{"id":4030,"date":"2025-07-18T11:40:00","date_gmt":"2025-07-18T09:40:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4030"},"modified":"2026-01-15T01:40:51","modified_gmt":"2026-01-14T23:40:51","slug":"grendel-lajos","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4030","title":{"rendered":"Grendel Lajos"},"content":{"rendered":"\n<div class=\"wp-block-group is-vertical is-layout-flex wp-container-core-group-is-layout-8cf370e7 wp-block-group-is-layout-flex\">\n<p><strong>\u00d6n\u00e9letrajzi t\u00f6red\u00e9kek<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><em>R\u00e9szletek<\/em><\/p>\n<\/div>\n\n\n<div class=\"has-text-align-right wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-07-18T11:40:00+02:00\">2025-07-18<\/time><\/div>\n\n\n<p><strong>18.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Wlachovsk\u00fd Karcsival akkor kezd\u0151d\u00f6tt a bar\u00e1ts\u00e1gunk, amikor 1978 nyar\u00e1n a Mad\u00e1ch K\u00f6nyvkiad\u00f3 v\u00e9gre kiszabadult a Duna-parti fabarakkokb\u00f3l (ahol most az Eurovea bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont \u00e1ll), \u00e9s \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a belv\u00e1rosba, pontosabban a Tatran Kiad\u00f3nak \u2013 Pozsony egyik vezet\u0151 kiad\u00f3ja \u2013 az alb\u00e9rl\u0151je lett. \u00cdgy h\u00e1t a Tatran \u00e9s a Mad\u00e1ch egy \u00e9p\u00fcletben dolgoztak a szlov\u00e1kiai k\u00f6nyvkult\u00fara \u201efelvir\u00e1gz\u00e1sa\u201d \u00e9rdek\u00e9ben. Hogy ez a <em>felvir\u00e1gz\u00e1s<\/em> mit jelent, azt az id\u0151sebbek tudj\u00e1k. M\u00e9gis, a Mad\u00e1ch r\u00e9sz\u00e9r\u0151l ez korszakos l\u00e9p\u00e9s volt, \u00e9s nagym\u00e9rt\u00e9kben seg\u00edtette a Mad\u00e1chot az elszigetelts\u00e9ge felold\u00e1s\u00e1hoz. Ez volt a dolog pozit\u00edv oldala. A negat\u00edv oldal hamarosan jelentkezett. 1979. janu\u00e1r 1-j\u00e9n lev\u00e1ltott\u00e1k F\u00f3nod Zolt\u00e1n igazgat\u00f3t. Az \u00faj igazgat\u00f3 S\u00e1rk\u00e1ny \u00c1rp\u00e1d lett, a p\u00e1rtk\u00f6zpontb\u00f3l idedeleg\u00e1lt f\u00e9rfi, aki a k\u00f6nyvkiad\u00e1shoz \u00fagy \u00e9rtett, mint hajd\u00fa a harang\u00f6nt\u00e9shez. <em>Cser\u00e9be a nagyobb k\u00e9nyelem\u00e9rt, nagyobb cenz\u00fara is j\u00f6tt egyben. <\/em>Sz\u00f3val, mindennek megvolt az \u00e1ra. Elkezd\u0151d\u00f6tt a kiad\u00f3i \u201ejobboldal\u201d \u2013 vagy amit annak neveztek \u2013 likvid\u00e1l\u00e1sa. R\u00e1ad\u00e1sul a szlov\u00e1kiai magyar iskol\u00e1k \u00fcgye is kirobbant (a t\u00f6rt\u00e9nelmet \u00e9s a f\u00f6ldrajzot, az \u00faj elk\u00e9pzel\u00e9s szerint, csakis szlov\u00e1kul oktatt\u00e1k volna, m\u00e9ghozz\u00e1 az alapiskol\u00e1kban \u00e9s a gimn\u00e1ziumokban is). Ez ellen Duray Mikl\u00f3s \u00e9s t\u00f6bb t\u00e1rsa szervezkedett. V\u00e9get \u00e9rt teh\u00e1t az az id\u0151szak, amelyr\u0151l elmondhattuk, hogy a szlov\u00e1kiai magyars\u00e1g sz\u00e9l\u00e1rny\u00e9kban \u00e9l. 1979 fontos fordul\u00f3pont volt.<\/p>\n\n\n\n<p>A nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n az <em>\u00c9lesl\u00f6v\u00e9szet<\/em> \u00e9s a <em>Galeri<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyem ilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt jelent meg. R\u00e1ad\u00e1sul 1982 nyar\u00e1t\u00f3l a titkosrend\u0151rs\u00e9g is megfigyelt Duray-\u00fcgyben, majd hamarosan a kiad\u00f3ban is megjelent egy figura \u2013 no nem a letart\u00f3ztat\u00e1somra, csup\u00e1n egy feh\u00e9r Pobed\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edtottak be, \u00e9s elvittek az \u00e1llamrend\u0151rs\u00e9gre (vagy hogy h\u00edvt\u00e1k). De err\u0151l m\u00e1r besz\u00e1moltam. De az <em>\u00c9lesl\u00f6v\u00e9szet<\/em> \u00e9s a <em>Galeri<\/em> m\u00e1r megjelent. Ekkor t\u00e1madt egy \u00f6tlete Karcsinak, hogy leford\u00edtja ezt a k\u00e9t reg\u00e9nyt, \u00e9s mindj\u00e1rt hozz\u00e1 is l\u00e1tott. Ekkor kezd\u0151d\u00f6tt a bar\u00e1ts\u00e1gunk, \u00e9s ez a bar\u00e1ts\u00e1g mind a mai napig tart, dac\u00e1ra annak, hogy t\u00f6bb \u2013 f\u0151leg t\u00f6rt\u00e9neti vonatkoz\u00e1s\u00fa k\u00e9rd\u00e9sben \u2013 elt\u00e9r\u0151 az \u00e1ll\u00e1spontunk. \u0150neki is, nekem is az irodalom minden egy\u00e9bn\u00e9l fontosabb, \u00e9s ez az, ami \u00f6sszetart. Karcsi a magyar irodalom szerelmese. S\u0151t! \u00c9n is \u00e9s \u0151 is a magyar polg\u00e1ri irodalmat tartjuk el\u0151nyben. Miksz\u00e1th, Kosztol\u00e1nyi, Cs\u00e1th G\u00e9za, M\u00e1rai, Ottlik, \u00d6rk\u00e9ny, M\u00e1ndy, M\u00e9sz\u00f6ly&#8230; Folytathatn\u00e1m a sort. A t\u00edzk\u00f6tetes Miksz\u00e1th a legjelent\u0151sebb ford\u00edt\u00f3i m\u0171ve. \u00c9s a vil\u00e1girodalom? Mindketten, p\u00e9ld\u00e1ul, Nabokov-rajong\u00f3k vagyunk. Vagy Szentkuthy? Sz\u00f3val, \u00f3r\u00e1kat besz\u00e9lt\u00fcnk irodalmi t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, \u00e9s tal\u00e1n ez is hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1llyal is elm\u00e9ly\u00edtett\u00fck a bar\u00e1ts\u00e1got. \u00d3r\u00e1kig besz\u00e9lni irodalomr\u00f3l? Ilyen is csak a megsz\u00e1llottakkal fordulhat el\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p>N\u00e1das \u00e9s Esterh\u00e1zy&#8230; Karcsi m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vekben leford\u00edtotta volna mindkett\u0151j\u00fcket, p\u00e9ld\u00e1ul engem k\u00e9rt meg, hogy Esterh\u00e1zyr\u00f3l \u00edrjak lektori jelent\u00e9st. Meg is \u00edrtam \u2013 pozit\u00edvabbn\u00e1l pozit\u00edvabbat, m\u00e9gsem lett bel\u0151le semmi. A kiad\u00f3i f\u0151igazgat\u00f3s\u00e1gon egy T. nev\u0171 irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz megf\u00farta azzal, hogy szocialista ellenes. (M\u00e9sz\u00f6lyt is megf\u00fart\u00e1k, hogy a <em>Saulus<\/em> vall\u00e1si propaganda, Wlachovsk\u00fd ez\u00e9rt a <em>Pontos t\u00f6rt\u00e9netek\u2026<\/em>-et ford\u00edtotta le.) N\u00e1dassal sem j\u00e1rtunk j\u00f3l. Igaz, az <em>Egy csal\u00e1dreg\u00e9ny v\u00e9g\u00e9<\/em>r\u0151l volt sz\u00f3, ezt m\u00e9g Acz\u00e9l sem engedte sok\u00e1ig. Sz\u00f3val, \u00edgy ker\u00fclt r\u00e1m a sor. Mind az <em>\u00c9lesl\u00f6v\u00e9szet<\/em>, mind a <em>Galeri<\/em> a Mad\u00e1ch Kiad\u00f3n\u00e1l jelent meg (vagyis Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban), \u00edgy h\u00e1t j\u00f3val k\u00f6nnyebb helyzetben voltam, mint magyarorsz\u00e1gi kort\u00e1rsaim. De h\u00e1t az \u00f6rd\u00f6g nem aludott (vagy aludt). \u00c9pp megjelent az <em>\u00c1tt\u00e9telek<\/em>, egy meglehet\u0151sen kritikus m\u0171 a korszak Csehszlov\u00e1ki\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Karcsi ezt is v\u00e1llalta. Mira, Karcsi feles\u00e9ge, csak cs\u00f3v\u00e1lta a fej\u00e9t. Nem mintha nem tetszett volna neki a reg\u00e9ny, csak agg\u00f3dott. Az <em>\u00c1tt\u00e9telek<\/em> t\u00fal mer\u00e9sznek t\u0171nt, hiszen, Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban, majdnem szt\u00e1lini diktat\u00fara volt. De Karcsi leford\u00edtotta az <em>\u00c1tt\u00e9telek<\/em>et is, \u00e9s ez valamikor 1985 kar\u00e1csony\u00e1n meg is jelent. Karcsinak egy \u00fcveg konyakj\u00e1ba ker\u00fclt (a nyomd\u00e1szoknak adta), hogy m\u00e9g 1985-ben megjelenhessen.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Most j\u00f6hetett volna a Mad\u00e1ch-d\u00edj bizotts\u00e1g el\u0151zetes \u00fcl\u00e9se, ahol eld\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, kit jel\u00f6lnek Mad\u00e1ch-d\u00edjra. Rudi Chmel engem javasolt. De f\u00f6l\u00e1llt T. elvt\u00e1rs, \u00e9s ahogy N\u00e1dast \u00e9s Esterh\u00e1zyt is megf\u00farta, \u00e9nnekem is odab\u00f6kte a k\u00f6t\u0151t\u0171t. Ideol\u00f3giai kifog\u00e1ssal \u00e9lt, \u00fagymond t\u00fals\u00e1gosan jobboldali a reg\u00e9nyem (f\u0151leg az <em>\u00c1tt\u00e9telek<\/em>re gondolt), s \u0151 nem szavazta meg a jel\u00f6l\u00e9semet. (M\u00e1r m\u00e1sodszor fordult el\u0151: 1983-ban is nekem \u00edt\u00e9lt\u00e9k a Mad\u00e1ch-d\u00edjat, de a <em>Galeri<\/em>t is jobboldalinak tartott\u00e1k, \u00edgy h\u00e1t, ha j\u00f3l tudom, abban az \u00e9vben nem osztott\u00e1k ki a Mad\u00e1ch-d\u00edjat, vagy ha kiosztott\u00e1k, m\u00e1s kapta).<\/p>\n\n\n\n<p>A Mad\u00e1ch-d\u00edjnak ism\u00e9t fuccs, \u00f6r\u00fclhettem, hogy meg\u00fasztam a \u201ejobboldalis\u00e1ggal\u201d, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb k\u00f6vetkezm\u00e9nye nem volt ennek. R\u00e1ad\u00e1sul Rudi egy cselt eszelt ki, ha nem lesz a Mad\u00e1ch-d\u00edj, akkor lesz az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g d\u00edja. Itt m\u00e1r nem volt T. elvt\u00e1rs. Itt Min\u00e1\u010d volt \u00e9s \u0160matl\u00e1k \u00e9s m\u00e9g n\u00e9h\u00e1nyan, akik p\u00e1rttagok voltak ugyan, de eleg\u00fck volt a Pezl\u00e1r-f\u00e9le dogmatikus kommunist\u00e1kb\u00f3l. Meg m\u00e9g egy: Gorbacsov volt, \u00e9s m\u00e1r nem Csernyenko. Elkezd\u0151d\u00f6tt a titkos harc az \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gben is. Rudi elolvastatta Min\u00e1\u010dcsal, J\u00e1n \u0160tev\u010dekkel \u00e9s \u0160matl\u00e1kkal a k\u00f6nyvemet. Nekik pedig tetszett. S\u0151t, nagyon tetszett. \u00cdgy h\u00e1t 1986-ban megkaptam a Szlov\u00e1k \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g d\u00edj\u00e1t, Wlachovsk\u00fd pedig a kiemelked\u0151 ford\u00edt\u00e1s\u00e9rt a J\u00e1n Holl\u00fd-d\u00edjat. Jozef B\u017eoch, az egyik legtekint\u00e9lyesebb szlov\u00e1k kritikus \u2013 68 ut\u00e1n sok\u00e1ig f\u00e9lre volt \u00e1ll\u00edtva \u2013 olyan kritik\u00e1t \u00edrt a k\u00f6nyvemr\u0151l a \u010cas c\u00edm\u0171 napilapba, hogy szinte a mennybe menesztett vele. Erre pedig nagyon odafigyeltek.<\/p>\n\n\n\n<p>A Szlov\u00e1k \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g d\u00edja ut\u00e1n megny\u00edltak a kapuk el\u0151ttem a szlov\u00e1k irodalmi \u00e9let fel\u00e9, r\u00e1ad\u00e1sul Rudi Chmel \u00e9s Karol Wlachovsk\u00fd is tekint\u00e9lynek \u00f6rvendett \u2013 no nem p\u00e1rtvonalon, hanem a szakm\u00e1n bel\u00fcl. A hus\u00e1ki konszolid\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei m\u00e1sok voltak Szlov\u00e1ki\u00e1ban, \u00e9s m\u00e1sok Csehorsz\u00e1gban. Csehorsz\u00e1gban az \u00e9rtelmis\u00e9get \u2013 k\u00f6zt\u00fck az irodalmit is \u2013 en bloc indexre tett\u00e9k, m\u00edg Szlov\u00e1ki\u00e1ban enyh\u00e9bb lefoly\u00e1sa volt a dolgoknak.<\/p>\n\n\n\n<p>A 80-as \u00e9vek elej\u00e9n \u2013 pontosabban 1983-ban \u2013 ismerkedtem meg Hraballal. Szigeti Laci m\u00e1r ki volt r\u00fagva a kassai Th\u00e1li\u00e1b\u00f3l, \u00e9s a pozsonyi n\u0151sz\u00f6vets\u00e9g lapja, a N\u0151 munkat\u00e1rsa volt. \u0150neki t\u00e1madt az az \u00f6tlete, hogy a N\u0151 kar\u00e1csonyi sz\u00e1m\u00e1ban interj\u00fat k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk Hraballal, akit ismert m\u00e1r. \u00c9s \u00e9n, hogy \u00fagy mondjam, a riporter leszek az interj\u00faban. Elutaztunk h\u00e1t Pr\u00e1g\u00e1ba, \u00e9s megkerest\u00fck az Arany Tigrist, Hrabal s\u00f6r\u00f6z\u0151j\u00e9t. Kicsit megszeppentem, mikor \u00e9pp el\u0151ttem r\u00fagta ki azt a lengyel asszonyt, aki interj\u00fat akart volna vele csin\u00e1lni, de szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00e9re az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az volt, hogyan l\u00e1tja a vil\u00e1got kopaszon. De Szigetit m\u00e1r ismerte, az \u00e9n interj\u00famba belement. Cs\u00f6ndesebb helyet kerest\u00fcnk, \u00e9s akkor eszembe jutott a Magyar Int\u00e9zet. H\u00e1t odament\u00fcnk. Hrabalt \u00fagy fogadt\u00e1k, mint egy kir\u00e1lyt. De meglepet\u00e9semre a k\u00f6nyvt\u00e1r igazgat\u00f3ja el\u0151h\u00fazott egy <em>Galeri<\/em>t \u00e9s dedik\u00e1ltatta velem. Innen kezdve mintha kicser\u00e9lt\u00e9k volna Hrabalt. Az interj\u00fa nagyszer\u0171en siker\u00fclt, sokat besz\u00e9lt Ha\u0161ekr\u0151l \u00e9s Kafk\u00e1r\u00f3l, akik a legnagyobb hat\u00e1ssal voltak r\u00e1 \u2013 sz\u00f3val el\u00e9gedett voltam. De nem \u00fagy a p\u00e1rtk\u00f6zpont! Az interj\u00fa kar\u00e1csonyra megjelent, \u00e9s a p\u00e1rtk\u00f6zpontban kit\u00f6rt a botr\u00e1ny. Hrabal ugyan k\u00f6z\u00f6lhetett, m\u00e9gsem volt szabad \u00edrni r\u00f3la, s ha igen, akkor negat\u00edvan. Hogy Hraballal interj\u00fat csin\u00e1lni, \u00e9s azt a kar\u00e1csonyi sz\u00e1mban jelentetni meg \u2013 ez amolyan fels\u00e9g\u00e1rul\u00e1s volt. Azonnal letelefon\u00e1ltak Haraszti M\u00e9sz\u00e1ros Erzs\u00e9betnek, a f\u0151szerkeszt\u0151 asszonynak, \u00e9s magyar\u00e1zatot k\u00e9rtek t\u0151le. Vagyis: ez a hus\u00e1ki kommunizmus l\u00e9nyege: engedj\u00fck, hogy j\u00f3kat \u00edrj\u00e1l, ak\u00e1r remekm\u0171veket is, de ha az ilyenr\u0151l meg\u00edrod, hogy remekm\u0171, kit\u00f6rj\u00fck a nyakadat. Itt van a nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g Hus\u00e1k \u00e9s K\u00e1d\u00e1r k\u00f6z\u00f6tt. A nyolcvanas \u00e9vekben K\u00e1d\u00e1r lemondott az \u00fan. szocialista realizmusr\u00f3l. Magyarorsz\u00e1g fel\u0151l \u00faj szelek f\u00fajtak.<\/p>\n\n\n\n<p>Ritk\u00e1n tal\u00e1lkoztam Hraballal: \u0151 Pr\u00e1ga mellett \u00e9lt, \u00e9n meg Pozsonyban. De az egyik alkalommal \u2013 Pozsonyban, tal\u00e1n valami \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi \u00f6sszej\u00f6vetel lehetett \u2013 komolyan elbesz\u00e9lgett\u00fcnk. \u0150 nekem M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3st dics\u00e9rte, \u00e9s azt mondta, ilyen reg\u00e9nyt szeretett volna \u00edrni, mint <em>Az atl\u00e9ta hal\u00e1la<\/em>, de nem j\u00f6tt \u00f6ssze. (<em>Az atl\u00e9ta hal\u00e1l\u00e1<\/em>t kiadt\u00e1k cseh\u00fcl is, az utols\u00f3 pillanatban, 1970-ben.) M\u00e1r nem eml\u00e9kszem, hogy ez a M\u00e9sz\u00f6llyel val\u00f3 megismerked\u00e9s\u00fck el\u0151tt vagy ut\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt-e. M\u00e9gis azt hiszem, hogy ut\u00e1na, mert 1986 vagy \u055a87 nyar\u00e1n megismerkedtek, \u00e9s M\u00e9sz\u00f6ly elvitte \u0151t Kisorosziba is. (Ti. mindkett\u0151 j\u00f3l besz\u00e9lt n\u00e9met\u00fcl, nem lehetett k\u00f6zt\u00fck probl\u00e9ma a nyelv.) Azon a ny\u00e1ron ugyanis \u2013 Szigetinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u2013 Hrabal Pestre utazott. Pesten a r\u00f3la k\u00e9sz\u00edtett f\u00e9nyk\u00e9pekb\u0151l volt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (a di\u00e1kok szervezt\u00e9k meg egy di\u00e1kklubban). Szegedre viszont nem akart lemenni. V\u00e9g\u00fcl is \u2013 Szigeti unszol\u00e1s\u00e1ra \u2013 m\u00e9gis lement, \u00e9s \u00fagy megtetszett neki a v\u00e1ros, hogy h\u00e1rom napig ott maradt. Hrabalnak \u00f3ri\u00e1si renom\u00e9ja volt Szegeden is, az \u0151vele tartott egyetemista tal\u00e1lkoz\u00f3n, m\u00e9g a folyos\u00f3n is \u00e1lltak az emberek a M\u00f3ra Ferenc Koll\u00e9giumban. Sz\u00f3val, Hrabal remek\u00fcl \u00e9rezte mag\u00e1t. De a csehszlov\u00e1k titkosrend\u0151rs\u00e9g ism\u00e9t \u0151rj\u00f6ng\u00f6tt. Azonnal t\u00e1viratoztak Pestre, ahol maga Acz\u00e9l v\u00e9dte meg Hrabalt. Pedig ekkor m\u00e1r Gorbacsov volt hatalmon.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>28.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>1996-ban kil\u00e9ptem a Kalligramb\u00f3l. Tov\u00e1bbra is a Kalligram adta ki a k\u00f6nyveimet, de a t\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l kil\u00e9ptem \u2013 magyar\u00e1n \u2013, f\u00f6lvettem a r\u00e9szesed\u00e9semet, \u00e9s otthagytam a Kalligramot. Ez el\u00e9g hossz\u00fa proced\u00fara volt, majdnem egy eg\u00e9sz \u00e9vembe ker\u00fclt. Nem vagyok k\u00f6nyvkiad\u00f3, ezt el\u00e9g hamar tudatos\u00edtottam. \u00c9n, mint az egyik alap\u00edt\u00f3 tag, elvesztettem a kontrollt a kiad\u00f3 \u00fcgyei felett. Sz\u00f3val, kil\u00e9ptem Fazekas J\u00f3sk\u00e1val egy\u00fctt, \u00e9s szabad\u00fasz\u00f3 lettem h\u00e1romnegyed \u00e9vig. Szeptemberben \u00e9ppen nyugd\u00edjba ment F\u00f3nod Zolt\u00e1n a b\u00f6lcs\u00e9szkar magyar tansz\u00e9k\u00e9r\u0151l, \u00fagyhogy megp\u00e1ly\u00e1ztam a hely\u00e9t. R\u00e1ad\u00e1sul a 20. sz\u00e1zadi magyar irodalomban otthon voltam, m\u00e1rpedig F\u00f3nod Zolt\u00e1n a 20. sz\u00e1zadi magyar irodalmat adta el\u0151. Teh\u00e1t \u00e9pp kap\u00f3ra j\u00f6tt. Tulajdonk\u00e9ppen a 20. sz\u00e1zadi magyar irodalom volt annak idej\u00e9n, h\u00fasz \u00e9vvel ezel\u0151tt, az aspir\u00e1nsi munk\u00e1m, amelyet nem fejeztem be \u2013 az ismert okb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p>&nbsp;Teh\u00e1t 1997 szeptember\u00e9t\u0151l a b\u00f6lcs\u00e9szkaron tan\u00edtottam. \u00c9letem legszebb \u00e9vei voltak ezek 2013-ig, amikor, bet\u00f6ltve a 65. \u00e9let\u00e9vemet, nyugd\u00edjaztak. Mindig is err\u0151l \u00e1lmodtam. Egyetemi oktat\u00f3nak lenni, \u00e9s a 20. sz\u00e1zadi irodalommal foglalkozni. Nos, ritk\u00e1n esik meg az ilyesmi. \u00c9letem nagy szerencs\u00e9je volt, hogy h\u00fasz\u00e9ves korom \u00f3ta rendszeresen olvasom a magyar \u00e9s a vil\u00e1girodalmat, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan vil\u00e1girodalmi nagys\u00e1gokat, mint Joyce, Musil, Kafka, Gide, Woolf, Faulkner. Ez valamelyest megk\u00f6nny\u00edtette a dolgomat. Egy m\u00e1sik dolog is hozz\u00e1j\u00e1rult n\u00e1lam az oktat\u00e1shoz. Ez pedig a strukturalizmus \u00e9s bizonyos posztstrukturalista iskol\u00e1k ismerete. <em>A magyar irodalmat a vil\u00e1girodalom fel\u0151l n\u00e9ztem, \u00e9s szoros kapcsolatot l\u00e1ttam a magyar irodalom \u00e9s a vil\u00e1girodalom k\u00f6z\u00f6tt. <\/em>Tov\u00e1bbi szempont az volt, hogy az el\u0151ad\u00e1som \u00e9rthet\u0151 legyen. Ne legyen t\u00falkomplik\u00e1lt, magyar\u00e1n, egy kicsit az essz\u00e9 fel\u0151l n\u00e9zzem, mint, mondjuk, Szegedy-Masz\u00e1k Mih\u00e1ly. Hogy bej\u00f6tt-e vagy nem j\u00f6tt be, azt nem tudom.&nbsp; Egy azonban biztos: \u00e9lveztem ezeket az el\u0151ad\u00e1sokat \u2013 pap\u00edr n\u00e9lk\u00fcl adtam el\u0151, \u00e9s sok mindenben, teh\u00e1t ha a helyzet \u00fagy hozta, improvizat\u00edv m\u00f3don. Mint mondjuk egy rockzen\u00e9sz a koncerteken. Nem tudtam, hogyan fog kin\u00e9zni az eg\u00e9sz, ugyanakkor tudtam, milyen ir\u00e1nyba terelem a besz\u00e9lget\u00e9st.&nbsp; Mert r\u00e9szben besz\u00e9lget\u00e9sek is voltak ezek az el\u0151ad\u00e1sok. (Persze j\u00f3l megfontolt besz\u00e9lget\u00e9sek, csak \u00e9n tudtam, hogy hov\u00e1 akarok kilyukadni.)<\/p>\n\n\n\n<p>Igyekeztem az irodalmat elv\u00e1lasztani a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bal- \u00e9s jobboldali ideol\u00f3gi\u00e1kt\u00f3l, ami t\u00e1volr\u00f3l sem volt k\u00f6nny\u0171. A p\u00e1rtideol\u00f3gusok, valamilyen okn\u00e1l fogva, az irodalmat t\u00fals\u00e1gosan kedvelik, f\u0151leg azt az irodalmat, amelyik az \u0151 igazs\u00e1gukat t\u00e1masztja al\u00e1. Mondok egy p\u00e9ld\u00e1t a sok k\u00f6z\u00fcl. D\u00e9ry Tibornak <em>A befejezetlen mondat<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye a kommunista p\u00e1rt, \u00fagymond, kedvence volt. De a <em>G. A. \u00far X.-ben <\/em>c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye ann\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9. Most antikommunistak\u00e9nt <em>A befejezetlen mondat<\/em>ot kidobn\u00e1d a szem\u00e9tbe? De hiszen ez az egyik legjobb magyar reg\u00e9ny? Na ugye. A <em>G. A. \u00far X-ben<\/em> pedig egy m\u00e1sik fontos m\u0171. Az irodalom fel\u00fcl\u00edrja a bal- \u00e9s jobboldali p\u00e1rtideol\u00f3gi\u00e1kat. De mondok egy m\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1t: Tormay C\u00e9cile, Nyir\u0151 J\u00f3zsef \u00e9s Wass Albert nyilv\u00e1nval\u00f3an jobboldali n\u00e9zeteket vallott, Nyir\u0151 \u00e9s Wass Albert pedig sz\u00e9ls\u0151jobboldali n\u00e9zetet, amivel \u00e9n abszol\u00fate nem \u00e9rtek egyet. M\u00e9gis: a jobboldalon a legtehets\u00e9gesebbek voltak. Ott van a hely\u00fck a 20. sz\u00e1zadi irodalomt\u00f6rt\u00e9netekben. Ami j\u00f3 p\u00e9lda arra, hogy az irodalom fel\u00fcl\u00edrja a p\u00e1rtideol\u00f3gi\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n<p>T\u00edz \u00e9v ut\u00e1n meg\u00edrtam a 20. sz\u00e1zadi irodalomt\u00f6rt\u00e9netemet, a magam m\u00f3dj\u00e1n \u00e9s a magam szempontjai szerint. T\u00edz\u00e9ves munk\u00e1mba ker\u00fclt az els\u0151 v\u00e1ltozat meg\u00edr\u00e1sa, de el\u00e9gedetlen voltam vele. A m\u00e1sodik v\u00e1ltozat \u2013 amely mintegy 100 oldallal vastagabb \u2013 k\u00e9szen van. Most m\u00e1r a kiad\u00f3n m\u00falik (nem is a kiad\u00f3n, hanem a szponzoron), hogy megjelenik-e vagy sem. Seg\u00edt? Nem seg\u00edt? Tal\u00e1n m\u00e9gis tiszt\u00e1bban l\u00e1tjuk \u00e1ltala a modern magyar irodalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, mint eddig. Az \u00e9n irodalomt\u00f6rt\u00e9netem nagyj\u00e1b\u00f3l k\u00f6veti a megl\u00e9v\u0151 irodalomt\u00f6rt\u00e9neteket, pontosabban Gintli Tibor <em>Magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net<\/em>\u00e9t, a 20. sz\u00e1zad\u00e9t. De vannak elt\u00e9r\u00e9sek is. Ism\u00e9tlem: eszem \u00e1g\u00e1ban sincs, \u00fagymond, k\u00f6telez\u0151v\u00e9 tenni. Ink\u00e1bb az irodalomt\u00f6rt\u00e9netr\u0151l val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u201esz\u00fclem\u00e9nyei\u201d ezek az \u00edr\u00e1saim. Megpr\u00f3b\u00e1lom sorrendbe rakni \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>1. Meglehet\u0151sen kev\u00e9s sz\u00f3 esik a magyar novell\u00e1r\u00f3l az eddigi irodalomt\u00f6rt\u00e9netekben. Pedig a novella az a m\u0171faj, amellyel vil\u00e1girodalmat \u00edrtunk, nem a reg\u00e9ny. Miksz\u00e1tht\u00f3l, Peteleit\u0151l mondjuk Garaczi L\u00e1szl\u00f3ig. 2. A Nyugat d\u00f6nt\u0151 szerepet v\u00e1llalt a modern magyar irodalom l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9ben. Ez nem vit\u00e1s. Ugyanakkor a h\u00faszas \u00e9vekt\u0151l \u2013 a Nyugatnak az ellenp\u00f3lusa \u2013 a Napkelet is jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt a m\u00e9rs\u00e9kelt-konzervat\u00edv oldalon. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a szerz\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartozott: Hamvas B\u00e9la, a fiatal N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3, Szerb Antal, Hal\u00e1sz G\u00e1bor, Keresztury Dezs\u0151, R\u00f3nay Gy\u00f6rgy stb. 3. Ady szerep\u00e9nek \u00fajragondol\u00e1sa: az <em>\u00daj Versek<\/em>, a <em>V\u00e9r \u00e9s Arany<\/em>, az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas versek, amik az eddigi cs\u00facsot jelentett\u00e9k. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 szakasz m\u00e1r j\u00f3val gy\u00f6ng\u00e9bb, b\u00e1r itt is vannak nagy versek. 4. Babits \u00e9s Kass\u00e1k vit\u00e1ja az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, Kosztol\u00e1nyi Ady-rev\u00edzi\u00f3ja 1929-b\u0151l, amelyben sok mindenben igaza volt. 5. Egy \u00faj felfedez\u00e9s: B\u00e9k\u00e1ssy Ferenc. Cambridge-ben tanult, Wirginia Woolf k\u00f6r\u00e9hez tartozott, hazat\u00e9rt \u00e9s 22 \u00e9vesen esett el az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban magyar katonak\u00e9nt. 6. A magyar reg\u00e9ny meg\u00faj\u00edt\u00e1sa: Kr\u00fady Gyula, Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151 \u00e9s k\u00fcl\u00f6n fejezet F\u00fcst Mil\u00e1n <em>A feles\u00e9gem t\u00f6rt\u00e9net\u00e9<\/em>r\u0151l. 7. K\u00e1lnoky, J\u00e9kely \u00e9s Vas Istv\u00e1n jelent\u0151s\u00e9ge (egy kiss\u00e9 elhanyagolt). 8. Kuncz Alad\u00e1r \u00e9s M\u00f3ra Ferenc \u2013 egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 nagy m\u0171vek, melyek a Nyugatt\u00f3l t\u00e1vol sz\u00fclettek. 9. Szab\u00f3 Dezs\u0151: l\u00e1ngelme \u00e9s \u2013 ripacs. 10. Hunyady S\u00e1ndor egyik vil\u00e1girodalmi rang\u00fa kisreg\u00e9nye, <em>A haj\u00f3 kir\u00e1lyn\u0151je<\/em>. Meglehet\u0151sen elfeledett m\u0171. 11. M\u00e1sik t\u00e9veszm\u00e9je a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1snak, hogy M\u00e1rai S\u00e1ndor <em>Csutor\u00e1<\/em>ja egy szimpla kutyareg\u00e9ny, holott M\u00e1rainak ez a legfilozofikusabb reg\u00e9nye. Azonk\u00edv\u00fcl j\u00f3 is. 12. D\u00e9ry Tibor a 20. sz\u00e1zad egyik legjelent\u0151sebb \u00edr\u00f3ja. <em>A befejezetlen mondat<\/em> \u00e9s <em>A kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u0151<\/em> az avantg\u00e1rd \u00e9s a realizmus legszerencs\u00e9sebb tal\u00e1lkoz\u00e1sa. 13. Remenyik Zsigmond a legnagyobb ad\u00f3ss\u00e1ga az irodalomt\u00f6rt\u00e9netnek. A <em>Pernambuc\u00f3i \u00e9jszaka<\/em> \u00e9s az <em>\u00c9l\u0151k \u00e9s holtak<\/em> vil\u00e1girodalmi rang\u00fa m\u0171. Sajnos, m\u00e1ra teljesen ismeretlen a magyar irodalmi k\u00f6ztudatban. 14. Tov\u00e1bb\u00e1 s\u00falyos ad\u00f3ss\u00e1gok ezenk\u00edv\u00fcl is vannak. P\u00e9ld\u00e1ul Lengyel J\u00f3zsef. P\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151rang\u00fa Szathm\u00e1ri S\u00e1ndor (egy angol irodalomt\u00f6rt\u00e9netben biztos a legels\u0151 vonalban foglalna helyet), de folytathatn\u00e1m a sort B\u00e1nffy Mikl\u00f3ssal, Nyir\u0151 J\u00f3zseffel, nem is besz\u00e9lve az elletmond\u00e1st kiv\u00e1lt\u00f3 Wass Albertr\u0151l \u2013 sz\u00f3val az \u00fan. jobboldaliakr\u00f3l. Hely\u00fck van k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a 20. sz\u00e1zad \u00e9lvonal\u00e1ban, ak\u00e1r tetszik, ak\u00e1r nem. N\u00e9lk\u00fcl\u00fck hi\u00e1nyos lenne a 20. sz\u00e1zad irodalomt\u00f6rt\u00e9nete. V\u00e9gre emelkedj\u00fcnk t\u00fal a jobboldali \u00e9s baloldali dogmatizmusunkon. 15. Vitathat\u00f3 \u2013 s nem is igen k\u00e9rem, hogy ossza meg ezt a v\u00e9lem\u00e9nyemet az irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00f3ink z\u00f6me \u2013 nos, a 20. sz\u00e1zad fel\u0151l \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00fagy is, hogy Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s We\u00f6res S\u00e1ndor a tulajdonk\u00e9ppeni cs\u00facsa. Vagyis a sz\u00e1zadk\u00f6z\u00e9p irodalma. Minden t\u00f6rekv\u00e9s Szentkuthy Mikl\u00f3s \u00e9s We\u00f6res ir\u00e1ny\u00e1ba fut ki. 16. A \u02bc45 ut\u00e1ni irodalom sok\u00e1ig mostohagyerek volt, mondhatni a 80-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig. Mostans\u00e1g \u00fagy-ahogy a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1s helyre tette a dolgokat, de, \u00e9rz\u00e9sem szerint, f\u0151leg Hern\u00e1di Gyula, Birk\u00e1s Endre vagy V\u00e9gel L\u00e1szl\u00f3 jelent\u0151sebb \u00edr\u00f3 ann\u00e1l, mint ahogy az irodalmi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny tudatos\u00edtja. Hasonl\u00f3 eset a k\u00f6lt\u00e9szetben is el\u0151fordul. Csak Marsall L\u00e1szl\u00f3ra kell gondolni. Az \u00e9n irodalomt\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1somban Marsall kiemelked\u0151 helyet foglal el.<\/p>\n\n\n\n<p>Persze az \u00e9n irodalomt\u00f6rt\u00e9netem is szubjekt\u00edv, m\u00e1s nem is lehet. Objekt\u00edv irodalomt\u00f6rt\u00e9net nem l\u00e9tezik. Az objekt\u00edv Isten lenne, de hogy ha van Isten, akkor az semleges. Hogyan is mondta Flaubert: az \u00edr\u00f3 jelen van a m\u0171 minden sor\u00e1ban, de l\u00e1thatatlan, mint az Isten. (Az <em>impassibilit\u00e9<\/em>.) Nagyon tanuls\u00e1gos. Flaubert egy\u00e9bk\u00e9nt a 20. sz\u00e1zad el\u0151fut\u00e1ra volt, abban az \u00e9rtelemben, hogy el\u0151sz\u00f6r \u00e1ll\u00edtotta a reg\u00e9ny f\u00f3kusz\u00e1ba az id\u0151t az<em> \u00c9rzelmek iskol\u00e1j\u00e1<\/em>val (Balassa P\u00e9ter). A m\u00e1sik tant\u00e1rgyam az egyetemen a modern reg\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nete volt, mely Flaubert-rel kezd\u0151d\u00f6tt. A francia reg\u00e9ny Flaubert-en kereszt\u00fcl jutott el egy \u00e9vsz\u00e1zada az \u201e\u00faj reg\u00e9ny\u201d-hez, m\u00edg az angol\u2013amerikai reg\u00e9ny a \u201epoint of view\u2019\u2019 technika m\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9vel a woolfi \u00e9s faulkneri id\u0151felbont\u00e1sos reg\u00e9nyhez. A legizgalmasabb tal\u00e1n az essz\u00e9reg\u00e9ny volt, Thomas Mann <em>A var\u00e1zshegy<\/em>e \u00e9s Robert Musil <em>A tulajdons\u00e1gok n\u00e9lk\u00fcli ember<\/em>e. Itt mutatkozik meg tal\u00e1n a legfrapp\u00e1nsabban a 19. \u00e9s a 20. sz\u00e1zadi reg\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9ge. Mindkett\u0151 essz\u00e9reg\u00e9ny, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a kor\u00e1bbi \u201ekonstrukt\u00edv\u201d, a k\u00e9s\u0151bbi \u201edekonstrukt\u00edv\u201d. A kor\u00e1bbi \u201egondolkod\u00e1s\u00e9p\u00edt\u0151\u201d, a k\u00e9s\u0151bbi \u201egondolkod\u00f3\u201d reg\u00e9ny. Hans Castorp reg\u00e9nye, az essz\u00e9reg\u00e9ny mellett, tipikus nevel\u0151d\u00e9si reg\u00e9ny. Settembrini a liber\u00e1lis, Naphta a nihilista \u201eszempontb\u00f3l\u201d neveli \u0151t. Castorp tulajdonk\u00e9ppen egyiknek sem hisz marad\u00e9ktalanul. H\u00e1rom h\u00e9tre \u00e9rkezik a sv\u00e1jci t\u00fcd\u0151szanat\u00f3riumba, de v\u00e9g\u00fcl is hossz\u00fa \u00e9veket t\u00f6lt ott, \u00e9s a kialakulatlan emberb\u0151l emberr\u00e9 \u201efejl\u0151dik\u201d. Meggy\u00f3gyul, de id\u0151k\u00f6zben kit\u00f6r az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. <em>A tulajdons\u00e1gok n\u00e9lk\u00fcli ember<\/em> Ulrichja nem fejl\u0151dik sehov\u00e1. Szkeptikus, \u00e9s mindennek l\u00e1tja a sz\u00edn\u00e9t \u00e9s a vissz\u00e1j\u00e1t is. Ironikus, ez d\u00f6nt\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa. Gondolkodik a vil\u00e1g dolgair\u00f3l, de a gondolatainak nincs ir\u00e1nya \u2013 racion\u00e1lis \u00e9s misztikus egyszerre, de a r\u00e1ci\u00f3 sem, s\u0151t a misztika sem el\u00e9g\u00edti ki k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g\u00e1t. Tipikus tulajdons\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli ember \u2013 \u00e9s ez becsm\u00e9rl\u0151 sz\u00f3 \u00e9s dics\u00e9r\u0151 sz\u00f3 egyszerre. Alakj\u00e1val Musil tulajdonk\u00e9ppen a legt\u00f6k\u00e9letesebben lek\u00e9pezte a 20. sz\u00e1zadi \u00e9rtelmis\u00e9gi embert. Ezt persze \u00e9n gondolom \u00edgy. Lehet, hogy nevets\u00e9ges. Nem tudom.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>29.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A <em>New Hont<\/em>-tril\u00f3gi\u00e1r\u00f3l p\u00e1r sort. 1999-ben jelent meg a <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em>, ami egy \u00e9les v\u00e1lt\u00e1s az \u00edr\u00f3i praxisomban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az <em>\u00c9s elj\u00f6n az \u0150 orsz\u00e1ga<\/em> ut\u00e1n, egy bonyolult reg\u00e9ny ut\u00e1n, amelyet \u00e9n, pechemre, m\u00e9g bonyolultabb\u00e1 tettem. Olyan bonyolult volt, hogy teljesen elvesztettem az ir\u00e1nyt a m\u0171 mondanival\u00f3ja \u00e9s form\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt. Legal\u00e1bbis \u00e9n \u00fagy \u00e9reztem. Sok minden siker\u00fclt benne, \u00e9s sok minden nem. A <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em> j\u00f3val egyszer\u0171bb volt. M\u00e1rmint \u00fagy, hogy az egyszer\u0171 t\u00f6rt\u00e9netb\u0151l nem akartam minden\u00e1ron bonyolult t\u00f6rt\u00e9netet csin\u00e1lni. Tal\u00e1n ez volt a siker titka. Mert hamarosan a m\u00e1sodik \u00e9s a harmadik kiad\u00e1sa is megjelent a <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em>nak. A <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em>, bizonyos \u00e9rtelemben, a m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb \u00edrt <em>Bukott angyalok<\/em> el\u0151zm\u00e9nye. Ez viszont kimaradt, vagy nem kell\u0151k\u00e9ppen hangs\u00falyozott r\u00e9sze a reg\u00e9nynek. Hogy a falusi polg\u00e1rmester, a rend\u0151rkapit\u00e1ny stb. elt\u00fcnteti a rendszerv\u00e1lt\u00e1skor a nyomokat, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az\u00e9rt, mert a gyilkoss\u00e1gsorozatban nekik is volt szerep\u00fck. A <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em> tulajdonk\u00e9ppen az \u201eelt\u00fcntet\u00e9s\u201d reg\u00e9nye. Na \u00e9s a bedar\u00e1l\u00e1s\u00e9. A f\u0151h\u0151s bedar\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9 Ilonka n\u00e9nist\u00fcl, mindenest\u00fcl. A <em>T\u00f6megs\u00edr<\/em> \u00edr\u00e1sa k\u00f6zben j\u00f6tt a gondolat, hogy ebb\u0151l a t\u00e9m\u00e1b\u00f3l egy eg\u00e9sz ciklust lehet \u00edrni. \u00cdgy sz\u00fcletett, menet k\u00f6zben, a <em>New Hont<\/em>-tril\u00f3gia.<\/p>\n\n\n\n<p>A <em>New Hont<\/em>-reg\u00e9nyek groteszkkel azt csin\u00e1lj\u00e1k, amit, t\u00e1volabbr\u00f3l, a rockzen\u00e9ben Frank Zappa vagy a filmm\u0171v\u00e9szetben a k\u00e9sei Luis Bu\u00f1uel. A val\u00f3s\u00e1got sz\u00fcntelen kiford\u00edtj\u00e1k, fantasztikus elemekkel tel\u00edtik, ugyanakkor k\u00f6nny\u0171nek l\u00e1tszanak \u2013 a nyers val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a mitologiz\u00e1l\u00f3 fantasztikus \u00f6ssze\u00f6tv\u00f6z\u00e9sei, m\u00e9ghozz\u00e1 elv\u00e1laszthatatlanul.&nbsp; Nemcsak irodalmi p\u00e9lda lebegett el\u0151ttem \u2013 hanem Bu\u00f1uel&nbsp; filmjei. <em>A szabads\u00e1g fantomja<\/em> \u00e9s a <em>Burzso\u00e1zia diszkr\u00e9t b\u00e1ja<\/em>. H\u00e1tborzongat\u00f3 k\u00f6nnyeds\u00e9g&#8230; Legal\u00e1bbis ez volt a c\u00e9lom. Ahogy Bu\u00f1ueln\u00e9l. \u00c1lom \u00e9s val\u00f3s\u00e1g k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kever\u00e9ke. Bu\u00f1ueln\u00e9l rendk\u00edv\u00fcl fontos az \u00e1lom, ugyanakkor \u00e1lom \u00e9s val\u00f3s\u00e1g sokkal szorosabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben vannak egym\u00e1ssal, mint az egy\u00e9b \u00e1lomnovell\u00e1kn\u00e1l. Nem v\u00e9letlen, hogy a <em>N\u00e1lunk New Hontban<\/em> a mott\u00f3t Luis Bu\u00f1uel&nbsp;fimj\u00e9b\u0151l, <em>A szabads\u00e1g fantomj\u00e1<\/em>b\u00f3l kapta.<\/p>\n\n\n\n<p>A <em>M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly New Hontban<\/em> szint\u00e9n abban a kisv\u00e1rosban j\u00e1tsz\u00f3dik, amely tulajdonk\u00e9ppen sehol sincs, jobban mondva minden\u00fctt van, egyfajta absztrakci\u00f3ja a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kisv\u00e1rosoknak \u2013 teh\u00e1t nem L\u00e9va.&nbsp; A megbuggyant Kir\u00e1ly M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, aki az 1991-es moszkvai puccs napjaiban \u2013 egy paranoi\u00e1s \u00f6tlett\u0151l vez\u00e9relve, tudniillik, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lynak k\u00e9pzeli mag\u00e1t \u2013 <em>Comit\u00e9t<\/em> hoz l\u00e9tre az \u00faj, igazs\u00e1gosabb szocializmus megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Term\u00e9szetesen a <em>Comit\u00e9<\/em> megb\u00edzhat\u00f3, j\u00f3 elvt\u00e1rsakb\u00f3l \u00e1ll (p\u00e9ld\u00e1ul az egyik m\u00e1r akasztatni akar stb.). Sz\u00f3val semmi sem lesz bel\u0151le, s a moszkvai puccs is dug\u00e1ba d\u0151l. Fantasztikus t\u00falz\u00e1s \u00e9s par\u00f3dia? Igen, tal\u00e1n egyfel\u0151l az. M\u00e1sfel\u0151l: nem mindig szat\u00edra a szat\u00edra. Vajon <em>A Mester \u00e9s Margarita<\/em> szat\u00edra-e? Vagy, mondjuk, a k\u00e9sei Bu\u00f1uel-filmek? Vagy Kafk\u00e1t\u00f3l <em>A per<\/em>? Vagy John Barth sz\u00e1mos reg\u00e9nye? Vagy, mondjuk, Szatm\u00e1ri S\u00e1ndort\u00f3l a <em>Kazohinia<\/em>? Mert mindegyik m\u0171b\u0151l van egy cseppnyi igazs\u00e1g a <em>New Hont<\/em>-tril\u00f3gi\u00e1ban is. A 19. sz\u00e1zad nagy magyar reg\u00e9nyei \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul J\u00f3kai meg Miksz\u00e1th reg\u00e9nyei \u2013 bizonyos tekintetben j\u00f3val gazdagabbak a 20. sz\u00e1zad\u00e9in\u00e1l. Mintha a 20. sz\u00e1zadi reg\u00e9nyt csupa Camus \u00edrta volna a magyar irodalomban. Persze alapos t\u00falz\u00e1s, de ha megkaparjuk, van valami igazs\u00e1g benn\u00fck. (Persze Camus nagyszer\u0171 \u00edr\u00f3, f\u00e9lre ne \u00e9rtsen a tisztelt olvas\u00f3.) Kr\u00fady \u00e9s Kosztol\u00e1nyi rejtett humora, D\u00e9rynek a nagyszer\u0171 <em>Kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u0151<\/em>je, azt\u00e1n Karinthy, meg M\u00e1ndy, meg \u00d6rk\u00e9ny&#8230;&nbsp; Sz\u00f3val nincs valami rendben a szat\u00edr\u00e1val, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a szat\u00edr\u00e1val, ami nem szat\u00edra.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem akarok belemenni abba, hogy a szat\u00edra mikor szat\u00edra. Nem engedi meg a hi\u00e1nyos m\u0171velts\u00e9gem se. Egy bizonyos: a groteszk nem szat\u00edra. S\u0151t a fantasztikum sem szat\u00edra, b\u00e1r rokon vele. Az abszurd sem szat\u00edra, b\u00e1r ugyancsak rokon vele. Sz\u00f3val a <em>New Hont<\/em>nak sz\u00e1mos szatirikus von\u00e1sa van, m\u00e9gsem szat\u00edra. T\u00f6bb ann\u00e1l? Kevesebb ann\u00e1l? Nem tudom, \u00e9s \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva nem is \u00e9rdekel. Egy biztos: az <em>\u00c1tt\u00e9telek<\/em> \u00f3ta ism\u00e9t megtal\u00e1ltam a hangot, noha t\u00f6bb tekintetben jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a r\u00e9gi hangt\u00f3l. Furcsam\u00f3d, ezt nem kis m\u00e9rt\u00e9kben a Kalligramt\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9semnek is k\u00f6sz\u00f6nhettem. Egyetemi elfoglalts\u00e1gom k\u00e9nyelmesebb volt, \u00e9s rengeteg szabad id\u0151 \u00e1llt rendelkez\u00e9semre. Az egyetem mellett sokkal ink\u00e1bb lehetett dolgozni, mint a Kalligram mellett. Nem is sz\u00f3lva arr\u00f3l, hogy az \u00e9letem legboldogabb szakasza volt.<\/p>\n\n\n\n<p>A rendszerv\u00e1lt\u00e1s sok mindent megv\u00e1ltoztatott. Megismerkedtem Juraj \u0160pitzerrel, \u00e9s bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6ttem vele. \u0160pitzerrel 1969-ben tal\u00e1lkoztam, akkor m\u00e9g a Kult\u00farny \u017eivot f\u0151szerkeszt\u0151je volt. R\u00f6videsen a Kult\u00farny \u017eivotot is \u2013 a legjobb progressz\u00edv szlov\u00e1k hetilap volt \u2013 \u00e9s persze \u0160pitzert is h\u0171v\u00f6sre tett\u00e9k, eg\u00e9szen 1989-ig, a b\u00e1rsonyos forradalomig. \u0160pitzer m\u00e1r nem vett r\u00e9szt k\u00f6zvetlen\u00fcl az 1989-es esem\u00e9nyekben, de rehabilit\u00e1lt\u00e1k. A 90-es \u00e9vek elej\u00e9n ker\u00fclt\u00fcnk bar\u00e1ts\u00e1gba. Sokszor felj\u00e1rt a Kalligramba, nagyra \u00e9rt\u00e9kelte az <em>Einstein haragjai<\/em>t (mondhatni el\u0151sz\u00f6r \u0151 vette \u00e9szre, hogy ez, bizony, az 1989-es forradalomr\u00f3l sz\u00f3l meglehet\u0151sen kritikus hangnemben), nagyra \u00e9rt\u00e9kelte M\u00e9sz\u00f6ly <em>Saulus<\/em>\u00e1t (mert egy\u00e9bk\u00e9nt kit\u0171n\u0151en besz\u00e9lt magyarul is), \u00e9s az 1992-es v\u00e1laszt\u00e1son titokban megs\u00fagta, hogy a Kereszt\u00e9nydemokrata Mozgalomra szavazott. Sokat \u00fclt\u00fcnk egy\u00fctt a Kalligramhoz k\u00f6zeli k\u00e1v\u00e9h\u00e1zban, \u00e9s f\u0151leg irodalomr\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk. M\u0171velt volt, \u00e9s irt\u00f3zott a m\u0171veletlen emberekt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9sz\u00f6ly Mikl\u00f3s, ha nem is rendszeresen, de gyakran megfordult Pozsonyban \u00e9s Dunaszerdahelyen. Utols\u00f3 k\u00f6nyve, a <em>Csal\u00e1d\u00e1rad\u00e1s<\/em>, m\u00e1r n\u00e1lunk jelent meg, a Kalligramn\u00e1l. M\u00e9sz\u00f6ly tal\u00e1n az egyetlen magyar \u00edr\u00f3 volt, aki K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban gondolkodott (l. Hrabal \u00e9s M\u00e9sz\u00f6ly tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1t Budapesten \u2013 nem volt gond, mindketten j\u00f3l tudtak n\u00e9met\u00fcl). Vonz\u00f3d\u00e1sa Pozsonyhoz \u2013 mint kor\u00e1bban \u00dajvid\u00e9khez \u2013 teh\u00e1t nem volt v\u00e9letlen. Egyszer azt mondta: Pozsony az \u00faj \u00dajvid\u00e9k. \u00c9vente mintegy negyven sz\u00e1zal\u00e9ka a k\u00f6nyveinknek szlov\u00e1kul jelent meg. A legjobb szlov\u00e1k \u00edr\u00f3k hozz\u00e1szoktak a Kalligramhoz. Egyszer, eml\u00e9kszem r\u00e1, Vilikovsk\u00fdval besz\u00e9lgett\u00fcnk a Kalligram folyos\u00f3j\u00e1n. \u00c9pp egy szlov\u00e1k irodalomkritikus \u00e9rkezett meg. Azt mondta r\u00e1nk, persze f\u00e9lig tr\u00e9f\u00e1san: az \u00faj Osztr\u00e1k\u2013Magyar Monarchia.<\/p>\n\n\n\n<p>De a kilencvenes \u00e9vekben v\u00e1lt kultikus szerz\u0151mm\u00e9 Vladim\u00edr Nabokov is. Nabokovot k\u00e9s\u0151n ismertem meg, a 80-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem mert\u00e9k leford\u00edtani kor\u00e1bban, holott semmi politika nem volt benne. Orosz volt, \u00e9s emigr\u00e1ns. Ennyi el\u00e9g volt. Megv\u00e1rt\u00e1k, am\u00edg Gorbacsov alatt leford\u00edtj\u00e1k az oroszok. A <em>Lolita<\/em> volt az els\u0151 k\u00f6nyv, amelyet magyarra ford\u00edtottak t\u0151le (B\u00e9k\u00e9s P\u00e1l \u00e9rdeme a ford\u00edt\u00e1s). Mi tagad\u00e1s, azonnal megszerettem. Sz\u00e1momra a legnagyobb f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s az volt, hogy pornogr\u00e1fnak nevezt\u00e9k. Nem tudom, mi okb\u00f3l. Sz\u00e1mos k\u00f6nyv\u00e9t olvastam, \u00e9s szerintem, a legnagyobb amerikai \u00edr\u00f3k egyike \u2013 \u00e9s paradox m\u00f3don \u2013 kit\u00f6r\u00f6lhetetlen az orosz irodalomb\u00f3l is. Az <em>Ad\u00e1\u2026<\/em>-t \u2013 szerintem ez az els\u0151 az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt \u2013 k\u00e9t nyelven \u00edrta: angolul \u00e9s oroszul, \u00e9s a kett\u0151 nem ugyanaz. Hercegi csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, a 17-es okt\u00f3beri puccs ut\u00e1n emigr\u00e1lt, ut\u00e1lta Dosztojevszkijt, de ezt is megbocs\u00e1tottam neki, annyira nagyszer\u0171 \u00edr\u00f3 volt.<\/p>\n\n\n\n<p>Azt\u00e1n 2006&#8230; Vilikovsk\u00fdval voltam R\u00f3m\u00e1ban, \u00e9ppen szeptemberben, amikor a budapesti zavarg\u00e1s kit\u00f6rt. A szlov\u00e1k k\u00f6vets\u00e9g vend\u00e9gh\u00e1z\u00e1ban laktunk, amikor reggel Pa\u013eo bekopogtatott hozz\u00e1m. Azt hiszem, m\u00e9g pizsam\u00e1ban voltam. Azt mondja, gyere \u00e1t, a szlov\u00e1k t\u00e9v\u00e9 \u00e9pp besz\u00e1mol a pesti esem\u00e9nyekr\u0151l. Akkor tudtam meg, hogy baj van, a telev\u00edzi\u00f3t Pesten megostromolt\u00e1k, k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl \u00e9gett minden. Okt\u00f3berben m\u00e9g nagyobb baj lett. Gyurcs\u00e1ny pedig nem mondott le&#8230; Valahogy megv\u00e1ltozott minden. Nem egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra, \u00e9vekig tartott&#8230; 1968 \u00f3ta baloldali voltam \u00e9s liber\u00e1lis \u2013 igaz, a nemzeti \u00f6nazonoss\u00e1g k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyem volt, Szili Katalinhoz \u00e1llt k\u00f6zel a v\u00e9lem\u00e9nyem, \u00e9s persze fideszes voltam, csak liber\u00e1lis. Ez persze \u00e9rthet\u0151 \u2013 nemzetis\u00e9gi magyar voltam, a szlov\u00e1k nemzet r\u00e9sz\u00e9r\u0151l \u00e9rt s\u00e9relmek hal\u00e1lig megmaradnak az emberben. Nos, Gyurcs\u00e1nyt m\u00e1r akkor is ki nem \u00e1llhattam, de most dupl\u00e1n. Arr\u00f3l nem is sz\u00f3lva, hogy ad\u00f3ss\u00e1got ad\u00f3ss\u00e1gra halmoz, \u00e9s hamarosan a t\u00f6nk sz\u00e9l\u00e9re juttatja Magyarorsz\u00e1got. Fokozatosan lesz\u00e1moltam a baloldallal&#8230; El\u00e9g hossz\u00fa folyamat volt, \u00e9s keserves. V\u00e9g\u00fcl is ap\u00e1mnak volt igaza: nem \u00e9r az eg\u00e9sz magyar baloldal egy kutyabag\u00f3t sem.<\/p>\n\n\n\n<p>Miel\u0151tt \u00e1tt\u00e9rn\u00e9k az agyv\u00e9rz\u00e9semre, a Kossuth-d\u00edjr\u00f3l \u00e9s az Acerbi-d\u00edjr\u00f3l szeretn\u00e9k mondani p\u00e1r sz\u00f3t. A Kossuth-d\u00edjat 1999-ben kaptam meg, 51 \u00e9vesen, teh\u00e1t fiatalon. El\u0151sz\u00f6r nem is akartam elhinni, bl\u00f6ffnek tartottam az eg\u00e9sz hist\u00f3ri\u00e1t. G\u00e1lfalvy Gy\u00f6rgy meg is jegyezte, m\u00e9g t\u00fals\u00e1gosan fiatal vagy a Kossuth-d\u00edjhoz. De megkaptam, ut\u00f3bb tudtam meg, hogy az \u00cdr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g \u201eford\u00edt\u00f3i\u201d tagozata jel\u00f6lt a Kossuth-d\u00edjra. Ez m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb volt&#8230; Sz\u00f3val megkaptam, \u00e1tvettem, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem Csuk\u00e1s Istv\u00e1n \u00e9s Hern\u00e1di Gyula t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Hern\u00e1di is t\u00fal volt a hetvenen, nagy sz\u00e9gyen, hogy csak most kapta meg, de a szocialist\u00e1k, enyh\u00e9n sz\u00f3lva, nem kedvelt\u00e9k. Pedig m\u00e1r a <em>Ki\u00e1lt\u00e1s \u00e9s ki\u00e1lt\u00e1s<\/em> \u00f3ta meg\u00e9rdemelte, mely h\u00fasz \u00e9v letilt\u00e1s ut\u00e1n, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, 1981-ben jelent meg. J\u00f3ba voltam Hern\u00e1di Gyul\u00e1val, b\u00e1r ritk\u00e1n tal\u00e1lkoztunk. Egyszer, valamikor a 90-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, Szombathelyen tal\u00e1lkoztunk. \u00c9jf\u00e9l ut\u00e1n gondolt egyet, \u00e9s kettesben lement\u00fcnk valamilyen b\u00e1rba, m\u00e1r nem eml\u00e9kszem, hogy mi volt a neve. De sztript\u00edz volt, s ez kiss\u00e9 f\u00f6lhangolt. Megrendelt egy \u00fcveg pezsg\u0151t, azt kettesben megittuk. Akkor mes\u00e9lt nekem a szocialist\u00e1kr\u00f3l. Megvolt a v\u00e9lem\u00e9nye r\u00f3luk. Pedig akkor m\u00e9g sz\u00e1rnyaltak. Sz\u00f3val Hern\u00e1di is megkapta a Kossuth-d\u00edjat 1999-ben, \u00e9s \u00e9n ennek nagyon \u00f6r\u00fcltem.<\/p>\n\n\n\n<p>Az Acerbi-d\u00edjat az <em>Einstein harangjai<\/em> olasz ford\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt kaptam 2007-ben. Akkor Mantova k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n T\u00f3th Krisztin\u00e1val \u2013 \u0151 a verseire kapott Acerbi-d\u00edjat \u2013 bej\u00e1rtuk a gimn\u00e1ziumokat, \u00e9s ez az \u00e9n sz\u00e1momra nagyszer\u0171 esem\u00e9ny volt, megismerkedni az olasz gimnazist\u00e1kkal. Nagyszer\u0171 \u00e9lm\u00e9ny volt, egy\u00e1ltal\u00e1n nem voltak megszeppenve, s\u0151t&#8230; Az ilyen gimn\u00e1ziumba \u00f6r\u00f6mmel j\u00e1rtam volna ki. Az egyik helyen m\u00e9g harangoztak is a kedvem\u00e9rt. Vajon m\u00e9rt nem szeretik a magyarok az <em>Einstein harangjai<\/em>t? Tal\u00e1n az els\u0151 szem\u00e9lyben besz\u00e9l\u0151 M\u00e9sz\u00e1ros Ferk\u00f3 miatt? De h\u00e1t f\u00e9lig-meddig kiskor\u00fa. Nem besz\u00e9lhet t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen \u00f6sszetett mondatokban. Az abszurd sz\u00e9l\u00e9n j\u00e1rtam e k\u00f6nyvvel, azt elismerem. Meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az <em>Einstein harangjai<\/em> a t\u00f6bbi m\u0171vemt\u0151l. Tal\u00e1n ez nem tetszik a magyarok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek? T\u00f6r\u00f6m a fejem, de \u00fagyis hi\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<p><strong>31.<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>A betegs\u00e9gem ideje alatt \u2013 m\u00e1r otthon voltam, tal\u00e1n \u00e1prilis k\u00f6zep\u00e9n \u2013 levelem \u00e9rkezett K\u00f6lnb\u0151l, az unokatestv\u00e9remt\u0151l. Az egyetlen unokatestv\u00e9remt\u0151l. Nagyon meg\u00f6r\u00fcltem, f\u00e9lretettem a levelet egy k\u00f6nyvbe, de arr\u00f3l elfeledkeztem, hogy \u2013 a jelenlegi helyzetben \u2013 minden m\u00e1sodik dolgot elfelejtek. Arr\u00f3l is elfeledkeztem, hogy melyik k\u00f6nyvbe tettem. No most van vagy 2000, esetleg m\u00e9g t\u00f6bb k\u00f6nyv a lak\u00e1sunkban&#8230; K\u00f6zben elmentem Z\u00f3lyom mell\u00e9 k\u00e9t h\u00f3napra gy\u00f3gykezeltetni magamat, ami persze nagyon j\u00f3t tett a fel\u00e9p\u00fcl\u00e9snek. M\u00e1jus v\u00e9g\u00e9n visszaj\u00f6ttem, \u00e9s elkezdtem keresni a levelet. Egyre d\u00fch\u00f6sebben. V\u00e9gre \u2013 \u00fagy a harmadik vagy negyedik napon \u2013 megtal\u00e1ltam. Nos h\u00e1t 2011-ben v\u00e9gre megismertem az egyetlen unokatestv\u00e9remet. 63 \u00e9vesen. Nem kis dolog, gondoltam, 63 \u00e9vesen megismerni az egyetlen unokatestv\u00e9remet. Persze itt k\u00f6zrej\u00e1tszott a t\u00f6rt\u00e9nelem is. El\u00e9g jelent\u0151sen.<\/p>\n\n\n\n<p>Any\u00e1m 1918 szeptember\u00e9ben sz\u00fcletett m\u00e9g L\u00e9v\u00e1n. Azt\u00e1n 1919 janu\u00e1rj\u00e1ban megsz\u00e1llt\u00e1k a csehek L\u00e9v\u00e1t, majd 1919 j\u00fanius\u00e1ban visszaj\u00f6ttek a magyarok, majd 1919 j\u00falius\u00e1ban visszaj\u00f6ttek a csehek. Ha nem lenne s\u00edrnival\u00f3, m\u00e9g groteszk is lehetne. Nagyap\u00e1m \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy nem teszi le a csehszlov\u00e1k esk\u00fct, ink\u00e1bb <em>emigr\u00e1l<\/em> az akkori Magyarorsz\u00e1gra. V\u00e9g\u00fcl is n\u00e9mi v\u00e1ndorl\u00e1s ut\u00e1n Orosh\u00e1z\u00e1n telepedtek le. Volt az any\u00e1mnak egy b\u00e1tyja, Krizs\u00e1nyi S\u00e1ndor. Egyetlen gyermeke sz\u00fcletett, Kl\u00e1ri.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Kl\u00e1ri Budapesten sz\u00fcletett, id. Krizs\u00e1nyi S\u00e1ndor pedig 1938 ut\u00e1n visszament a sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba, L\u00e9v\u00e1ra a l\u00e1nygyermek\u00e9vel egy\u00fctt. Itt ismerkedett \u00f6ssze G. L.-lel, \u00e9s \u00f6sszeh\u00e1zasodtak, 1940 okt\u00f3ber\u00e9ben volt az esk\u00fcv\u0151j\u00fck stb. Hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt ifj. Krizs\u00e1nyi S\u00e1ndor \u00e9s az id\u0151sebb k\u00f6z\u00f6tt, nem tudom. De azt tudom, hogy hal\u00e1losan ellens\u00e9ges viszonyba ker\u00fcltek. J\u00f6tt 1945. Egy huszon\u00f6t kil\u00f3s csomaggal nagyap\u00e1m\u00e9knak \u00fajra el kellett hagyniuk Csehszlov\u00e1ki\u00e1t. Hogy az ap\u00e1mnak nem, az a szlov\u00e1k nagyany\u00e1mnak az \u00e9rdeme. Nagyap\u00e1m agyv\u00e9rz\u00e9st kapott, majd 1947-ben v\u00e9rr\u00e1kban elhunyt. Vagyis az egyik nagyap\u00e1mat sem ismerhettem, mert 1948-ban sz\u00fclettem. A Krizs\u00e1nyi (M\u00e1ndoky) nagyany\u00e1mat is 1956 augusztus\u00e1ban ismertem meg, amikor el\u0151sz\u00f6r l\u00e1togatott meg minket L\u00e9v\u00e1n. Sz\u00f3val, bonyolult t\u00f6rt\u00e9net. Nagyany\u00e1mt\u00f3l 1956-ban hallottam el\u0151sz\u00f6r Kl\u00e1ri unokatestv\u00e9remr\u0151l. De ifj. Krizs\u00e1nyi S\u00e1ndorr\u00f3l hallani sem akart az \u00e9n any\u00e1m \u00e9s a nagyany\u00e1m. Egy\u00e9bk\u00e9nt is: Kl\u00e1ri\u00e9k sz\u00fclei m\u00e1r elv\u00e1ltak. Sz\u00f3val, m\u00e9g bonyolultabb hist\u00f3ria.<\/p>\n\n\n\n<p>1963-ban el\u0151sz\u00f6r j\u00e1rtam Budapesten. 15 \u00e9ves voltam, az Ir\u00e1nyi utc\u00e1ban laktunk, any\u00e1m unokatestv\u00e9r\u00e9nek az elv\u00e1lt feles\u00e9g\u00e9n\u00e9l, szemben a Grinzingi boroz\u00f3val, melyben, \u00fajabban gyakran, hm, megpihenek. Az Erzs\u00e9bet hidat \u00e9ppen \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Megcsod\u00e1ltam a nagy h\u00e1zakat \u00e9s palot\u00e1kat stb. Ap\u00e1mmal egy\u00fctt \u2013 teh\u00e1t kettesben \u2013 elment\u00fcnk a nagyb\u00e1ty\u00e1mhoz, ifj. Krizs\u00e1nyi S\u00e1ndorhoz a Kir\u00e1ly utc\u00e1ba. Egy szoba-konyh\u00e1s ablaktalan lyukban lakott az \u00faj feles\u00e9g\u00e9vel. Any\u00e1m nem j\u00f6tt velem. \u00dagy l\u00e1tszik, a n\u0151k haragtart\u00f3bbak a f\u00e9rfiakn\u00e1l. Ap\u00e1m viszont k\u00f6teless\u00e9g\u00e9nek tartotta, hogy megismertessen az \u00e9n nagyb\u00e1csimmal. El\u00e9g j\u00f3l siker\u00fclt a besz\u00e9lget\u00e9s, melyet, \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don, az udvarban tartottunk. Hogy mi\u00e9rt volt ez a nagy harag any\u00e1m \u00e9s a b\u00e1tyja k\u00f6z\u00f6tt, nem tudtam, \u00e9s, \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva, nem is \u00e9rdekelt. Kl\u00e1rival ism\u00e9t nem tal\u00e1lkoztunk. A Fradir\u00f3l besz\u00e9lgett\u00fcnk \u00e9s a Honv\u00e9dr\u00f3l. A nagyb\u00e1ty\u00e1m ugyanis szenved\u00e9lyes Fradi-drukker volt, \u00e9n viszont szenved\u00e9lyes Honv\u00e9d-drukker.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Pedig Kl\u00e1ri m\u00e9g Pesten volt. 1967-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Nyugat-N\u00e9metorsz\u00e1gba. Attil\u00e1val, a fi\u00e1val is csak a 2010-es \u00e9vek derek\u00e1n ismerkedtem meg. Attila Amerik\u00e1ban \u00e9l, k\u00e9t gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 gyereke van, \u00e9ppen tin\u00e9dzserek. Kl\u00e1ri a nyarat Tat\u00e1n t\u00f6lti f\u00e9rj\u00e9vel, Manfred Vollmannal. A k\u00f6nyvh\u00e9ten rendszeresen tal\u00e1lkozunk&#8230; Sz\u00f3val, j\u00f3l megy a sorunk. Jobban is mehetne, de ezt hagyjuk. J\u00f3l szertesz\u00f3r\u00f3dtunk a vil\u00e1gban. \u00c9n L\u00e9v\u00e1n, majd Pozsonyban, \u00f6cs\u00e9m Rimaszombatban, a nagyany\u00e1m kitelep\u00edtettk\u00e9nt S\u00e1toralja\u00fajhelyen, a nagyb\u00e1csim \u2013 m\u00e1r meghalt \u2013 Budapesten, Kl\u00e1ri N\u00e9metorsz\u00e1gban, K\u00f6lnben, Kl\u00e1ri gyermeke az els\u0151 h\u00e1zass\u00e1g\u00e1b\u00f3l Amerik\u00e1ban&#8230;&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Ha v\u00e9giggondolom, ezt ak\u00e1r magyar sorsnak is nevezhetn\u00e9m. Az egyik nagyapa (Grendel) f\u00f6lvette a csehszlov\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, \u00fagyhogy tov\u00e1bb tan\u00edthatott Farnadon \u2013 \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig. Annyira szerett\u00e9k, hogy 75 \u00e9vvel a hal\u00e1la ut\u00e1n kopjaf\u00e1t emeltek neki a farnadi evang\u00e9likus templom udvar\u00e1n. A m\u00e1sik nagyapa (Krizs\u00e1nyi) megtagadta a csehszlov\u00e1k \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g f\u00f6lv\u00e9tel\u00e9t, \u00e9s aff\u00e9le bolyg\u00f3 hollandik\u00e9nt Magyarorsz\u00e1gra ment, v\u00e9g\u00fcl Orosh\u00e1z\u00e1n telepedett le 1926-ban. 1938-ban, a b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt, visszatelep\u00fclt L\u00e9v\u00e1ra. 1945-ben, 25 kil\u00f3s csomaggal, kitelep\u00edtett\u00e9k Magyarorsz\u00e1gra. 1947-ben halt meg. Ap\u00e1m nagy magyar volt, els\u0151sorban az \u00e9rtelmis\u00e9gnek a gyerekeiket magyar iskol\u00e1ba kell \u00edratniuk, mondogatta. Az \u00e9rtelmis\u00e9gnek kell p\u00e9ld\u00e1t mutatni.<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, folytathatn\u00e1m a sort, de minek? Fatalista vagyok, legal\u00e1bbis a m\u00faltat illet\u0151en? Ha nem t\u00f6rt\u00e9nik meg a magyar trag\u00e9dia 1918-ban, lehet, hogy \u00e9n sem sz\u00fcletek meg, hiszen ap\u00e1m \u00e9s any\u00e1m nem ismerkedhetett volna meg stb. Vagyis egy katasztr\u00f3f\u00e1nak, az 1918-as t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhetem, hogy megsz\u00fclettem? Nos, j\u00f3 ebbe a k\u00fatba belen\u00e9zni&#8230; Csak az ember meg ne sz\u00e9d\u00fclj\u00f6n, mert a k\u00fatnak nem l\u00e1tni az alj\u00e1t. Van egy m\u00e1sik megold\u00e1s is. Nem veszek r\u00f3la tudom\u00e1st, \u00e9s baszta. Ha fatalista vagyok, a m\u00falttal, mihelyt megsz\u00fclettem \u00e9s feln\u0151ttem, az \u00e9letemmel \u00e9n rendelkezem. \u00c9n v\u00e1lasztok feles\u00e9get, \u00e9nt\u0151lem f\u00fcgg, h\u00e1ny gyereket akarok, \u00e9n v\u00e1lasztom meg a hivat\u00e1somat stb. Vagyis az ember, amikor megsz\u00fcletett, \u201eszabads\u00e1gra\u201d \u00edt\u00e9ltetett? Ezt az egzisztencialistagyan\u00fas vil\u00e1gk\u00e9pet nem \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem, hanem fokozatosan jutottam hozz\u00e1. Sz\u00f3val \u00e9n egzisztencialistagyan\u00fas vagyok? H\u00e1t j\u00f3. \u00cdgy legyen. Mindig is szerettem az ilyen \u201eelm\u00e9lked\u00e9seket\u201d. Ugyanis nem v\u00e1ltoztat a sorsomon. De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha, mondjuk, tizennyolc \u00e9ves koromban el\u00fct egy aut\u00f3, \u00e9s \u00f6r\u00f6kre leb\u00e9nulok? Nos, ennyit err\u0151l az \u201eelm\u00e9lked\u00e9sr\u0151l\u2019\u2019.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><em>K\u00f6zreadja \u00e9s a sz\u00f6veget gondozta: Grendel \u00c1gota<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u00d6n\u00e9letrajzi t\u00f6red\u00e9kek R\u00e9szletek 18. Wlachovsk\u00fd Karcsival akkor kezd\u0151d\u00f6tt a bar\u00e1ts\u00e1gunk, amikor 1978 nyar\u00e1n a Mad\u00e1ch K\u00f6nyvkiad\u00f3 v\u00e9gre kiszabadult a Duna-parti fabarakkokb\u00f3l (ahol most az Eurovea bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpont \u00e1ll), \u00e9s \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a belv\u00e1rosba, pontosabban a Tatran Kiad\u00f3nak \u2013 Pozsony egyik vezet\u0151 kiad\u00f3ja &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4030\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4030","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4030","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4030"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4030\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4031,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4030\/revisions\/4031"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4030"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}