{"id":3873,"date":"2025-07-25T20:14:00","date_gmt":"2025-07-25T18:14:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3873"},"modified":"2026-01-14T20:16:52","modified_gmt":"2026-01-14T18:16:52","slug":"nagy-erika-6","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3873","title":{"rendered":"Nagy Erika"},"content":{"rendered":"\n<p><strong>A bor\u00edt\u00e9k<\/strong><\/p>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-07-25T20:14:00+02:00\">2025-07-25<\/time><\/div>\n\n\n<p>Ervin elviselhetetlen volt, tudta ezt maga is, de m\u00e1r az agy\u00e1ra ment, hogy pontosan kilenc h\u00f3napja \u201ehomofisz\u201c k\u00e9nytelen dolgozni. R\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6zeleg a\u00a0kar\u00e1csony, \u00e9s nagy a\u00a0val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge annak, hogy m\u00e9g az \u00faj esztend\u0151 sem hozza meg a\u00a0korl\u00e1tok felold\u00e1s\u00e1t. S\u00a0ett\u0151l a\u00a0gondolatt\u00f3l kir\u00e1zza a\u00a0hideg. \u00dagy \u00e9rzi, ha nem j\u00f6n v\u00e1ltoz\u00e1s, meg\u0151r\u00fcl. A\u00a0t\u00fck\u00f6r el\u0151tt a\u00a0haj\u00e1t vizsg\u00e1lja. \u0150sz\u00fcl. Napr\u00f3l-napra \u0151sz\u00fcl. Edit az\u00a0ajt\u00f3nak t\u00e1maszkodva figyeli. Fintorogva, sz\u00e1jat h\u00fazva m\u00e9regette a f\u00e9rj\u00e9t, de mivel napok \u00f3ta nem besz\u00e9ltek, a\u00a0zseb\u00e9be cs\u00fasztatta a\u00a0bor\u00edt\u00e9kot, \u00e9s sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl a\u00a0nappaliba ment. Bekapcsolta a\u00a0t\u00e9v\u00e9t, \u00e9s unottan kapcsolgatni kezdte. Covid&#8230;covid..minden csatorn\u00e1n ez \u00f6ml\u00f6tt r\u00e1, meg az, hogy mennyi a pozit\u00edv, \u00e9s mennyi a halott. Nem akart m\u00e1r rossz h\u00edrt hallani. Elege volt. Mindenb\u0151l. A\u00a0n\u00e9gy falb\u00f3l, a\u00a0f\u00e9rj\u00e9b\u0151l, a\u00a0bez\u00e1rts\u00e1gb\u00f3l. S\u00a0m\u00e9g mindig csak \u00f6t \u00f3ra van. Nem tudott tiszt\u00e1n gondolkodni. Zaklatott volt. Besz\u00e9lnie kellene a\u00a0f\u00e9rj\u00e9vel, de ilyen fagyos \u00e1llapotban k\u00e9ptelen volt arra, hogy az eg\u00e9sz \u00e9let\u00fcket megv\u00e1ltoztat\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l besz\u00e9ljen vele. Nem tudta, hogy mit tegyen. Tal\u00e1n \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r. Hirtelen felpattant, mag\u00e1ra kapta a\u00a0kab\u00e1tot, csizm\u00e1t h\u00fazott. M\u00e1r kinyitotta az ajt\u00f3t, de megcsapta a\u00a0hideg fuvallat \u00edgy visszament, a\u00a0fogasr\u00f3l leemelte a\u00a0s\u00e1lat, \u00e9s k\u00f6rbetekerte a\u00a0nyak\u00e1n. Zseb\u00e9ben kitapogatta az aut\u00f3kulcsot. A\u00a0h\u00e1z el\u0151tt parkol\u00f3 aut\u00f3j\u00e1ba \u00fclve azonnal beind\u00edtotta a\u00a0motrot. Csak menni akart, el\u0151re, c\u00e9ltalanul. Nem b\u00edrta m\u00e1r elviselni azt, hogy f\u00e9rje megv\u00e1ltozott. K\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9ge nagyon f\u00e1jt neki, pedig \u0151 mindent megtett az\u00e9rt, hogy az otthoni munka k\u00e9nyelmes, z\u00f6kken\u0151mentes legyen a sz\u00e1m\u00e1ra. Azt a\u00a0kev\u00e9s id\u0151t, amit otthon t\u00f6lt\u00f6tt arra ford\u00edtott, hogy Ervin kedv\u00e9ben j\u00e1rjon, pedig\u00a0 rengeteget dolgozott, orvosk\u00e9nt n\u00e9ha emberfeletti er\u0151vel kellett k\u00fczdenie. S\u00a0mivel keveset volt otthon, sz\u00e9p lassan elhideg\u00fcltek egym\u00e1st\u00f3l. Vagyis az \u0151 \u00e9rz\u00e9sei semmit sem v\u00e1ltoztak, csak sz\u00e9p lassan ellaposodtak. Vajon k\u00e9s\u0151 mindent \u00fajrakezdeni? Szeme elhom\u00e1lyosult, akaratlanul is k\u00f6nnyekkel k\u00fczd\u00f6tt. Semmit sem l\u00e1tott. Hom\u00e1ly minden\u00fctt. Majd f\u00e9ny, vak\u00edt\u00f3, \u00e9s hirtelen semmi.<\/p>\n\n\n\n<p>Ervin a&nbsp;monitort b\u00e1multa, de nem sok eredm\u00e9nnyel, egyre csak azon j\u00e1rt a&nbsp;feje, hogy Edit vajon merre lehet, hiszen ma nem \u00fcgyel, szanadnapos. Tudja, hogy valami nagyon nincs rendben, de azt is, hogy ehhez neki t\u00f6bb k\u00f6ze van, mint a&nbsp;feles\u00e9g\u00e9nek. Napok \u00f3ta szeretne le\u00fclni vele, hogy besz\u00e9ljenek, mert nem szeretn\u00e9 \u0151t elvesz\u00edteni. Egyszer m\u00e1r majdnem megt\u00f6rt\u00e9nt. Amikor Edit megtudta, hogy nem lehet gyereke, depresszi\u00f3ba esett, majd elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt t\u0151le. Kar\u00e1csony el\u0151tt p\u00e1r h\u00e9ttel. Mindez hat \u00e9ve m\u00e1r. Gondolataib\u00f3l a&nbsp;telefon cseng\u0151hangja z\u00f6kkentette ki. M\u00e9g percek m\u00falva is \u00fagy szor\u00edtotta a&nbsp;mobilj\u00e1t, mint akinek a&nbsp;g\u00f6rcs nem engedi, hogy elengedje. Id\u0151re volt sz\u00fcks\u00e9ge. Ahhoz, hogy felfogja a hallottakat. Nem tudta, hogy jutott el a k\u00f3rh\u00e1zig. Gondolatai folyton Edit k\u00f6r\u00fcl j\u00e1rtak. V\u00e1dolta mag\u00e1t, mert tudta, hogy \u0151 tehet mindenr\u0151l. Agy\u00e1ra ment a&nbsp;bez\u00e1rts\u00e1g, s&nbsp;ki m\u00e1st b\u00e1ntott, mint azt, aki mellette van. Tudta, hogy sokszor volt igazs\u00e1gtalan, hogy ok n\u00e9lk\u00fcl f\u00e9lt\u00e9kenykedett, hisz feles\u00e9ge a&nbsp;pand\u00e9mia alatt \u00e9jt nappall\u00e1 t\u00e9ve dolgozott a&nbsp;k\u00f3rh\u00e1zban. S&nbsp;amikor a&nbsp;j\u00e1rv\u00e1ny s\u0171r\u0171bben kezdte szedni az \u00e1ldozatait, Edit lelke egyre s\u00e9r\u00fcltebb lett. \u0150 pedig beletaposott. Minden alkalommal. Megv\u00e1dolta, hogy biztos pasival volt, pedig \u0151 \u00e9letek\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt. Most meg az&nbsp;\u0151 k\u00fczd az \u00e9let\u00e9\u00e9rt.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A&nbsp;recepci\u00f3n\u00e1l ismer\u0151s hangokat hallott, nem csoda, hiszen a&nbsp;covid el\u0151tti id\u0151kben gyakran j\u00e1rt itt.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Szerett\u00fck a&nbsp;doktorn\u0151t, hi\u00e1nyozni fog. \u2013 ez a&nbsp;mondat volt az els\u0151, amit hallott. A&nbsp;sz\u00edve a&nbsp;tork\u00e1ban dobogott. Nem, ez nem lehet igaz!<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Edit? \u2013 k\u00e9rdezte falfeh\u00e9ren.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Ervin, nyugodj meg \u2013 de a szavak nem jutottak el a tudat\u00e1ig.<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Mi\u00e9rt? Mi\u00e9rt pont vele? Mi\u00e9rt pont velem? Ezt nem akartam, soha nem akartam? Hol van?<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Gyere velem \u2013 ezzel a fiatal orvos megragadta a karj\u00e1t, s maga ut\u00e1n h\u00fazta az intenz\u00edv oszt\u00e1lyra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ervin k\u00f6nnyes szemmel sz\u00e9delgett az orvos ut\u00e1n, aki el\u0151sz\u00f6r be\u00f6lt\u00f6ztette, \u00e9s az elengedhetetlen maszkot is a kez\u00e9be nyomta.&nbsp; Hallotta a szavakat, de nem fogta fel az \u00e9rtelm\u00fcket. \u00c1jul\u00e1s k\u00f6rny\u00e9kezte.&nbsp; Edit arca jelent meg a szeme el\u0151tt, mosolygott, kedvesen, csillog\u00f3 szeme sug\u00e1rzott a szeretett\u0151l. S \u0151 ezt a szeretetet kock\u00e1ra tette, most pedig m\u00e1r minden hi\u00e1ba.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Figyelj r\u00e1m, hallasz engem, Ervin? Mi van veled? \u2013 r\u00e1zta meg a v\u00e1ll\u00e1t az orvos.<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Hol van? L\u00e1tni akarom \u2013 suttogta alig hallhat\u00f3an.<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Bemehetsz hozz\u00e1 p\u00e1r percre, de k\u00edm\u00e9lni kell.<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; K\u00edm\u00e9lni? Ezt nem \u00e9rtem.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp;&#8211; Menj be, \u00e9s mindent meg\u00e9rtesz.<\/p>\n\n\n\n<p>Amikor benyitott az ajt\u00f3n, egy \u00fctemet kihagyott a sz\u00edve. Odal\u00e9pett az \u00e1gyhoz, s az ablakon besz\u0171r\u0151d\u0151 f\u00e9nyben megl\u00e1tta Edit s\u00e1padt arc\u00e1t. Homlok\u00e1n z\u00faz\u00f3d\u00e1sok voltak, az ajka is felszakadva. A kez\u00e9n hatalmas k\u00f6t\u00e9s, csak az ujjai l\u00e1tszottak ki. De \u00e9letben volt, s ett\u0151l Ervin legsz\u00edvesebben mag\u00e1hoz szor\u00edtotta volna. Le\u00fclt az \u00e1gy sz\u00e9l\u00e9re, kez\u00e9t a kez\u00e9be tette, s csak n\u00e9zte az asszonyt. J\u00f3 lett volna s\u00edrnia, felold\u00f3dni egy f\u00e1jdalmas zokog\u00e1sban, de csak \u00fclt n\u00e9m\u00e1n. Maga sem tudja, hogy mennyi id\u0151 telt el, csak arra eszm\u00e9lt fel, hogy valaki a nev\u00e9t suttogja.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Ervin\u2026 Ne haragudj r\u00e1m\u2026minden olyan hirtelen t\u00f6rt\u00e9nt.&nbsp; &nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Edit&#8230;Dehogy haragszom!&nbsp; Azt hittem, hogy\u2026hogy elvesz\u00edtettelek. F\u00e9lig m\u00e1r belehaltam. \u2013 azzal az asszonyf\u00f6l\u00e9 hajolt, \u00e9s \u00f3vatosan apr\u00f3 cs\u00f3kokkal halmozta el.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Szenteste el\u0151tt h\u00e1rom nappal Edit m\u00e1r otthon l\u00e1badozott, f\u00e9rje k\u00e9nyeztette, leste minden \u00f3haj\u00e1t. A baleset ut\u00e1ni egy\u00fctt t\u00f6lt\u00f6tt napok k\u00f6zelebb hozt\u00e1k \u0151ket egym\u00e1shoz. Nem fogadkoztak, csak hittek abban, hogy van m\u00e9g j\u00f6v\u0151j\u00fck. Ervin bev\u00e1s\u00e1rolt, kar\u00e1csonyf\u00e1t is vett, hatalmasat, \u00e9vek \u00f3ta el\u0151sz\u00f6r. A sz\u00fcl\u0151ket v\u00e1rt\u00e1k, hogy egy\u00fctt t\u00f6lts\u00e9k a kar\u00e1csonyt. Ritka pillanat volt, hogy mindny\u00e1jan egy\u00fctt voltak, s\u00fct\u00f6ttek, f\u0151ztek, s \u00f6r\u00fcltek, hogy nem t\u00f6rt\u00e9nt trag\u00e9dia. Este a vacsora ut\u00e1n k\u00f6r\u00fcl \u00fclt\u00e9k a f\u00e1t, s az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1s sem maradt el. Edit eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rt mindenkit\u0151l, hogy nem volt lehet\u0151s\u00e9ge aj\u00e1nd\u00e9kot v\u00e1s\u00e1rolni, de arra k\u00e9rte Ervint, hogy \u00fclj\u00f6n mell\u00e9 a kanap\u00e9ra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>&#8211; Az\u00e9rt van egy aj\u00e1nd\u00e9kom. Neked. Vagyis mindenkinek, aki itt van. Ebben a bor\u00edt\u00e9kban. M\u00e9g a baleset el\u0151tt akartam r\u00f3la besz\u00e9lni, de a helyzet sajnos nem volt olyan, hogy megtegyem. Most minden megv\u00e1ltozott, s csak b\u00edzni tudok abban, hogy \u00edgy is marad. Ez a bor\u00edt\u00e9k nekem a boldog j\u00f6v\u0151t rejti. Erre a bor\u00edt\u00e9kra hat \u00e9ve v\u00e1rok, v\u00e1runk. Azt\u00e1n meg\u00e9rkezett, \u00e9s nem mertem felbontani. \u00dagy \u00e9reztem, hogy egyed\u00fcl vagyok.&nbsp; S nem akartam egyed\u00fcl r\u00e9szese lenni az \u00f6r\u00f6mnek.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Edit egy piros szalaggal \u00e1tk\u00f6t\u00f6tt bor\u00edt\u00e9kot adott \u00e1t Ervinnek, aki remeg\u0151 k\u00e9zzel oldotta ki a masnit. \u0150 m\u00e1r tudta, hogy mi van benne, akkor ny\u00fajtott\u00e1k be a k\u00e9relmet. Kisl\u00e1ny\u2026janu\u00e1r v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r a kez\u00fckben tarthatj\u00e1k.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A bor\u00edt\u00e9k Ervin elviselhetetlen volt, tudta ezt maga is, de m\u00e1r az agy\u00e1ra ment, hogy pontosan kilenc h\u00f3napja \u201ehomofisz\u201c k\u00e9nytelen dolgozni. R\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6zeleg a\u00a0kar\u00e1csony, \u00e9s nagy a\u00a0val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge annak, hogy m\u00e9g az \u00faj esztend\u0151 sem hozza meg a\u00a0korl\u00e1tok felold\u00e1s\u00e1t. S\u00a0ett\u0151l a\u00a0gondolatt\u00f3l &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=3873\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-3873","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3873","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3873"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3873\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3876,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/3873\/revisions\/3876"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3873"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}