{"id":4243,"date":"2025-08-27T12:54:00","date_gmt":"2025-08-27T10:54:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4243"},"modified":"2026-01-21T12:57:16","modified_gmt":"2026-01-21T10:57:16","slug":"tudat-kerestetik","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4243","title":{"rendered":"Tudat kerestetik"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-08-27T12:54:00+02:00\">2025-08-27<\/time><\/div>\n\n\n<p><em>\u201eA tudat a filoz\u00f3fi\u00e1ban \u00e9s a pszichol\u00f3gi\u00e1ban az agy legmagasabb rend\u0171,<br>csakis az emberre \u00e9s \u00e1llatokra jellemz\u0151 funkci\u00f3ja,<br>amelynek l\u00e9nyege,<br>&nbsp;hogy c\u00e9lszer\u0171en visszat\u00fckr\u00f6zi a k\u00fcls\u0151 t\u00e1rgyak tulajdons\u00e1gait \u00e9s kapcsolatait,<br>megtervezi a cselekv\u00e9st \u00e9s k\u00f6vetkeztet annak majdani eredm\u00e9ny\u00e9re.<br>K\u00e9pes valamely fokig vil\u00e1gosan \u00e9szlelni a saj\u00e1t l\u00e9t\u00fcnkkel kapcsolatos jelens\u00e9geket.<br>&nbsp;A tudati folyamatokban k\u00f6zvetett vagy k\u00f6zvetlen m\u00f3don ezek hordoz\u00f3ja,<br>&nbsp;az \u201e\u00e9n\u201d is megjelenik, azaz az \u00e9ntudat a tudatfogalom sz\u00fcks\u00e9ges r\u00e9sze.<br>&nbsp;A tudat emberi fogalom.\u201d<br><\/em><\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1rai a napl\u00f3j\u00e1ban eml\u00edti, hogy egyszer a terasz\u00e1ra kil\u00e9pve egy d\u00f6gl\u00f6tt mad\u00e1r tetem\u00e9re akadt, s mikor botj\u00e1val megpiszk\u00e1lta \u00e9s kiss\u00e9 felemelte, meglepet\u00e9s\u00e9re a kukacok mellett hangy\u00e1k t\u00f6mege bukkant el\u0151. Pontosabban \u201ehangyaszer\u0171 parazita \u00e9l\u0151l\u00e9nyek ezrei keringtek a mad\u00e1rtetem hely\u00e9n\u201d. Elgondolkodott a rejt\u00e9lyen, vajon mif\u00e9le er\u0151 vezette ide a hangy\u00e1kat? Mi mutatta meg nekik az utat, amely a lakom\u00e1hoz vezette \u0151ket? Mif\u00e9le ingerek, sz\u00e1munkra \u00e9rthetetlen jelek vezetik a hangy\u00e1kat az \u00e9rt\u00e9kes tetem nyom\u00e1ra? \u201eAz inform\u00e1lts\u00e1gnak ebben a titokzatos c\u00e9ltudatoss\u00e1g\u00e1ban \u00e9s s\u00fcrg\u0151s\u00e9g\u00e9ben van valami f\u00e9lelmetes\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1.<br>T\u00e9ny, hogy m\u00e9g mindig nem tudunk mindent, vagy eleget a hangy\u00e1k \u00e9let\u00e9r\u0151l, \u00e9let\u00fck mozgat\u00f3er\u0151ir\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>T\u00e9ny, hogy a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnk mozgat\u00f3er\u0151ir\u0151l sem tudunk sokkal t\u00f6bbet\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Alan Sonfist ki\u00e1ll\u00edt\u00f3m\u0171v\u00e9sz, akit sokan korunk Rousseau-j\u00e1nak is neveznek, egy New York-i gal\u00e9ri\u00e1ban k\u00e9tmilli\u00f3 (hogy ki sz\u00e1molta meg, nem tudom), K\u00f6z\u00e9p-Amerik\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, katonahangy\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u201egy\u0171jtem\u00e9nyt\u201d \u00e1ll\u00edtott ki. A homokkal megsz\u00f3rt, t\u00e9glalap alaprajz\u00fa, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3, \u00fcvegfal\u00fa tart\u00e1lyban a hangy\u00e1k fura alakzatokban rendez\u0151dtek \u00fajra \u00e9s \u00fajra, m\u00edg a tart\u00e1ly falain k\u00edv\u00fcl, szorosan egym\u00e1shoz \u00e9rve l\u00e1togat\u00f3k ezrei vonultak k\u00f6rbe-k\u00f6rbe. Nyilv\u00e1n \u00e9rdekes \u00e9s elgondolkodtat\u00f3 k\u00e9p lehetett, \u00e9s sokaknak a fej\u00e9ben megfordult a k\u00e9rd\u00e9s: ez a jelenet vajon performansz, happening vagy mindezek par\u00f3di\u00e1ja? A hangy\u00e1kat figyel\u0151 embermassza vajon jelentett-e valamit az embermassz\u00e1t figyel\u0151 hangy\u00e1knak?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nem tudjuk, de \u00e9rezz\u00fck, hogy itt egyfajta magasabbrend\u0171s\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3: a kett\u0151 nem ugyanaz. Teh\u00e1t ahogyan a hangy\u00e1k \u201enem figyelnek\u201d minket, \u00e9s ahogyan mi sem igaz\u00e1n a hangy\u00e1kat figyelj\u00fck.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m, ha arr\u00f3l akarunk sz\u00f3lni, hogy mi, emberek \u00f6nmagunkat mi m\u00f3don figyelj\u00fck, akkor tal\u00e1n Goeth\u00e9n\u00e9l kezden\u00e9m. Nem egy filoz\u00f3fiai \u00edr\u00e1s\u00e1n\u00e1l, hanem egy \u00fatle\u00edr\u00e1s\u00e1nak a r\u00e9szlet\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n<p>Egyik level\u00e9ben \u00edrja, hogy valamelyik opera d\u00edszletk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 \u2013 az eg\u00e9sz sz\u00ednpad h\u00e1tter\u00e9t bet\u00f6lt\u0151 \u2013 v\u00e1szonfal\u00e1ra emberi alakokat, pontosabban sz\u00e9kekben \u00fcl\u0151 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get festettek, s a val\u00f3s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00e9s a festett k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6tti sz\u00ednpadon j\u00e1tsz\u00f3dott a cselekm\u00e9ny. Ett\u0151l m\u00e1r csak egy k\u00e9nyelmetlenebb helyzetet tudok elk\u00e9pzelni, azt, amikor P\u00e1rizsban az egyik sz\u00ednpad d\u00edszletek\u00e9nt egy hatalmas (t\u00f6bb m\u00e9ter magas \u00e9s sz\u00e9les, teh\u00e1t val\u00f3ban hatalmas) t\u00fckr\u00f6t helyeztek el, egy kicsit oly m\u00f3don megd\u00f6ntve, hogy a n\u00e9z\u0151t\u00e9ren senki nem mozdulhatott nem ny\u00falhatott az orr\u00e1hoz, nem vakarhatta meg a fej\u00e9t an\u00e9lk\u00fcl, hogy azt mindenki ne l\u00e1tta volna!<\/p>\n\n\n\n<p>Sajnos, a New York-i \u201evend\u00e9gszerepl\u0151\u201d hangy\u00e1k semmit nem mutathattak be a tetemmegtal\u00e1l\u00e1si technik\u00e1jukb\u00f3l, nagyon r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcl elpusztultak.<br>A tudom\u00e1ny akkori ismeretei szerint, a hangy\u00e1k csak nagyobb csoportokban k\u00e9pesek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni. Ha csak hatan-nyolcan vannak, \u00e9rdektelen\u00fcl, unottan tologatj\u00e1k a kis galacsinjaikat, \u00e9s ebb\u0151l a fel\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l soha nem sz\u00fcletn\u00e9nek hatalmas termeszv\u00e1rak, kit\u0171n\u0151 szell\u0151z\u00e9ssel, befogott rabszolg\u00e1kkal \u00e9s hasonl\u00f3 luxussal. (Megjegyzem, hat-nyolc \u201ehom\u00f3\u201d sem lett volna k\u00e9pes \u00f6nmag\u00e1ban G\u00f6bekli Tep\u00e9t, Stonhenge-t, egyetlen piramist vagy a k\u00ednai nagy fal egy-egy r\u00e9sz\u00e9t fel\u00e9p\u00edteni.)<br>A teremt\u00e9shez, a nagy m\u0171vek alkot\u00e1s\u00e1hoz teh\u00e1t t\u00f6meg kell, \u00e1llap\u00edthatjuk meg, mik\u00f6zben sokatmond\u00f3an az \u00e9gre n\u00e9z\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n<p>Marad a j\u00e1t\u00e9k a gondolattal, mit is jelent sz\u00e1munkra, hogy ak\u00e1r d\u00edszletk\u00e9nt, ak\u00e1r egy val\u00f3s\u00e1gos t\u00fck\u00f6rben l\u00e1tjuk \u00f6nmagunkat, r\u00e1ad\u00e1sul, \u00fagy, hogy k\u00f6r\u00f6s-k\u00f6r\u00fcl ismeretlen emberekkel vagyunk k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. Tudatunk ugyan reag\u00e1l, \u00e9rtelmezi a k\u00e9rd\u00e9st, \u00e1m receptivit\u00e1sunk, felfog\u00f3k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnk jelzi, hogy itt az \u00e1tlagos agy sz\u00e1m\u00e1ra meger\u0151ltet\u0151 feladattal \u00e1llunk szemben.<\/p>\n\n\n\n<p>Valami r\u00e9mlik a Heisenberg-f\u00e9le hat\u00e1rozatlans\u00e1gi elvb\u0151l, de semmi konkr\u00e9tumot nem tudunk bel\u0151le hasznos\u00edtani. \u00cdgy bizony szembes\u00fclni k\u00e9nyszer\u00fcl\u00fcnk azzal a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6rrel, amelyr\u0151l k\u00e9ts\u00e9gbeejt\u0151en keveset tudunk, s amelyet egyel\u0151re k\u00e9ptelenek vagyunk megmagyar\u00e1zni, mik\u00e9pp azt az er\u0151t is, amely ak\u00e1r a hangy\u00e1kat, ak\u00e1r benn\u00fcnket, embereket cselekv\u00e9sre \u00f6szt\u00f6n\u00f6z.<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u0171v\u00e9szet fel-felvillant lehet\u0151s\u00e9geket, melyek t\u00fckr\u00f6t \u00e1ll\u00edtanak nek\u00fcnk, de a tapasztalat azt mutatja, hogy mindez \u00e9deskev\u00e9s ahhoz, hogy val\u00f3ban szembes\u00fclj\u00fcnk \u00f6nmagunkkal.<\/p>\n\n\n\n<p>Persze, biztatjuk \u00f6nmagunkat: nem baj, ha nem \u00e9rtj\u00fck s nem tudjuk a be\u00e1raml\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat r\u00f6gt\u00f6n rendszerbe illeszteni. Rem\u00e9lj\u00fck, hogy id\u0151vel, a v\u00e9g\u00e9re a tudatunk majd \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtja a k\u00e9pet, s a l\u00e9nyeg az, hogy a tudatos k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1gunk \u00e9s nyitotts\u00e1gunk meglegyen!<br>\u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n mikort\u00f3l foglalkozunk mi, emberek, a tudattal?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9rdekes utal\u00e1st tal\u00e1ltam egy r\u00e9gi perui festm\u00e9nyr\u0151l, melyen alkot\u00f3ja egy olyan emberalakot \u00e1br\u00e1zolt, mely emberi voltunk mellett k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szimbi\u00f3zist sugall. A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 emberi figura haj\u00e1t copfba font k\u00edgy\u00f3k, fejd\u00edsz\u00e9t sz\u00e1rnyak alkotj\u00e1k, oldal\u00e1b\u00f3l \u00e9s h\u00e1t\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le n\u00f6v\u00e9nyek n\u0151nek ki. Felt\u00e9telez\u00e9sek szerint a term\u0151f\u00f6ldek istens\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l a festm\u00e9ny. Sok k\u00e9pet kerestem meg az interneten, m\u00edg r\u00e1akadtam arra, amely legink\u00e1bb megfelelt a le\u00edr\u00e1snak, \u00e9s azt sem tartom elk\u00e9pzelhetetlennek, hogy val\u00f3ban term\u00e9kenys\u00e9gi istenr\u0151l sz\u00f3l a k\u00e9p; a Moche-kult\u00fara m\u00e9g sok meglepet\u00e9st tartogathat a sz\u00e1munkra.<\/p>\n\n\n\n<p>Mindamellett nem hagy nyugton az elk\u00e9pzel\u00e9s, a sejt\u00e9s, hogy valami m\u00e1sr\u00f3l is sz\u00f3lhat a m\u0171.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Vajon honnan j\u00f6tt az \u00f6tlet, hogy egy ilyen, a peruiak \u00e1ltal ismeretlen \u201el\u00e9ny\u201d megfogalmaz\u00e1sra ker\u00fclj\u00f6n?<\/p>\n\n\n\n<p>Az igazs\u00e1ghoz tartozik, hogy valami hasonl\u00f3 l\u00e9nyre akadtak, \u00daj-Guinea \u00e9szaki hegyeiben. Igen, egy zsizsikfajt\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amely majd\u00b4 harminc millim\u00e9ter hossz\u00fa, \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek \u00e9s \u00e1llatok tucatjaival \u00e9l a sz\u00f3 szerinti legszorosabb szimbi\u00f3zisban! A n\u00f6v\u00e9nyek eg\u00e9szen otthonosan h\u00faz\u00f3dnak meg a Symbiopholus \u2013 ez a tisztess\u00e9ges neve ennek a l\u00e9nynek \u2013 p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1nak f\u00fclk\u00e9i k\u00f6z\u00f6tt, gy\u00f6kereiket (a p\u00e1nc\u00e9lok k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9sekben) eg\u00e9szen a h\u00fas\u00e1ig m\u00e9lyesztik, s ennek a szomsz\u00e9dol\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyzetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e9g sz\u00e1mos kerekesf\u00e9reg, atka, nemat\u00f3da (az intestinalis parazita ors\u00f3f\u00e9rgek, \u00e9s a v\u00e9rben, nyiroksz\u00f6vetekben, zsigerekben \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 fonalf\u00e9rgek csoportj\u00e1nak neve) \u00e9s bakt\u00e9rium teszi otthonosabb\u00e1 ezt a k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nyt.<br>Mik\u00e9nt a hangy\u00e1kr\u00f3l, az emberekr\u0151l \u00e9s a hat\u00e1rozatlans\u00e1gi t\u00e9nyez\u0151r\u0151l, \u00fagy err\u0151l a zsizsikr\u0151l sem tudunk igaz\u00e1n sokat, de j\u00f3les\u0151 \u00e9rz\u00e9ssel t\u00f6ltheti el az embert, hogy a mindennapi \u00e9letben nincs term\u00e9szetes ellens\u00e9ge. Semmilyen \u00e9l\u0151l\u00e9ny nem vad\u00e1szik r\u00e1 \u00e9s nem fogyasztja. \u00cdgy sok\u00e1ig el\u00e9l ott, \u00daj-Guine\u00e1ban. Rem\u00e9lj\u00fck, mi sem fogjuk kiirtani\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>Persze, nem tudok r\u00f3la, hogy Peruban, azokban az id\u0151kben, amikor ama fura k\u00e9p k\u00e9sz\u00fclt az eml\u00edtett istens\u00e9gr\u0151l (i.u. harmadik sz\u00e1zad), \u00e9lt-e ilyesmi a perui hegyekben, tudom\u00e1som szerint nem, de ez nem m\u00e9rvad\u00f3. A t\u00e9ny, hogy valaki foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a term\u00e9kenys\u00e9g, pontosabban a term\u00e9kenys\u00e9get szimboliz\u00e1l\u00f3 l\u00e9ny meghat\u00e1roz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, valami ilyet kital\u00e1ljon s \u00e1br\u00e1zoljon, elgondolkodtat\u00f3. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy aki istens\u00e9ggel foglakozott, az attrib\u00fatumok keres\u00e9se k\u00f6zben az istenis\u00e9g l\u00e9nyeg\u00e9vel is foglalkozott, teh\u00e1t elk\u00e9pzelte a istentudatot.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Istentudat!<\/p>\n\n\n\n<p>Micsoda er\u0151! M\u00e9g az embertudatr\u00f3l sem tudtunk \u00e9s m\u00e1r istenek tudat\u00e1val ajzottuk k\u00e9pzelet\u00fcnket.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Felt\u00e9telezhet\u0151-e, hogy perui \u0151s\u00fcnk nem holmi riaszt\u00f3 r\u00e9mk\u00e9pet, hanem mag\u00e1nak az embernek egy \u00faj (esetleg \u00e1h\u00edtott) \u00e9letform\u00e1j\u00e1t k\u00e9pzelte el?<\/p>\n\n\n\n<p>Valahogy \u00fagy vagyunk mi, emberek, ezekkel a tudom\u00e1nyos dolgokkal, hogy \u0151si \u00e1llapotunkban, \u00e1m \u00e1ldott fant\u00e1zi\u00e1nkkal, hogy, hogy nem, \u201er\u00e1\u00e9rezt\u00fcnk\u201d bizonyos \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekre. Amikor a m\u00e1r eml\u00edtett Heisenberg-f\u00e9le hat\u00e1rozatlans\u00e1gi elvet eml\u00edtettem, amely szerint nem lehet egy adott pillanatban meghat\u00e1rozni az atommag k\u00f6r\u00fcl kering\u0151 elektron hely\u00e9t \u00e9s sebess\u00e9g\u00e9t, teh\u00e1t vagy csak az egyiket, vagy csak a m\u00e1sikat, akkor milyen k\u00f6zel j\u00e1runk azoknak a k\u00e9rd\u00e9seknek a megfogalmaz\u00e1s\u00e1hoz, amelyeket \u00f3kori \u00e9s k\u00f6z\u00e9pkori tud\u00f3saink \u00e9s tudom\u00e1nykedvel\u0151ink \u2013 mondjuk, a t\u0171 hegy\u00e9n elf\u00e9r\u0151 angyalokkal kapcsolatosan \u2013 nagyon komoly arccal tanulm\u00e1nyoztak.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s vajon az \u0151si m\u00edtoszok lejegyz\u00e9se k\u00f6zben, amikor az istenek tudat\u00e1t (legyenek azok egyiptomi, maja vagy m\u00e1s \u0151si istenek) elk\u00e9pzelt\u00fck, form\u00e1lgattuk, nem jutott volna esz\u00fcnkbe, hogy eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp is lehetnek a dolgok?<\/p>\n\n\n\n<p>Gu\u00e9non err\u0151l sokat tudott mes\u00e9lni\u2026<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c1m csak a mi sz\u00e1zadunk, a huszadik sz\u00e1zad jutott el a felismer\u00e9shez, hogy ezeket az isteni tudatokat nemcsak m\u00edtosz, hanem tudom\u00e1ny seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elemezze.<\/p>\n\n\n\n<p>Mi van akkor, ha Heisenberg, Schr\u00f6dinger \u00e9s a t\u00f6bbiek nyomvonal\u00e1n haladva elgondolkozunk azon is, vajon a tudat, az emberi tudat, a saj\u00e1t tudatunk engedi-e a mag\u00e1t vizsg\u00e1lni?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel t\u00e1rs\u00edthat\u00f3 \u2013 dilett\u00e1ns m\u00f3don \u2013 az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k k\u00e9tr\u00e9szes k\u00eds\u00e9rlete, amely kimondja, hogy egy adott elemi r\u00e9szecske mindaddig hull\u00e1mr\u00e9szecskek\u00e9nt viselkedik, m\u00edg detekt\u00e1lni nem akarjuk. Amint azonban b\u00e1rmilyen m\u00e9r\u0151m\u0171szert kapcsolunk be a folyamatba, az elemi r\u00e9szecske anyagi r\u00e9szecskek\u00e9nt viselkedik. Honnan \u201etudja\u201d az elemi r\u00e9szecske, hogy megfigyelik?<\/p>\n\n\n\n<p>Hogy a nagy Gribbint id\u00e9zzem: \u201e\u00dagy t\u0171nik, mintha a k\u00eds\u00e9rleti berendez\u00e9sen \u00fagy haladn\u00e1nak \u00e1t, mint a hull\u00e1mok, de az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 eszk\u00f6zh\u00f6z (a detektorhoz) mint r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9rkeznek meg. N\u00e9ha \u00fagy viselkednek, mintha hull\u00e1mok lenn\u00e9nek, n\u00e9ha viszont \u00fagy, mintha r\u00e9szecsk\u00e9k lenn\u00e9nek. A \u00bbmintha\u00ab nagyon fontos. Nincs m\u00f3d arra, hogy megtudjuk, milyenek \u00bbval\u00f3j\u00e1ban\u00ab a kvantumfizikai objektumok, mert mi magunk nem kvantumfizikai entit\u00e1sok vagyunk. Mi csak p\u00e1rhuzamot vonhatunk azokkal a dolgokkal, amelyekr\u0151l k\u00f6zvetlen tapasztalatokat tudunk szerezni, vagyis a hull\u00e1mokkal \u00e9s a r\u00e9szecsk\u00e9kkel.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Sz\u00e1munkra, egyszer\u0171 emberek sz\u00e1m\u00e1ra felfoghatatlan, mik\u00e9pp zajlik ez a folyamat, de jelenlegi tud\u00e1sunk (\u00e9s tud\u00f3saink \u00e1ll\u00edt\u00e1sai) alapj\u00e1n ezeket t\u00e9nyk\u00e9nt kezelhetj\u00fck.<br>(Bohrt\u00f3l egyszer megk\u00e9rdezte valaki, hogyan is kellene elk\u00e9pzelni ezt a dolgot az elektronokkal? A fizikus azt v\u00e1laszolta: \u201eMeg se pr\u00f3b\u00e1lja!\u201d Bohr tudta mit besz\u00e9l: fizikus volt. A kvantummechanika val\u00f3j\u00e1ban t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rtelmes magyar\u00e1zatot ad erre a jelens\u00e9gre; de csak arra a jelens\u00e9gre, amit megfigyel\u00fcnk, vagyis a m\u00e9r\u00e9si eredm\u00e9nyre. Azt viszont nem \u00e1rulja el, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, amikor \u00e9ppen nem t\u00f6rt\u00e9nik megfigyel\u00e9s vagy m\u00e9r\u00e9s.)<\/p>\n\n\n\n<p>Itt k\u00edn\u00e1lkozik a k\u00e9rd\u00e9s a tudat v\u00e9letlenszer\u0171 megfigyel\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban.<\/p>\n\n\n\n<p>Sok ember, k\u00f6zt\u00fck sok tud\u00f3s, \u00f6sszekeveri az elm\u00e9t az aggyal.<br>Az agy neuronok, szinapszisok \u00e9s biok\u00e9miai vegy\u00fcletek anyagi rendszere.<br>A tudat olyan szubjekt\u00edv tapasztalatok folyama, mint a&nbsp;f\u00e1jdalom, \u00f6r\u00f6m, vagy&nbsp;harag.<br>A biol\u00f3gusok azt felt\u00e9telezik, hogy valamik\u00e9pp az agy hozza l\u00e9tre az elm\u00e9t, a&nbsp;milli\u00e1rdnyi neuron biok\u00e9miai reakci\u00f3i pedig a&nbsp;tapasztalatokat. Csakhogy eddig semmif\u00e9le magyar\u00e1zatot nem tal\u00e1ltunk arra, mik\u00e9nt sz\u00fcletik meg az agyb\u00f3l az elme&#8230;<\/p>\n\n\n\n<p>Az agy-tudat kapcsolat teh\u00e1t hasonl\u00f3 a kvantummechanik\u00e1ban ismeretes val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gi mez\u0151h\u00f6z, amely sem nem anyagi, sem nem energiaterm\u00e9szet\u0171. A szellemi koncentr\u00e1ci\u00f3, intu\u00edci\u00f3, figyelem, tervezett probl\u00e9mamegold\u00f3 gondolkod\u00e1s ugyanakkor eredm\u00e9nyezhet a neuronh\u00e1l\u00f3zatokban aktivit\u00e1st. (Ezt a bekezd\u00e9st az\u00e9rt nem tettem id\u00e9z\u0151jelbe, mert b\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l sem az \u00e9n \u00f6tletemet \u00e9s nem az \u00e9n kifejez\u00e9seimet tartalmazza, de t\u00f6bb k\u00f6nyvben is fellelhet\u0151, \u00edgy a pontos, \u201eels\u0151\u201d forr\u00e1s\u00e1t sajnos nem tudom meghat\u00e1rozni.)&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, mi van, ha a tudat az eml\u00edtett p\u00e9ld\u00e1hoz hasonl\u00f3an, sz\u00e1munkra felfoghatatlan m\u00f3don nem engedi mag\u00e1t megvizsg\u00e1lni? Ha b\u00e1rmilyen m\u00f3don m\u00e9rni, vizsg\u00e1lni akarjuk, akkor az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k szintj\u00e9n jelenl\u00e9v\u0151 \u00e9s bizony\u00edtott jelens\u00e9ghez hasonl\u00f3an a tudat is \u201evalamif\u00e9le m\u00e1s r\u00e9szecskek\u00e9nt\u201d viselkedik, vagy csak egyszer\u0171en \u201efelold\u00f3dik\u201d?&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Vagy itt van a John Kerr \u00e1ltal megfigyelt jelens\u00e9g!<br>Ez az ausztr\u00e1l kutat\u00f3, mik\u00f6zben a C. elegans nev\u0171 kis fonalf\u00e9reg \u00e9letsaj\u00e1toss\u00e1gait figyelte, \u00e9szrevette, hogy bizonyos sejtek hal\u00e1la a g\u00e9nekt\u0151l f\u00fcgg. Vannak sejtjei az \u00e9l\u0151l\u00e9nynek, amelyek s\u00e9r\u00fcl\u00e9sek, traum\u00e1k vagy fert\u0151z\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben elfeketednek \u00e9s elpusztulnak. Kerr azonban \u00e9szrevette, hogy vannak sejtek, amelyek \u201esaj\u00e1tos struktur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1ssal elkezdenek \u00bbk\u00e9sz\u00fcl\u0151dni a hal\u00e1lra\u00ab \u2013 mintha elind\u00edtott\u00e1k volna a \u00bbhal\u00e1l szubrutinj\u00e1t\u00ab.\u201d Ezeket a sejteket nem \u00e9rte trauma, nyoma sem volt gyullad\u00e1snak vagy \u00fcszk\u00f6s\u00f6d\u00e9snek, ennek ellen\u00e9re megfakultak, kifeh\u00e9redtek, \u00e1ttetsz\u0151k lettek, \u00e9s elhervadtak, mint a liliomok a v\u00e1z\u00e1ban. Kerr szerint a k\u00e9t folyamat k\u00f6z\u00f6tt \u2013 \u00fcszk\u00f6s\u00f6d\u00e9s\/feketed\u00e9s, illetve elhal\u00e1s\/kifeh\u00e9red\u00e9s \u2013 alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g van.\u201eA sejtek ellen\u0151rz\u00f6tt felsz\u00e1mol\u00e1sa akt\u00edv, velesz\u00fcletett programozott jelens\u00e9g, amelyet a hal\u00e1l g\u00e9njei kontroll\u00e1lnak\u201d \u2013 \u00e1ll\u00edtja. Ennek a folyamatnak az apopt\u00f3zis (elhervadt levelek vagy szirmok hull\u00e1sa) nevet adta.<\/p>\n\n\n\n<p>Nagy k\u00e9rd\u00e9s, \u00e9s sok-sok felt\u00e9telez\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ban utat nyit\u00f3 felfedez\u00e9s. Vajon mely g\u00e9nek \u00e9s milyen \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1s r\u00e9v\u00e9n d\u00f6ntenek bizonyos \u00e9l\u0151 sejtek eleve betervezett hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l? Mert azt tudjuk, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyben a g\u00e9nek \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k hierarchi\u00e1inak, gradienseinek, kapcsol\u00f3inak \u00e9s folyamatainak kevered\u00e9se \u00e9s sorrendje val\u00f3ban k\u00e9pes arra, hogy fantasztikus anat\u00f3miai \u00e9s fiziol\u00f3giai komplexit\u00e1st id\u00e9zzen el\u0151.<br>Ahogyan a t\u00e9m\u00e1ban j\u00e1ratos tud\u00f3s megjegyezte: \u201e\u00d6nmagukban a g\u00e9nek nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben okosak.\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>Nos, ha id\u0151vel kider\u00fcl, hogy az emberi g\u00e9nek is k\u00e9pesek hasonl\u00f3 programoz\u00e1sra \u2013 ne feledj\u00fck, hogy a C. elegans fonalf\u00e9reg \u00e9s a Homo sapiens majdnem ugyanannyi g\u00e9nnel rendelkezik! \u2013 egy m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g is k\u00edn\u00e1lkozik a tudat, illetve bizonyos emberi sejtek \u201ele\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra\u201d.<br>De ez t\u00faln\u0151 az \u00e9n lehet\u0151s\u00e9geimen, \u00e9n csak \u00fagy elm\u00e9lkedem\u2026&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00e9rd\u00e9sfelvet\u00e9seim nyilv\u00e1n sokat el\u00e1rulnak tudom\u00e1nytalan hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1somr\u00f3l \u2013 mint az im\u00e9nt eml\u00edtett \u00f3kori b\u00f6lcsek k\u00e9rd\u00e9sei \u2013, \u00e1m az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s mindig a k\u00e9rd\u00e9s megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 igyekezet.<\/p>\n\n\n\n<p>Id\u0151sebb Plinius \u00edrja Zeuxisr\u00f3l, hogy olyan cseresznyef\u00e1kat \u00e9s csereszny\u00e9ket festett, hogy a verebek\/sereg\u00e9lyek (?) berep\u00fclve \u00f6sszet\u00e9vesztett\u00e9k az igazival. Mindezt csak az\u00e9rt hozta fel (\u00e9s \u00e9n is csak az\u00e9rt eml\u00edtem), hogy r\u00e1mutasson a k\u00e9pzetlen n\u00e9z\u0151 viszony\u00e1ra az igazi m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s a nem m\u0171alkot\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00e9pzett n\u00e9z\u0151 meg tudja k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a felfestett gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t a val\u00f3dit\u00f3l, a m\u0171vet term\u00e9szetes m\u00e1s\u00e1t\u00f3l a modellt\u0151l. Dilett\u00e1ns v\u00e9gzetts\u00e9gem ments\u00e9g\u00e9re mondva j\u00f3magam is \u201ecsak\u201d k\u00e9pzett n\u00e9z\u0151je szeretn\u00e9k lenni tudom\u00e1nyaink fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek, mik\u00f6zben nagyon j\u00f3l tudom, hogy korom \u00e9s alapk\u00e9pzetts\u00e9gem miatt a \u201el\u00e9p\u00e9st tartani\u201d lehetetlen.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9gis.<br>\u00c9n is, \u00e9s aki soraimat olvassa, az is abban a rem\u00e9nyben teszi, hogy autentikus egzisztenci\u00e1kk\u00e9nt l\u00e9p\u00fcnk fel, figyel\u00fcnk \u00e9s k\u00e9rdez\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n<p>Jelen vagyunk.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s felt\u00e9telez\u00fcnk.<br>Mert egyed\u00fcl a gondolkod\u00e1s, a m\u00e9rlegel\u0151 \u00e9s \u00edt\u00e9l\u0151 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s juttathat el benn\u00fcnket b\u00e1rmif\u00e9le felismer\u00e9sig.<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-right\"><br><em>Hogya Gy\u00f6rgy<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u201eA tudat a filoz\u00f3fi\u00e1ban \u00e9s a pszichol\u00f3gi\u00e1ban az agy legmagasabb rend\u0171,csakis az emberre \u00e9s \u00e1llatokra jellemz\u0151 funkci\u00f3ja,amelynek l\u00e9nyege,&nbsp;hogy c\u00e9lszer\u0171en visszat\u00fckr\u00f6zi a k\u00fcls\u0151 t\u00e1rgyak tulajdons\u00e1gait \u00e9s kapcsolatait,megtervezi a cselekv\u00e9st \u00e9s k\u00f6vetkeztet annak majdani eredm\u00e9ny\u00e9re.K\u00e9pes valamely fokig vil\u00e1gosan \u00e9szlelni a saj\u00e1t l\u00e9t\u00fcnkkel &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4243\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4243","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4243","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4243"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4243\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4246,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4243\/revisions\/4246"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4243"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}