D\u00e1nyi Zolt\u00e1n \u00edr\u00e1sa a Jelenkor foly\u00f3iratban:<\/p>\n\n\n\n
\n
Engem \u00e1ltal\u00e1ban zavarni szokott, ha egy el\u0151ad\u00e1st nem el\u0151adnak, hanem pap\u00edrr\u00f3l olvasnak.<\/p>\n\n\n\n
Nem tudom, pontosan mi\u00e9rt zavar, gondolom, ennek is t\u00f6bb oka lehet, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s nyelvi okai is lehetnek.<\/p>\n\n\n\n
Egyik t\u00f6rt\u00e9nelmi ok\u00e1t, ha mondhatom \u00edgy, abban l\u00e1tom, hogy a szocialista orsz\u00e1gban, ahol a gyerekkorom telt, id\u0151r\u0151l id\u0151re felsorakoztattak minket, \u00fagynevezett pion\u00edrokat k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 helyeken, tornatermekben, iskolaudvarokon vagy a n\u00e9pkertben, ilyenkor s\u00f6t\u00e9tk\u00e9k nadr\u00e1got, feh\u00e9r inget, a nyakunkban piros kend\u0151t kellett viseln\u00fcnk, \u00e9s azt\u00e1n j\u00f6ttek a besz\u00e9dek.<\/p>\n\n\n\n
Az emelv\u00e9nyen egym\u00e1st k\u00f6vett\u00e9k az \u00f6lt\u00f6nyt vagy koszt\u00fcm\u00f6t vagy katonaruh\u00e1t visel\u0151 feln\u0151ttek, \u00e9s a kez\u00fckben tartott pap\u00edrlapokr\u00f3l, \u00e9ppen \u00fagy, ahogy most \u00e9n is teszem, olvast\u00e1k \u00e9s olvast\u00e1k a besz\u00e9deiket, mi pedig pihen\u0151\u00e1ll\u00e1sban hallgattuk \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n
Ez a pihen\u0151\u00e1ll\u00e1s k\u00fcl\u00f6n\u00f6s testtart\u00e1s volt, annak ellen\u00e9re ugyanis, hogy a neve k\u00f6tetlens\u00e9get, oldotts\u00e1got, lazas\u00e1got, egysz\u00f3val pihen\u00e9st sugallt, ennek is megvoltak a szab\u00e1lyai, melyeket be kellett tartanunk, pihenni csak szab\u00e1lyosan, megfelel\u0151 testtart\u00e1sban lehetett, \u00e9s ami azt illeti, tulajdonk\u00e9ppen nem pihent\u00fcnk, hanem az emelv\u00e9nyen olvasott besz\u00e9deket hallgattuk.<\/p>\n\n\n\n
Persze, csak l\u00e1tsz\u00f3lag hallgattuk, mert a testhelyzet\u00fcnket megszabhatt\u00e1k ugyan, de azt, hogy mi j\u00e1r a fej\u00fcnkben, a tan\u00edt\u00f3ink nem tudt\u00e1k ellen\u0151rizni, j\u00f3llehet ezzel kapcsolatban sem voltak teljesen eszk\u00f6ztelenek, az \u00fcnneps\u00e9gek ut\u00e1n ugyanis fogalmaz\u00e1st \u00edrattak vel\u00fcnk, melyben \u00f6ssze kellett foglalnunk, ahogy mondt\u00e1k, a saj\u00e1t szavainkkal, hogy mir\u0151l sz\u00f3ltak az emelv\u00e9nyen olvasott besz\u00e9dek, ez azonban nem okozott val\u00f3di neh\u00e9zs\u00e9get, hiszen nagyj\u00e1b\u00f3l tudtuk, hogy mir\u0151l szoktak sz\u00f3lni az ilyen \u00fcnnepi besz\u00e9dek, \u00e9s tudtuk azt is, hogy a tan\u00edt\u00f3ink mit v\u00e1rnak t\u0151l\u00fcnk, a fogalmaz\u00e1sainkban teh\u00e1t felmondtuk a leck\u00e9t, a besz\u00e9deket pedig legk\u00f6zelebb is csak f\u00e9l f\u00fcllel hallgattuk, mivel a figyelm\u00fcnk, alighanem \u00f6nv\u00e9delemb\u0151l, m\u00e1r az els\u0151 n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 ut\u00e1n elkalandozott, mikor az emelv\u00e9nyen olvasni kezdtek.<\/p>\n\n\n\n
Ez lehet az egyik oka annak, hogy az agyam ma is kikapcsol, ha valaki s\u0171r\u0171n tele\u00edrt pap\u00edrlapokat vesz el\u0151, \u00e9s olvasni kezd egy sz\u00f6veget, melynek az \u00e9l\u0151besz\u00e9dhez nem sok k\u00f6ze van.<\/p>\n\n\n\n
A m\u00e1sik oka, ahogy eml\u00edtettem, nyelvi term\u00e9szet\u0171 lehet, az \u00edrott sz\u00f6veg \u00e9s az \u00e9l\u0151besz\u00e9d k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekb\u0151l eredhet.<\/p>\n\n\n\n
\u00cdrni \u00e9s besz\u00e9lni persze t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3don lehet, \u00e9s ha az \u00edrott sz\u00f6vegnek van ritmusa, hangz\u00e1sa, akusztik\u00e1ja, akkor a pap\u00edrr\u00f3l olvasott besz\u00e9d is k\u00f6vethet\u0151, mint ahogy tal\u00e1n abban az esetben is, ha a szerz\u0151 a saj\u00e1t szavait haszn\u00e1lja.<\/p>\n\n\n\n
Pontosan nem tudom, hogy a tan\u00edt\u00f3ink mire gondoltak, mikor a saj\u00e1t szavainkr\u00f3l besz\u00e9ltek, de azt \u00e9n is \u00e9szrevettem, hogy \u00edr\u00e1s k\u00f6zben hajlamosak vagyunk az \u00edrott nyelvi formul\u00e1kat k\u00f6vetni, \u00e9s ez a legt\u00f6bb esetben megdermeszti, megk\u00f6ti, mondhatni t\u0171hegyre r\u00f6gz\u00edti a t\u00e1rgyunkat, amivel ez a t\u00e1rgy alkalmass\u00e1 v\u00e1lik arra, hogy megn\u00e9zz\u00fck, k\u00f6rbej\u00e1rjuk, alaposan megvizsg\u00e1ljuk, csakhogy ez m\u00e1r nem eg\u00e9szen a t\u00e1rgyunk, hanem a megdermesztett, t\u0171hegyre sz\u00fart m\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
Mint ahogy a fecskefark\u00fa pillang\u00f3 vagy a katicabog\u00e1r, melyet a rovargy\u0171jtem\u00e9nyben l\u00e1tunk, nem igazi pillang\u00f3 \u00e9s nem igazi katicabog\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n
Meglehet, hogy ez t\u00e9nyleg csak a szavakon m\u00falik, azon, hogy milyen szavakat v\u00e1lasztunk, \u00e9s hogyan haszn\u00e1ljuk \u0151ket, hiszen az a halv\u00e1nys\u00e1rga teremtm\u00e9ny, melyr\u0151l Vladimir Nabokov azt \u00edrja, hogy a k\u00e9kesen csipk\u00e9zett sz\u00e1rny\u00e1n l\u00e1that\u00f3 cin\u00f3berv\u00f6r\u00f6s p\u00f6tty\u00f6k szemekre eml\u00e9keztetnek, meglehet\u0151sen k\u00f6zel \u00e1ll az igazi fecskefark\u00fa pillang\u00f3hoz, tal\u00e1n mert Nabokov azt is elmondja, hogyan szalasztotta el ezt a lepk\u00e9t gyerekkor\u00e1ban, a r\u00e9gi Oroszorsz\u00e1gban, \u00e9s hogyan siker\u00fclt \u00fajra megtal\u00e1lnia \u00e9s megfognia v\u00e9g\u00fcl, negyven \u00e9v hajsza ut\u00e1n, a Szikl\u00e1s-hegys\u00e9gben, Amerik\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n
Mindazzal, amir\u0151l eddig besz\u00e9ltem, l\u00e9nyeg\u00e9ben annyit szerettem volna mondani, hogy mi\u00e9rt zavar, ha egy el\u0151ad\u00e1st nem el\u0151adnak, hanem pap\u00edrr\u00f3l olvasnak.<\/p>\n\n\n\n
A legt\u00f6bbsz\u00f6r, mikor sz\u00f6veget \u00edrunk, nem a saj\u00e1t szavainkat haszn\u00e1ljuk, hanem az eml\u00edtett gombost\u0171ket, melyekkel nemcsak a besz\u00e9d\u00fcnk t\u00e1rgy\u00e1t, hanem magunkat is a kloroformba m\u00e1rtott rovarok mell\u00e9 t\u0171zz\u00fck, ez\u00e9rt ha valaki elk\u00f6veti azt az illetlens\u00e9get, hogy az emelv\u00e9nyre l\u00e9p, \u00e9s a s\u0171r\u0171n tele\u00edrt pap\u00edrlapokr\u00f3l olvasni kezd, akkor a gondolataim tapintatosan m\u00e1s ir\u00e1nyba fordulnak.<\/p>\n\n\n\n
Mint ahogy mostanra, gondolom, az \u00f6n\u00f6k figyelm\u00e9t is elvesz\u00edtettem, pedig m\u00e9g mindig csak az elej\u00e9n j\u00e1rok annak, amir\u0151l besz\u00e9lni szeretn\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n
Arr\u00f3l szeretn\u00e9k besz\u00e9lni, hogy mit lehet csin\u00e1lni szavakkal.<\/p>\n\n\n\n
Annak \u00e9rdek\u00e9ben persze, hogy b\u00e1rmit is tehess\u00fcnk vel\u00fck, az \u00edr\u00e1st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden alkalommal azzal kellene kezden\u00fcnk, hogy t\u00f6bbsz\u00f6r, \u00fajra \u00e9s \u00fajra elism\u00e9telj\u00fck magunknak, nincs m\u00e1s, semmi m\u00e1s nincs, csak a szavak, az agyonhaszn\u00e1lt, elny\u0171tt szavak, ezeket kell a saj\u00e1t szavainkk\u00e1 v\u00e1ltoztatnunk, hogy elmondjuk, ami t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
Felt\u00e9ve, hogy el lehet mondani, ami t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
Ez lenne a m\u00e1sik l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, a saj\u00e1t szavak k\u00e9rd\u00e9se mellett a legfontosabb.<\/p>\n\n\n\n
Jorge Sempr\u00fan ugyanezt a k\u00e9rd\u00e9st feszegeti az \u00edr\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9ben, el lehet-e mondani, el tudjuk-e mes\u00e9lni, amit a saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk\u00f6n tapasztaltunk, \u00e9s a helyzet, melyet felv\u00e1zol, alapj\u00e1ban v\u00e9ve egyszer\u0171: a h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n Buchenwaldot felszabad\u00edtj\u00e1k, \u00e9s mikor a sz\u00f6vets\u00e9ges katon\u00e1k meg\u00e9rkeznek, el kell mondani nekik azt, ami a t\u00e1borban t\u00f6rt\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n
A t\u00f6rt\u00e9net friss, mondja Sempr\u00fan, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben nem kell meger\u0151ltetni az eml\u00e9kezet\u00fcnket, a hal\u00e1l m\u00e9g jelen idej\u0171, csak k\u00f6r\u00fcl kell n\u00e9zn\u00fcnk, a val\u00f3s\u00e1g teh\u00e1t a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll, \u00e9s a szavak is megvannak hozz\u00e1, mondja, a nyelv minden szava arra v\u00e1r, hogy kiv\u00e1logassuk azokat, melyekre sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, a probl\u00e9ma teh\u00e1t viszonylag egyszer\u0171, de a feladatot szinte megoldhatatlannak l\u00e1tja, mert hogyan lehetne elmondani p\u00e9ld\u00e1ul a f\u00fcst\u00f6t, mely a t\u00e1bort belengte, n\u00e9ha s\u0171r\u0171n, koromfeket\u00e9n, m\u00e1skor sz\u00fcrk\u00e9n, k\u00f6nnyed\u00e9n, csaknem l\u00e9giesen, milyen szavakkal lehet elmondani ezt a f\u00fcst\u00f6t, k\u00e9rdezi Sempr\u00fan, ha a f\u00fcstnek eddig m\u00e1s jelent\u00e9se volt, most viszont arr\u00f3l a f\u00fcstr\u0151l kell besz\u00e9lni, mely az el\u00e9getett bajt\u00e1rsak test\u00e9b\u0151l sz\u00e1llt fel.<\/p>\n\n\n\n
Tegy\u00fck f\u00f6l, hogy el lehet mes\u00e9lni, mondja, hiszen a nyelvben minden benne van, elvileg teh\u00e1t ezt is el lehet mondani, de m\u00e1ris \u00fajabb k\u00e9rd\u00e9sek merednek f\u00f6l, egyfel\u0151l, hogy meg lehet-e hallgatni ezt a t\u00f6rt\u00e9netet, m\u00e1sfel\u0151l, hogy akiben van el\u00e9g b\u00e1tors\u00e1g, kitart\u00e1s vagy szenved\u00e9ly ahhoz, hogy meghallgassa, k\u00e9pes lesz-e meg\u00e9rteni, amir\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Nem t\u00falz\u00e1s, ha azt mondom, Sempr\u00fan az \u00edr\u00e1s legf\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seit feszegeti.<\/p>\n\n\n\n
A hal\u00e1lt\u00e1bort felszabad\u00edt\u00f3 katon\u00e1k ugyanis csak abban az esetben \u00e9rthetik meg Sempr\u00fan t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, ha az \u00e9let\u00fck megv\u00e1ltozik, hiszen a saj\u00e1t tapasztalataikkal, a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott kor\u00e1bbi k\u00e9p\u00fckkel, l\u00e9nyeg\u00e9ben az eg\u00e9sz addigi \u00e9let\u00fckkel nem lehet \u00f6sszeegyeztetni a megsemmis\u00edt\u0151 t\u00e1borok val\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen \u00fagy kell nekik elmes\u00e9lni a t\u00f6rt\u00e9netet, hogy az \u00e9let\u00fck ett\u0151l megv\u00e1ltozzon, \u00e9s erre nincs m\u00e1s eszk\u00f6z\u00fcnk, mint a szavak, az agyonhaszn\u00e1lt, elkoptatott szavak, \u00e9s az igazi, h\u00fasba v\u00e1g\u00f3 irodalom m\u00e9gis k\u00e9pes arra, hogy megv\u00e1ltoztassa szavakkal az \u00e9let\u00fcnket.<\/p>\n\n\n\n
Lehet, hogy az egyeduralomra t\u00f6r\u0151 hatalom ez\u00e9rt l\u00e1tta mindig is vesz\u00e9lyesnek a szavakat.<\/p>\n\n\n\n
A hatalom sz\u00e1m\u00e1ra vesz\u00e9lyesek, a k\u00f6lt\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra mindenn\u00e9l fontosabbak.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6lt\u0151 az, mondja Kosztol\u00e1nyi, akinek a szavak fontosabbak, mint az \u00e9let.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e1das P\u00e9ter is hasonl\u00f3r\u00f3l besz\u00e9l, mikor az \u00e9let \u00e9s az irodalom viszony\u00e1r\u00f3l k\u00e9rdezik: az \u00e9let az els\u0151, mondja, a nyers \u00e9let van el\u0151bb, ez az el\u0151bbre val\u00f3, ehhez k\u00e9pest minden irodalom, minden m\u0171v\u00e9szet csak m\u00e1sodlagos, mindig az \u00e9let van el\u0151bb, ism\u00e9telgeti, majd pedig hozz\u00e1teszi, mert nem lehet nem hozz\u00e1tenni, hogy a m\u0171alkot\u00e1sokhoz k\u00e9pest viszont az eg\u00e9sz \u00e9let, \u00fagy ahogy van, \u201esemmi, nulla, kutyafasza\u201d.<\/p>\n\n\n\n
Lehet, hogy ez\u00e9rt nem volt el\u00e9g nekem sem, hogy eg\u00e9sz \u00e9letemben r\u00f3zs\u00e1kkal foglalkozzak.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00fcleim nem sokkal azut\u00e1n \u00fcltett\u00e9k az els\u0151 vadr\u00f3zs\u00e1kat, hogy megsz\u00fclettem, \u00e9s ez a v\u00e1llalkoz\u00e1s egy\u00fctt n\u0151tt velem, \u00e9vr\u0151l \u00e9vre egyre t\u00f6bb r\u00f3zs\u00e1nk volt, el\u0151sz\u00f6r n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z, k\u00e9s\u0151bb n\u00e9h\u00e1ny ezer, majd pedig t\u00f6bb t\u00edzezer, a n\u00f6veked\u00e9s a h\u00e1bor\u00fa kezdet\u00e9ig tartott, abban az \u00e9vben, ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, sz\u00e1zhatvanezer r\u00f3zsat\u00f6vet termelt\u00fcnk, ami egy csal\u00e1di v\u00e1llalkoz\u00e1s eset\u00e9ben komoly mennyis\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt, mindebb\u0151l teh\u00e1t logikusan k\u00f6vetkezett, hogy nekem is r\u00f3zs\u00e1kkal kell foglalkoznom, ami nem rossz foglalkoz\u00e1s, meg lehet szeretni, egy id\u0151 ut\u00e1n \u00e9n is megszerettem a k\u00fczdelmet, a fizikai munk\u00e1t, amivel a r\u00f3zsatermeszt\u00e9s j\u00e1r, de ez nem volt el\u00e9g, soha nem \u00e9reztem el\u00e9gnek, hogy a r\u00f3zs\u00e1kkal dolgozzak.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1st kerestem, m\u00e1sra volt sz\u00fcks\u00e9gem, vagy m\u00e1svalamire is a r\u00f3zs\u00e1k mellett.<\/p>\n\n\n\n
Nem tudom, hogy ez honnan j\u00f6tt, nem tudom, mi\u00e9rt nem volt el\u00e9g, hogy r\u00f3zs\u00e1kkal foglalkozzak.<\/p>\n\n\n\n
R\u00f3zs\u00e1kkal dolgozni, a vadr\u00f3zs\u00e1b\u00f3l \u00fagynevezett nemes r\u00f3zs\u00e1t el\u0151\u00e1ll\u00edtani, ahogy eml\u00edtettem, nem rossz foglalkoz\u00e1s, semmivel nem rosszabb, mint szavakkal dolgozni, szavak kiv\u00e1logat\u00e1s\u00e1val, sorrendbe rak\u00e1s\u00e1val, hosszabb \u00e9s r\u00f6videbb mondatok \u00edr\u00e1s\u00e1val foglalkozni.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9gis \u00fagy \u00e9reztem, gyerekkorom \u00f3ta \u00e9reztem, hogy meg kell \u00edrnom bizonyos dolgokat.<\/p>\n\n\n\n
Ezt \u00e9reztem kamaszkoromban, ezt \u00e9reztem k\u00e9s\u0151bb, a h\u00e1bor\u00fa alatt, \u00e9s ezt \u00e9reztem akkor is, mikor nem kaptam munk\u00e1t, mert nem l\u00e9ptem be egyik p\u00e1rtba sem, \u00e9s megint a r\u00f3zs\u00e1k k\u00f6zt g\u00f6rnyedtem, t\u00e9rdeltem, guggoltam.<\/p>\n\n\n\n
Legut\u00f3bb k\u00e9t h\u00f3napja gondoltam arra, hogy meg kell \u00edrnom bizonyos dolgokat, mikor hossz\u00fa id\u0151 ut\u00e1n ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6ztem, \u00e9s nyomorultul \u00e9reztem magam.<\/p>\n\n\n\n
Ez is gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1s volt, gy\u00f6keres megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9vek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lom megfogalmazni, hogy mi az, ami Magyarorsz\u00e1gon t\u00f6rt\u00e9nik, \u00e9s \u00e9vek \u00f3ta nem tal\u00e1lom a szavakat, hogy elmondjam, amit ezzel kapcsolatban \u00e9rzek.<\/p>\n\n\n\n
Lehet, hogy Magyarorsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1t is gy\u00f6k\u00e9rsokk \u00e9rte.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a kifejez\u00e9st egy amerikai pszichi\u00e1ter, Mindy Fullilove haszn\u00e1lja, aki a v\u00e1rosfejleszt\u00e9sek sor\u00e1n v\u00e9gzett rombol\u00e1sok lelki hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta, a m\u00falt sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben ugyanis az amerikai nagyv\u00e1rosokban kiterjedt v\u00e1rosr\u00e9szeket romboltak le, els\u0151sorban feket\u00e9k \u00e1ltal lakott v\u00e1rosr\u00e9szeket, hogy a moderniz\u00e1ci\u00f3 nev\u00e9ben \u00e1talak\u00edts\u00e1k \u0151ket, aut\u00f3p\u00e1ly\u00e1k bek\u00f6t\u0151 szakaszait, bev\u00e1s\u00e1rl\u00f3k\u00f6zpontokat, irodah\u00e1zakat \u00e9p\u00edtsenek a hely\u00fckre.<\/p>\n\n\n\n
A pszichi\u00e1ter arra az eredm\u00e9nyre jut, hogy azok a lakosok, akiket a lerombolt negyedekb\u0151l kitelep\u00edtenek, a megszokott \u00e9rzelmi \u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6rnyezet\u00fck elveszt\u00e9se miatt ugyanolyan gy\u00f6k\u00e9rsokkot \u00e9lnek \u00e1t, mint a n\u00f6v\u00e9nyek, ha \u00e1t\u00fcltetik \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n
A p\u00e1rhuzamot pontosnak \u00e9rzem.<\/p>\n\n\n\n
A saj\u00e1t tapasztalataimb\u00f3l kiindulva mind\u00f6ssze annyival eg\u00e9sz\u00edten\u00e9m ki a k\u00e9pet, hogy a n\u00f6v\u00e9nyek nemcsak olyankor mutatj\u00e1k a gy\u00f6k\u00e9rsokk t\u00fcneteit, mikor \u00e1t\u00fcltetik \u0151ket, hanem abban az esetben is, ha a talaj szerkezete vagy min\u0151s\u00e9ge valamilyen okb\u00f3l megv\u00e1ltozik, p\u00e9ld\u00e1ul hosszan tart\u00f3 sz\u00e1razs\u00e1g idej\u00e9n, vagy ha a talajt t\u00faladagolt vegyszerekkel megm\u00e9rgezik.<\/p>\n\n\n\n
Nincs ez m\u00e1sk\u00e9nt a mi eset\u00fcnkben sem, n\u00e9ha a legsz\u0171kebb k\u00f6rnyezet\u00fcnket sem kell elhagynunk ahhoz, hogy gy\u00f6k\u00e9rsokkon ess\u00fcnk \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n
Ez t\u00f6rt\u00e9nt a h\u00e1bor\u00fa alatt is, mintha a talaj megv\u00e1ltozott volna alattunk, t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem az \u00e9letet ad\u00f3, t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 talaj volt, hanem \u00fagy \u00e9lt\u00fcnk, mint akik alatt a f\u00f6ldet kicser\u00e9lt\u00e9k valami puszt\u00edt\u00f3, term\u00e9ketlen anyagra, \u00e9s ezt a cser\u00e9t a mai napig nem siker\u00fclt kihevern\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n
Ezt l\u00e1tom Szerbi\u00e1ban, \u00e9s az ut\u00f3bbi id\u0151ben ezt l\u00e1tom Magyarorsz\u00e1gon is, ahol a talajt t\u00faladagolt ideol\u00f3gi\u00e1val m\u00e9rgezik.<\/p>\n\n\n\n
Irodalmi szempontb\u00f3l tal\u00e1n hasznosak ezek a m\u00e9rgezett ter\u00fcletek, \u00fagy t\u0171nik, mintha az irodalomnak kedvezne a m\u00e9rgezett talaj, hiszen a legfontosabb m\u0171vek ma is ezekr\u0151l a m\u00e9rgezett ter\u00fcletekr\u0151l sz\u00f3lnak, \u00edrni viszont nem k\u00f6nny\u0171 az ilyen helyeken, gy\u00f6k\u00e9rsokkos \u00e1llapotban neh\u00e9z \u00edr\u00e1sra f\u00f3kusz\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n
Ha olyan k\u00f6zegben vagyunk k\u00e9nytelenek \u00e9lni, ahol a gy\u00f6keres megr\u00e1zk\u00f3dtat\u00e1s \u00e1lland\u00f3sult, tal\u00e1lnunk kell valamit, amivel a k\u00f6rnyezet\u00fcnk hat\u00e1saival szemben megv\u00e9dhetj\u00fck magunkat, \u00e9s ami seg\u00edt cs\u00f6kkenteni a k\u00f6rnyezeti terheket \u00e9s akad\u00e1lyokat.<\/p>\n\n\n\n
Ilyenkor nem \u00e1rt, ha ismerj\u00fck a figyelem, a koncentr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a lelki ellen\u00e1ll\u00f3k\u00e9pess\u00e9g meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszereket, de ezek mellett m\u00e9g valamire sz\u00fcks\u00e9g van, a lelki kond\u00edci\u00f3nk ugyanis nem f\u00fcggetlen a testi \u00e1llapotunkt\u00f3l, valamit teh\u00e1t a test\u00fcnkkel is kezdeni kell, legal\u00e1bbis a saj\u00e1t tapasztalataim azt mutatj\u00e1k, hogy a test bevon\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl nincs tart\u00f3s megold\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n
A pontos fiziol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t ennek nem ismerem.<\/p>\n\n\n\n
Azokon a gy\u00e1szos napokon, mikor az \u00edr\u00e1s sehova nem ment, k\u00ednomban mindenf\u00e9le m\u00f3dokon \u00fcltem, \u00e9s nemcsak \u00fcltem, hanem guggoltam, t\u00e9rdeltem, g\u00f6rnyedtem a pap\u00edr el\u0151tt, \u00e9s a k\u00e9nyszeres f\u00e9szkel\u0151d\u00e9seim sor\u00e1n v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt egy olyan testhelyzetet tal\u00e1lnom, melyben v\u00e9dettnek \u00e9reztem magam a k\u00f6rnyezetemmel szemben, \u00e9s ebben a biztons\u00e1gos, v\u00e9dett \u00e1llapotban az \u00edr\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges \u00e9rz\u00e9keim szinte magukt\u00f3l megny\u00edltak.<\/p>\n\n\n\n
Ennek a testhelyzetnek az \u00edr\u00f3asztalhoz semmi k\u00f6ze nem volt.<\/p>\n\n\n\n
Egy meglehet\u0151sen elhaszn\u00e1lt, kikopott, alacsony kanap\u00e9 sz\u00e9l\u00e9n \u00fcltem, n\u00e9mik\u00e9pp oldalra fordulva, a f\u00fczetem r\u00e9szben a v\u00e9kony karf\u00e1n, r\u00e9szben a felh\u00fazott t\u00e9rdeimen hevert, \u00e9s att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, hogy mennyire fordultam oldalra, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben tudtam elm\u00e9ly\u00fclni a k\u00e9pzeletemben, \u00e9s mivel \u00edr\u00e1s k\u00f6zben nem mindig j\u00f3, ha a k\u00e9pzeletnek t\u00fal nagy teret adunk, ez a m\u00f3dszer kiv\u00e1l\u00f3nak bizonyult arra, hogy az adott feladatnak megfelel\u0151en hol m\u00e9lyebbre, hol kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9lyre mer\u00fcljek, \u00e9s ezzel az \u00e9bers\u00e9g \u00e9s a k\u00e9pzelet k\u00f6zti helyes ar\u00e1nyokat megtal\u00e1ljam.<\/p>\n\n\n\n
A testem helyzet\u00e9t munkaeszk\u00f6zk\u00e9nt haszn\u00e1ltam az \u00edr\u00e1s sor\u00e1n, \u00e9s nem lehet el\u00e9gg\u00e9 hangs\u00falyozni egy olyan eszk\u00f6z fontoss\u00e1g\u00e1t, mellyel az \u00edr\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges hangolts\u00e1g, egyfel\u0151l teh\u00e1t a biztons\u00e1g \u00e9rz\u00e9se, m\u00e1sfel\u0151l a k\u00e9pzelet, az intu\u00edci\u00f3 \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9g hat\u00e9kony m\u0171k\u00f6d\u00e9se nemcsak megteremthet\u0151, hanem a munka \u00f3r\u00e1i sor\u00e1n megfelel\u0151 intenzit\u00e1ssal fenntarthat\u00f3.<\/p>\n\n\n\n
A sz\u00e9p\u00edr\u00e1s hivat\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 essz\u00e9j\u00e9ben N\u00e1das P\u00e9ter sok mindent elmond, az is lehet, hogy mindent elmond az \u00edr\u00e1s szakmai k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l, de a testi vonatkoz\u00e1sokr\u00f3l, az \u00edr\u00e1s testi felt\u00e9teleir\u0151l keveset besz\u00e9l, noha egy interj\u00fab\u00f3l tudni lehet, hogy a k\u00e9ziratok els\u0151 v\u00e1ltozatait legal\u00e1bbis nem az \u00edr\u00f3asztal\u00e1n\u00e1l, hanem az \u00f6l\u00e9ben tartott f\u00fczet\u00e9be \u00edrja.<\/p>\n\n\n\n
Nemr\u00e9g tudtam meg azt is, hogy Marcel Proust hogyan dolgozott, nem azt, hogy \u0151 sem \u00edr\u00f3asztaln\u00e1l \u00fclt, mert ezt r\u00e9gebben is tudtam, hanem azt, hogy neki is valamilyen f\u00e9szekhez hasonl\u00f3, v\u00e9dett helyre volt sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy \u00edrni tudjon.<\/p>\n\n\n\n
A h\u00e1zvezet\u0151n\u0151je arr\u00f3l mes\u00e9l a visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben, hogy az \u00edr\u00f3 bizonyos \u00e9rtelemben ford\u00edtott \u00e9letet \u00e9lt, napk\u00f6zben aludt, \u00e9jszaka dolgozott, egy olyan szob\u00e1ban, mely a hangszigetel\u0151k\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 parafa burkolat miatt hatalmas parafa dug\u00f3ra eml\u00e9keztetett, \u00e9s soha nem az \u00edr\u00f3asztal\u00e1n\u00e1l, hanem mindig az \u00e1gyban, ugyanabban a f\u00e9lig fekv\u0151 helyzetben \u00edrt, a v\u00e1llai al\u00e1 dugdosott ruhanem\u0171kre d\u0151lve, a pap\u00edrjait, a kisebb-nagyobb c\u00e9dul\u00e1it pedig a felh\u00fazott t\u00e9rdein tartotta, \u00e9s mindehhez a h\u00e1zvezet\u0151n\u0151, C\u00e9leste Albaret fontosnak \u00e9rzi hozz\u00e1f\u0171zni, hogy ebben a testtart\u00e1sban Proust soha nem g\u00e9mberedett el, a tagjai nem v\u00e1ltak merevv\u00e9, a mozdulatai \u00f3r\u00e1k m\u00falva is meg\u0151rizt\u00e9k frissess\u00e9g\u00fcket \u00e9s elevens\u00e9g\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n
Ennyi tal\u00e1n el\u00e9g ahhoz, hogy az \u00edr\u00e1s testhelyzeteire vonatkoz\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seimet szeml\u00e9ltessem, hab\u00e1r ahogy mondani szokt\u00e1k, sokat adn\u00e9k \u00e9rte, ha megtudhatn\u00e1m, hogy Dante hogyan dolgozott, milyen testi \u00e9s lelki praktik\u00e1kkal \u00edrta a maga Kom\u00e9di\u00e1j\u00e1t, erre vonatkoz\u00f3an azonban sem Boccacci\u00f3n\u00e1l, sem m\u00e1sokn\u00e1l nem tal\u00e1ltam semmilyen utal\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n
Mindezzel nem azt akarom \u00e1ll\u00edtani, hogy a tapasztalataim vagy a megfigyel\u00e9sem \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3k lenn\u00e9nek, mind\u00f6ssze annyit szeretn\u00e9k mondani, hogy \u00fagy t\u0171nik, van \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s egyfel\u0151l a test\u00fcnk helyzete, \u00e1llapota, kond\u00edci\u00f3ja, m\u00e1sfel\u0151l a k\u00e9pzelet\u00fcnk, az intu\u00edci\u00f3nk \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk m\u0171k\u00f6d\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt, nekem legal\u00e1bbis az eml\u00edtett testtart\u00e1s sokat seg\u00edtett, ebben a helyzetben \u00edrtam meg az els\u0151 reg\u00e9nyem, \u00e9s ebben \u00edrtam a m\u00e1sodik reg\u00e9nyem nagyobbik fel\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n
A gondjaim akkor kezd\u0151dtek, mikor 2017 l\u00e1ngol\u00f3 nyar\u00e1n, eml\u00e9keim szerint valamikor augusztus k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n, a r\u00f3zs\u00e1kkal v\u00e9gzett legs\u0171r\u0171bb munka, vagyis a szemz\u00e9s idej\u00e9n a derekam nem b\u00edrta tov\u00e1bb, k\u00e9t h\u00f3napnyi \u00e1lland\u00f3 hajol\u00e1s, g\u00f6rnyed\u00e9s, t\u00e9rdepl\u00e9s ut\u00e1n, mikor egyik reggel a r\u00f3zsasorok k\u00f6z\u00f6tt guggolva balra fordultam, a lumb\u00e1ris r\u00e9szen egy ideg egym\u00e1s ut\u00e1n k\u00e9tszer annyira becs\u00edp\u0151d\u00f6tt, hogy alig tudtam fel\u00e1llni, \u00e9s ebben a merev, g\u00f6rcs\u00f6s testtart\u00e1sban, mint vert hadak utols\u00f3, imm\u00e1r teljesen harck\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lt katon\u00e1ja, ijedten \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbeesve, alighanem elgy\u00f6t\u00f6rt, panaszos arccal vonultam le a sz\u00ednr\u0151l.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 hetek k\u00ednjait nem r\u00e9szletezem, el\u00e9g annyit mondani, hogy ez az \u00e1llapot csak a gerincem f\u00fcgg\u0151leges vagy v\u00edzszintes helyzet\u00e9ben volt elviselhet\u0151, minden mozdulat, ami ett\u0151l elt\u00e9rt, \u00e9les f\u00e1jdalommal j\u00e1rt.<\/p>\n\n\n\n
Mindennek az \u00edr\u00e1s vet\u00fclet\u00e9ben csak annyi jelent\u0151s\u00e9ge van, hogy a derekam s\u00e9r\u00fcl\u00e9se ut\u00e1n az eml\u00edtett testhelyzet, melyben a k\u00e9pzeletem, az intu\u00edci\u00f3m \u00e9s a kompoz\u00edci\u00f3s k\u00e9szs\u00e9gem hat\u00e9konyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, egyre nehezebben kivitelezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt, egyre nehezebben tudtam ebben a helyzetben megmaradni, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl teljesen le kellett mondanom r\u00f3la.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 h\u00f3napokban nemcsak a rugalmasabb, term\u00e9szetesebb, alkalmazkod\u00f3bb mozg\u00e1st, hanem mag\u00e1t az \u00edr\u00e1st is \u00fajra kellett tanulnom, \u00e9s m\u00e1r nemcsak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le testhelyzetekkel, hanem azzal is k\u00eds\u00e9rleteztem, hogy mennyit kell aludnom, hogyan kell t\u00e1pl\u00e1lkoznom \u00e9s mennyi fizikai munk\u00e1t szabad v\u00e9geznem ahhoz, hogy m\u00e1snap \u00edrni tudjak.<\/p>\n\n\n\n
Ink\u00e1bb nem sorolom fel, hogy mi mindennel pr\u00f3b\u00e1lkoztam, hogyan \u00e1ll\u00edtgattam a sz\u00e9ket, az \u00edr\u00f3asztal l\u00e1b\u00e1t, a kanap\u00e9n a v\u00e1llaim m\u00f6g\u00e9 dugdosott p\u00e1rn\u00e1kat, \u00e9s mell\u0151z\u00f6m az \u00e9trendemmel, a fizikai munk\u00e1val \u00e9s az alv\u00e1ssal v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rleteim r\u00e9szletez\u00e9s\u00e9t is.<\/p>\n\n\n\n
Mindezek ut\u00e1n m\u00e1r csak egyetlen dologr\u00f3l kell besz\u00e9lnem, arr\u00f3l, hogyan tal\u00e1ltam meg azt a testhelyzetet, melyet kezdett\u0151l fogva kerestem, az \u00edr\u00e1s v\u00e9gs\u0151, mondhatni t\u00f6k\u00e9letes helyzet\u00e9t, melyben mind a v\u00e9detts\u00e9g, mind a kit\u00e1rulkoz\u00e1s marad\u00e9ktalanul megval\u00f3sulhat.<\/p>\n\n\n\n
Az \u00e9v elej\u00e9n Baselben volt k\u00f6nyvbemutat\u00f3m, egy hideg janu\u00e1ri napon teh\u00e1t Zugb\u00f3l, ahol egy \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napot t\u00f6lt\u00f6ttem, a k\u00e9pt\u00e1rair\u00f3l h\u00edres Baselbe indultam, miut\u00e1n a kocsimr\u00f3l letiszt\u00edtottam az \u00e9jszaka sor\u00e1n r\u00e1fagyott havat.<\/p>\n\n\n\n
Hideg janu\u00e1ri nap volt, mondom, de helyesebb lenne, ha \u00fagy fogalmazn\u00e9k, hogy ezen a napon a janu\u00e1ri id\u0151j\u00e1r\u00e1shoz k\u00e9pest is szokatlanul hideg volt, \u00fagyhogy a kab\u00e1tot, mikor m\u00e1sf\u00e9l \u00f3ra vezet\u00e9s ut\u00e1n a kocsib\u00f3l kisz\u00e1lltam, \u00e1llig be kellett gombolnom, a sz\u00e1llod\u00e1ban pedig, ahova \u00e9rkeztem, az oroszok h\u00e1bor\u00faja miatt lelkiismeretesen takar\u00e9koskodtak, ez\u00e9rt a szob\u00e1ban nem sokkal az \u00e9rkez\u00e9sem el\u0151tt kapcsolt\u00e1k be a f\u0171t\u00e9st, k\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen a falak olyan hideget \u00e1rasztottak, hogy nemcsak lezuhanyozni, hanem a kab\u00e1tomat levetni sem volt kedvem, \u00e9s ahelyett, hogy a jegyzeteimet m\u00e9g egyszer \u00e1tn\u00e9ztem volna, azonnal a Kunstmuseumba indultam, hogy ne kelljen a dermeszt\u0151 hidegben maradnom.<\/p>\n\n\n\n
Egy\u00e9bk\u00e9nt is \u00fagy terveztem, hogy ezt a k\u00e9pt\u00e1rat m\u00e9g a k\u00f6nyvbemutat\u00f3 el\u0151tt megl\u00e1togatom, ebben tal\u00e1lhat\u00f3 ugyanis egy renesz\u00e1nsz kori fest\u0151nek az a munk\u00e1ja, melyr\u0151l sokat olvastam r\u00e9gen, \u00fagyhogy a s\u00e1lamat, a sapk\u00e1mat megint f\u00f6lvettem, egy halkan z\u00f6rg\u0151 villamossal a v\u00e1rosk\u00f6zpontba vitettem magam, alig negyed\u00f3r\u00e1val k\u00e9s\u0151bb pedig m\u00e1r izgatottan kerestem a k\u00e9pet, hogy a saj\u00e1t szememmel l\u00e1ssam, de azt\u00e1n m\u00e9gse tal\u00e1ltam meg r\u00f6gt\u00f6n, mert nem eg\u00e9szen ott volt, ahol a p\u00e9nzt\u00e1ros h\u00f6lgy a k\u00e9pt\u00e1r v\u00e1zlatos alaprajz\u00e1n megjel\u00f6lte, egy ideig teh\u00e1t m\u00e1s k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt, szenteket, m\u00e1rt\u00edrokat, kiny\u00edl\u00f3 t\u00e1jakat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9nyek k\u00f6zt j\u00e1rk\u00e1ltam, m\u00edgnem a hossz\u00fa folyos\u00f3r\u00f3l v\u00e9g\u00fcl egy kisebb terembe l\u00e9ptem, \u00e9s akkor egyszer csak ott volt el\u0151ttem, m\u00e1s munk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt, felt\u0171n\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, az a k\u00e9p, amelyet kerestem.<\/p>\n\n\n\n
K\u00f6zelebb mentem, egy darabig \u00e1lltam el\u0151tte, n\u00e9ztem, \u00e9s a k\u00e9p semmit nem mondott nekem.<\/p>\n\n\n\n
Lehet, hogy az utaz\u00e1s, lehet, hogy a hideg, vagy az is meglehet, hogy a hosszabb keres\u00e9s, a r\u00e9gi k\u00e9pek okozt\u00e1k, melyek el\u0151tt elmentem, nem tudom, mindenesetre ott \u00e1lltam a h\u00edres k\u00e9p el\u0151tt, \u00e9s hi\u00e1ba n\u00e9ztem, semmit nem \u00e9reztem, illetve csak annyit \u00e9reztem, hogy semmit nem \u00e9rzek.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e9g maradt annyi id\u0151m, hogy egy f\u00f6ld alatti folyos\u00f3n \u00e1tmenjek a k\u00e9pt\u00e1r m\u00e1sik \u00e9p\u00fclet\u00e9be, mert arra gondoltam, hogy esetleg m\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9gem, m\u00e1sf\u00e9le k\u00e9pekre, \u00fagyhogy a f\u00f6ld alatt \u00e1tgyalogoltam a m\u00e1sik \u00e9p\u00fcletbe, hogy megkeressem a modern r\u00e9szleget, \u00e9s ez j\u00f3 volt, kezdtem helyrej\u00f6nni, mik\u00f6zben a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt munk\u00e1kat n\u00e9ztem.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6nyvbemutat\u00f3 ezek ut\u00e1n j\u00f3l siker\u00fclt: a sz\u00ednpadon k\u00e9t Thomas mellett \u00fcltem, az egyik k\u00e9rdezett, a m\u00e1sik hosszabb r\u00e9szeket olvasott f\u00f6l a k\u00f6nyvb\u0151l, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g pedig v\u00e9gig k\u00f6vetett minket, mindig pontosan \u00e9rezni, hogy j\u00f6nnek vel\u00fcnk vagy nem j\u00f6nnek, \u00e9s most j\u00f6ttek.<\/p>\n\n\n\n
Mikor k\u00e9s\u0151 este a sz\u00e1llod\u00e1ba visszat\u00e9rtem, a szob\u00e1ban a falak m\u00e9g mindig hidegek voltak, ez\u00e9rt r\u00f6vid m\u00e9rlegel\u00e9s ut\u00e1n arra jutottam, hogy nincs m\u00e1s megold\u00e1s, m\u00e1sik szob\u00e1t kell k\u00e9rnem.<\/p>\n\n\n\n
A recepci\u00f3s kisasszony, akinek finom orra k\u00f6r\u00e9 halv\u00e1ny szepl\u0151k sz\u00f3r\u00f3dtak, kedvesen v\u00e9gighallgatta a mes\u00e9met, majd n\u00e9h\u00e1ny kulcsot mag\u00e1hoz vett, \u00e9s el\u0151sz\u00f6r a szob\u00e1mba ment\u00fcnk, ahol meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy ezek a falak t\u00e9nyleg hidegek, azt\u00e1n egy vagy k\u00e9t emelettel lejjebb egy m\u00e1sik szob\u00e1ba vezetett, ahol szint\u00e9n hideg volt, ezt \u0151 maga \u00e1llap\u00edtotta meg, mikor az ajt\u00f3n bel\u00e9pett, \u00e9s akkor h\u00e1rom vagy n\u00e9gy emelettel megint feljebb ment\u00fcnk, \u00e9n pedig arra gondoltam, hogy nem mindig k\u00f6nny\u0171 megtal\u00e1lni a hely\u00fcnket, mik\u00f6zben szellemk\u00e9nt j\u00e1rtunk le \u00e9s f\u00f6l ebben a l\u00e1tsz\u00f3lag \u00fcres \u00e9p\u00fcletben, melyr\u0151l m\u00e1r d\u00e9lut\u00e1n is, mikor a kocsival meg\u00e1lltam el\u0151tte, valami\u00e9rt az ispot\u00e1ly sz\u00f3 jutott eszembe, mindazon\u00e1ltal a r\u00f6vid \u00e9jszakai k\u00f6zj\u00e1t\u00e9k alatt, am\u00edg a szob\u00e1t kerest\u00fck, a recepci\u00f3s kisasszonnyal kellemesen, noha kiss\u00e9 f\u00e1radtan elbesz\u00e9lgett\u00fcnk, \u00e9s \u00edgy egyebek mellett azt is t\u0151le tudtam meg, hogy az \u00e9p\u00fclet eredetileg kolostork\u00e9nt szolg\u00e1lt, amit valami\u00e9rt, \u00fagy eml\u00e9kszem, hogy megnyugtat\u00f3nak \u00e9reztem.<\/p>\n\n\n\n
A k\u00f6vetkez\u0151 szob\u00e1ban egy \u00e1rnyalattal melegebb volt, \u00fagyhogy a cser\u00e9t elfogadtam, \u00e9s a gerend\u00e1k is tetszettek, a hosszabb fal \u00e9s a mennyezet k\u00f6z\u00f6tt ugyanis m\u00e9lyen berepedezett, v\u00e9n gerend\u00e1k sorakoztak ferd\u00e9n egym\u00e1s mellett, \u00e9s mikor egyed\u00fcl maradtam, megint arra gondoltam, hogy ezek szerint t\u00e9nyleg nem sz\u00e1lloda, hanem ispot\u00e1ly, bizonyos \u00e9rtelemben teh\u00e1t menhely, \u00e9s ez a gondolat megnyugtatott, \u00fagyhogy zavartalanul aludtam, \u00e9s m\u00e1snap reggel frissen, kipihenten \u00e9bredtem.<\/p>\n\n\n\n
Most nem tudom, hogy mondhatom-e \u00edgy, de azt hiszem, \u00edgy kell mondanom, mert val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem \u00e9n tudtam, hanem a testem, hogy valami dolgom m\u00e9g van azzal a r\u00e9gi festm\u00e9nnyel.<\/p>\n\n\n\n
Miut\u00e1n teh\u00e1t az ispot\u00e1ly \u00fcvegfal\u00fa, t\u00e1gas \u00e9s hideg \u00e9tterm\u00e9ben, katonakab\u00e1tomat a v\u00e1llamra vetve megreggeliztem, Basel \u00f3v\u00e1ros\u00e1n \u00e1t a Kunstmuseumba indultam, majd pedig sietve, f\u00f6l a sz\u00e9les l\u00e9pcs\u0151k\u00f6n, egyenesen a k\u00e9p el\u00e9 mentem, vagy ink\u00e1bb azt kellene mondanom, hogy a k\u00e9p el\u00e9 j\u00e1rultam ezen a szikr\u00e1z\u00f3, f\u00e9nyes \u00e9s hideg hideg janu\u00e1ri d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
\u00c1lltam el\u0151tte, n\u00e9ztem, f\u00e1jt.<\/p>\n\n\n\n
Sok\u00e1ig \u00e1llva n\u00e9ztem, azt\u00e1n le\u00fcltem, \u00e9s \u00fclve n\u00e9ztem, k\u00e9s\u0151bb fel\u00e1lltam, megint \u00e1llva n\u00e9ztem, majd k\u00f6zelebb mentem, m\u00e9g k\u00f6zelebb, v\u00e9g\u00fcl eg\u00e9szen k\u00f6zelr\u0151l n\u00e9ztem, mintha a saj\u00e1t tenyeremet n\u00e9zn\u00e9m.<\/p>\n\n\n\n
Nem tudom, hogy a n\u00e9z\u00e9sben, a k\u00e9pben vagy esetleg mind a kett\u0151ben, de \u00e9n is benne voltam, \u00e9s benne volt any\u00e1m is, akit napra pontosan kilenc h\u00f3nappal kor\u00e1bban vesztettem el.<\/p>\n\n\n\n
K\u00e9s\u0151bb \u00fajra le\u00fcltem, sok\u00e1ig n\u00e9ztem \u00fclve, azt\u00e1n megint fel\u00e1lltam, hol k\u00f6zelebb, hol t\u00e1volabb mentem, \u00e9s ut\u00f3lag m\u00e1r azt is tudom, hogy mi\u00e9rt kellett ilyen hossz\u00fa ideig n\u00e9znem.<\/p>\n\n\n\n
Eddig tartott ugyanis, am\u00edg eljutottam a k\u00e9phez, am\u00edg lehullott r\u00f3la minden, amit m\u00e1sok \u00edrtak vagy mondtak, \u00e9s az is, amit magammal vagy any\u00e1mmal kapcsolatban gondoltam, a saj\u00e1t testemmel vagy any\u00e1m test\u00e9vel kapcsolatban, akinek a v\u00e1lla ugyanolyan hideg volt, mint annak a v\u00e1lla, aki most ott fek\u00fcdt el\u0151ttem.<\/p>\n\n\n\n
Csak ezek ut\u00e1n l\u00e1thattam meg, amit a festm\u00e9ny mutatott nekem.<\/p>\n\n\n\n
\u00c9s ez volt az, ami\u00e9rt vissza kellett j\u00f6nn\u00f6m, hogy azt\u00e1n a jobb\u00e1ra \u00fcres ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teremben sok\u00e1ig egyed\u00fcl lehessek vele, egyre nyugodtabban \u00e9s egyre \u00fcresebben ezen a p\u00e9ntek d\u00e9lel\u0151tt\u00f6n.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9ztem a l\u00e1bfej\u00e9t, a hossz\u00fa, v\u00e9kony l\u00e1bujjakat \u00e9s az alvadt v\u00e9rt, n\u00e9ztem a has\u00e1t \u00e9s a has\u00e1n kidudorod\u00f3 szab\u00e1lytalan k\u00f6ld\u00f6k\u00e9t, n\u00e9ztem a csontos v\u00e1ll\u00e1t, a karj\u00e1n a v\u00e9kony izmokat, a k\u00f6ny\u00f6ke alatt a gy\u0171r\u0151d\u0151 b\u0151rt, n\u00e9ztem a k\u00e9zfej\u00e9t, n\u00e9ztem a v\u00e9kony, csontos ujjakat, n\u00e9ztem a sebet az elsz\u00fcrk\u00fclt k\u00e9zfej\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n
Ennek a k\u00e9pnek l\u00e1tt\u00e1n, mondja a herceg Dosztojevszkij reg\u00e9ny\u00e9ben, n\u00e9melyik ember m\u00e9g a hit\u00e9t is elvesz\u00edtheti.<\/p>\n\n\n\n
Ilyesmit nem \u00e9reztem, semmi ilyesmit nem, tal\u00e1n az\u00e9rt, mert nem a felt\u00e1mad\u00e1s dogm\u00e1j\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik a hitem, ellenkez\u0151leg, a k\u00e9p el\u0151tt, ahogy eml\u00edtettem, m\u00e9lys\u00e9ges nyugalmat \u00e9reztem.<\/p>\n\n\n\n
Ahhoz, hogy \u00edrni tudjak, nyugodtnak kell lennem, nyugodtnak \u00e9s \u00fcresnek \u00e9s teljesen egyed\u00fcl kell lennem, nem idegeskedhetek semmin, nem t\u00f6r\u0151dhetek semmivel, \u00e9s nem akarhatok semmit, m\u00e9g a semmit sem, ahhoz teh\u00e1t, hogy \u00edrni tudjak, meg kell sz\u0171nn\u00f6m, \u00e9s minden m\u00e1snak ugyan\u00edgy meg kell sz\u0171nnie k\u00f6r\u00fcl\u00f6ttem.<\/p>\n\n\n\n
Ezt a helyet, ezt az \u00e1llapotot kell el\u00e9rnem ahhoz, hogy az \u00edr\u00e1s megsz\u00fclessen, \u00e9s ez volt az, aminek a v\u00e9gs\u0151, t\u00f6k\u00e9letes megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t a k\u00e9pen felismertem.<\/p>\n\n\n\n
Egyfel\u0151l az \u00edr\u00e1s \u00e1llapot\u00e1t l\u00e1ttam, m\u00e1sfel\u0151l az \u00edr\u00e1st, vagyis a m\u0171vet, amely ebben az \u00e1llapotban megsz\u00fclethet.<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r r\u00e9gebb \u00f3ta \u00fagy gondolom, hogy nem \u00edrhatok m\u00e1st, csak ami az eny\u00e9m.<\/p>\n\n\n\n
Ez nem azt jelenti, hogy nem \u00edrhatok ak\u00e1rmir\u0151l, hiszen ak\u00e1rmir\u0151l \u00edrhatok, hanem azt jelenti, hogy amir\u0151l \u00edrni akarok, el\u0151bb a saj\u00e1tomm\u00e1 kell tennem, m\u00e9g a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netemet is a saj\u00e1tomm\u00e1 kell tennem, a saj\u00e1tomk\u00e9nt meg\u00e9lnem \u00e9s elfogadnom ahhoz, hogy amit \u00edrok, annak m\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra is jelent\u0151s\u00e9ge legyen.<\/p>\n\n\n\n
Ha siker\u00fcl a saj\u00e1tomm\u00e1 tennem, ha siker\u00fcl a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9netemet \u00e9s m\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a saj\u00e1tomk\u00e9nt felismernem \u00e9s meg\u00e9lnem, \u00e9s ha megtal\u00e1lom hozz\u00e1 a megfelel\u0151 szavakat, a saj\u00e1t szavaimat, melyekkel a t\u00f6rt\u00e9netet elmes\u00e9lhetem, akkor van es\u00e9ly r\u00e1, hogy a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6z\u00f6ss\u00e9 v\u00e1ljon, \u00e9s m\u00e1sok a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00fckre ismerjenek benne.<\/p>\n\n\n\n
Holbein festm\u00e9ny\u00e9n azt l\u00e1ttam, hogy ez a test a saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mondja el, mindent elmond a saj\u00e1t \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l, \u00e9s amit elmond, a saj\u00e1t szavaival mondja el.<\/p>\n\n\n\n
A saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mondja, a saj\u00e1t szavaival, m\u00e9gis \u00e9rtem, amit mond, mert nekem is van testem.<\/p>\n\n\n\n
A dolog ilyen egyszer\u0171.<\/p>\n\n\n\n
N\u00e9ztem a k\u00e9zfej\u00e9t, k\u00f6zelr\u0151l, mintha a saj\u00e1t tenyeremet n\u00e9zn\u00e9m.<\/p>\n<\/div>\n\n\n\n
(Fot\u00f3: Lennart Laberenz \/ Forr\u00e1s: Litera)<\/em><\/p>\n\n\n\nForr\u00e1s:\u00a0https:\/\/www.jelenkor.net\/print\/3798\/az-iras-helyzete<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"(m\u0171helyessz\u00e9) D\u00e1nyi Zolt\u00e1n \u00edr\u00e1sa a Jelenkor foly\u00f3iratban: Engem \u00e1ltal\u00e1ban zavarni szokott, ha egy el\u0151ad\u00e1st nem el\u0151adnak, hanem pap\u00edrr\u00f3l olvasnak. Nem tudom, pontosan mi\u00e9rt zavar, gondolom, ennek is t\u00f6bb oka lehet, t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s nyelvi okai is lehetnek. Egyik t\u00f6rt\u00e9nelmi ok\u00e1t, ha … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4283","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4283","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4283"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4283\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4285,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4283\/revisions\/4285"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4283"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}