{"id":4544,"date":"2025-11-15T11:25:00","date_gmt":"2025-11-15T09:25:00","guid":{"rendered":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4544"},"modified":"2026-02-01T11:29:53","modified_gmt":"2026-02-01T09:29:53","slug":"kelemen-erzsebet","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4544","title":{"rendered":"Kelemen Erzs\u00e9bet"},"content":{"rendered":"<div class=\"wp-block-post-date\"><time datetime=\"2025-11-15T11:25:00+02:00\">2025-11-15<\/time><\/div>\n\n\n<p><br><strong>M\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1s, kult\u00farfiloz\u00f3fiai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s<\/strong><br><em>(L. Simon L\u00e1szl\u00f3: M\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi auton\u00f3mia <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9r\u0151l, R\u00e1ci\u00f3 Kiad\u00f3 \u2013 Sz\u00e9pirodalmi Figyel\u0151 Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 2025)<\/p>\n\n\n\n<p>L. Simon L\u00e1szl\u00f3nak a h\u00e1rom m\u0171v\u00e9szeti essz\u00e9k\u00f6tete (<em>Hidak a Dun\u00e1n; \u00c9des sz\u0151l\u0151, t\u00fczes bor; Szubjekt\u00edv ikonoszt\u00e1z<\/em>), valamint a nemzeti sorsk\u00e9rd\u00e9seket a m\u0171vel\u0151d\u00e9s- \u00e9s kult\u00farpolitik\u00e1n kereszt\u00fcl megk\u00f6zel\u00edt\u0151 k\u00f6nyvei ut\u00e1n (<em>Versenyh\u00e1tr\u00e1ny, A r\u00f3mai szek\u00e9r, Szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9nelem, Polg\u00e1ri Kult\u00farpolitika, K\u00f6rbej\u00e1rni a haz\u00e1t, \u201eKi viszi a pusk\u00e1t?\u201d Az \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e9s\/vagy a politikusok?, A meg\u0151rz\u00e9s kult\u00far\u00e1ja<\/em>) a tizenegyedik essz\u00e9k\u00f6tete a 2025. \u00fcnnepi k\u00f6nyvh\u00e9tre megjelen\u0151 <em>M\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi auton\u00f3mia, <\/em>amelynek nyit\u00f3 \u00e9s k\u00f6tetc\u00edmad\u00f3 m\u0171ve 2023. november 28-\u00e1n, a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mi\u00e1n hangzott el: a szerz\u0151 akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9de volt.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"685\" height=\"1024\" src=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-685x1024.jpeg\" alt=\"\" class=\"wp-image-4545\" srcset=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-685x1024.jpeg 685w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-201x300.jpeg 201w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-768x1148.jpeg 768w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-1027x1536.jpeg 1027w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia-1370x2048.jpeg 1370w, https:\/\/opus-folyoirat.sk\/wp-content\/uploads\/2026\/02\/Muveszi-szabadsag-es-intezmenyi-autonomia.jpeg 1422w\" sizes=\"auto, (max-width: 685px) 100vw, 685px\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p>Az essz\u00e9 bevezet\u0151j\u00e9ben a sz\u00f3nok vil\u00e1goss\u00e1 teszi: ez nem politikai deklar\u00e1ci\u00f3, hanem a \u201em\u0171v\u00e9szet szent\u00e9ly\u00e9ben\u201d elhangz\u00f3 szem\u00e9lyes vallom\u00e1s. A Pr\u00e9dik\u00e1tor k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l id\u00e9z \u2013 \u201eideje [van] a hallgat\u00e1snak \u00e9s ideje a sz\u00f3l\u00e1snak\u201d; 3,7 \u2013, \u00e9s ezzel a besz\u00e9d kiemelkedik a szokv\u00e1nyos k\u00f6z\u00e9leti diskurzusb\u00f3l: ez az id\u0151 most a sz\u00f3l\u00e1s ideje.<\/p>\n\n\n\n<p>L. Simon L\u00e1szl\u00f3 \u00f6nazonoss\u00e1ga mindv\u00e9gig jelen van: nem akar tud\u00f3s lenni, nem k\u00edv\u00e1n \u201eirodalomt\u00f6rt\u00e9neti el\u0151ad\u00e1st\u201d tartani, ugyanakkor m\u00e9ly irodalmi, filoz\u00f3fiai \u00e9s kultur\u00e1lis r\u00e9tegeket t\u00e1r fel el\u0151tt\u00fcnk. A m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g ir\u00e1nti elk\u00f6telezetts\u00e9g \u00e9s a politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s realit\u00e1sa teszi a besz\u00e9det k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9 egy olyan korban, amikor egyre kevesebben v\u00e1llalj\u00e1k a hidat a k\u00e9t vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n<p>A besz\u00e9d k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban <em>a szabads\u00e1g<\/em> \u00e9s a <em>m\u0171v\u00e9szi auton\u00f3mia<\/em> \u00e1ll. Nem elvont fogalmakk\u00e9nt, hanem a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni Magyarorsz\u00e1g t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi kontextus\u00e1ban, illetve a glob\u00e1lis kultur\u00e1lis folyamatok (woke-kult\u00fara, \u00f6ncenz\u00fara, konformizmus, politikai aktivizmus) t\u00fckr\u00e9ben vizsg\u00e1lva. A sz\u00e9kfoglal\u00f3 el\u0151ad\u00f3 fontos meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sokat tesz arr\u00f3l, hogy a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1got nemcsak a politikai rendszerek, hanem sokkal ink\u00e1bb a bels\u0151 \u00f6ncenz\u00fara \u00e9s az ideol\u00f3giai konformizmus vesz\u00e9lyezteti itthon \u00e9s nemzetk\u00f6zi szinten egyar\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n<p>A T\u00f3t Endre munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz f\u0171z\u00f6tt gondolatai k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kesek: egyszerre eml\u00e9keztetnek az avantg\u00e1rd erej\u00e9re, \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9re, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti kor m\u0171v\u00e9szeti ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s reflekt\u00e1lnak a mai kultur\u00e1lis sz\u00ednt\u00e9r kih\u00edv\u00e1saira is, valamint arra, hogy \u201ea mi \u00e9let\u00fcnk legnagyobb terh\u00e9t nem a cenz\u00fara, hanem az \u00f6ncenz\u00fara jelentette \u00e9s jelenti mind a mai napig\u201d (13). Egyben az \u201e\u00f6r\u00f6m demonstr\u00e1ci\u00f3ja\u201d mint eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai tett (\u201e\u00d6r\u00fcl\u00fcnk, hogy demonstr\u00e1lhatunk\u201d \u2013 11) itt szem\u00e9lyes inspir\u00e1ci\u00f3 is: L. Simon L\u00e1szl\u00f3 tan\u00fas\u00e1got tesz a kult\u00fara val\u00f3di erej\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00edr\u00f3 kiemeli \u2013 \u00e9s err\u0151l m\u00e1r kor\u00e1bbi essz\u00e9iben is vallott (l\u00e1sd: <em>Alkot\u00f3er\u0151, szerencse \u00e9s tudatos v\u00e1laszt\u00e1s. Hatvan\u00e9ves a Magyar M\u0171hely) \u2013<\/em>, hogy politika \u00e9s m\u0171v\u00e9szet nem z\u00e1rj\u00e1k ki egym\u00e1st, csak helyesen kell a kett\u0151t egy\u00fctt kezelni, \u00fagy, ahogy H\u00f3man B\u00e1lint megfogalmazta: \u201eA t\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l kiindul\u00f3 m\u0171v\u00e9szetpolitikus nem szor\u00edtkozhatik b\u00e1rmelyik ir\u00e1ny egyoldal\u00fa \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lagos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra, hanem arra t\u00f6rekszik, hogy mindez ir\u00e1nyokat a nemzeti egys\u00e9g gondolat\u00e1nak \u00e9s az egyetemes kultur\u00e1lis halad\u00e1snak szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtsa. [\u2026] Nincs politikai ir\u00e1ny a m\u0171v\u00e9szetben, mint ahogy egy\u00e1ltal\u00e1ban nem szabad a m\u0171v\u00e9szetbe politik\u00e1t keverni\u201d (23-24). A Magyar M\u0171hely alkot\u00f3k\u00f6r\u00e9nek tagjait sem a politikai hovatartoz\u00e1suk, hanem az eszt\u00e9tikai \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fck, szerkeszt\u0151i, szerz\u0151i ig\u00e9nyess\u00e9g\u00fck sodorta egym\u00e1s mell\u00e9. A mai er\u0151sen polariz\u00e1lt k\u00f6z\u00e9letben, ahol gyakran az eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9get fel\u00fcl\u00edrja a politikai \u00fczenet \u201ehasznoss\u00e1ga\u201d, roppant fontos az essz\u00e9 egyik \u00e1ll\u00edt\u00e1sa, miszerint egy m\u0171alkot\u00e1s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t nem a politikai tartalom, hanem a po\u00e9tikai min\u0151s\u00e9g hat\u00e1rozza meg. Az eszt\u00e9tikai ig\u00e9nyess\u00e9g nem \u00e1ldozhat\u00f3 fel a politikai \u00fczenet olt\u00e1r\u00e1n. Ilyen \u201eny\u00edltan politiz\u00e1l\u00f3, korm\u00e1nyellenes vers\u201d p\u00e9ld\u00e1ul Kiss Judit \u00c1gnes <em>Fekete-piros dal<\/em> c\u00edm\u0171, \u201egyal\u00e1zatos sz\u00ednvonal\u00fa Pet\u0151fi-\u00e1tirata\u201d (21).<\/p>\n\n\n\n<p>A besz\u00e9d kiemelked\u0151 r\u00e9sze az is, amikor We\u00f6res S\u00e1ndor nyom\u00e1n a szerz\u0151 a m\u0171v\u00e9szi alkat bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 korl\u00e1tair\u00f3l elm\u00e9lkedik. A gondolat, hogy a m\u0171v\u00e9sz szabads\u00e1ga val\u00f3j\u00e1ban a saj\u00e1t alkat\u00e1b\u00f3l, bels\u0151 vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00f6nk\u00e9nt v\u00e1llalt korl\u00e1taib\u00f3l fakad, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen relev\u00e1ns abban a korban, ahol a szabads\u00e1got gyakran \u00f6sszet\u00e9vesztik a korl\u00e1tlans\u00e1ggal, \u00e9s torz \u00e9rtelmez\u00e9ssel \u00f6sszek\u00f6tik a \u201emindent szabad\u201d elv t\u00e9veszm\u00e9j\u00e9vel.<\/p>\n\n\n\n<p>A sz\u00e9kfoglal\u00f3 el\u0151ad\u00e1s m\u00e1sik gondolata, amely Illy\u00e9s 1946-os napl\u00f3jegyzete alapj\u00e1n a bels\u0151 szabads\u00e1got a m\u0171velts\u00e9ghez k\u00f6ti, rendk\u00edv\u00fcl fontos, s\u0151t, id\u0151t\u00e1ll\u00f3: \u201eCsak a m\u0171velt ember szabad\u201d (32). A m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g nem puszt\u00e1n politikai vagy jogi k\u00e9rd\u00e9s, hanem kult\u00far\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3 szellemi szabads\u00e1g, ami m\u0171velts\u00e9g, nyitotts\u00e1g \u00e9s bels\u0151 ig\u00e9nyess\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezhet. Ez a bels\u0151 szabads\u00e1g az, ami megv\u00e9dhet az \u00f6ncenz\u00far\u00e1t\u00f3l, a konformit\u00e1st\u00f3l, a politikai manipul\u00e1ci\u00f3t\u00f3l, m\u00e9g akkor is, ha a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g \u00e9pp az ellenkez\u0151j\u00e9t sugallja.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez az akad\u00e9miai sz\u00e9kfoglal\u00f3 essz\u00e9 nemcsak egy\u00e9ni hitvall\u00e1s, hanem kult\u00farfiloz\u00f3fiai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s is a m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g, a konformizmus, az \u00e1llami szerepv\u00e1llal\u00e1s \u00e9s az alkot\u00f3i felel\u0151ss\u00e9g k\u00e9rd\u00e9seiben. M\u00e9lt\u00f3 hozz\u00e1sz\u00f3l\u00e1s a mai magyar kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00e9let egyik leg\u00e9rz\u00e9kenyebb k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi, nemzeti identit\u00e1sunk gy\u00f6kere, fontos r\u00e9sze a hat\u00e1ron t\u00fali kult\u00far\u00e1nk meg\u0151rz\u00e9se is, ahogy L. Simon L\u00e1szl\u00f3 vallja: \u201ea nemzettudatunk meg\u0151rz\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9ppen a kult\u00far\u00e1nk fenntart\u00e1sa a legfontosabb feladat\u201d (53). Ez\u00e9rt volt nagy \u00f6r\u00f6mh\u00edr, hogy \u00fajj\u00e1sz\u00fcletett a sepsiszentgy\u00f6rgyi Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum is. 2023. okt\u00f3ber 26-\u00e1n, a fel\u00faj\u00edtott m\u00fazeum avat\u00e1s\u00e1n L. Simon L\u00e1szl\u00f3 a k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 besz\u00e9d\u00e9ben megeml\u00e9kezett a m\u00fazeumot alap\u00edt\u00f3 sz\u00e9kely asszonyr\u00f3l, Cserey J\u00e1nosn\u00e9 Zathureczky Em\u00edlia tett\u00e9r\u0151l, aki nem gyermekeire hagyta, vagy idegennek adta el \u0151si vagyon\u00e1nak igen jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1t, hanem abb\u00f3l m\u00fazeumot alap\u00edtott: \u201efelaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1nak igazi \u00e9rt\u00e9k\u00e9t mi \u00e9rtj\u00fck meg igaz\u00e1n, akik ma itt \u00e1llhatunk a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fel\u00faj\u00edtott sepsiszentgy\u00f6rgyi m\u00fazeum\u00e9p\u00fcletben, hiszen tudjuk, ez az \u00e9p\u00fclet a benne \u0151rz\u00f6tt \u00e9s bemutatott m\u0171t\u00e1rgyakkal sokkal t\u00f6bbr\u0151l sz\u00f3lnak, mint amit els\u0151re gondoln\u00e1nk egy k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9ny feladatair\u00f3l. A Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum megl\u00e9te, meg\u00fajul\u00e1sa, anyagi \u00e9s szellemi gyarapod\u00e1sa egyfajta indik\u00e1tora annak, hogy mi lesz a sorsunk a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben\u201d \u2013 mondta L. Simon L\u00e1szl\u00f3. Majd hozz\u00e1tette: \u201eAm\u00edg vir\u00e1gzik ez az int\u00e9zm\u00e9ny, addig \u00e9l \u00e9s vir\u00e1gzik \u0151si sz\u00fcl\u0151f\u00f6ldj\u00e9n, Erd\u00e9lyben is a magyar nemzet\u201d (44-45).<\/p>\n\n\n\n<p>A digitaliz\u00e1ci\u00f3, a kommunik\u00e1ci\u00f3s platformok robban\u00e1sszer\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1sa, a mesters\u00e9ges intelligencia l\u00e1tv\u00e1nyos t\u00e9rfoglal\u00e1sa \u00faj kih\u00edv\u00e1sok el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja a m\u00fazeumokat is. L. Simon L\u00e1szl\u00f3 a <em>M\u00fazeumok a digit\u00e1lis t\u00e9rben<\/em> c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom probl\u00e9m\u00e1it \u00e9rintve \u2013 a kor\u00e1bbi meg\u00e1llap\u00edt\u00e1saira, essz\u00e9ire is hivatkozva \u2013 kiemeli, hogy az internetet nem olyan rendszernek l\u00e1tja, ami a t\u00e1rsadalom sz\u00f6vet\u00e9t, a hagyom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geket romboln\u00e1, hanem lehet\u0151s\u00e9gnek. Ugyanis a virtu\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek is m\u0171k\u00f6dhetnek k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gk\u00e9nt. A j\u00f6v\u0151 k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9s-politik\u00e1j\u00e1nak, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171vel\u0151d\u00e9ssel kapcsolatos kult\u00farpolitik\u00e1nak feladata lesz, hogy megteremtse az \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3s\u00e1got a val\u00f3s\u00e1gos \u00e9s a virtu\u00e1lis terek k\u00f6z\u00f6tt. \u201eA szem\u00fcnk el\u0151tt n\u0151 fel egy gener\u00e1ci\u00f3, amely egyenl\u0151s\u00e9gjelet tesz a kult\u00fara meg\u00e9l\u00e9se \u00e9s a l\u00e1jkol\u00e1s k\u00f6z\u00e9 \u2013 \u00edrja. [\u2026] nem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9tet \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get rombol\u00f3 internetet kell szembe\u00e1ll\u00edtani egym\u00e1ssal, hanem a virtu\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9r \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9r fogalm\u00e1t\u201d (58). Egyet\u00e9rt a <em>Digit\u00e1lis M\u00fazeum<\/em> (2017) c\u00edm\u0171 k\u00f6tet szerkeszt\u0151ivel, Ruttkay Zs\u00f3fi\u00e1val \u00e9s German King\u00e1val abban, hogy a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k alkalmaz\u00e1sa, az \u00fajfajta interpret\u00e1ci\u00f3s utak megnyit\u00e1sa \u00e9lm\u00e9nyszer\u0171bb\u00e9 teheti a m\u00fazeumi l\u00e1togat\u00e1st: a szerkeszt\u0151p\u00e1ros szerint ez\u00e1ltal a m\u00fazeumok edukat\u00edv \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s m\u00e9diumk\u00e9nt t\u00f6lthetik be \u00e9lm\u00e9nyk\u00f6zpont\u00fa szerep\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n<p>A digitaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban fontos k\u00e9rd\u00e9st tesz fel az \u00edr\u00f3: \u201ema m\u00e1r nemcsak az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi\u00e9rt fontos a m\u00fazeumi digitaliz\u00e1ci\u00f3, azt ugyanis a mesters\u00e9ges intelligencia is tudja, hanem az, hogy ki \u00e9s hogyan adja az inputot neki\u201d (78-79).Azaz a m\u00fazeumi digitaliz\u00e1ci\u00f3 nemcsak technol\u00f3giai vagy adminisztrat\u00edv k\u00e9rd\u00e9s, hanem tudom\u00e1nyos \u00e9s kultur\u00e1lis felel\u0151ss\u00e9g is. Mert az, hogy ki, mit \u00e9s hogyan digitaliz\u00e1l, k\u00f6zvetlen hat\u00e1ssal van arra, milyen tud\u00e1st adunk \u00e1t a j\u00f6v\u0151nek. A mesters\u00e9ges intelligencia (MI) ugyanis csak azt tudja adni, amit bet\u00e1pl\u00e1lunk neki. Ez\u00e9rt kritikus k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki form\u00e1lja a digit\u00e1lis tud\u00e1s alapj\u00e1t, milyen forr\u00e1sb\u00f3l \u00e9s kinek a n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l \u201etanul\u201d az MI? Ugyanis ha egyoldal\u00fa, torz, hi\u00e1nyos vagy elfogult input ker\u00fcl be, akkor a mesters\u00e9ges intelligencia is ezt fogja visszat\u00fckr\u00f6zni, \u00e9s mivel az MI egyre nagyobb szerepet j\u00e1tszik a tud\u00e1s terjeszt\u00e9s\u00e9ben, ez ak\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi vagy kultur\u00e1lis torzul\u00e1sokhoz is vezethet. Viszont a m\u00fazeumi digitaliz\u00e1ci\u00f3val kapcsolatban megnyugtat\u00f3 az \u00e9lm\u00e9ny, amir\u0151l L. Simon L\u00e1szl\u00f3 \u00edr: val\u00f3di szenz\u00e1ci\u00f3t jelentett sz\u00e1m\u00e1ra, amikor m\u00fazeumban el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1lkozott az akkor m\u00e9g \u00faj technol\u00f3gi\u00e1val, az \u00e9rint\u0151k\u00e9perny\u0151vel. Majd egyre t\u00f6bb digit\u00e1lis eszk\u00f6z jelent meg a VR- \u00e9s AR-szem\u00fcvegekt\u0151l kezdve az interakt\u00edv kijelz\u0151kig, hologramtechnol\u00f3gi\u00e1kig, digit\u00e1lis audioguide-ig. De ezzel p\u00e1rhuzamosan \u201e[m]a m\u00e1r l\u00e1tjuk, nem \u00e9rdemes elvinni a l\u00e1togat\u00f3 figyelm\u00e9t a m\u0171t\u00e1rgyakr\u00f3l\u201d (84). Viszont (id\u00e9zve a Ruttkay\u2013German szerkeszt\u0151p\u00e1rost is) \u201eelengedhetetlen a m\u00fazeumok tov\u00e1bbi meg\u00fajul\u00e1sa.\u201d Hogy \u00fczenet\u00fck relev\u00e1nsak legyenek, reflekt\u00e1lni kell \u201ea t\u00e1rsadalmi \u00e1talakul\u00e1sra \u00e9s a technol\u00f3gia gener\u00e1lta v\u00e1ltoz\u00e1sokra\u201d (90).<\/p>\n\n\n\n<p>Az 53. Tokaji \u00cdr\u00f3t\u00e1borban, sz\u0171k bar\u00e1ti k\u00f6rben sz\u00f3ba ker\u00fclt az irodalmi kanoniz\u00e1ci\u00f3 is: a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l alkot\u00f3k k\u00f6z\u00fcl kinek az \u00e9letm\u0171ve marad\/maradhat fenn? A pr\u00f3zavonalon egy\u00e9rtelm\u0171en elhangzott Kert\u00e9sz Imre, M\u00e1rai S\u00e1ndor, Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n neve. A l\u00edra maradand\u00f3 \u00e9letm\u0171k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek Pilinszky J\u00e1nost \u00e9s We\u00f6res S\u00e1ndort tartottuk. S term\u00e9keny vita alakult ki m\u00e9g j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9letm\u0171r\u0151l. A konkl\u00fazi\u00f3 lehangol\u00f3 volt: \u00e9rt\u00e9kesnek gondolt \u00e9letm\u0171vek is elt\u0171nnek, teljesen feled\u00e9sbe mer\u00fclhetnek az id\u0151k sor\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n<p>\u201eAz Egyes\u00fclt \u00c1llamokban pontosan tudj\u00e1k, milyen ereje van a kult\u00far\u00e1nak, a m\u0171v\u00e9szetnek, s hogy mik\u00e9ppen kell kanoniz\u00e1lni alkot\u00f3kat \u00e9s a politikai mozgalm\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra fontos t\u00e9m\u00e1kat\u201d \u2013 \u00edrja L. Simon L\u00e1szl\u00f3 <em>A h\u0151s\u00f6k deheroiz\u00e1l\u00e1sa <\/em>c\u00edm\u0171 essz\u00e9j\u00e9ben, amelyben az ideol\u00f3giai vit\u00e1kt\u00f3l terhelt korszakunkban alapvet\u0151en \u00e9rz\u00e9kenyen mutat r\u00e1 a h\u0151siess\u00e9g, az eml\u00e9kezet \u00e9s m\u0171v\u00e9szi hiteless\u00e9g ir\u00e1nti kollekt\u00edv ig\u00e9nyre. Rejtett ir\u00f3ni\u00e1val a szerz\u0151 teh\u00e1t jelzi, hogy az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban a kanoniz\u00e1l\u00e1s nem \u00e9rt\u00e9kalap\u00fa, hanem politikailag vez\u00e9relt, manipulat\u00edv \u00e9s eszt\u00e9tikailag \u00e9s\/vagy t\u00f6rt\u00e9nelmi hiteless\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l is kifog\u00e1solhat\u00f3 lehet. P\u00e9ldak\u00e9nt Catherine Opie <em>Eml\u00e9km\u0171 <\/em>c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozat\u00e1t eml\u00edti, amelynek k\u00f6zponti k\u00e9pe egy megrong\u00e1lt, graffitikkel \u00e9s egy kulcsfontoss\u00e1g\u00fa felirattal (\u201eColor is not a crime\u201d) tark\u00edtott konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s szobrot \u00e1br\u00e1zol. A fot\u00f3sorozatot egy rangos m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum ki is \u00e1ll\u00edtja: ezzel a vandalizmust m\u0171v\u00e9szett\u00e9 emelve szinte erk\u00f6lcsi mentess\u00e9get adnak egy jogs\u00e9rt\u0151 cselekedetnek. A fot\u00f3sorozat teh\u00e1t egy ideol\u00f3giai manipul\u00e1ci\u00f3 eszk\u00f6z\u00e9ve v\u00e1lik.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g jegy\u00e9ben nem lehet \u201ekor\u00e1bbi korok m\u0171t\u00e1rgyait t\u00f6nkretenni\u201d (97) \u2013 hangs\u00falyozza L. Simon L\u00e1szl\u00f3. Az <em>Ez itt a k\u00e9rd\u00e9s<\/em> Csurka-vit\u00e1j\u00e1ban is ugyanezt emeli ki. \u201eA m\u0171t\u00e1rgyakat nem romboljuk le, nem verj\u00fck sz\u00e9t!\u201d (2024. dec. 11.) A t\u00f6rt\u00e9nelem m\u0171v\u00e9szi \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek \u00e9s a politikai aktivizmusnak vannak hat\u00e1rai, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha azok identit\u00e1srombol\u00e1shoz \u00e9s h\u0151seink elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9hez vezetnek. A deheroiz\u00e1l\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9r\u0151l hosszan elm\u00e9lkedik: mindez nem \u00faj jelens\u00e9g, a kommunista diktat\u00far\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a marxista \u00e9s neomarxista ir\u00e1nyzatokhoz. A kommunizmus a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem h\u0151seit is kiszor\u00edtotta a kultur\u00e1lis t\u00e9rb\u0151l, \u00e9s csak saj\u00e1t \u201e\u00faj h\u0151seit\u201d emelte piedeszt\u00e1lra. A deheroiz\u00e1l\u00e1s ma \u201eaz eur\u00f3pai kult\u00fara hanyatl\u00e1s\u00e1nak j\u00f3l kitapinthat\u00f3 jele\u201d (99): a h\u0151s\u00f6ket le\u00e9rt\u00e9kelik, relativiz\u00e1lj\u00e1k vagy elt\u00fcntetik a k\u00f6z\u00e9letb\u0151l, m\u0171v\u00e9szetb\u0151l, oktat\u00e1sb\u00f3l. Mindez a t\u00e1rsadalmat identit\u00e1s n\u00e9lk\u00fcliv\u00e9, gy\u00f6k\u00e9rvesztett\u00e9 form\u00e1lja.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6vetkez\u0151 essz\u00e9je kapcsol\u00f3dik ehhez a t\u00e9m\u00e1hoz: <em>A politika els\u0151dlegess\u00e9g\u00e9<\/em>ben az irodalom \u00e9s politika kapcsolat\u00e1t vizsg\u00e1lja, \u00e9rintve a k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9st, k\u00e1nonpolitik\u00e1t, a NAT-\u00e1talak\u00edt\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seket, a politikai narrat\u00edv\u00e1k t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9nek probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t a kult\u00far\u00e1ban, valamint az irodalom cs\u00f6kken\u0151 t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9t is. S\u0151t kit\u00e9r a digit\u00e1lis gener\u00e1ci\u00f3k olvas\u00e1si szok\u00e1saira, figyelemzavaraira, a klasszikus irodalom tan\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9geire, s m\u00e9g a gener\u00e1ci\u00f3s tipol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l (baby boomerek, X, Y, Z \u00e9s Alfa gener\u00e1ci\u00f3), a nemzed\u00e9kek fontosabb saj\u00e1toss\u00e1gair\u00f3l is k\u00e9pet kap az olvas\u00f3, arr\u00f3l, hogy a csoportok milyen k\u00f6z\u00f6s \u00e9lm\u00e9nyek, t\u00e1rsadalmi, technol\u00f3giai \u00e9s kultur\u00e1lis hat\u00e1sok ment\u00e9n form\u00e1l\u00f3dtak.<\/p>\n\n\n\n<p>Horv\u00e1th J\u00e1nos irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val (\u201eAz \u00edzl\u00e9s leple alatt vil\u00e1gn\u00e9zetek harca folyik: politikai, t\u00e1rsadalmi, erk\u00f6lcsi ellent\u00e9tek\u00e9, s id\u0151 kell hozz\u00e1, hogy az irodalmi jelens\u00e9gek tiszt\u00e1n eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l \u00edt\u00e9ltessenek meg\u201d \u2013 107) nem \u00e9rt egyet, mert nem lehets\u00e9ges az, hogy valaki tiszt\u00e1n eszt\u00e9tikai szempontok alapj\u00e1n \u00edt\u00e9ljen meg egy irodalmi sz\u00f6veget.Nem l\u00e9tezik vil\u00e1gn\u00e9zett\u0151l f\u00fcggetlen eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s. Ez nem jelenti azt, hogy kiz\u00e1rja az eszt\u00e9tikai szempontokat, csup\u00e1n relativiz\u00e1lja azok objektivit\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6z\u00f6s kultur\u00e1lis alapokat (k\u00e1nont) pedig organikus m\u00f3don, szakmai p\u00e1rbesz\u00e9d \u00fatj\u00e1n kellene kialak\u00edtani, nem er\u0151szakos \u00e1t\u00edr\u00e1sokkal.<\/p>\n\n\n\n<p>L. Simon L\u00e1szl\u00f3 <em>A meg\u0151rz\u00e9s kult\u00far\u00e1ja<\/em> (2023) c\u00edm\u0171 kor\u00e1bbi essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9nek nyit\u00f3fejezet\u00e9ben a <em>Mi\u00e9rt \u00edrok? <\/em>k\u00e9rd\u00e9st ontol\u00f3giai-filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9ssor ment\u00e9n vizsg\u00e1lva Michel Houellebecq <em>Beh\u00f3dol\u00e1s<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t id\u00e9zi, s a m\u0171 h\u0151s\u00e9vel, az irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s egyetemi tan\u00e1r Fran\u00e7ois-val vallja, hogy \u201e[\u2026] v\u00e9geredm\u00e9nyben nem sokat sz\u00e1m\u00edt, hogy nagyon j\u00f3l vagy nagyon rosszul \u00edrok, a l\u00e9nyeg az, hogy \u00edrok, \u00e9s hogy igaz\u00e1n jelen vagyok\u201d. A <em>Soumission<\/em> m\u0171 hat\u00e1sa, s\u0151t a francia szerz\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u0171 recepci\u00f3t\u00f6rt\u00e9nete az \u00faj essz\u00e9k\u00f6tet\u00e9ben is jelen van: <em>A tabukon t\u00fal <\/em>c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1ban a szexualit\u00e1st \u00e9s a szexturizmus k\u00e9rd\u00e9seit t\u00e1rgyalja Houellebecq m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben. A <em>Beh\u00f3dol\u00e1s<\/em> \u00e9rt\u00e9kv\u00e1ls\u00e1ggal k\u00fczd\u0151, ki\u00e9gett f\u0151h\u0151se napjaink karaktere: a h\u00e1zass\u00e1got \u00e9s gyermekv\u00e1llal\u00e1st \u201et\u00f6k\u00e9letesen haszontalannak\u201d tartja (123), a <em>Platforme (A cs\u00facson<\/em>) c\u00edm\u0171 reg\u00e9nyben pedig a porn\u00f3 van vulg\u00e1risan jelen. Viszont Bartis Attil\u00e1t is id\u00e9zve L. Simon L\u00e1szl\u00f3 meger\u0151s\u00edti: Houellebecq nem pornogr\u00e1f szerz\u0151. S\u0151t, ink\u00e1bb kritikusa a porn\u00f3nak. A m\u0171veivel ugyanis t\u00fckr\u00f6t tart az \u201eerotikusrekl\u00e1mt\u00e1rsadalom\u201d (134) el\u00e9, \u00e9s a Nyugat \u00e9rt\u00e9krendi v\u00e1ls\u00e1g\u00e1t prezent\u00e1lja, a szexu\u00e1lis viszonyokat kritiz\u00e1lja. A felsz\u00ednes kritik\u00e1kkal pedig \u201ehaza\u00e9rt\u00fcnk\u201d. L. Simon L\u00e1szl\u00f3 megjegyzi, hogy ugyan n\u00e1lunk \u201em\u00e1sok az irodalmi mint\u00e1zatok, de a menthetetlen sz\u00e9ls\u0151jobboldal sz\u00e1m\u00e1ra Ady csak egy \u00f3cska szabadk\u0151m\u0171ves, s Tam\u00e1si \u00e1ron egy \u00e1rul\u00f3, aki az \u00edr\u00f3k \u201956-os nyilatkozat\u00e1t fogalmazta\u201d (135).&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A francia irodalmi t\u00e9ma ut\u00e1n a szerz\u0151 a k\u00f6tet k\u00e9t z\u00e1r\u00f3essz\u00e9j\u00e9ben a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9netre, konkr\u00e9tan Csurka Istv\u00e1nra \u00e9s N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3ra ir\u00e1ny\u00edtja az olvas\u00f3k figyelm\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p><em>A vesztes<\/em>ben a k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s, a k\u00e1nonk\u00e9pz\u00e9s alapprobl\u00e9m\u00e1ja artikul\u00e1l\u00f3dik. Az \u00edr\u00f3 az elm\u00falt \u00e9vtizedek legnagyobb vesztes\u00e9nek Csurka Istv\u00e1nt tartja: \u201ea legid\u0151t\u00e1ll\u00f3bb magyar \u00edr\u00f3\u201d (L. Simon), \u201ea rendszerv\u00e1lt\u00e1s egyik emblematikus alakja\u201d (Schmidt M\u00e1ria, <em>Ez itt a k\u00e9rd\u00e9s, <\/em>2024. dec. 11.), m\u00e9gis \u201eminimum h\u00e1rom nemzed\u00e9k \u00fagy n\u0151tt fel, hogy m\u00e9g a sz\u00ednh\u00e1zba j\u00e1r\u00f3 tagjaik sem tal\u00e1lkoztak a dr\u00e1ma\u00edr\u00f3 Csurka nev\u00e9vel, vagy darabjaival\u201d (145). \u201eA \u201970-es, \u201980-as \u00e9vekben az akkori irodalomtudom\u00e1ny \u00e9s irodalomt\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1zszor t\u00f6bbet foglalkozott Csurk\u00e1val, mint az elm\u00falt harmincn\u00e9gy \u00e9vben. K\u00e9t \u00e9rtelmes elemz\u0151 tanulm\u00e1ny nem sz\u00fcletett az \u00edr\u00f3 Csurk\u00e1r\u00f3l\u201d (L. Simon<em>, Ez itt a k\u00e9rd\u00e9s,<\/em>). S ennek az oka, hogy a politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t nem tudj\u00e1k elv\u00e1lasztani a m\u0171v\u00e9szet\u00e9t\u0151l. Ugyanis kett\u0151s m\u00e9rce alapj\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelnek: \u201ea baloldaliakn\u00e1l [\u2026] az \u00e9letm\u0171 elv\u00e1lik az alkot\u00f3 szem\u00e9ly\u00e9t\u0151l, s csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag az eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9g sz\u00e1m\u00edt\u201d, viszont a konzervat\u00edvok meg\u00edt\u00e9l\u00e9sekor mindez m\u00e1r nem \u00e9rv\u00e9nyes: \u201em\u00e9g a val\u00f3ban fajs\u00falyos alkot\u00e1sok \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is devalv\u00e1lj\u00e1k\u201d (142).<\/p>\n\n\n\n<p>Csurka Istv\u00e1n ut\u00e1n a k\u00f6tet z\u00e1r\u00f3 essz\u00e9j\u00e9nek, <em>A magyar irodalom Od\u00fcsszeusz\u00e1<\/em>nak k\u00f6zponti alakja N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3. (S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s nevezte \u00edgy.) Az \u00edr\u00f3t m\u00e9ltat\u00f3 essz\u00e9sz\u00f6veg a hal\u00e1l\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l rendezett megeml\u00e9kez\u00e9sen hangzott el a Farkasr\u00e9ti temet\u0151ben. Az alapprobl\u00e9ma itt is ugyanaz: a mell\u0151z\u00e9s. Az antiszemitizmus v\u00e1dj\u00e1val \u201eN\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3t f\u00e9lretett\u00fck\u201d (160, 165) \u2013 mondja L. Simon L\u00e1szl\u00f3. V\u00e1dl\u00f3i \u201ekirekesztett\u00e9k a magyar irodalom- \u00e9s eszmet\u00f6rt\u00e9netb\u0151l\u201d (169). Pedig D\u00e1vidh\u00e1zi P\u00e9ter irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz is Monostori Imr\u00e9vel egyet\u00e9rtve azt fogalmazza meg, hogy egy pillanatig sem tudja elhinni, hogy \u201eaz antiszemitizmus v\u00e1dja valaha is jogos lehetett volna N\u00e9meth-tel szemben\u201d (172). Nagy G\u00e1sp\u00e1r <em>\u00c9jszak\u00e1imban l\u00e1mpaf\u00e9ny. N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 halhatatlan szellem\u00e9nek<\/em> (2001) c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye jut az eszembe: \u201eA sz\u00edv meg lesz\u00e1molt eleit\u0151l fogva, \/ id\u0151vel, bajjal, \u00fcld\u00f6z\u0151kkel: \/ a f\u00e9rfi a hal\u00e1l suhog\u00f3 \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban \u00e9lt, \/ b\u00e1r igaz\u00e1n sose halt meg, \/ de az\u00e9rt jobb \u00e9s \u00e9rt\u0151bb ut\u00f3kort rem\u00e9lt!\u201d<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6tet f\u00fcggel\u00e9k\u00e9ben k\u00e9t interj\u00fat olvashatunk: Nemes Attila <em>(Nincs v\u00e9gtelen id\u0151nk) <\/em>\u00e9s Balogh R\u00f3bert <em>(Kult\u00farpolitikusra m\u00e1r ig\u00e9ny sincsen?) <\/em>besz\u00e9lget az \u00edr\u00f3val. A <em>Nincs v\u00e9gtelen id\u0151nk<\/em>ben a kultur\u00e1lis \u00e9rdekv\u00e9delemr\u0151l, a k\u00f6nyvkiad\u00e1s \u00e9s \u00edr\u00f3t\u00e1rsadalom helyzet\u00e9r\u0151l, a szakmai k\u00f6z\u00e9let k\u00e9rd\u00e9seir\u0151l besz\u00e9lgetnek. Az \u00edr\u00f3-kult\u00farpolitikus megfogalmazza, hogy \u201esz\u00fcks\u00e9g van az \u00e1llami szerepv\u00e1llal\u00e1sra \u00e9s a hat\u00e9kony mecenat\u00far\u00e1ra\u201d, \u00e9s \u201ev\u00e9gre meg kellene oldani az \u00edr\u00f3sz\u00f6vets\u00e9g sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak az \u00fcgy\u00e9t\u201d (180). A nyelvi piac\/k\u00f6nyvpiac farkast\u00f6rv\u00e9nyeit is neh\u00e9z \u00f6sszeegyeztetni a kult\u00farpolitikai szempontokkal, a print \u00e9s az online foly\u00f3iratok is finansz\u00edroz\u00e1si k\u00e9rd\u00e9seket vetnek fel.<\/p>\n\n\n\n<p>A digit\u00e1lis gener\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1k is megfogalmaz\u00f3dnak: baby bommer vagy az X gener\u00e1ci\u00f3s \u00edr\u00f3 k\u00e9ptelen a mai vil\u00e1ghoz alkalmazkodni. \u00cdgy \u201e[a]z irodalom \u00e9s az \u00edr\u00f3k jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek a cs\u00f6kken\u00e9se p\u00e1rhuzamosan t\u00f6rt\u00e9nik az elm\u00e9ly\u00fclt olvas\u00e1s visszaszorul\u00e1s\u00e1val\u201d (181).&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>L. Simon L\u00e1szl\u00f3 vallja, hogy mag\u00e1ban nem tudja elv\u00e1lasztani a k\u00f6z\u00e9leti embert az alkot\u00f3t\u00f3l. Sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6z\u00e9leti, politikai munka is alkot\u00e1s, mindig l\u00e9tre akart \u00e9s akar hozni valamit a sz\u0171kebb \u00e9s t\u00e1gabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9let\u00e9ben. Ilyen \u201ealkot\u00e1s\u201d \u2013 tapasztaljuk \u2013 az \u00e1ltala vezetett \u00e9s meg\u00fajult Tokaji \u00cdr\u00f3t\u00e1bor is. P\u00e9ld\u00e1ul a kerekasztal-besz\u00e9lget\u00e9sekkel seg\u00edtette a t\u00e1bort kil\u00e9pni az \u00e1ll\u00f3v\u00edzb\u0151l, \u00faj c\u00e9lokat, ir\u00e1nyokat adott, teret nyitott a term\u00e9keny p\u00e1rbesz\u00e9dnek, de a kultur\u00e1lis programok \u00e9s a keretek is (sz\u00e1ll\u00e1s, \u00e9tkez\u00e9s) min\u0151s\u00e9giek. Az \u00faj\u00edt\u00e1snak meglesz a kisug\u00e1rz\u00e1sa, a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa eredm\u00e9nye.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A Balog R\u00f3bert k\u00e9sz\u00edtette interj\u00faban pedig egy \u00faj m\u0171fajr\u00f3l is \u00e9rtes\u00fclhet\u00fcnk: L. Simon L\u00e1szl\u00f3 a szolnoki orsz\u00e1gos sz\u00ednh\u00e1zi tal\u00e1lkoz\u00f3 zs\u0171rijek\u00e9nt, val\u00f3gat\u00f3jak\u00e9nt sz\u00ednh\u00e1zi jegyzeteket k\u00e9sz\u00edtett. Az erd\u00e9lyi magyar sz\u00ednh\u00e1z kiemelked\u0151 alakja, Tompa G\u00e1bor rendez\u0151, sz\u00ednh\u00e1zigazgat\u00f3, egyetemi tan\u00e1r, k\u00f6lt\u0151 \u00e9s essz\u00e9\u00edr\u00f3 szerint \u201ej\u00f3 k\u00f6tet lehetne\u201d bel\u0151le, hiszen \u201enincs [\u2026] ilyen hangv\u00e9tel\u0171, elfogulatlan \u00e9s \u00e9rt\u0151, t\u00e1rgyszer\u0171 \u00e9s megfejt\u0151 sz\u00ednh\u00e1zi k\u00f6tet magyar nyelven mostan\u00e1ban\u201d (202). L. Simon L\u00e1szl\u00f3 nem z\u00e1rk\u00f3zik el ett\u0151l, de nem \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tetk\u00e9nt k\u00edv\u00e1nja majd k\u00f6zreadni, hanem \u201eaz \u00e9vtizedek m\u00falva kiadand\u00f3\u201d napl\u00f3j\u00e1ba (203) szeretn\u00e9 majd a jegyzeteket beilleszteni.<\/p>\n\n\n\n<p>S mi\u00e9rt \u00e9vtizedek m\u00falva? Egy napl\u00f3n\u00e1l fontos szempont az id\u0151beli t\u00e1vols\u00e1g. A B\u00e9ta \u00e9s\/vagy Gamma gener\u00e1ci\u00f3nak bizony\u00e1ra nemcsak sz\u00e9pirodalmi \u00e9lm\u00e9ny lesz a k\u00f6tet, de m\u00falt\u00e9rtelmez\u00e9st seg\u00edt\u0151 fontos dokumentum is, ahogy a <em>M\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi auton\u00f3mi\u00e1<\/em>nakalkot\u00f3i hitvall\u00e1st \u00e9s kult\u00farfiloz\u00f3fiai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1st felt\u00e1r\u00f3 \u00edr\u00e1sai is.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>M\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1s, kult\u00farfiloz\u00f3fiai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s(L. Simon L\u00e1szl\u00f3: M\u0171v\u00e9szi szabads\u00e1g \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi auton\u00f3mia c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9r\u0151l, R\u00e1ci\u00f3 Kiad\u00f3 \u2013 Sz\u00e9pirodalmi Figyel\u0151 Alap\u00edtv\u00e1ny, Budapest, 2025) L. Simon L\u00e1szl\u00f3nak a h\u00e1rom m\u0171v\u00e9szeti essz\u00e9k\u00f6tete (Hidak a Dun\u00e1n; \u00c9des sz\u0151l\u0151, t\u00fczes bor; Szubjekt\u00edv ikonoszt\u00e1z), valamint a nemzeti &hellip; <a href=\"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/?page_id=4544\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-4544","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4544","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4544"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4544\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4547,"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/4544\/revisions\/4547"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/opus-folyoirat.sk\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4544"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}