{"id":4226,"date":"2025-10-27T14:00:00","date_gmt":"2025-10-27T12:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4226"},"modified":"2026-01-20T14:58:27","modified_gmt":"2026-01-20T12:58:27","slug":"gondolatok-a-mleccsaveszelyrol","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4226","title":{"rendered":"Gondolatok a mleccsavesz\u00e9lyr\u0151l"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-10-27T14:00:00+02:00\">2025-10-27<\/time><\/div>\n\n\n<p>A mleccsa kifejez\u00e9st az indiaiak a VIII. sz\u00e1zadban \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151szakban megjelen\u0151 muszlim keresked\u0151kre \u00e9s kalandorokra haszn\u00e1lt\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n<p>India gazdag kir\u00e1lyai d\u00f6lyf\u00f6s len\u00e9z\u00e9ssel kezelt\u00e9k az \u00e9szak-nyugat fel\u0151l besziv\u00e1rg\u00f3 muszlimokat. \u00c9ppannyira tartott\u00e1k \u0151ket, mint a tadzsikokat vagy turusk\u00e1kat (t\u00f6r\u00f6k eredet\u0171 n\u00e9pek), vagyis nem sokra. \u00c9s persze, nem f\u00e9ltek t\u0151l\u00fck. A mleccsa teh\u00e1t a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e1ltal az \u00e9szaki n\u00e9pekre haszn\u00e1lt barb\u00e1r (dadog\u00f3), esetleg a k\u00ednaiak \u00e1ltal haszn\u00e1lt j\u00f3val finomabb, \u201ebalra gombol\u00f3\u201d kifejez\u00e9ssel azonos \u00e9rt\u00e9k\u0171, azok szinonim\u00e1ja. (A k\u00ednaiak ezzel a kifejez\u00e9ssel jelezt\u00e9k len\u00e9z\u00e9s\u00fcket a barb\u00e1rokkal, mleccs\u00e1kkal szemben, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg arra utalva, hogy ezek a n\u00e9pek m\u00e9g az \u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u00e9s alapszab\u00e1lyaival sincsenek tiszt\u00e1ban. \u0150k, term\u00e9szetesen, jobbra gombolt\u00e1k a ruh\u00e1jukat.)<\/p>\n\n\n\n<p>Az indiai fejedelmek keserves \u00e1rat fizettek t\u00e9ved\u00e9s\u00fck\u00e9rt, fennh\u00e9j\u00e1z\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1suk\u00e9rt, a h\u00fcbrisz\u00e9rt. A mleccs\u00e1k, vagyis a muszlimok ugyanis a 712-es els\u0151 megjelen\u00e9s\u00fcket k\u00f6vet\u0151en fokozatosan megh\u00f3d\u00edtott\u00e1k az \u00e9szaki kir\u00e1lys\u00e1gokat, \u00e9s Szabuktigin (986-ban) vagy m\u00e9g ink\u00e1bb Mahmud Ghazni (1001-1030 k\u00f6z\u00f6tt) uralkod\u00e1sa alatt \u2013 akit a \u201eb\u00e1lv\u00e1nyok led\u00f6nt\u0151jek\u00e9nt is neveztek\u201d \u2013 m\u00e9rhetetlen \u00e9s p\u00f3tolhatatlan k\u00e1rokat okoztak Indi\u00e1nak. Mahmud \u00f6sszet\u00f6rette az istens\u00e9gek szobrait, fel\u00e9gette a szent\u00e9lyeket, templomokat, \u00e9s t\u00edzezr\u00e9vel \u00f6lette le a foglyokat, harcosokat, gyermeket \u00e9s asszonyokat.<\/p>\n\n\n\n<p>A mlecccsa kifejez\u00e9st teh\u00e1t az eml\u00edtett ismereteink alapj\u00e1n az al\u00e1becs\u00fclt, fel nem ismert vesz\u00e9ly kifejez\u0151jek\u00e9nt is \u00e9rtelmezhetj\u00fck. (Manaps\u00e1g, az Eur\u00f3p\u00e1ba \u00e1raml\u00f3 migr\u00e1nsok k\u00e9pvisel\u0151it g\u00fanyosan \u201eagyseb\u00e9sznek\u201d nevezve, a mleccs\u00e1nak \u00fajabb, korszer\u0171bb megfelel\u0151je is sz\u00fcletett. Legy\u00fcnk \u0151szint\u00e9k, ma \u00e9pp\u00fagy nincs pontos elk\u00e9pzel\u00e9s\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a len\u00e9zett \u201eagyseb\u00e9szek\u201d \u2013 p\u00e1r \u00e9vtizeden bel\u00fcl \u2013 mik\u00e9pp fogj\u00e1k befoly\u00e1solni Eur\u00f3pa j\u00f6v\u0151j\u00e9t, mik\u00e9nt az akkori indiai kir\u00e1lyoknak sem volt a mleccs\u00e1kkal kapcsolatos re\u00e1lis j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00fck.)<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m, mint nagyon j\u00f3l tudjuk, nemcsak keleten t\u00f6rt\u00e9ntek \u201eal\u00e1becs\u00fcl\u00e9sek\u201d, a \u201emi port\u00e1nkon\u201d is rengeteg ellenp\u00e9ld\u00e1t ismer\u00fcnk a szeretetet hirdet\u0151 kereszt\u00e9nyek t\u00falkap\u00e1sair\u00f3l. Hadd eml\u00edtsem K\u00fcrillosz alexandriai p\u00fcsp\u00f6k eset\u00e9t, aki izgat\u00f3 besz\u00e9deivel annyira felhergelte a kereszt\u00e9ny cs\u0151csel\u00e9ket, hogy 415-ben a t\u00f6meg egy P\u00e9ter nev\u0171, alacsonyabb rang\u00fa klerikus vezet\u00e9s\u00e9vel egy templomba hurcolta H\u00fcp\u00e1ti\u00e1t, kor\u00e1nak kiemelked\u0151 filoz\u00f3fus\u00e1t, matematikus\u00e1t \u00e9s asztron\u00f3mus\u00e1t (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az asztrol\u00e1bium \u00e9s a h\u00fcdroszkopion felfedez\u0151jek\u00e9nt is ismerj\u00fck), \u00e9s vaskamp\u00f3kkal szaggatt\u00e1k sz\u00e9t a test\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>A fenti anal\u00f3gia egyik mondanival\u00f3ja teh\u00e1t az is lehetne, hogy a kegyetlenked\u00e9s nem csup\u00e1n az iszl\u00e1m vagy kereszt\u00e9ny vall\u00e1s k\u00eds\u00e9r\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1sak\u00e9nt jelent meg t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fckben (Ghazni, K\u00fcrillosz), hanem a tud\u00e1ssal \u00e9s az ismeretekkel (H\u00fcpatia) egy\u00fctt ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k fejl\u0151d\u00e9s\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n<p>Amikor teh\u00e1t Gu\u00e9non \u00edr\u00e1saiban az \u0151sr\u00e9gi civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00edrni-olvasni nem tud\u00f3 elitj\u00e9nek magas szint\u0171 tud\u00e1s\u00e1r\u00f3l olvastam \u2013 amely tud\u00e1s szemmel l\u00e1that\u00f3an \u00f6r\u00f6kre elt\u0171nt \u2013, f\u00e1jdalmas \u00e9rz\u00e9ssel gondoltam arra, milyen j\u00f3 lenne, ha a mi mai tud\u00e1sunkat kegyetlenked\u00e9s-mentesen tudn\u00e1nk tov\u00e1bb \u00f6r\u00f6k\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n<p>Nyilv\u00e1n idealisztikus elv\u00e1r\u00e1s, de ha az \u00edr\u00f3ember figyelembe veszi saj\u00e1t lehet\u0151s\u00e9geit \u2013 \u00e9s ezek k\u00f6z\u00f6tt nem felt\u00e9tlen\u00fcl szerepel a vil\u00e1g megv\u00e1lt\u00e1s\u00e1nak feladata \u2013 akkor \u201eaz ember nemesebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1nak folyamat\u00e1ban\u201d olyan \u201efegyvernemet v\u00e1laszt\u201d, amely eddig a lehet\u0151 leghat\u00e9konyabbnak bizonyult.<\/p>\n\n\n\n<p>Igen, az \u00edr\u00f3 (legal\u00e1bbis n\u00e9melyik\u00fck) fontos szerepet k\u00edv\u00e1n v\u00e1llalni az olvas\u00f3 szellemi fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, s \u00e9rthet\u0151, ha ebb\u00e9li sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1ban az essz\u00e9 mellett k\u00f6t ki. Nincs ugyanis az a civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s nincs az az irodalom, amely k\u00e9ts\u00e9gbe vonn\u00e1 az essz\u00e9isztikus gondolkod\u00e1s jelent\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00e1momra k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kes m\u0171faj, mivel szem\u00e9lyesen k\u00f6t\u0151d\u00f6m hozz\u00e1.<\/p>\n\n\n\n<p>Nem titkolom, hogy szeretem az essz\u00e9t, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a j\u00f3l meg\u00edrt essz\u00e9t. \u00dagy v\u00e9lem, hogy a Montaigne \u00e9s Bacon korszaka \u00f3ta eltelt id\u0151szakban fontos utat j\u00e1rt be, s az emberi \u00f6ntudat er\u0151s\u00edt\u00e9se mellett tett egy meghat\u00e1roz\u00f3 l\u00e9p\u00e9st is: a m\u00falt tendenci\u00e1nak meghosszabb\u00edt\u00e1s\u00e1val k\u00f6zelebbiv\u00e9, \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 tette a v\u00e1rhat\u00f3 esem\u00e9nyeket. Az \u00fajkori mleccs\u00e1k kor\u00e1ban pedig mindenn\u00e9l fontosabbnak t\u0171nik az adott helyzet pontos \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>Van azonban az essz\u00e9nek egy gyeng\u00e9je, \u00e9spedig az, hogy meglehet\u0151sen \u201erem\u00e9nytelen\u201d m\u0171faj. Ez alatt az olvasotts\u00e1g\u00e1t, n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t \u00e9rtem. B\u00e1r az essz\u00e9 az \u00e9rt\u00e9kes gondolatok megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek leghitelesebb form\u00e1ja, m\u00e9gsem vetekedhet a reg\u00e9nyekkel, vagy a versekkel. Tal\u00e1n, mert valamivel t\u00f6bbet v\u00e1r el az olvas\u00f3j\u00e1t\u00f3l, mint a reg\u00e9ny vagy a vers.<\/p>\n\n\n\n<p>Val\u00f3j\u00e1ban mind az essz\u00e9t \u00edr\u00f3, mind az essz\u00e9t olvas\u00f3 szem\u00e9ly helyzete nagyban hasonl\u00edt az \u00f6nmag\u00e1val sakkoz\u00f3 egy\u00e9nhez. Mert mit tesz az, aki \u00f6nmag\u00e1val sakkozik? Le\u00fcl, kital\u00e1lja, kidolgozza, megtervezi saj\u00e1t strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t (nevezz\u00fck, aminek akarjuk), majd megford\u00edtja a t\u00e1bl\u00e1t \u00e9s ugyanazzal a szellemi potenci\u00e1llal, ugyanazzal a fegyvert\u00e1rral ellenl\u00e9p\u00e9sen t\u00f6ri a fej\u00e9t. Az essz\u00e9\u00edr\u00f3 hasonl\u00f3 cip\u0151ben j\u00e1r, hiszen \u00f6nmaga fogalmazza meg a k\u00e9rd\u00e9seit, amelyekre, jobb h\u00edj\u00e1n maga pr\u00f3b\u00e1l meg v\u00e1laszolni.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s mit tehet az olvas\u00f3?<\/p>\n\n\n\n<p>Elolvassa az \u00edr\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel \u00e9s v\u00e1laszokkal teli \u00edr\u00e1s\u00e1t, \u00e9s ugyanott van, ahol a szerz\u0151. Ugyanazokra a k\u00e9rd\u00e9sekre keresi a v\u00e1laszt, mint az \u00edr\u00f3, s gyakran ugyanazzal az es\u00e9llyel.<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n ez\u00e9rt is rem\u00e9nytelen azt v\u00e1rni az olvas\u00f3kt\u00f3l, hogy essz\u00e9t olvassanak. Az olvas\u00f3 ugyanis v\u00e1laszt v\u00e1r. \u00c1lland\u00f3an \u00edt\u00e9lkezik \u00e9s d\u00f6nt. Az essz\u00e9 k\u00e9rd\u00e9seivel, anal\u00f3gi\u00e1ival szembes\u00fclve azonban r\u00e1\u00e9rez a d\u00f6nt\u00e9s \u00e9s az \u00edt\u00e9let felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re. \u00c9s ez nem mindig kellemes. Ez\u00e9rt az essz\u00e9 az ilyesfajta \u00e9rdektelens\u00e9g miatt, saj\u00e1t mag\u00e1ny\u00e1ba fulladhat.<\/p>\n\n\n\n<p>Pedig h\u00e1t a logikusan gondolkod\u00f3 embert pontosan az \u00f6nmag\u00e1val val\u00f3 \u201efelesel\u00e9s\u201d, a szellemi rendteremt\u00e9s ig\u00e9nye, s az aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l val\u00f3 elm\u00e9lked\u00e9s hajtja el\u0151re, s\u0151t bizonyos \u00e9rtelemben az essz\u00e9iz\u00e1l\u00e1s nem puszt\u00e1n intellektu\u00e1lis korl\u00e1tgyakorlat, hanem \u00e9letgyakorlat: felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s a v\u00e9dekez\u00e9sre, felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s a hib\u00e1k elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re, azok minimaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. (L\u00e1sd, az \u00fajkori Eur\u00f3p\u00e1ban megjelen\u0151 mleccs\u00e1k t\u00e1rsadalmi szerepe!) Ebben a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben az essz\u00e9 sz\u00f3lhat b\u00e1rmely aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l, ha tudatosan, \u00e1tgondoltam megfontoltan k\u00f6zel\u00edt a t\u00e9m\u00e1j\u00e1hoz, s eleget tesz mindazoknak az elv\u00e1r\u00e1soknak, amelyek a pontoss\u00e1gban, r\u00e1vezet\u00e9sben \u00e9s elfogulatlans\u00e1gban nyilv\u00e1nulnak meg.<\/p>\n\n\n\n<p>Igaz, abban, hogy az essz\u00e9 mennyire k\u00f6ti le olvas\u00f3j\u00e1t, az \u00edr\u00f3nak meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe van. A j\u00f3l meg\u00edrt essz\u00e9ben ugyanis az \u00edr\u00f3, mintha labirintusban \u201eterelgetn\u00e9\u201d olvas\u00f3j\u00e1t. A labirintus annyiban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az \u00fatveszt\u0151t\u0151l, hogy a bej\u00e1ratt\u00f3l egyetlen \u00fat vezet a k\u00f6z\u00e9ppontig, s b\u00e1r k\u00f6zel\u00edt\u00e9s k\u00f6zben az olvas\u00f3 (\u00e9s az \u00edr\u00f3) hol k\u00f6zel, hol meg t\u00e1vol ker\u00fcl kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l, v\u00e9g\u00fcl m\u00e9giscsak c\u00e9lba \u00e9rnek. (Az \u00fatveszt\u0151ben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alternat\u00edv lehet\u0151s\u00e9gekkel tal\u00e1lkozhatunk, amelyek k\u00f6z\u00f6tt nem egy zs\u00e1kutca is lehets\u00e9ges.) Az \u00edr\u00f3 teh\u00e1t c\u00e9lja, elk\u00e9pzel\u00e9se szerint magabiztosan<\/p>\n\n\n\n<p>\u201evezeti\u201d olvas\u00f3j\u00e1t a felismer\u00e9sig.<\/p>\n\n\n\n<p>Miut\u00e1n az essz\u00e9 a szellem embereinek kiv\u00e1lts\u00e1ga, a szellem emberei k\u00e9pesek felismerni az essz\u00e9ben rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9geket, s e lehet\u0151s\u00e9geken bel\u00fcl tud\u00e1suk b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9vel, cselekv\u00e9s\u00fck j\u00f3 \u00e9rtelemben vett befoly\u00e1solhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t. B\u00e1r a gyakorlatban ez nem ilyen egyszer\u0171, l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00edgy jutunk el a rem\u00e9nytelens\u00e9gt\u0151l a tudatos tettig.<\/p>\n\n\n\n<p>Az olvas\u00e1s teh\u00e1t a kulcs, ennek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet\u00fcnk k\u00e9pesek legy\u0171rni a rem\u00e9nytelens\u00e9g m\u0171faj\u00e1nak korl\u00e1tait, s \u00e1ltala ny\u00edlik meg az \u00fat a gondolati potenci\u00e1l tettekre v\u00e1lt\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n<p>Hacsak.<\/p>\n\n\n\n<p>Hacsak nem becs\u00fcl\u00fcnk al\u00e1 valamit.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9g egy percig elid\u0151zve a fent eml\u00edtett t\u00f6rt\u00e9nelmi hasonlatn\u00e1l, term\u00e9szetesen tudatos\u00edtom, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyek ilyesfajta egyszer\u0171 egym\u00e1s mell\u00e9 illeszt\u00e9se \u00e9ppen, hogy nem lehet feladata az essz\u00e9nek!<\/p>\n\n\n\n<p>Ghazni \u00e9s K\u00fcrillosz p\u00e9ld\u00e1j\u00e1nak, tett\u00e9nek \u00f6sszep\u00e1ros\u00edt\u00e1sa \u2013 esetleg b\u00e1rmely m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi anal\u00f3gia \u2013 \u00e1rulkodhat bizonyos tendenci\u00f3zuss\u00e1gr\u00f3l, de nem felelhet meg az essz\u00e9 k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek \u00e9s nem mer\u00edtheti ki annak lehet\u0151s\u00e9geit. Ez olyasfajta szerencs\u00e9tlen szellemi er\u0151lk\u00f6d\u00e9s lenne, mint Antonio Pollaiuolo 1475-ben Szent Sebesty\u00e9nr\u0151l festett k\u00e9p\u00e9nek (London, National Gallery) t\u00falzottan er\u0151ltetett megszerkeszt\u00e9se. A szimmetrikusnak sz\u00e1nt, h\u00e1romsz\u00f6gel\u00e9sben szerkesztett fresk\u00f3 pontosan kifejezi azt, amir\u0151l besz\u00e9lek. Kell\u0151 szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s ut\u00e1n a kompoz\u00edci\u00f3ban, az egym\u00e1shoz illesztett, egym\u00e1snak felesel\u0151, egym\u00e1st kieg\u00e9sz\u00edteni sz\u00e1nt alakok gyan\u00fas term\u00e9szetellens\u00e9get jelen\u00edtenek meg. Ilyesmit \u00e9rezhet az olvas\u00f3 is, ha egy essz\u00e9 t\u00f6rt\u00e9nelmi anal\u00f3gi\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel akar megfogalmazni, net\u00e1n er\u0151szakkal sugallani valamit, ami m\u00e1r r\u00e9gen tudott, ler\u00e1gott, \u00e9rtelmezett.<\/p>\n\n\n\n<p>Ha m\u00e1r anal\u00f3gi\u00e1kkal akar dolgozni a szerz\u0151, akkor a \u201efelhaszn\u00e1lt\u201d t\u00f6rt\u00e9neteknek \u00fagy kell kieg\u00e9sz\u00edteni\u00fck egym\u00e1st, mint a zen\u00e9ben a Tartini-f\u00e9le hangoknak, teh\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 rezg\u00e9ssz\u00e1m\u00fa hangok egy\u00fctthangz\u00e1s\u00e1nak; vagy mik\u00e9pp a zenekar eset\u00e9ben, annak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoportjai, a f\u00fav\u00f3sok \u00e9s von\u00f3sok \u00f6sszhangja adja meg azt a dallamot \u2013 az olvas\u00f3nak a felismer\u00e9s \u00f6r\u00f6m\u00e9t \u2013, amely t\u00faln\u0151 az \u201eilleszt\u00e9s\u201d m\u00f3dszer\u00e9n, annak fogalm\u00e1n, \u00f6n\u00e1ll\u00f3sul \u00e9s \u00faj jelens\u00e9gk\u00e9nt \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p>Az anal\u00f3gia teh\u00e1t nem c\u00e9lja az essz\u00e9nek, csup\u00e1n eszk\u00f6ze, mik\u00e9nt az essz\u00e9olvas\u00e1s sem egyszer\u0171 tud\u00e1shalmoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l, hanem az \u00edgy szerzett tud\u00e1snak a vitak\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkbe \u00e9s cselekedeteinkbe val\u00f3 beiktat\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s ezt a figyelmes olvas\u00f3 is joggal felvetheti: ugyan h\u00e1ny essz\u00e9t kellett volna elolvasnia Ghazninak vagy K\u00fcrillosznak, hogy c\u00e9ljait, eszk\u00f6zeit megv\u00e1ltoztassa? Az eddigiek folyam\u00e1n volt-e es\u00e9lye az essz\u00e9nek, hogy b\u00e1rmit is el\u00e9rjen? S\u0151t, tov\u00e1bb megy\u00fcnk, van-e az essz\u00e9nek manaps\u00e1g es\u00e9lye arra, hogy az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1t, tetteit megv\u00e1ltoztassa, befoly\u00e1solja?<\/p>\n\n\n\n<p>Azt meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy az essz\u00e9 alkalmas a tud\u00e1s, m\u00e9g ink\u00e1bb a tudom\u00e1ny eredm\u00e9nyeinek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re is, amiben persze hasonl\u00edt a tanulm\u00e1nyra \u2013 a szerz\u0151 mindk\u00e9t m\u0171fajban szabad kezet kap az \u00e9rtelmez\u00e9sben \u2013 , \u00e1m az essz\u00e9 k\u00f6zvetlenebb, \u201eh\u00e9tk\u00f6znapibb\u201d m\u00f3don t\u00e1lalja a tudom\u00e1ny leg\u00fajabb ismereteit; nem besz\u00e9lve arr\u00f3l, hogy sokkal r\u00f6videbb \u00faton jut\/juttat el bizonyos \u00f6nmaga \u00e1ltal kit\u0171z\u00f6tt k\u00e9rd\u00e9sek meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ig, megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ig. Ha \u00fagy vessz\u00fck, n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 szerepk\u00e9nt\/feladatk\u00e9nt is meghat\u00e1rozhatjuk ezt a funkci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n<p>De ezzel nem adtunk v\u00e1laszt a feltett k\u00e9rd\u00e9sre, alkalmas-e az essz\u00e9 arra, hogy az emberek gondolkod\u00e1s\u00e1t befoly\u00e1solja? Ha az olvas\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9t nem \u00e9rdekli az essz\u00e9, akkor ugyan mi\u00e9rt olvasna tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 essz\u00e9t?<\/p>\n\n\n\n<p>Nos tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert \u2013 a mleccsa jelens\u00e9g mellett \u2013 el\u0151bb-ut\u00f3bb szembe kell n\u00e9zn\u00fcnk a tudom\u00e1ny kih\u00edv\u00e1s\u00e1val is. Hiszen \u00e9pp a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tudom\u00e1nyoknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en egyre t\u00f6bb olyan ismerettel szembes\u00fcl\u00fcnk, amelyeket m\u00e1r \u00e9rtelmezni is k\u00e9ptelenek vagyunk. Be kell l\u00e1tnunk, hogy a m\u0171szaki vil\u00e1g egyre ink\u00e1bb a tudom\u00e1nyos \u201especialist\u00e1k\u201d sz\u00e1m\u00e1ra marad ismert, felhaszn\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s \u00e9rtelmezhet\u0151, s mi m\u00e1r csak az interpret\u00e1ci\u00f3k interpret\u00e1ci\u00f3ival szembes\u00fcl\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n<p>Be kell l\u00e1tnunk tov\u00e1bb\u00e1, hogy az ismeretek fejl\u0151d\u00e9se mellett egyre gyorsabb \u00fctemben n\u0151 az \u00e9lettapasztalataink avul\u00e1si sebess\u00e9ge is! A sok v\u00e1ltoz\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra nemhogy a l\u00e9p\u00e9st nem tudjuk tartani, de a v\u00e1ltoz\u00e1sok annyira terhelik gondolkod\u00e1sunkat, hogy mintegy mened\u00e9kk\u00e9nt maradunk a sz\u00e1munkra utolj\u00e1ra \u00e9rtelmezhet\u0151 \u201eleveln\u00e9l\u201d, ann\u00e1l a szintn\u00e9l, amelyn\u00e9l m\u00e9g otthon \u00e9rezt\u00fck magunkat, biztons\u00e1gosan mozogtunk, legyen az telefonos, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes program, befektet\u00e9si strat\u00e9gia vagy m\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n<p>Sajnos, \u00fagy l\u00e1tszik, az emberi szellem m\u00e9g nincs felk\u00e9sz\u00fclve egy integr\u00e1lt tan\u00edt\u00e1s befogad\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n<p>B\u00e1r a lifelong learning (LLL) \u2013 ami ugyancsak sokat seg\u00edthetne az essz\u00e9 n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9ben \u2013 mintegy negyven \u00e9vvel ezel\u0151tti felbukkan\u00e1sa \u00f3ta fontos r\u00e9sze lett az \u00e9let\u00fcnknek, \u00e9s elemei, eszk\u00f6zei \u00e9s ter\u00fcletei folyamatosan v\u00e1ltoznak, f\u0151 feladatak\u00e9nt m\u00e9g mindig a munkaer\u0151piacot hat\u00e1rozza meg. Teh\u00e1t a termel\u00e9sben \u00e9l\u0151ket. Ennek egyik lehets\u00e9ges vesz\u00e9lye a k\u00f6vetkez\u0151: ugyan ki fog \u201efelvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 essz\u00e9t\u201d olvasni, ha egzisztenci\u00e1lis \u00e9rdeke (\u00e9s munk\u00e1ltat\u00f3ja) azt k\u00edv\u00e1nja majd t\u0151le, hogy ne foglalkozzon \u201etudatm\u00f3dos\u00edt\u00f3nak\u201d min\u0151s\u00edtett essz\u00e9kkel. M\u00e1sr\u00e9szt, ha az LLL nyit(na) is a hum\u00e1n \u00e9let fel\u00e9, metodol\u00f3gi\u00e1ja alapj\u00e1n felvet\u0151dik k\u00e9rd\u00e9s: nem \u201ebetanul\u00e1sr\u00f3l\u201d van-e ink\u00e1bb sz\u00f3, val\u00f3di \u201emeg\u00e9rt\u00e9s\u201d helyett?<\/p>\n\n\n\n<p>Itt l\u00e9p be az \u00e9let\u00fcnkbe ism\u00e9t az essz\u00e9 \u00fajabb \u2013 val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nagyon r\u00e9gi \u2013 v\u00e1ltozata, a \u201ek\u00e9tked\u00e9s essz\u00e9je\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00e9tked\u00e9s t\u00edpus\u00fa essz\u00e9nek nem a k\u00e9tely emberekben val\u00f3 el\u00fcltet\u00e9se az els\u0151dleges c\u00e9lja, hanem ink\u00e1bb annak a v\u00e9lt vagy val\u00f3s hi\u00e1nynak a jelz\u00e9se, amely eddig szerzett hi\u00e1nyos ismereteinkb\u0151l eredeztethet\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p>Ebben a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sban, az essz\u00e9ben a k\u00e9tely el\u00fcltet\u00e9se, a k\u00e9tely megfogalmaz\u00e1sa sokszor arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy r\u00e1 akarja b\u00edrni az olvas\u00f3t arra, hogy vallja be, mi az, amit nem tud! Nem azt kell sz\u00e9gyellni, amit a tudom\u00e1ny \u00faj \u00e9s m\u00e9g \u00fajabb eredm\u00e9nyeib\u0151l nem tudtunk \u00e9rtelmezni, hanem \u00f6nmagunkkal szembes\u00fclve azt kell bevallanunk \u00e9s felv\u00e1llalnunk, hogy vannak ismeretek, amelyeket illene tudnunk \u00e9s m\u00e9gsem tudjuk! A saj\u00e1t \u00e9rt\u00e9keink fel nem ismer\u00e9se \u00e9s elhanyagol\u00e1sa \u00f6nmagunk lehet\u0151s\u00e9geinek is a lebecs\u00fcl\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>Az essz\u00e9 c\u00e9lja teh\u00e1t az olvas\u00f3 szellemi \u00e9let\u00e9ben egy biztos pont ki\u00e9p\u00edt\u00e9se, megszerz\u00e9se. Ez a bizonyos biztos pont nem lehet merev dogma, nem lehet meg\u00e1llapodotts\u00e1g, hanem a megszerzett tud\u00e1s \u00e9s az im\u00e9nt eml\u00edtett k\u00e9tely \u00e1lland\u00f3 \u00fctk\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek rugalmas kezel\u00e9s\u00e9t kell, hogy jelentse. Ennek a szellemi \u00e1llapotnak, ennek a tud\u00e1sszintnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ember b\u00e1rmely vita k\u00f6zben tudja \u201emerre j\u00e1r\u201d, s ha net\u00e1n sz\u00e1m\u00e1ra ismeretlen ter\u00fcletre is t\u00e9ved, akkor is megtal\u00e1lja a m\u00f3dj\u00e1t, hogy tud\u00e1s\u00e1t m\u00e9lt\u00f3s\u00e1ggal \u201ekezelje\u201d. Az ilyen gondolkod\u00f3 ember nem eshet Szik\u00fc\u00f3ni Kleiszthen\u00e9sz hib\u00e1j\u00e1ba, s nem agyonhallgattat\u00e1ssal \u00e9s g\u00fanyol\u00f3d\u00e1ssal s\u00fajtja majd embert\u00e1rsait, hanem elfogadja, hogy a k\u00e9telked\u0151 ember c\u00e9lja nem az, hogy k\u00e9telyt sz\u00edtson \u00e9s az sem, hogy mindenki egyet\u00e9rtsen. Hiszen mint azt a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is tapasztaltuk, ha mindenki egyet\u00e9rt, az sem bizony\u00edt semmit!<\/p>\n\n\n\n<p>A helyzet teh\u00e1t az, hogy a mleccsa-jelens\u00e9gnek (kort\u00e1rsaink \u00e9s helyzeteink al\u00e1becs\u00fcl\u00e9s\u00e9nek, fel nem ismer\u00e9s\u00e9nek) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Epim\u00e9theusainkb\u00f3l tov\u00e1bbra is van b\u0151ven, Prometheusb\u00f3l viszont egy sem.<\/p>\n\n\n\n<p>Persze, az is el\u00e9g lenne, ha Ph\u00f3kionjainkat nem m\u00e9rgezn\u00e9nk meg.&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A mleccsa kifejez\u00e9st az indiaiak a VIII. sz\u00e1zadban \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi id\u0151szakban megjelen\u0151 muszlim keresked\u0151kre \u00e9s kalandorokra haszn\u00e1lt\u00e1k. India gazdag kir\u00e1lyai d\u00f6lyf\u00f6s len\u00e9z\u00e9ssel kezelt\u00e9k az \u00e9szak-nyugat fel\u0151l besziv\u00e1rg\u00f3 muszlimokat. \u00c9ppannyira tartott\u00e1k \u0151ket, mint a tadzsikokat vagy turusk\u00e1kat (t\u00f6r\u00f6k eredet\u0171 n\u00e9pek), &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4226\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4226","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4226","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4226"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4226\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4228,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4226\/revisions\/4228"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4226"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}