Az irodalomról és ami mögötte van

Hangulatos, családias rendezvény kerekedett a csütörtök esti lapszámbemutatónkból Dunaszerdahelyen, ahol az Opus folyóirat idei harmadik, sorban a 90. számát mutattuk be. Az összejövetelnek a helyi Country Pub adott otthont. 

A helyi, azaz a dunaszerdahelyi érdeklődőkön kívül messzebbről is érkeztek vendégek. Külön öröm ilyenkor számunkra, hogy a lapszám szerzői, illetve az Opus szerzői (úgy egyáltalán) megtisztelik az estjeinket. 

A beszélgetést a lap vezető szerkesztője, Angyal Sándor tartotta mederben, aki a résztvevők bemutatása után a főszerkesztőt, Petőcz Andrást kérte meg, mesélje el, hogy született meg ez a 90. lapszám, illetve hogyan állnak össze az egyes számok anyagai. 

Hogy ne legye egyhangú az est, ne monologizáljanak a szerkesztők, ezért Angyal Sándor felkérte Balogh Ildikót, olvassa fel az idei első számban megjelent Házasság című versét, aminek akkor (és most is) a szerkesztők körében nagy sikere volt. Külön köszönjük neki, hogy eljött a bemutatóra, hiszen bő másfél órát utazott, hogy köztünk legyen. Majd még egyszer ennyit haza…

A felolvasás után Kovács Balázs szerkesztő kapott szót, aki a pályakezdő írókat közlő Küszöb rovat felelőse. Balázs beszélt a fiatalok megszólításáról és a szociális média előnyiről, kihasználásáról. 

Balázst ismét egy felolvasás követte, vagyis inkább rendhagyó módon egy produkció, ugyanis Darázs Balogh Katalin A kályha melege című novellájának előadásába két lányát is bevonta, így hárman adták elő a prózai alkotást. 

Végezetül Hodossy Gyula, a lap kiadója és elindítója kapott szót, aki a háttérmunkáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy kevés szó esik azokról az emberekről, akik a lapot a háttérből segítik, legyen szó akár a pályázatírásról, a pénzügyek intézéséről, telefonáláról, intézkedésről. Ahogy kifejtette, róluk sem szabad elfeledkeznünk. Erre Ravasz József szólalt fel, aki Hodossy érdemeit ecsetelte, kihangsúlyozva, hogy bizony Gyula nélkül nem lenne lapbemutató, mert lap sem lenne.

Végezetül, feltéve a pontot arra a bizonyos „i”-re és az est végére, Hodossy Gyula és Petőcz András olvasták fel verseiket. 

(opus)

„Szerelmed nem vagyok kezed ügyében bot”

A 2024/1-es Opus ajánlója

A címben szereplő idézet Balogh Ildikó versének részlete az Opus folyóirat 2024-es év első lapszámának jelmondata. Az évet megannyi szépirodalomi alkotással, műfordítással, tanulmánnyal, recenzióval és emlékezéssel kezdjük. 

A 2024/1-es Opus a lap történetének 88. száma, mely a Szépírás rovatban Erdély Dániel prózaverseivel indít, majd Balogh Ildikó versei következnek. A rovat további részében Z. Németh István, Gänszler Beáta, Kazó-Horváth Dóra, Száraz Pál és Sayti Andrea novellái kapnak helyet. Mellettük olvashatjuk Balizs Dániel, Orosz István, Szolláth Mihály, Kovács Marianna, Lantay Éva és Sipeki Zsófi verseit. 

A Láthatár című rovatunkban a Kassán élő Jana Bodnárová szlovák írónő Patchwork fehérben című negyedik magyarul megjelent könyvének részlete olvasható Ozsvald Tóth Zsuzsa fordításában. 

Az Opus-önéletrajz rovatunk Tóth László Feljegyzések, körülmények, megfontolások (Önélet — külnézetből) című önéletírásának részletét olvashatjuk, melyből kiderül, hogyan is teltek T. számára (aki akkor még V. volt) azok a bizonyos hatvanas évek.

Következő rovatunk az Opus-tanulmány két figyelemreméltó esszét is tartalmaz, két különböző és eltérő témakörről. Az első Katona Nick Barbie: Life is plastic, hát nem fantasztikus? írása, mely az Elemzési stratégiák a Barbie-filmre alcímet kapta. A második írást Dr. Iványi Márton Pál jegyzi A nevetés felejtés-e? címmel, mely a Habsburg-uralkodóház és a császárság megítélését boncolgatja a cseh(szlovák) próza tükrében. 

Aktuális számunkban két tavaly megjelent kiadványt is ajánlunk, kritizálunk és mutatunk be olvasóinknak Könyvek között rovatunkban. Elsőként Póda Erzsébet Macskakő című kötetét, mely „deprimált hangulatot árasztó történetek gyűjteménye” Kégl Ildikó szerint, akinek írása A (szöveg)testben rétegződő traumák címet kapta. Másodikként Kövesdi Károly Visszakapott szavak kötetét Fülöp Antal veszi górcső alá A hazatalált költő című recenziójában. Az 54 verset tartalmazó kötetből néhányat kiragadva mutatja be a kiadványt. 

Az Opus-emlékezés rovatban Vasvári Zoltán Egy elfeledett felvidéki költő című esszéjével a 15 éve elhunyt Garai Istvánnak állít emléket, akinek 40 verseskötete és 1–1 természetgyógyász és természetvédő könyve jelent meg életében. 

A szám utolsó rovata talán az egyik legfontosabb mind közül (és meg ne sértődjenek a kollégák), hiszen a Küszöb rovatban a pályakezdő írók, költők kapnak helyet. S talán ez azért is fontos része a lapnak, mert utánpótlásként ők viszik majd tovább a szlovákiai magyar irodalom képzeletbeli fáklyáját. Idei első számunkban helyet kapnak Fekeč Angelika és Benkő Máté versei, valamint Dudec Valéria és Bukor Lilianna novellái. 

A 2024/1-es lapszámunk (mint mindig) a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és az Opus szerkesztőség híreivel, valamint a szerzők rövid életrajzaival ér véget. 

(opus)

Az októberi Opus tartalmából

Az Opus 2023/5-ös októberben megjelenő számában a Szépírás rovatban olvashatunk verseket Hodossy Gyulától, Kovács Balázstól, Z. Németh Istvántól, Vasas Tamástól, Nagy Zopántól és Kövesdi Károlytól. Novellával Csáky Pál, Póda Erzsébet, Nagy Erika és Lugossy Gyula jelentkeznek. 

A Láthatár című rovatunk ebben a számban Shurouk Hammoud sír írónő verseit közli Balázs Boróka tolmácsolásában. 

Az Opus-esszé elnevezésű fejezetben Ravasz József József Attila származását feszegeti, Máté László Madách Imre Az ember tragédiájának szlovák fordításáról számol be, Krausz Tivadar pedig Hajdú Istvánról ad nekünk közelebbi képet. 

Könyvek között nevet viselő rovatunk öt könyvet mutat be az olvasóknak. Elsőként Fekete J. József Nagy Koppány Zsolt három prózakötetéről ad számot. A másik írásban Gál Éva vesézi ki Z. Németh István A hencegő óriás és más mesék című könyvét, harmadszorra pedig Hogya György írja meg véleményét a Szélvész antológia 2022-ről. 

Az Opus-emlékezésben Simon Szabolcs születésének 100. évfordulója kapcsán Mayer Juditról ír. 

Küszöb rovatunk ismét három ígéretes fiatal tehetség műveit közli. Dávid Dóra az Eső mosta illúzió című novellával jelentkezik, míg Ollé Tamás három verssel társul hozzá. A sort Darázs Balogh Katalin A piros notesz című prózája zárja. 

Az Opus-mese rovatunkban ebben a számban Kálóczy Katalin Nyilvánvaló manómese című írását közöljük. 

A 2023/5-ös lapszámot Szyksznian Wanda festményeiről készült képek díszítik.

Opus 15

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága tisztelettel meghív minden irodalomkedvelőt az Opus irodalmi folyóirat jubileumi bemutatójára. Az esten közreműködnek: Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, az Opus felelős kiadója, illetve Petőcz András Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, író, a lap főszerkesztője. Az estet Nagy Erika, a SZMÍT titkára vezeti.