k, akik kegyes m\u00e9lt\u00e1nytalans\u00e1ggal mell\u0151zt\u00e9k a h\u00fcpoleptikuss\u00e1got. Egyszer\u0171en fogalmazva: \u0150k lettek a hivatkoz\u00e1si alap, \u0151k d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy Isten mit is akar mondani, az \u0151 n\u00e9zeteik jelentett\u00e9k k\u00e9s\u0151bbiekben a kiindul\u00e1si alapot, sz\u00f3val \u0151k lettek az orig\u00f3!<\/p>\n\n\n\n<p>A feh\u00e9r t\u0171zre fekete t\u0171zzel \u00edrt sz\u00f6veg ez\u00e1ltal \u00e9letre kelt. Pontosabban, \u00e1ltaluk kelt \u00e9letre.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Teh\u00e1t, ebben az interpret\u00e1ci\u00f3ban az el\u0151zm\u00e9ny, a \u201esz\u00f6veg\u201d \u00e9s a magyar\u00e1z\u00f3 gondolat k\u00e9z a k\u00e9zben haladtak egym\u00e1s mellett.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ennek az \u00e9letre kelt\u00e9snek a conditio sine qua non-ja, azaz elengedhetetlen felt\u00e9tele, hogy tiszt\u00e1zzuk, abb\u00f3l a katyvaszb\u00f3l, amit a m\u00e1ss\u00e1lhangz\u00f3kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 bet\u0171sor jelentett \u2013 \u00e1tvitt \u00e9rtelemben: mindenf\u00e9le elk\u00e9pzel\u00e9sek, reg\u00e9k, mendemond\u00e1k k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s egym\u00e1sra hat\u00e1sa \u2013 sz\u00fclethetett-e olyan megismer\u0151 gondolkod\u00e1si folyamat, amely lehet\u0151v\u00e9 tette, tehette a tud\u00e1s (el\u0151z\u0151) inform\u00e1ci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli kialakul\u00e1s\u00e1t, n\u00f6veked\u00e9st? Az akkori magyar\u00e1z\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ez sz\u0171zf\u00f6ldet jelentett, azt magyar\u00e1zhattak bele, amit akartak. (Err\u0151l sz\u00f3l Andre Gide 1909-ben \u00edrt tanulm\u00e1nya is, amelyben gazdas\u00e1gt\u00f6rt\u00e9neti anal\u00f3gia seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vil\u00e1g\u00edtja meg az irodalom fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 elm\u00e9let\u00e9t: \u201eaz els\u0151 telepesek a legjobb f\u00f6ldeken helyezkedtek el, s csak lassank\u00e9nt n\u00e9pesedtek be a m\u00e1sod \u00e9s harmadrend\u0171 ter\u00fcletek.\u201d)<br>Akkori magyar\u00e1z\u00f3ink derekasan neki is \u00e1lltak a \u201elegjobb f\u00f6ldek megmunk\u00e1l\u00e1s\u00e1nak\u201d s k\u00e9ptelenebbn\u00e9l k\u00e9ptelenebb \u00e1ll\u00edt\u00e1sok, felt\u00e9telez\u00e9sek sz\u00fclettek. (Ez a \u201emagyar\u00e1z\u00e1s\u201d term\u00e9szetesen nem egy adott pillanatt\u00f3l kezdve \u00e9rtend\u0151, hanem folyamatosan, \u2026) Dics\u00e9ret\u00fckre legyen mondva, hiszen manaps\u00e1g is akadnak, akik \u2013 \u00e9ppen gondolat hi\u00e1ny\u00e1ban \u2013 tan\u00e1cstalanul \u00e1llnak a l\u00e9t \u201ec\u00e9lj\u00e1val\u201d, \u201eakarat\u00e1val\u201d szemben. Hogy finoman fogalmazzak: receptivit\u00e1sunk tov\u00e1bbra is k\u00e9sik az \u00e9ji hom\u00e1lyban\u2026<br>Ez is \u00fajkori barb\u00e1rs\u00e1gunk be nem vallott megnyilv\u00e1nul\u00e1sa\u2026 m\u00e1rmint barb\u00e1rs\u00e1g abban az \u00e9rtelemben, hogy a mai emberek nagy r\u00e9sze nem \u00e9rdekl\u0151dik saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelme, m\u00faltj\u00e1nak \u00e9rt\u00e9kei ir\u00e1nt, vagy ahogyan a jelens\u00e9get Jacob Burkhardt \u00e9rtelmezi: k\u00e9ptelenek adott kult\u00far\u00e1juk (?) b\u0151r\u00e9b\u0151l kit\u00f6rni. A kult\u00fara kifejez\u00e9st ebben az esetben egyel\u0151re kezelj\u00fck tapintatosan, ugyanis a kult\u00far\u00e1r\u00f3l vallott n\u00e9zetek \u2013 r\u00e9szben az ellehetetlen\u00fclt oktat\u00e1sunknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 egyr\u00e9szt olyan dolgokr\u00f3l, fogalmakr\u00f3l sz\u00f3lnak, amelyek \u00e9rtelme \u00e9s rangja az elm\u00falt id\u0151szakban teljesen elveszett, m\u00e1sr\u00e9szt pedig valamif\u00e9le nehezen magyar\u00e1zhat\u00f3 \u201ekiv\u00e1laszt\u00f3d\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en\u201d azok az igazs\u00e1gok, amelyek term\u00e9szet\u00fckb\u0151l kifoly\u00f3lag ellen\u00e1llnak az uralkod\u00f3 r\u00e9teg \u201en\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00edt\u00e9si (pontosabban likvid\u00e1l\u00f3) t\u00f6rekv\u00e9seinek\u201d sajn\u00e1latos m\u00f3don csak azok sz\u00e1m\u00e1ra hasznosak, akik a meg\u00e9rt\u00e9s\u00fckh\u00f6z rendelkeznek a sz\u00fcks\u00e9ges kvalit\u00e1sokkal, mondjuk \u00fagy: alapm\u0171velts\u00e9ggel. A t\u00f6bbiek, a t\u00f6bbs\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra ezek az eszm\u00e9k, ezek az igazs\u00e1gok mintha nem is l\u00e9tezn\u00e9nek. Ez alatt nem azt \u00e9rtem, hogy nincs v\u00e9lem\u00e9ny\u00fck, csup\u00e1n azt, hogy t\u00e1vol \u00e1llnak att\u00f3l, hogy b\u00e1rmit is kritiz\u00e1ljanak, mint ahogy att\u00f3l is, hogy b\u00e1rmi\u00e9rt meger\u0151ltess\u00e9k az esz\u00fcket. R\u00e1ad\u00e1sul, \u00e1ltal\u00e1ban legf\u0151k\u00e9pp azzal szemben szkeptikusok, ami esetleg \u00f6nvizsg\u00e1latra k\u00e9sztetn\u00e9 \u0151ket.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Revenons \u00e0 nos moutons! T\u00e9rj\u00fcnk vissza a t\u00e1rgyra!<\/p>\n\n\n\n<p>A T\u00f3r\u00e1n\u00e1l tartottam.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u0150k azonban, a nagy n\u00e9vtelenek, buzg\u00f3n kerest\u00e9k \u00e9s megtal\u00e1lni is v\u00e9lt\u00e9k az els\u0151 kinyilatkoztat\u00e1s, a nagy Gondolat kulcs\u00e1t. Az al\u00e1bb k\u00f6vetkez\u0151, Umberto Eccot\u00f3l (<em>A t\u00f6k\u00e9letes nyelv keres\u00e9s\u00e9-b\u0151l<\/em>) k\u00f6lcs\u00f6nvett p\u00e9ld\u00e1kat csak az\u00e9rt eml\u00edtem, mivel valahol a l\u00e9nyeg\u00fckben ott hordozz\u00e1k az \u00e1ltalam \u201eGondolat fort\u00e9ly\u00e1nak\u201d elnevezett jelens\u00e9get, azt a t\u00f6bbletjelent\u00e9st, azt a k\u00e9t- s\u0151t sok\u00e9rtelm\u0171s\u00e9get, amely annyi galib\u00e1t okozott k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnkben.<br>L\u00e1ssuk h\u00e1t, hogy a kezdet kezdet\u00e9n mif\u00e9le fort\u00e9lyos m\u00f3don k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg a T\u00f3ra \u00fczenet\u00e9t! (Most m\u00e1r mell\u0151z\u00fck a feh\u00e9r \u00e9s fekete t\u00fczet!) Nevezetesen a not\u00e1rikon, a gim\u00e1tria \u00e9s a tmur\u00e1 \u201em\u00f3dszerekr\u0151l\u201d van sz\u00f3. Akkori magyar\u00e1z\u00f3ink minden\u00e1ron valami titkos \u00fczenetet szerettek volna kih\u00e1mozni a h\u00e9ber sz\u00f6vegekb\u0151l, \u00e9s l\u00e1zasan kutatt\u00e1k azokat az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, amelyek a megvil\u00e1gosod\u00e1st hozt\u00e1k volna el a beavatottaknak. A sz\u00f6veget jelk\u00e9pek rendszer\u00e9nek tekintett\u00e9k, amelynek allegorikus, hermeneutikai \u00e9s misztikus jelent\u00e9s\u00e9t csakis az \u0151 m\u00f3dszer\u00fckkel lehet olvasni \u00e9s \u00e9rtelmezni. A not\u00e1rikon a mi haszn\u00e1latunkban az akrosztichonnak felel meg, teh\u00e1t bizonyos szavak els\u0151 bet\u0171inek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit kellett megtal\u00e1lni ahhoz, hogy a m\u00e9lyebb \u00e9rtelmet felsz\u00ednre hozzuk. A gim\u00e1tria h\u00edvei szerint minden sz\u00f3nak sz\u00e1m\u00e9rt\u00e9ke van \u00e9s ez seg\u00edthet a meg\u00e9rt\u00e9shez, m\u00edg a tmur\u00e1 lelkes k\u00f6vet\u0151i az anagramma, teh\u00e1t a bet\u0171k permut\u00e1l\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszer\u00e9vel szerettek volna a nagy titokhoz, a r\u00e9gi sz\u00f6vegben szerepl\u0151, s a k\u00e9rd\u00e9sre \u2013 v\u00e9gs\u0151 \u2013 v\u00e1laszt ad\u00f3 Gondolathoz k\u00f6zelebb ker\u00fclni.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Igen, igaz, hogy ut\u00f3lag m\u00e1r b\u00f6lcsebbek vagyunk \u2013 legal\u00e1bbis b\u00f6lcsebbeknek tartjuk magunkat a r\u00e9gi b\u00f6lcsekn\u00e9l \u2013\u201ePosteriores enim cogitations sapientores solent esse\u201d, azaz \u201eaz ut\u00f3lagos gondolatok b\u00f6lcsebbek szoktak lenni\u201d, v\u00e9lt vagy val\u00f3s b\u00f6lcsess\u00e9g\u00fcnk \u00edgy sem el\u00e9gs\u00e9ges a megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 gondolat meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ha net\u00e1n valami r\u00e1nk ragad Gadamer filoz\u00f3fiai hermeneutik\u00e1j\u00e1b\u00f3l, akkor az csak annyira el\u00e9g, hogy b\u00f3logatva t\u00e1mogassuk azt a t\u00e9zis\u00e9t, miszerint vannak olyan tudom\u00e1nyok, melyek elker\u00fclik a term\u00e9szettudom\u00e1nyokat \u00e9s ez persze \u00e9deskev\u00e9s. S\u0151t, ink\u00e1bb zavar\u00f3bb\u00e1 teszi a k\u00e9pet.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Akkor h\u00e1t hogyan tov\u00e1bb, teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st a benevolus lector, azaz a j\u00f3indulat\u00fa olvas\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, Occam elv\u00e9t k\u00f6vetve egyszer\u0171s\u00edtem a k\u00e9pet. Az alkot\u00f3 gondolatr\u00f3l folytatott m\u00e9rlegel\u00e9seim sor\u00e1n ki kellett z\u00e1rnom egy sor olyan gondolatfajt\u00e1t, amelyekt\u0151l nem rem\u00e9lhettem v\u00e1laszt a k\u00e9rd\u00e9semre.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A gondolkod\u00e1ssal\/gondolattal kapcsolatban nem bonyol\u00f3dom bele a manaps\u00e1g oly n\u00e9pszer\u0171 determinat\u00edv avagy indeterminat\u00edv kett\u0151s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s megvitat\u00e1s\u00e1ba, amelynek l\u00e9nyege \u00e9s \u00e9rvel\u00e9si vez\u00e9rfonala nagyon-nagyon r\u00f6viden: \u201eLehetetlen, hogy az el\u0151re meghat\u00e1rozott szab\u00e1lyszer\u0171\u00e9gek szerint lezajl\u00f3 agyi folyamatoknak ne el\u0151re meghat\u00e1rozott anyagi szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9gek szerint kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 eredm\u00e9nyei legyenek\u201d, hiszen ez ink\u00e1bb a determinat\u00edv n\u00e9zet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l. A mindennapi \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gok szintj\u00e9n jelentkez\u0151 gondolatokon k\u00edv\u00fcl kiz\u00e1rtam teh\u00e1t a G. Patzig \u00e9s CH. Meier (\u00e9s sokan m\u00e1sok) \u00e1ltal \u201eegyszer haszn\u00e1latosnak nevezett gondolatokat\u201d (ezeket egyszer gondoljuk el, \u00e9s vessz\u00fck hasznukat, \u00e1m soha t\u00f6bbet nem fordulnak el\u0151), kiz\u00e1rtam az intruz\u00edv, azaz k\u00e9retlen gondolatokat is, amelyek b\u00e1r az emberek nyolcvan sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t k\u00eds\u00e9rtik, vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1som szempontj\u00e1b\u00f3l semmitmond\u00f3k, s nem foglalkozom tov\u00e1bb\u00e1 az engramokkal, a reakt\u00edv elm\u00e9ben t\u00e1rolt eml\u00e9kk\u00e9pekkel sem. Mik\u00e9ppen nagyon sok olyan gondolatfajt\u00e1val sem, amelyek eleve kiz\u00e1rt\u00e1k az eddigi ismereteim n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Igen, igaz, meg kell engednem, hogy az a kultur\u00e1lis k\u00f6zeg, amelyben \u201efeln\u0151ttem\u201d, rajtam hagyta a nyom\u00e1t, nem akarhatok teh\u00e1t holmi tiszta entit\u00e1sk\u00e9nt szerepelni, s \u00edgy nem is form\u00e1lhatok jogot arra, hogy ilyesfajta j\u00e1t\u00e9kkal sz\u00f3rakoztassam, esetleg untassam h\u0171s\u00e9ges olvas\u00f3mat. Nincs es\u00e9ly, hogy b\u00e1rmif\u00e9le m\u0171velts\u00e9gi etalon jegy\u00e9ben, annak alapj\u00e1n \u00edt\u00e9lhessem meg mindazt a tud\u00e1st, amit m\u00e1sokt\u00f3l sz\u00e9pen \u00f6sszeszedegettem \u00e9s most fejteget\u00e9sem sor\u00e1n felhaszn\u00e1lok. Mind\u00f6ssze nagyon kem\u00e9ny, szubjekt\u00edv, \u00edr\u00f3i v\u00e9lem\u00e9nyre szor\u00edtkozhatok, s mind\u00f6ssze egyetlen ments\u00e9gem van, rend\u00edthetetlen\u00fcl izgat \u00e9s foglalkoztat, hogy az eml\u00edtett alkot\u00f3i gondolat \u2013 Dawkins \u00f6nz\u0151 g\u00e9nj\u00e9hez hasonl\u00f3an \u2013 \u00f6nzetlen\u00fcl teszi-e, amit tesz, avagy van valami c\u00e9lja? Az emberi sors ir\u00e1nti \u00e9rz\u00e9ketlen sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g vagy valamif\u00e9le szesz\u00e9ly hat\u00e1rozza meg a gondolat jelleg\u00e9t, \u00e9s c\u00e9lj\u00e1t?<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s ha m\u00e1r id\u00e1ig eljutottam, akkor k\u00edn\u00e1lja mag\u00e1t a m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s: Tudhatok-e valamit, amir\u0151l nem tudom, hogy tudom?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9g mindig a k\u00f6nyvespolcom el\u0151tt \u00e1llok, \u00e9s \u00e9rzem az \u201e\u00edr\u00f3koll\u00e9g\u00e1k\u201d k\u00f6nyvekb\u0151l kisug\u00e1rz\u00f3 mosoly\u00e1t, j\u00f3indulat\u00e1t. Eddig is \u00f6nzetlen\u00fcl seg\u00edtett\u00e9k \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k munk\u00e1mat, sorsomat, most is hozz\u00e1juk fordulok seg\u00edts\u00e9g\u00e9rt. &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Els\u0151k\u00e9nt Andlert id\u00e9zn\u00e9m, aki mik\u00f6zben Durkheim \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt nem kimondottan a gondolkod\u00e1ssal kapcsolatos \u2013 n\u00e9zeteit b\u00edr\u00e1lta a k\u00f6vetkez\u0151ket fogalmazta meg: \u201eNagy \u00e1rnyak bolyonganak k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, akik nem \u00e9l\u0151 egy\u00e9ni l\u00e9tez\u0151k, az emberi t\u00e1rsadalom felett lebegnek \u00e9s azt ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k. Cselekv\u00e9sek mennek v\u00e9gbe \u00e1ltalunk, amelyek nem a mi tetteink. Gondolatok gondolj\u00e1k magukat benn\u00fcnk, amelyek nem a mi gondolataink, de a m\u00e1sok\u00e9 sem.\u201d&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Erre r\u00f6viden ennyit: H\u0171-ha!<\/p>\n\n\n\n<p>Kedves olvas\u00f3m, nem feledkeztem meg magamr\u00f3l, tiszt\u00e1ban vagyok azzal, hogy m\u00e9g mindig a gondolatn\u00e1l tartok, s az al\u00e1bbi utal\u00e1s is \u00e9rinti t\u00e9m\u00e1mat. A k\u00f6vetkez\u0151 mondatban ugyanis m\u00e1r egyr\u00e9szt ott van a gondolatot k\u00fcld\u0151 \u00e9s a gondolatot befogad\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9nek, mechanizmus\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt az al\u00e1bbi id\u00e9zetben m\u00e1r konkr\u00e9t utal\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nik erre a k\u00f6nnyen felismerhet\u0151, \u00e1m nem olyan k\u00f6nnyen magyar\u00e1zhat\u00f3 jelens\u00e9gre. Le Bon sejtelmes, megr\u00e1z\u00f3 \u00e9s ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 szentenci\u00e1ja. <em>\u201eA t\u00f6megek l\u00e9lektan\u00e1ban\u201d <\/em>ekk\u00e9pp jellemezte a t\u00f6meg viselked\u00e9s\u00e9t: \u201eA t\u00f6megek, tetteik nagy r\u00e9sz\u00e9t tekintve, roppant alacsony \u00e9rtelmi \u00e1llapotr\u00f3l tesznek tan\u00fas\u00e1got; de viszont egy\u00e9b cselekm\u00e9nyeikben mintha valami titokzatos er\u0151 mozgatn\u00e1 \u0151ket, mit a r\u00e9giek v\u00e9gzetnek, term\u00e9szetnek, gondvisel\u00e9snek neveztek, mi pedig holtak hangj\u00e1nak nevez\u00fcnk; hatalma f\u00e9lreismerhetetlen, de l\u00e9nyeg\u00e9r\u0151l nincs sejtelm\u00fcnk. Gyakran \u00fagy tetszik, hogy a n\u00e9pek lelk\u00e9ben valami titokzatos er\u0151k lappangnak.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00f3val, \u201etitokzatos er\u0151\u201d. Ez sem \u00e9ppen tudom\u00e1nyos megfogalmaz\u00e1s \u00e9s m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 magyar\u00e1zat. B\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sor\u00e1n sz\u00e1mtalanszor \u00e9s megism\u00e9telhet\u0151en lezajlott m\u00e1r (m\u00e1rmint, hogy t\u00f6meg ver\u0151dik \u00f6ssze, amely t\u00f6meget a felb\u00fajt\u00f3kon k\u00edv\u00fcl \u201evalami m\u00e1s\u201d is vez\u00e9rel \u00e9s befoly\u00e1sol) \u00e9rzem, akadnak olvas\u00f3k, akik agg\u00e1llyal \u00e9s bizonyos fenntart\u00e1ssal fogadj\u00e1k majd Le Bon fenti kijelent\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>De h\u00e1t n\u00e9zz\u00fck csak meg alaposabban!<\/p>\n\n\n\n<p>Hol bujk\u00e1l, s mi az, ami titokzatosk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, m\u0171k\u00f6dtet? Le Bon m\u00e1r \u00e9rez valamit! A t\u00f6bbs\u00e9gnek ugyan fogalma sincs mif\u00e9le befoly\u00e1s alatt \u00e1ll, \u00e1m van \u201evalami\u201d, ami ott m\u0171k\u00f6dik a t\u00f6meg egyedei k\u00f6z\u00f6tt, igaz, \u201efizikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban\u201d tetten \u00e9rhetetlen\u00fcl, megmagyar\u00e1zhatatlanul, \u00e9s m\u00e9gis \u00e9rezhet\u0151, kimutathat\u00f3 hat\u00e1ssal, ami valamik\u00e9pp m\u00e9giscsak meg\u0151rzi f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, legal\u00e1bbis a t\u00f6megt\u0151l val\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. Hat \u00e9s nem ragadtatja el mag\u00e1t. A \u201efizikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1ban\u201d tetten \u00e9rhet\u0151 \u201evalami\u201d-hez \u2013 an\u00e9lk\u00fcl, hogy m\u00e9lyebben elmer\u00fcln\u00e9k a t\u00e9m\u00e1ban \u2013 csak annyit: vakmer\u0151 elm\u00e9letek sz\u00fcletnek a szubatomi r\u00e9szecsk\u00e9k test\u00fcnkre gyakorolt biol\u00f3giai&nbsp; \u00e9s m\u00e1s hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00edgy \u2013 a gondolkod\u00e1ssal kapcsolatban \u2013 nem z\u00e1rhatom ki ezt a lehet\u0151s\u00e9get sem. (Ide k\u00edv\u00e1nkozik Bronowski v\u00e9lem\u00e9nye, aki szerint: \u201eNincs \u00e9rtelme r\u00e9szecsk\u00e9nek nevezni valamit, ami energi\u00e1j\u00e1t \u00fagy nyeri, hogy egyik p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l egy pontos ugr\u00e1ssal \u00e1tsz\u00f6kken egy m\u00e1sikra, s az ugr\u00e1snak nincs id\u0151tartama, \u00e9s nem hatol \u00e1t t\u00e9ren.\u201d Ezzel az ink\u00e1bb kvantummechanikai \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal most r\u00e9szletesen nem foglalkozom.) &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>(Egy \u00fajabb z\u00e1r\u00f3jel k\u00edv\u00e1nkozik ide egy ultrakurta megjegyz\u00e9ssel: A t\u00f6meggel kapcsolatba m\u00e1r Le Bon el\u0151tt is akadt, aki elm\u00e9l\u00e1zott az \u00f6sszetoborzott csoport, embermassza hatalm\u00e1n. Bougl\u00e9 m\u00e1r 1896-ban r\u00e1akadt egy ellentmond\u00e1sra, amit ap\u00f3ri\u00e1nak k\u00f6nyvelt el. Feloldhatatlannak tal\u00e1lta ugyanis azt a k\u00e9t kijelent\u00e9st, miszerint: ad egy, a n\u00e9pi tudat (l\u00b4 intelligence populaire) tehetetlen \u2013 teh\u00e1t befoly\u00e1solhat\u00f3 \u2013 ad kett\u0151, a n\u00e9piakarat viszont mindenhat\u00f3, \u00e9rts\u00fck ezalatt a forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1sokra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1it is.)<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a diatrib\u00e9 nem teljes\u00edten\u00e9 a c\u00e9lj\u00e1t \u2013 \u00e9s k\u00f6nnyen a paralogizmus csapd\u00e1j\u00e1ba eshetne \u2013, ha nem id\u0151zn\u00e9nk el m\u00e9g egy gondolat erej\u00e9ig Le Bon mellett. Tiszt\u00e1zand\u00f3, hogy t\u00f6megr\u0151l besz\u00e9lve nem v\u00e9letlen\u00fcl \u00f6sszever\u0151d\u00f6tt emberek csoportj\u00e1t \u00e9rtj\u00fck, akiknek nincs k\u00f6z\u00f6s, meghat\u00e1rozott c\u00e9ljuk. Ha t\u00f6megr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk akkor els\u0151sorban olyan tudatosan szervezett csoportosul\u00e1s r\u00e9sztvev\u0151it \u00e9rtj\u00fck alatta, akik a k\u00f6z\u00f6snek t\u0171n\u0151 c\u00e9l \u00e1g\u00e1l\u00e1sa mellett \u00e9szrev\u00e9tlen\u00fcl feladj\u00e1k saj\u00e1t tudatukat, \u201eaz egyedek \u00e9rzelmei \u00e9s gondolatai egyugyanazon ir\u00e1nyt vesznek. Egy kollekt\u00edv l\u00e9lek form\u00e1l\u00f3dik, \u00e1tmeneti m\u00f3don ugyan, de j\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 jellemvon\u00e1sokkal.\u201d \u00cdgy Le Bon.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ez a k\u00f6vetkezt\u00e9s azonban \u2013 legal\u00e1bbis sz\u00e1momra \u2013 azt jelenti, hogy ama bizonyos \u201eegyir\u00e1ny\u00fas\u00edt\u00e1s\u201d a t\u00f6meg egyedei r\u00e9sz\u00e9r\u0151l jelentkez\u0151 sz\u00e1mos egy\u00e9ni v\u00e9lem\u00e9nyt valamif\u00e9le egys\u00e9ges l\u00e9nyeggel teszi egyenl\u0151v\u00e9. Kimarad teh\u00e1t az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 elem. A kisebbs\u00e9g \u2013 ma m\u00e1r megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen \u2013 ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szerepe. Ezt a jelens\u00e9get \u00e9n ink\u00e1bb \u201ea t\u00f6bbs\u00e9ghez val\u00f3 igazod\u00e1s paradoxonj\u00e1nak\u201d nevezn\u00e9m.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, igen, a t\u00f6meg gondolkod\u00e1sa \u00e9s cselekedetei \u2013 az eml\u00edtett hat\u00e1s miatt \u2013 uniformiz\u00e1l\u00f3dhatnak, de a hajt\u00f3er\u0151, a motor \u00fczemanyaga, annak f\u0151 alkot\u00f3eleme tov\u00e1bbra is tetten\u00e9rhetetlennek t\u0171nik.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Egy \u00fajabb id\u00e9zettel \u2013 csup\u00e1n a t\u00e9ma kimer\u00edthetetlen v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1ra utalva \u2013 hadd eml\u00edtsem meg Kenneth Burke \u00e9rdekes elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a kedves olvas\u00f3 teljesebb\u00e9 teheti a fenti t\u00f6bbs\u00e9g-kisebbs\u00e9g kapcsolat\u00e1r\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9pet. Burke szerint: \u201eaz emberis\u00e9g minden t\u00e1rsadalmi-szellemi alkot\u00e1sa, a teol\u00f3giai \u00e9s filoz\u00f3fiai rendszerek, az \u00e1llamform\u00e1k, diplom\u00e1ciai j\u00e1t\u00e9kszab\u00e1lyok, propaganda- \u00e9s rekl\u00e1mm\u00f3dszerek, t\u00e1rsadalmi \u00e9rintkez\u00e9si form\u00e1k, a legegyszer\u0171bb k\u00f6zmond\u00e1sok \u00e9s a legbonyolultabb irodalmi alkot\u00e1sok mind \u00bbstrat\u00e9gi\u00e1k\u00ab, harci cselekv\u00e9sek \u00e9s eszk\u00f6z\u00f6k, melyek arra szolg\u00e1lnak, hogy bizonyos helyzetekben bizonyos emberek egym\u00e1shoz \u00e9s a vil\u00e1ghoz val\u00f3 viszony\u00e1t megv\u00e1ltoztass\u00e1k.\u201d&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Logikusan gondolkozva bel\u00e1thatjuk, hogy ez a gondolat ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 szerep\u00e9n \u00e9s az eddigi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokon semmit sem m\u00f3dos\u00edt. A c\u00e9l n\u00e1la is a vil\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1sa. A rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 gondolat c\u00e9lja \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1ja Burke gondolkod\u00e1s\u00e1ban is kitapinthat\u00f3\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s ha m\u00e1r ennyire leragadtam a gondolatn\u00e1l, sz\u00f3v\u00e1 kell tenni \u2013 csak \u00edgy a marg\u00f3ra \u2013 Lichtenberg javaslat\u00e1t is, aki m\u00e1r a XVIII. sz\u00e1zadban javasolta, hogy a gondolkodom alak helyett haszn\u00e1ljuk a szem\u00e9lytelen, gondolkodik form\u00e1t. (Amik\u00e9pp azt mondjuk, hogy esik, vill\u00e1mlik \u00e9s hasonl\u00f3k.) A gondolat eredet\u00e9hez, kezdeti l\u00e9p\u00e9seihez, l\u00e9nyegi meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez term\u00e9szetesen ez\u00e1ltal sem ker\u00fcl\u00fcnk k\u00f6zelebb, \u00e1m ha elm\u00e9l\u00e1zunk a javaslaton, ak\u00e1r \u00fagy is \u00e9rtelmezhetj\u00fck, hogy a gondolat gondolja \u00f6nmag\u00e1t, mi csak \u201ekiteljes\u00edt\u0151i\u201d vagyunk.<\/p>\n\n\n\n<p>De h\u00e1t mif\u00e9le gondolatot is kergetek \u00e9n?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>S\u0151t mi t\u00f6bb, hangs\u00falyozottan nehezen defini\u00e1lhat\u00f3 gondolatot. Nos, a fajunk fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n jelentkez\u0151 sok-sok titok k\u00f6z\u00fcl \u00e9pp a gondolat titka az, amely \u00e1lland\u00f3 kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtott \u00e9s \u00e1ll\u00edt minket. Fajunk \u00e9vsz\u00e1zmilli\u00f3k alatti t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s\u00e9t (?) rengeteg meglep\u0151 \u00e9s \u00edgy ut\u00f3lag is nehezen magyar\u00e1zhat\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s seg\u00edtette, hogy csak a kis h\u00fcll\u0151agyunk k\u00f6r\u00e9 tereb\u00e9lyesed\u0151 amygdal\u00e1t \u00e9s neocortexet vagy mag\u00e1t az \u00f6tsz\u00e1zmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti \u2013 kezdeti \u2013 fototranszdukci\u00f3t ne is eml\u00edtsem. A cirka hatmilli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tti kromosz\u00f3ma\u00e1talakul\u00e1sunk \u2013 mi\u00e1ltal az addig a csimp\u00e1nzok\u00e9val megegyez\u0151 huszonn\u00e9gy kromosz\u00f3map\u00e1r helyett csak huszonh\u00e1rom p\u00e1rra reduk\u00e1l\u00f3dott a sz\u00e1muk, s amely majdnem v\u00e9gzetess\u00e9 v\u00e1lt sz\u00e1munkra (ha akkor lettek volna tud\u00f3saink egy fityinget sem adtak volna tov\u00e1bbi j\u00f6v\u0151nk\u00e9rt) \u2013 m\u00e1r csak hab a tort\u00e1n. S mindezeken a genetikai v\u00e1ltoz\u00e1sokon t\u00fal itt van a rejt\u00e9lyes gondolat k\u00e9rd\u00e9se is, amellyel kapcsolatban oly sok mindent \u00f6sszehordtam eddig. K\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy n\u00e9lk\u00fcl\u00fcnk nem l\u00e9tezne, mik\u00e9nt n\u00e9lk\u00fcle mi sem lenn\u00e9nk a fejl\u0151d\u00e9snek azon a fok\u00e1n, ahol vagyunk. R\u00e1ad\u00e1sul irodalmi szempontb\u00f3l, hogy \u00fagy mondjam a legk\u00edv\u00e1natosabb t\u00e9m\u00e1kat k\u00edn\u00e1lja. Mert valljuk be, a neocortexr\u0151l vagy a l\u00e1t\u00e1s kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9r\u0151l kev\u00e9sb\u00e9 izgalmas irodalmi \u00edr\u00e1sokat lehet \u00f6sszehozni, mint a gondolatr\u00f3l. A gondolat teh\u00e1t, amelyet oly buzg\u00f3n keresek a test\u00fcnk l\u00edr\u00e1ja \u00e9s dr\u00e1m\u00e1ja. (Rem\u00e9lj\u00fck, nem trag\u00e9di\u00e1ja!) Az \u00f6sszes t\u00f6bbi testi jelens\u00e9g\u00fcnkkel szemben vakok \u00e9s s\u00fcketek vagyunk, legal\u00e1bbis mindaddig, m\u00edg valamilyen betegs\u00e9g form\u00e1j\u00e1ban \u201e\u00fczenetet\u201d nem kapunk t\u0151l\u00fck.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ezzel kapcsolatban nagy k\u00e9rd\u00e9s, hogy az-e az alkot\u00f3 gondolat, amely a t\u00f6meget hajtja, avagy annak a kisebb csoportnak a h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kot nem kiz\u00e1r\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9se, amely az \u201eigazi ir\u00e1nyba\u201d vezeti az emberis\u00e9get, s amely a nagy t\u00f6meget ir\u00e1ny\u00edtja \u00e9s ellen\u0151rz\u00e9se alatt tarja?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyvespolcom el\u0151tt \u00e1llva a gondolat mibenl\u00e9t\u00e9vel kapcsolatos ihletetts\u00e9gem eleinte csup\u00e1n \u00f6nmagam szem\u00e9ly\u00e9vel kapcsolatban t\u0171nt \u00e9rdekesnek, \u00e1m min\u00e9l tov\u00e1bb \u00e9s m\u00e9lyebbre haladok elm\u00e9lked\u00e9semben, ann\u00e1l ink\u00e1bb \u00e9rzem az els\u0151 pillanat k\u00e9sztet\u00e9s\u00e9nek s\u00fcrget\u00e9s\u00e9t. A v\u00e1laszad\u00e1s \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt k\u00e9nyszer\u00e9nek hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r-m\u00e1r olyan \u00e9rz\u00e9sem t\u00e1mad, mintha \u2013 a gondolat \u2013 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez a provok\u00e1ci\u00f3 csup\u00e1n er\u0151pr\u00f3bak\u00e9nt szolg\u00e1lna arra, hogy \u00f6nmag\u00e1val szembes\u00fclj\u00f6n, net\u00e1n, hogy \u00f6nmaga leleplezhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t felm\u00e9rje. Esetleg azt v\u00e1rja, hogy olyan k\u00e9ptelen magyar\u00e1zatra ragadtatom magam, amely szerint a gondolat nem csak arra k\u00e9pes, hogy \u00f6nmag\u00e1t meghat\u00e1rozza, de ak\u00e1r meg is val\u00f3s\u00edtsa? Nem, ez val\u00f3ban k\u00e9ptelens\u00e9g!<\/p>\n\n\n\n<p>Egyre er\u0151teljesebben \u00e9rzem a feladat lehetetlens\u00e9g\u00e9t is. Meg\u00e9rteni \u00e9s \u2013 esetleg \u2013 kij\u00e1tszani, a gondolatot? Ugyan m\u00e1r! Minden jel arra mutat, hogy a gondolat saj\u00e1t l\u00e9t\u00e9re utal\u00f3 jelz\u00e9sei, csak a megt\u00e9veszt\u00e9st szolg\u00e1lj\u00e1k. Mi pedig sz\u00e1nalmasan felk\u00e9sz\u00fcletlenek vagyunk arra, hogy partnerei legy\u00fcnk. Virginia Woolf gondolata kapcsol\u00f3dik az el\u0151bbiekhez, \u0151 ekk\u00e9pp ostorozta n\u0151t\u00e1rsait: \u201e\u00d6n\u00f6k sz\u00e9gyenletesen tudatlanok!\u201d. Hozz\u00e1 kell tennem, ezt a kijelent\u00e9st sz\u00e9lesebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seiben (a nemek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is) is meg kell vizsg\u00e1lni\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Mivel \u00edr\u00e1som eddig is n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zte a tudom\u00e1nyos m\u00f3dszertan elemeit, ez\u00fattal is engedek irodalmi elk\u00f6telezetts\u00e9gemnek, \u00e9s Shiller seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9g k\u00e9t olyan fogalmat vezetek fel, amelyek \u2013 t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1sukkal \u00e9s megfogalmaz\u00e1sukkal \u2013 seg\u00edtik mondanival\u00f3m kiteljesed\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>A \u201e<em>Levelek az emberek eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s\u00e9r\u0151l\u201d<\/em> c\u00edmmel b\u00edr\u00f3 alkot\u00e1s\u00e1t m\u00e9g az ezerh\u00e9tsz\u00e1zkilencven\u00f6t\u00f6s \u00e9vben vetette pap\u00edrra. \u00dagy v\u00e9lte, hogy a \u201ej\u00f3 politikai t\u00e1rsadalmat \u00e9s a magas szint\u0171 intellektu\u00e1lis gondolkod\u00e1st csak a \u00bbszem\u00e9lyis\u00e9g nemesed\u00e9se\u00ab \u00fatj\u00e1n tudjuk el\u00e9rni\u201d. Ez a k\u00e9t fogalom teh\u00e1t, amit az im\u00e9nt eml\u00edtettem, s amelyek \u00e9rdek\u00e9ben \u00e9rdemes a k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkozni: a j\u00f3 politikai t\u00e1rsadalom \u00e9s a magas szint\u0171 intellektu\u00e1lis gondolkod\u00e1s el\u00e9r\u00e9se. Shiller b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9t \u00e9s tehets\u00e9g\u00e9t meg nem k\u00e9rd\u0151jelezve m\u00e9giscsak k\u00e9tellyel kellett olvasnom a fenti id\u00e9zetet k\u00f6vet\u0151 sorokat: \u201eAz emberis\u00e9g elvesztette a m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t; de a m\u0171v\u00e9szet megmentette \u00e9s meg\u0151rizte jelent\u0151s k\u00f6vekben; az igazs\u00e1g tov\u00e1bb \u00e9l az \u00e1m\u00edt\u00e1sban, s a m\u00e1solatb\u00f3l \u00fajra helyre\u00e1ll\u00edtjuk az \u0151sk\u00e9pet.\u201d&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Egyet\u00e9rthetek Schillerrel abban, hogy az emberis\u00e9g folyamatosan vesz\u00edti m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e1m er\u0151sen k\u00e9tlem, hogy az \u00e1m\u00edt\u00e1s, az \u00e1m\u00edt\u00e1s \u00e1ltal megmentett\/\u00e1tmentett igazs\u00e1g komolyan seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre lehet b\u00e1rmikor is. Itt nyilv\u00e1n a m\u0171v\u00e9szetre gondolt. Schiller is meglehet\u0151sen messzire sodr\u00f3dott a megterm\u00e9keny\u00edt\u0151 gondolatt\u00f3l. A j\u00f3 politikai t\u00e1rsadalmat \u00e9s a magas szint\u0171 intellektu\u00e1lis gondolkod\u00e1st c\u00e9lz\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s\u00fcnk nem hagyatkozhat az \u00e1m\u00edt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szet v\u00e9lt reproduk\u00e1l\u00f3 k\u00e9szs\u00e9g\u00e9re\/k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re. A m\u0171v\u00e9szet szerep\u00e9t a gondolkod\u00e1sunkban nem becs\u00fcl\u00f6m al\u00e1, de tiszt\u00e1n kell l\u00e1tnunk, hogy az egyesek \u00e1ltal \u201emagas m\u0171v\u00e9szetnek\u201d-nek nevezett m\u0171v\u00e9szet \u2013 mindamellett, hogy amint eml\u00edtettem seg\u00edthet a \u201emegterm\u00e9keny\u00edt\u0151 gondolat\u201d mechanizmus\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, vesz\u00e9lyeket is rejthet mag\u00e1ban. Az egyik, amik\u00e9pp azt Eliot is sz\u00f3v\u00e1 teszi, az \u201eal\u00e1zat b\u00f6lcsess\u00e9ge\u201d, teh\u00e1t a csod\u00e1latot elismer\u00e9st kiv\u00e1lt\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s \u00e9ppenhogy elnyomhatja az \u00faj \u00f6tleteket, legyenek azok ak\u00e1r k\u00e9tely \u00e1ltal inspir\u00e1lva. (B\u00e1r ilyen vesz\u00e9ly nem gyakran fenyeget.) B\u00e1rmilyen \u00faj \u2013 nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9ssel j\u00e1r\u00f3 \u2013 m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s vagy tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9s csod\u00e1latot v\u00e1lthat ki az emberekben, \u00e1m ugyanakkor le is lombozhatja \u0151ket. Ilyenkor k\u00e9tes\u00e9lyes a dolog, vagy ignor\u00e1lj\u00e1k vagy felt\u00e9tlen\u00fcl isten\u00edtik az eml\u00edtett alkot\u00f3i cselekedetet. Sajnos mindk\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g a maga m\u00f3dj\u00e1n zs\u00e1kutca: a tolerancia \u00e9s az intolerancia a despotizmus form\u00e1i (v\u00e9li Tom Paine).&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Mindezek ut\u00e1n \u2013 t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnket is figyelembe v\u00e9ve \u2013 komikus \u00e9s egyben tragikus olvasni \u00e9s hallani, ahogy a gondolkod\u00e1sunk \u2013 a mindannyiunk k\u00f6z\u00f6s gondolkod\u00e1s\u00e1nak kinevezett gondolkod\u00e1s \u2013 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t els\u0151sorban a t\u00f6bbi faj feletti fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00fcnk igazol\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1ltuk fel, hangoztatva gondolkod\u00e1sunk megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s egyed\u00fclis\u00e9g\u00e9t, ahelyett, hogy a gondolkod\u00e1s eredet\u00e9nek (nem kezdet\u00e9nek!) min\u00e9l sz\u00e9lesebb k\u00f6rben terjeszthet\u0151 megmagyar\u00e1z\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedt\u00fcnk volna. Ebb\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en az is lehets\u00e9ges, hogy sz\u00e1momra a gondolat sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9se az\u00e9rt is neh\u00e9zkes vagy \u00e9ppen lehetetlen, mert olyan pontr\u00f3l, olyan poz\u00edci\u00f3b\u00f3l olyan tud\u00e1sszinttel rendelkezve \u00e1lltam neki a k\u00e9rd\u00e9snek, amely eleve alkalmatlann\u00e1 tett erre a feladatra. Igen, lehets\u00e9ges, hogy az \u201e\u00e9n\u201d behozhatatlan h\u00e1tr\u00e1nyba ker\u00fclt az \u201eir\u00e1ny\u00edt\u00f3kkal\u201d szemben\u2026&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Leverts\u00e9gemen az sem seg\u00edt, hogy nem tudom eld\u00f6nteni: Van-e olyan szempont, olyan poz\u00edci\u00f3, amelyet k\u00e9pes vagyok felfogni, magam\u00e9v\u00e1 tenni \u00e9s a gondolkod\u00e1sunkr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 gondolkod\u00e1som vizsg\u00e1lata sor\u00e1n felhaszn\u00e1lni?<\/p>\n\n\n\n<p>Atud\u00e1somat jelk\u00e9pez\u0151 k\u00f6nyvespolcom el\u0151tt tan\u00e1cstalanul tipr\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyn\u00e9l van sz\u00e1nalmasabb jelens\u00e9g: a tud\u00e1st ki nem haszn\u00e1l\u00f3, Sphex-beidegz\u0151d\u00e9s \u00e1ltal \u201em\u0171k\u00f6d\u0151\u201d szem\u00e9ly.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n Gilbert Durandra kell hallgatnom, aki az emberi k\u00e9pzelet alapt\u00f6rv\u00e9nyeivel kapcsolatban meglehet\u0151sen belet\u00f6r\u0151d\u0151 \u2013 jelenlegi lelki\u00e1llapotomhoz nagyon is ill\u0151 \u2013 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra jutott: \u201eA kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1g elleni v\u00e9dekez\u00e9snek van m\u00e1sik m\u00f3dja is: az ellen\u00e1ll\u00e1s, a menek\u00fcl\u00e9s, a k\u00fczdelem helyett a \u00bbmegszel\u00edd\u00edt\u00e9s\u00ab\u2026\u201d Szerinte a f\u00e9lelm\u00fcnket k\u00e9pesek vagyunk eufemiz\u00e1lni \u00e9s \u00e9ppen az irodalmi m\u0171 k\u00e9pes arra, hogy a k\u00e9pzelet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megszel\u00edd\u00edtse a m\u00e9lys\u00e9get \u00e9s \u2013 ha nem is tudom\u00e1nyosan, de lelk\u00fcnket megnyugtat\u00f3 m\u00f3don \u2013 megvil\u00e1g\u00edtsa a gondolat legrejtettebb, s\u00f6t\u00e9t zugait.&nbsp; M\u00e9gis igaza lenne Schillernek?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Egyel\u0151re maradjunk annyiban: a kiismerhetetlen, sorsunkat ir\u00e1ny\u00edt\u00f3, tiszt\u00e1zatlan eredet\u0171 gondolattal szemben csup\u00e1n egyetlen fegyver\u00fcnk l\u00e9tezik: az al\u00e1zat b\u00f6lcsess\u00e9g\u00e9vel \u00e1titatott, sohasem lanyhul\u00f3, meg\u00e9rt\u00e9sre val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p>JEGYZETEK<\/p>\n\n\n\n<p>Andler, Charles Philippe Th\u00e9odore (1866 \u2013 1933) \u2013 francia filoz\u00f3fus<\/p>\n\n\n\n<p>Aporia \u2013 \u00fattalans\u00e1g, ki\u00fattalans\u00e1g valamely probl\u00e9ma felold\u00e1s\u00e1hoz val\u00f3 eljut\u00e1s lehetetlens\u00e9ge, mivel a gondolatmenetben ellentmond\u00e1sok l\u00e9pnek fel, vagy a dologban mag\u00e1ban, vagy a haszn\u00e1lt fogalmakban.<\/p>\n\n\n\n<p>Bougl\u00e9, C\u00e9lestin Charles Alfred (1870 \u2013 1940) \u2013 francia filoz\u00f3fus<\/p>\n\n\n\n<p>Bronowski, Jacob (1908 \u2013 1974) \u2013 lengyel sz\u00fclet\u00e9s\u0171 angol k\u00f6zgazd\u00e1sz \u00e9s matematikus<\/p>\n\n\n\n<p>Burckhardt, Jacob Christoph (1818 \u2013 1897) \u2013 sv\u00e1jci kult\u00far- \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz.<\/p>\n\n\n\n<p>Kenneth Duva Burke (<a href=\"https:\/\/hu.frwiki.wiki\/wiki\/1897\">1897<\/a> \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.frwiki.wiki\/wiki\/1993\">1993<\/a>) jelent\u0151s amerikai irodalomelm\u00e9leti szakember \u00e9s filoz\u00f3fus<\/p>\n\n\n\n<p>Diatrib\u00e9 (id\u0151t\u00f6lt\u00e9s, besz\u00e9lget\u00e9s) \u2013 a g. filoz\u00f3fia egyik m\u0171faj\u00e1nak megjel\u00f6l\u00e9se; egy olyan m\u0171faj meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l, amelyet az egyszer\u0171, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 st\u00edlus, az \u00e9rtekez\u00e9s \u00e9s p\u00e1rbesz\u00e9d k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenet jellemez, de jelenthet vitairatot is<\/p>\n\n\n\n<p>Descartes, Ren\u00e9 (1596 \u2013 1650) \u2013 francia filoz\u00f3fus, matematikus. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag 1619. november 10-\u00e9n \u00e9jjel misztikus \u00e9lm\u00e9nyben volt r\u00e9sze, felt\u00e1rult el\u0151tte, hogy a vil\u00e1gegyetem kulcsa annak matematikai rendj\u00e9ben rejlik.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Durkheim, \u00c9mile (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1858\">1858<\/a> \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1917\">1917<\/a>) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Franciaorsz%25C3%25A1g\">francia<\/a> szociol\u00f3gus, filoz\u00f3fus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a modern <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szociol%25C3%25B3gia\">szociol\u00f3gia<\/a> \u00e9s <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kultur%25C3%25A1lis_antropol%25C3%25B3gia\">kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia<\/a> atyja<\/p>\n\n\n\n<p>Dawkins, Clinton Richard (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1941\">1941<\/a>) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Egyes%25C3%25BClt_Kir%25C3%25A1lys%25C3%25A1g\">brit<\/a> <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Etol%25C3%25B3gia\">etol\u00f3gus<\/a>, evol\u00faci\u00f3s biol\u00f3gus \u00e9s n\u00e9pszer\u0171 tudom\u00e1nyos \u00edr\u00f3. H\u00edrnev\u00e9t <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1976\">1976<\/a>-ban <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Az_%25C3%25B6nz%25C5%2591_g%25C3%25A9n\">Az \u00f6nz\u0151 g\u00e9n<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel alapozta meg, amelyben ismertette a g\u00e9ncentrikus evol\u00faci\u00f3 l\u00e9nyeg\u00e9t<\/p>\n\n\n\n<p>Durand Gilbert (1921 \u2013 2012) \u2013 francia filoz\u00f3fus<\/p>\n\n\n\n<p>Eco, Umberto (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1932\">1932<\/a> \u2013<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/2016\">2016<\/a>) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Olaszorsz%25C3%25A1g\">olasz<\/a> \u00edr\u00f3, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szemiotika\">szemiotikus<\/a>, irodalomkritikus \u00e9s filoz\u00f3fus, a modern <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Eur%25C3%25B3pa\">eur\u00f3pai<\/a> kult\u00fara nagy irodalm\u00e1ra \u00e9s tr\u00e9famestere.<\/p>\n\n\n\n<p>Eliot, Thomas Stearns (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1888\">1888<\/a> \u2013<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1965\">1965<\/a>) \u2013&nbsp; amerikai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Egyes%25C3%25BClt_Kir%25C3%25A1lys%25C3%25A1g\">Angli\u00e1ban<\/a> letelepedett <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Irodalmi_Nobel-d%25C3%25ADj\">irodalmi Nobel-d\u00edjas<\/a> k\u00f6lt\u0151, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 \u00e9s kritikus<\/p>\n\n\n\n<p>Engramok \u2013 a reakt\u00edv elm\u00e9ben t\u00e1rolt felv\u00e9telek, amelyekben a legapr\u00f3bb r\u00e9szletek is szerepelnek minden \u00e9rz\u00e9kletr\u0151l, amely a r\u00e9szleges vagy teljes \u201e\u00f6ntudatlans\u00e1g\u201d pillanat\u00e1ban jelen&nbsp;volt<\/p>\n\n\n\n<p>Fototranszdukci\u00f3 \u2013 a szerves anyag k\u00e9pess\u00e9ge, hogy a f\u00e9nyhull\u00e1mokat k\u00e9pp\u00e9 alak\u00edtsa<\/p>\n\n\n\n<p>Gadamer, Hans-Georg (1900 \u2013 2002) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.frwiki.wiki\/wiki\/Allemagne\">n\u00e9met <\/a><a href=\"https:\/\/hu.frwiki.wiki\/wiki\/Philosophe\">filoz\u00f3fus<\/a>&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Gide, Andr\u00e9 (1869 \u2013 1951) francia \u00edr\u00f3, essz\u00e9ista<\/p>\n\n\n\n<p>Heidegger, Martin (1889 \u2013 1976) \u2013 n\u00e9met egzisztencialista filoz\u00f3fus. Az eml\u00edtett gondolat\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet rejt\u00e9ly\u00e9velkapcsolatba vetette pap\u00edrra: \u201eT\u00e1vol \u00e1ll t\u0151l\u00fcnk a rejt\u00e9ly megold\u00e1s\u00e1nak ig\u00e9nye. A feladat az, hogy megl\u00e1ssuk a rejt\u00e9lyt.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Hermeneutika \u2013 az \u201e\u00e9rtelmez\u00e9s tudom\u00e1ny\u00e1t\u201d jelenti<\/p>\n\n\n\n<p>Hobbes, Thomas (1588 \u2013 1679) angol filoz\u00f3fus. Patr\u00f3nusainak a Cavendish csal\u00e1dnak a k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban ker\u00fclt keze \u00fcgy\u00e9be Euklid\u00e9sz I. k\u00f6nyve, s ennek hat\u00e1s\u00e1ra \u201eszeretett bele a geometri\u00e1ba\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>H\u00fcpoleptikus \u2013 vagyis egy olyan tud\u00e1s \u00e9s ismeret el\u0151zetess\u00e9g\u00e9vel rendelkezik, ami a hozz\u00e1fordul\u00e1s pillanat\u00e1ban nem nyilv\u00e1nval\u00f3 olvasatait engedi meg<\/p>\n\n\n\n<p>Le Bon, Gustave (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1841\">1841<\/a> \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1931\">1931<\/a>) \u2013 francia szoci\u00e1lpszichol\u00f3gus, szociol\u00f3gus, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Antropol%25C3%25B3gia\">antropol\u00f3gus<\/a> \u00e9s amat\u0151r fizikus, a t\u00f6megpszichol\u00f3gia egyik megalapoz\u00f3jak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n\n\n\n<p>Lichtenberg,&nbsp; Georg Christoph (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1742\">1742<\/a> \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1799\">1799<\/a>) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/N%25C3%25A9metek\">n\u00e9met<\/a> <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%25C3%258Dr%25C3%25B3\">\u00edr\u00f3<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Matematikus\">matematikus<\/a>, a k\u00eds\u00e9rleti fizika els\u0151 n\u00e9met professzora, az els\u0151 n\u00e9met nyelv\u0171 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Aforizma\">aforizmaszerz\u0151<\/a>.<\/p>\n\n\n\n<p>Metis (M\u00e9tisz) \u2013 Titanisz, akit Zeusz megk\u00edv\u00e1nt \u00e9s teherbe ejtett. Mivel a j\u00f3sl\u00e1s szerint, ha Metis fi\u00fat sz\u00fcl akkor ez a fi\u00fa a v\u00e9gzet szerint \u00e9pp\u00fagy megfosztja majd tr\u00f3nj\u00e1t\u00f3l Zeuszt, ahogy Zeusz tette Kronosszal, ez\u00e9rt Zeusz lenyelte Metist. Metis ezzel meghalt, de Zeusz v\u00e1ltig \u00e1ll\u00edtotta, hogy a gyomr\u00e1ban \u00e9l, \u00e9s tan\u00e1csokkal l\u00e1tja el \u0151t&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Montaigne, Michel Eyquem de (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1533\">1533<\/a> \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1592\">1592<\/a>) \u2013 francia essz\u00e9\u00edr\u00f3, filoz\u00f3fus. Az \u00fajkor kezdet\u00e9n, a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Francia_vall%25C3%25A1sh%25C3%25A1bor%25C3%25BAk\">francia vall\u00e1sh\u00e1bor\u00fak<\/a> idej\u00e9n a klasszikus humanista g\u00f6r\u00f6g\u2013latin gondolkod\u00f3k hat\u00e1s\u00e1ra kezdte \u00edrni <em>Essais<\/em> c\u00edmmel jegyzeteit, melyeket h\u00e1rom k\u00f6tetre b\u0151v\u00edtve jelentetett meg (1580-88). Az <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Essz%25C3%25A9\">essz\u00e9<\/a> m\u0171faj\u00e1nak megteremt\u0151je a vil\u00e1girodalomban<\/p>\n\n\n\n<p>Nietzsche, Fridrich (1844 \u2013 1900) \u2013 n\u00e9met klasszika-filol\u00f3gus, filoz\u00f3fus<\/p>\n\n\n\n<p>Occam, William \u2013 a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/14._sz%25C3%25A1zad\">14. sz\u00e1zadban<\/a> \u00e9lt <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Anglia\">angol<\/a> <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Filoz%25C3%25B3fia\">filoz\u00f3fus<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ferences_rend\">ferences rendi<\/a> <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szerzetes\">szerzetes<\/a>. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik az Ockham borotv\u00e1ja filoz\u00f3fiai elv, amely szerint k\u00e9t, az adott jelens\u00e9get egyform\u00e1n j\u00f3l le\u00edr\u00f3 magyar\u00e1zat k\u00f6z\u00fcl azt \u00e9rdemes v\u00e1lasztani, amelyik az egyszer\u0171bb.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Paralogizmus \u2013 hamis okoskod\u00e1sokb\u00f3l el\u0151\u00e1ll\u00f3 t\u00e9ves k\u00f6vetkeztet\u00e9s<\/p>\n\n\n\n<p><em>Receptivit\u00e1s \u2013 befogad\u00f3 vagy felfog\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g, k\u00e9szs\u00e9g&nbsp;<\/em><\/p>\n\n\n\n<p>Ritter, Joachim (1903\u20131974) \u2013 n\u00e9met filoz\u00f3fus, a r\u00f3la elnevezett kort\u00e1rs filoz\u00f3fiai iskola alap\u00edt\u00f3ja<\/p>\n\n\n\n<p>Schiller, Johann Christoph Friedrich, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1759\">1759<\/a> \u2013<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1805\">1805<\/a>) \u2013 n\u00e9met k\u00f6lt\u0151, dr\u00e1ma\u00edr\u00f3, filoz\u00f3fus \u00e9s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz. \u0150t tartj\u00e1k a legjelent\u0151sebb n\u00e9met dr\u00e1ma\u00edr\u00f3nak, tov\u00e1bb\u00e1 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Johann_Wolfgang_von_Goethe\">Goethe<\/a>, <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Christoph_Martin_Wieland\">Wieland<\/a> \u00e9s <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Johann_Gottfried_Herder\">Herder<\/a> mellett a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/w\/index.php?title=Weimari_klasszikusok&amp;action=edit&amp;redlink=1\">weimari klasszikusok<\/a> legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek<\/p>\n\n\n\n<p>Szk\u00fclla vagy Scylla \u2013 a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/G%25C3%25B6r%25C3%25B6g_mitol%25C3%25B3gia\">g\u00f6r\u00f6g mitol\u00f3gia<\/a> egyik tengeri sz\u00f6rnye, ami egy szikla\u00fcregben \u00e9lt egy keskeny tengerszoros egyik oldal\u00e1n. A szoros m\u00e1sik oldal\u00e1n <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Khar%25C3%25BCbdisz\">Khar\u00fcbdisz<\/a>, egy m\u00e1sik sz\u00f6rny tany\u00e1zott. Ha a haj\u00f3sok el akart\u00e1k ker\u00fclni az egyik sz\u00f6rnyet, k\u00e9nytelenek voltak a m\u00e1sikhoz k\u00f6zelebb haj\u00f3zni. A <em>\u201e<\/em><a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/w\/index.php?title=Szk%25C3%25BClla_%25C3%25A9s_Khar%25C3%25BCbdisz_k%25C3%25B6z%25C3%25B6tt&amp;action=edit&amp;redlink=1\">Szk\u00fclla \u00e9s Khar\u00fcbdisz k\u00f6z\u00f6tt<\/a><em>\u201d<\/em> kifejez\u00e9s is innen ered<\/p>\n\n\n\n<p>Thomas Paine (1737\u20131809) \u2013 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Anglia\">angol<\/a> sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, az <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Amerikai_Egyes%25C3%25BClt_%25C3%2581llamok\">Amerikai Egyes\u00fclt \u00c1llamokban<\/a> \u00e9s <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Franciaorsz%25C3%25A1g\">Franciaorsz\u00e1gban<\/a> tev\u00e9kenyked\u0151 politikus, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, essz\u00e9ista; a hivat\u00e1sos forradalm\u00e1rok egyik legkor\u00e1bbi k\u00e9pvisel\u0151je<\/p>\n\n\n\n<p><em>Viszuddhimagga<\/em> (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/P%25C3%25A1li_nyelv\">p\u00e1li<\/a>, <em>Megtisztul\u00e1s \u00f6sv\u00e9nye<\/em>) \u2013 a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Th%25C3%25A9rav%25C3%25A1da\">th\u00e9rav\u00e1da<\/a> <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Buddhizmus\">buddhizmus<\/a> \u201enagy \u00e9rtekez\u00e9se\u201d, amelyet <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Buddhag%25C3%25B3sza\">Buddhag\u00f3sza<\/a> \u00edrt k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/430\">430<\/a> k\u00f6r\u00fcl <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sr%25C3%25AD_Lanka\">Sr\u00ed Lank\u00e1n<\/a>. A m\u0171 egy teljes k\u00f6r\u0171 k\u00e9zik\u00f6nyv, amely mag\u00e1ba s\u0171r\u00edti \u00e9s rendszerbe rendezi <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Gautama_Sziddh%25C3%25A1rtha\">Buddha<\/a> elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati tan\u00edt\u00e1sait aszerint, ahogyan az <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Anuradhapura\">Anuradhapura<\/a> melletti <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/w\/index.php?title=Mah%25C3%25A1vih%25C3%25A1ra&amp;action=edit&amp;redlink=1\">mah\u00e1vih\u00e1ra<\/a> kolostor id\u0151sebb szerzetesei \u00e9rtelmezt\u00e9k<\/p>\n\n\n\n<p>Woolf, Virginia (<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1882\">1882<\/a> \u2013<a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1941\">1941<\/a>) \u2013 angol reg\u00e9ny\u00edr\u00f3, essz\u00e9ista, novellista, kritikus, k\u00f6nyvkiad\u00f3, feminista, \u00e9s a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/20._sz%25C3%25A1zad\">20. sz\u00e1zadi<\/a> modern irodalom egyik vezet\u0151 alakjak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A gondolat fort\u00e9lya \u201eSzigor\u00faan v\u00e9ve egy-egy l\u00e9ny \u00e9lete ugyanaddig tart, ameddig a gondolat. Amint a kocsiker\u00e9k forg\u00e1s k\u00f6zben egyszerre csak egyetlen ponton \u00e9rinti a f\u00f6ldet, \u00fagy az emberi \u00e9let is addig tart, ameddig egyetlen pillanat.\u201d Viszuddhimagga \u00dagy v\u00e9lem, kev\u00e9s elkeser\u00edt\u0151bb &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3732\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3732","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3732","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3732"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3732\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3734,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3732\/revisions\/3734"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3732"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}