{"id":3798,"date":"2025-06-06T10:00:00","date_gmt":"2025-06-06T08:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3798"},"modified":"2026-01-14T15:00:55","modified_gmt":"2026-01-14T13:00:55","slug":"bakos-orsolya","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3798","title":{"rendered":"Bakos Orsolya\u00a0"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>Igaz, Anya?<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-06-06T10:00:00+02:00\">2025-06-06<\/time><\/div>\n\n\n<p>Izzadt a kezem a gumikeszty\u0171ben. M\u00e1r egy \u00f3r\u00e1ja csak a&nbsp;h\u00fast szeleteltem, de szerencs\u00e9re a&nbsp;nemr\u00e9g v\u00e1s\u00e1rolt k\u00e9s megk\u00f6nny\u00edtette a dolgom. Olyan k\u00f6nnyed\u00e9n szelte kett\u00e9 a h\u00fast, mintha vajb\u00f3l lenne. Egyforma darabokra v\u00e1gtam, majd egy t\u00e1lc\u00e1ra helyeztem, sz\u00e9pen, sorban. A&nbsp;keszty\u0171ket leh\u00e1moztam kezeimr\u0151l, majd a&nbsp;t\u00e1lc\u00e1t megemeltem, \u00e9s a&nbsp;h\u0171t\u0151h\u00f6z s\u00e9t\u00e1ltam. F\u00e9l k\u00e9zzel kinyitottam az ajtaj\u00e1t, majd a&nbsp;legfels\u0151 polcra raktam.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Halkan d\u00fadolva mosogattam. A&nbsp;v\u00f6r\u00f6s ned\u0171 m\u00e9g nem sz\u00e1radt r\u00e1 a&nbsp;k\u00e9sre teljesen, szivaccsal \u00e9s mosogat\u00f3szerrel k\u00f6nnyed\u00e9n lej\u00f6tt. Le\u00f6bl\u00edtettem a habot, majd a&nbsp;k\u00e9st megt\u00f6r\u00f6ltem \u00e9s \u00f3vatosan a&nbsp;fi\u00f3kba helyeztem. A v\u00e1g\u00f3deszka m\u00e1r a&nbsp;csepegtet\u0151n sz\u00e1radt. \u00c9szrevettem, hogy az alkarom m\u00e9g foltos maradt. S\u00f3hajtva ny\u00faltam a t\u00f6rl\u0151kend\u0151\u00e9rt, majd a&nbsp;csap al\u00e1 tartottam. Bevizezve elkezdtem a r\u00e1m sz\u00e1radt v\u00e9rt led\u00f6rzs\u00f6lni. Ez m\u00e1r nehezebben j\u00f6tt le. Annyira belemer\u00fcltem, hogy \u00e9szre sem vettem volna Alexet, ha nem csapja be maga ut\u00e1n a&nbsp;konyhaajt\u00f3t.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Ragadt a csempe, pedig harmadszor mentem rajta v\u00e9gig a felmos\u00f3val. Hi\u00e1ba minden vegyszer, csak elm\u00e1zoltam a&nbsp;sz\u00e9tcsepegtetett v\u00e9rt. Rosszul voltam, a&nbsp;h\u00e1nyinger ker\u00fclgetett.<\/p>\n\n\n\n<p>Pedig Vanessa mellett m\u00e1r igaz\u00e1n hozz\u00e1szokhattam volna. Azt tan\u00e1csolta, hallgassak zen\u00e9t \u00e9s d\u00fadoljak halkan takar\u00edt\u00e1s k\u00f6zben. Egy sor a dalb\u00f3l, egy h\u00faz\u00e1s a&nbsp;koszos csemp\u00e9n. A&nbsp;k\u00f6vetkez\u0151 versszakn\u00e1l \u00f6bl\u00edt\u00e9s. Egy sor dal, h\u00faz\u00e1s a csemp\u00e9n, \u00f6bl\u00edt\u00e9s. \u00dajb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; T\u00f6bb id\u0151be telt kitakar\u00edtani az alagsort, mint gondoltam. Homlokom k\u00e9zfejemmel megt\u00f6r\u00f6lve lehajoltam a&nbsp;v\u00e9rt\u0151l v\u00f6r\u00f6sre festett v\u00edzzel teli v\u00f6d\u00f6r\u00e9rt. Megemeltem \u00e9s felvittem a l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n<p>Azonnal a&nbsp;v\u00e9c\u00e9be \u00f6nt\u00f6ttem, hogy a&nbsp;mocskos v\u00edzb\u0151l \u00e1rad\u00f3 szag ne terjenghessen a h\u00e1zban.<\/p>\n\n\n\n<p>Amint v\u00e9geztem, a&nbsp;konyh\u00e1ba mentem. L\u00e1tni akartam, miel\u0151tt apa mell\u00e9 sz\u00e1m\u0171zz\u00fck.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Felt\u00f6r\u00f6lted? \u2013 k\u00e9rdeztem, majd m\u00e1sik alkarom is szem\u00fcgyre vettem, hiszen nem akartam v\u00e9rfoltosan \u00e1gyba b\u00fajni.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Igen \u2013 motyogta halkan, majd a&nbsp;h\u0171t\u0151h\u00f6z l\u00e9pve kinyitotta azt. Elfintorodott. S\u00e1padt arc\u00e1t megvil\u00e1g\u00edtotta a&nbsp;nagy f\u00e9mdobozb\u00f3l \u00e1rad\u00f3 halv\u00e1ny f\u00e9ny. Id\u00e1ig \u00e9reztem a v\u00e9r szag\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Estig kib\u00edrja. A zs\u00e1kokat a&nbsp;kocsiban hagytam, mindj\u00e1rt behozom \u2013 mondtam, majd lassan m\u00f6g\u00e9 s\u00e9t\u00e1lva \u00e1tkukucsk\u00e1ltam sz\u00e9les v\u00e1lla felett. Magammal n\u00e9ztem farkasszemet. Azok a szemek, az ajkak, a&nbsp;pisze orr \u2013 mintha \u00e9n fek\u00fcdn\u00e9k \u00e9lettelen\u00fcl a&nbsp;hideg \u00fcveglapon, elv\u00e1lasztva darabokra szedett testemt\u0151l. Az \u00e9n v\u00e9rem, vagy m\u00e9gsem? Hiszen annak m\u00e1r r\u00e9gen nyoma veszett a lefoly\u00f3ban. Magamat l\u00e1ttam sz\u00f6vetek \u00e9s izomrostok form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Kicsit kifordultam \u00f6nmagamb\u00f3l \u2013 suttogtam cinikusan.<\/p>\n\n\n\n<p>Anya arca teljesen megv\u00e1ltozott, undorodtam t\u0151le. Mosolya r\u00e9gen kedvess\u00e9get \u00e9s melegs\u00e9get sug\u00e1rzott, de az arc\u00e1n elter\u00fcl\u0151 grimasz most rideg volt. A&nbsp;h\u0171t\u0151b\u0151l \u00e1rad\u00f3 d\u00f6gszag miatt felh\u00faztam az orrom. Elford\u00edtva fejem a&nbsp;n\u0151v\u00e9remre pillantottam. Nyugodt volt, mint mindig.<\/p>\n\n\n\n<p>Igazi vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9g. Sokan azt gondolt\u00e1k, olyan lesz mint anya, fullaszt\u00f3an kedves, hiszen ugyan\u00fagy n\u00e9ztek ki. Tal\u00e1n Vanessa haja hull\u00e1mosabb \u00e9s vil\u00e1gosabb volt, de szem\u00e9lyis\u00e9gben nem is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhettek volna jobban. Sosem k\u00e9rd\u0151jeleztem meg n\u0151v\u00e9rem d\u00f6nt\u00e9seit. Mindig a&nbsp;saj\u00e1t feje ut\u00e1n ment, \u00e9n pedig ut\u00e1na. Pedig anya h\u00e1nyszor mondta, hogy nem kell ezt tennem, helyette j\u00e1tszani akart velem \u00e9s rajzolni, meg mes\u00e9t olvasott. Sosem kiab\u00e1lt, \u00e9s ha apa meg\u00fct\u00f6tt, \u0151 mindig ott volt, hogy az arcomon pirosl\u00f3 teny\u00e9rnyomra cs\u00f3koljon, \u00e9s elmondja, hogy mennyire fontos vagyok neki. T\u00falzott kedvess\u00e9ge miatt n\u00e9ha \u00fagy \u00e9reztem, mintha szavai ragadn\u00e1nak, \u00e9s nyakam k\u00f6r\u00e9 fon\u00f3dva lassan kisz\u00edvn\u00e1k bel\u0151lem az \u00e9letet. Vanessa volt az, aki kir\u00e1ntott anya karjai k\u00f6z\u00fcl. Azt mondta, csak megmentett a&nbsp;hamis mosolyokt\u00f3l, hogy anya bolond, \u00e9s nem lehet rajta seg\u00edteni. Hittem neki.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp;Alex karja alatt \u00e1tb\u00fajva arr\u00e9bb toltam az ujjakat meg egy eg\u00e9sz l\u00e1bfejet, \u00e9s mell\u00e9 pakoltam egy- k\u00e9t bef\u0151ttes\u00fcveget. A&nbsp;h\u0171t\u0151 ajtaj\u00e1ra szerelt rekeszek \u00edgy kiss\u00e9 megk\u00f6nnyebb\u00fcltek, m\u00e1r csak&nbsp; a<\/p>\n\n\n\n<p>ketchupos flakon, a majon\u00e9z, p\u00e1r doboz s\u00f6r \u00e9s a&nbsp;toj\u00e1sok s\u00falya nehezedett r\u00e1juk. A&nbsp;sz\u00f3szok k\u00fcl\u00f6n rekeszben pihentek \u2013 szeretem a&nbsp;rendet.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Anya mindig azt mondta, hogy rendben \u00e9s tisztas\u00e1gban tud igaz\u00e1n gondolkodni az ember.<\/p>\n\n\n\n<p>Eleinte csak igyekeztem megfogadni tan\u00e1cs\u00e1t, majd egyszer\u0171en csak r\u00e1m ragadt. Eml\u00e9kszem, a&nbsp;j\u00e1t\u00e9kaimat is mindig elpakoltam magam ut\u00e1n. Bezzeg Alex mindig rendetlen volt, anya m\u00e9gis kedvesen b\u00e1nt vele. \u00d6sszeborzolta g\u00f6nd\u00f6r tincseit \u00e9s arcon puszilgatta, majd egy\u00fctt elpakolt\u00e1k a&nbsp;kisaut\u00f3kat meg a zs\u00edrkr\u00e9t\u00e1kat. \u0150 volt a kedvenc. Az j\u00e1rt a fejemben, hogy az \u00f6cs\u00e9mb\u0151l \u00e9letk\u00e9ptelent nevel, hiszen a&nbsp;gyereket v\u00e9deni kell az isz\u00e1kos apj\u00e1t\u00f3l, szeretetettel \u00e9s kedvess\u00e9ggel elhalmozni, hogy ne \u00e9rezzen hi\u00e1nyt, de k\u00e9rdem \u00e9n, vajon nem ap\u00e1nkat v\u00e9dte?<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1r akkor, h\u00e9t\u00e9vesen tudtam, hogy nem akarok olyan lenni, mint anya. Nem akartam a&nbsp;gyerekem megfojtani az \u00e1lszeretetemmel, nem akartam \u0151t m\u00e9zes\u00fcvegbe gy\u00f6m\u00f6sz\u00f6lni, hogy azt\u00e1n megfulladjon az undor\u00edt\u00f3an \u00e9des nekt\u00e1rban. Tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is hasonl\u00edtottam ap\u00e1mra, ez\u00e9rt nem b\u00faj\u00f3csk\u00e1zhattam vel\u00fck. Figyelmet akartam, amit nem kaptam meg. Mindig csak<\/p>\n\n\n\n<p>Alex, a&nbsp;kicsi \u00e9s t\u00f6r\u00e9keny Alex, akit k\u00f6nnyed\u00e9n manipul\u00e1lni lehet. Sok\u00e1ig azt hittem, hogy ostob\u00e1nak n\u00e9zel, de igaz\u00e1b\u00f3l csak tartott\u00e1l t\u0151lem, igaz, anya? A&nbsp;te hib\u00e1db\u00f3l lett a&nbsp;fiad olyan buta, hogy hagyta, hogy befoly\u00e1soljam.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Pakoljunk \u00f6ssze. Holnap hajnalban indulunk \u2013 mondtam, majd bel\u00f6ktem a&nbsp;h\u0171t\u0151szekr\u00e9ny ajtaj\u00e1t, \u00e9s a&nbsp;gar\u00e1zsba indultam, hogy a&nbsp;kocsib\u00f3l behozzam a zs\u00e1kokat.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; Anya arca elt\u0171nt el\u0151lem. Hallottam, amint n\u0151v\u00e9rem a&nbsp;kulcsokkal matat, majd elt\u0171nik a gar\u00e1zsban. Menek\u00fclni akartam, ki az ajt\u00f3n, el, messze, hogy sose t\u00e9rjek vissza. De \u00fagy \u00e9reztem, any\u00e1val egy\u00fctt \u00e9n is a&nbsp;h\u0171t\u0151ben ragadtam. A&nbsp;f\u00e9mdoboz foganty\u00faj\u00e1t szorongattam, de k\u00e9ptelen voltam kinyitni. F\u00e9ltem, hogy m\u00e9g jobban beszippant. Mintha halottaib\u00f3l felt\u00e1madva is k\u00e9pes lenne gall\u00e9romat megragadni, \u00e9s a&nbsp;hidegbe r\u00e1ntani. A&nbsp;n\u0151v\u00e9remnek igaza volt. Megfojtasz, anya, h\u00e1t nem l\u00e1tod? H\u00e1tr\u00e1ltam egy l\u00e9p\u00e9st, cs\u00edp\u0151m a&nbsp;konyhapultnak \u00fctk\u00f6z\u00f6tt. Ki kell b\u00edrnom. Vanessa majd megoldja. Mindig megoldotta. Ap\u00e1t is eltemett\u00fck, most sem lesz baj. Rendben lesz\u00fcnk. B\u00edzom a n\u0151v\u00e9remben.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp; L\u00e9pteket hallottam, majd finom ujjakat \u00e9reztem v\u00e1llamra simulni. N\u0151v\u00e9rem z\u00f6ld szemei semlegess\u00e9get sug\u00e1roztak. Ajkai cserepesek voltak \u00e9s sebesek.<\/p>\n\n\n\n<p>\u2013 Menj aludni \u2013 v\u00e1laszk\u00e9nt b\u00f3lintottam. \u00cdgy lesz a&nbsp;legjobb. Igaz, anya?<\/p>\n\n\n\n<p><em>(A Pegazus alkot\u00f3p\u00e1ly\u00e1zat pr\u00f3za kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak 2. helyezettje)<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Igaz, Anya? Izzadt a kezem a gumikeszty\u0171ben. M\u00e1r egy \u00f3r\u00e1ja csak a&nbsp;h\u00fast szeleteltem, de szerencs\u00e9re a&nbsp;nemr\u00e9g v\u00e1s\u00e1rolt k\u00e9s megk\u00f6nny\u00edtette a dolgom. Olyan k\u00f6nnyed\u00e9n szelte kett\u00e9 a h\u00fast, mintha vajb\u00f3l lenne. Egyforma darabokra v\u00e1gtam, majd egy t\u00e1lc\u00e1ra helyeztem, sz\u00e9pen, sorban. A&nbsp;keszty\u0171ket &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3798\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3798","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3798","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3798"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3798\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3799,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3798\/revisions\/3799"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3798"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}