Megjelent az Opus folyóirat 90. száma, amely most sem hagyja unatkozni az irodalom szerelmeseit. A legkülönfélébb műfajokkal szórakoztatjuk az olvasót. 

A lap, ahogy az megszokott, a Szépírás rovattal indít, ahol Jenei Gyula, Szarka Tamás és Szolláth Mihály verseit olvashatjuk, illetve betekintést nyerhetünk Száraz Pál és Bereczk Imola prózájába. 

A második szakaszban az Opus-tanulmány rovat két írással jelentkezik. Elsőként Hörcher Eszter Látni és írni az elviselhetetlent. Vallásfilozófiai összefüggések Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című művében publikációval indít, majd utána állandó szerzőnk, Katona Nick az Az identitás- és társadalomkritika tükrében, avagy stratégia elemzés az Elfogy a levegő c. filmhez írásával jelentkezik. 

Az Opus-esszé című rovatunk három érdekfeszítő dolgozatot hozott. Elsőként Hodossy Gyula a Mennyország a versek birodalma című esszéje olvasható, melyben a szerző kitér többek közt a szlovákiai magyar klubmozgalmak létrejöttére, a hazai könyvkiadásra, s mindezt az író szemszögéből ismerhetjük meg. Utána főszerkesztőnk, Petőcz András A műfordító szomorúsága című munkája következik, mely vitaindító felszólalásként is elhangzott egy áprilisban rendezett műfordítói konferencián. Petőcz számos érdekfeszítő felvetést tár elénk, s érdekességképp egy székely verset is közöl, amit az olvasó csak a lábjegyzetek segítségével érthet meg. Pedig valahol magyarul íródott… A harmadik, rendkívül magas szinten megfogalmazott esszét Szabó Bakai Elena bocsátotta közlésre, címe A Parthenon esete az angol kormánnyal. Az írás által betekintést nyerhetünk az ókori görögök világába, illetve tisztább képet kaphatunk Pallasz Athéné templomáról, a Perthenonról, és annak sorsáról. 

Az Opus-köszöntőben Halmosi Sándor Óda a fénygörgetőhöz című írásában a jubiláló 70 éves Balázs F. Attilát köszönti. 

Könyvek között rovatunkban Aich Péter Jegyzetek Platón nyomában címmel Hogya György 2022-ben megjelent könyvéről, a Félreértések és félremagyarázások című kiadványról értekezik. 

A Küszöb most is a fiatal, pályakezdő írók rovata, ahol Kiss Bálint Béla és Benkő Máté verssel, Frigula Bianka pedig prózával jelentkezik. 

Utolsó rovatunk a júniusi számunkban az Opus-krimi, mely a Klein T. László tollából származó krimit hozza nekünk Harminckét késszúrás címmel, amely rendkívül izgalmasan zárja le a szépirodalmi szekciót. 

A lap végén a már szokásossá vált SZMÍT-hírek és a lapszámunk szerzőinek rövid életrajzai kaptak helyet. Az Opus folyóirat 2024/3-as júniusi számát M. Kiss Márta festőművész képei színesítik. 

(opus)

Az Opus folyóirat pályázatot hirdet műfordítók számára. Ismerjük meg a kortárs szlovák lírát! Hajrá!

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága idén is meghirdeti irodalmi alkotópályázatát szlovákiai lakhellyel rendelkező alkotók részére az alábbi kategóriákban:

Pályázhatnak önálló kötettel még nem rendelkező szerzők, magyar nyelvű alkotásaikkal. Korhatár nincs. A pályázatra érkezett munkák mindegyikéhez a megbízott mentor javaslata szükséges ahhoz, hogy az arra érdemes mű, illetve annak szerzője a bírálóbizottság elé kerüljön. Próza esetében a mű terjedelme nem haladhatja meg a 12 000 karaktert. Líra esetében egy szerző öt verssel nevezhet be. A pályázatra kizárólag olyan művek nevezhetők, melyek sem online, sem nyomtatott formában nem jelentek meg, megjelenésük jelenleg nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható.

A pályázat jeligés. A pályázatokat elektronikusan kell leadni a szmit@szmit.sk  e-mail címre. Pegazus Alkotópályázat. A jeligét, az ajánlást, nevet, címet és a telefonszámot is kérjük külön levélben elküldeni. A jelige az oldalszámokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen!

Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik: Petőcz András Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő és író, Gál Éva irodalomtörténész, Bolemant László költő, műfordító.

A díjak, mindkét kategóriában: értékes könyvcsomag, meghívás a XXVI. Fiatal Írók Táborába, publikálási lehetőség az Opus irodalmi folyóiratban.

Az ünnepélyes eredményhirdetés  az augusztusi  XXVI. Fiatal Írók Táborában lesz. Pontos időpontról később tájékoztatjuk az érintetteket.

Forrás: szmit.hu

Életének 94. évében (április 3-án) elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, aki nemcsak a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb s meghatározó személyisége volt, hanem a kortárs magyar irodalomnak, epikának is egyik jelentős alkotója. Pályáját az 1950-es évek második felében, humoristaként, remek irodalmi paródiák szerzőjeként kezdte, s az intellektusnak az állandó készenléte és vibrálása, nyitottsága és fogékonysága a világ új és új dolgaira, jelenségeire, s nem utolsósorban rendszerező hajlama, kiváló kritikai érzéke mindvégig jellemző maradt rá. Szinte mindenhez hozzá tudta tenni a maga személyiségét, mindenről a személyes érintettség őszinteségével nyilatkozott, ami látóterébe, a tolla alá került. Duba Gyula írói működése alatt számos emberi tapasztalatnak és létélménynek tudott hiteles és mérvadó megfogalmazója lenni. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel jutalmazták: többek között négyszer kapott Madách-díjat, elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját, a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díját, a Posonium Életműdíjat, a Szabó Zoltán-díjat, a József Attila-díjat, kitüntették az Érdemes Művész címmel, a Magyar Köztársaság Csillagrendjével, a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével. 2023. március 14-én Magyarország legrangosabb művészeti- kulturális elismerésével, a Kossuth-díjjal jutalmazták életművét.

Forrás: szmit.hu

A Magyar nyelvű prózafordítás helyzete és fontossága című szimpóziumon a résztvevőket Lég község polgármestere, Szitási Ferenc és Hodossy Gyula, az SzMÍT elnöke köszöntötte. Külön kiemelték mindketten, hogy a rendezvény főelőadójának, Petőcz Andrásnak az ősei Nagylégről származnak, sőt édesapját még Nagylégi Petőcznek hívták. Petőcz András vitaindító előadásában arról beszélt, hogy mi is a műfordítás, mit nevezhetünk műfordításnak, valamint arról, hogy a műfordító szerepe, személye mit is jelent a műfordítás folyamatában.

“Mondhatjuk azt, hogy a nyelvek különbözése, a legkülönbözőbb szerkezeti megoldások miatt az irodalmi művek szinte fordíthatatlanok, legfeljebb átültetni, tolmácsolni lehet azokat. Ezért is a műfordítás, mint olyan, rendkívüli módon kétarcú, ami azt jelenti, hogy igen komoly alázatot igényel a műfordítótól, másrészt pedig nagyon jelentős kreatív hozzáadást, alkotói képességet is. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát. A magyar nyelv nem használ nemeket, így, ha elbeszélésben azt írom le, hogy „ő”, vagyis használok egy egyes szám harmadik személyű névmást, ebben az esetben nem tudhatja az olvasó, hogy az „ő” alatt kit is értek szerzőként, nőt avagy férfit, lányt avagy fiút, ami igen fontos probléma lehet. A fordítók többségének ez komoly gondot jelent. A magyar nyelvű prózafordításról a Magyar Széppróza Napján, Légen, a rendezvénysorozat harmadik, utolsó állomásán…” – mondta Petőcz András előadásában, mely az Opus júniusi számában olvasható majd. Csáky Pál moderálásával Petőcz András vitaindító előadása reflektálásokkal folytatódott. A jelenlévők mindannyian – Halmosi Sándor, Balázs F. Attila, Tóth László, Aich Péter, Hodossy Gyula, Hodossy Soňa, Száraz Pál, Fellinger Károly, Nagy Erika, Ravasz József – elmondták véleményüket a témával kapcsolatban.

A rendezvény nagyszerű alkalom volt arra, hogy úgy az SZMÍT elnöke, Hodossy Gyula, mint a többi jelenlévő irodalmár felköszöntse Balázs F. Attilát, aki januárban ünnepelte 70. születésnapját. Az ünnepeltet Halmosi Sándor, a szatmárnémetiben született költő, műfordító, kiadóvezető köszöntötte úgy maga, mint a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében.

(szmit)

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) Választmánya – 2023. november 15-ei ülésén hozott döntése értelmében – elfogadta, hogy október 28-át Dobos László Kossuth-díjas, Bethlen Gábor-díjas szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus, a szlovák Pribina Kereszt kitüntetésének birtokosa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának első titkára születésnapját a Felvidéki Magyar Irodalom Napjává nyilvánította.

Dobos László mindig a maga egyetemességében látta a magyar történelmet, benne a határon túlra szakadt közösségek sorsát is európai léptékkel volt képes értelmezni. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Dobos László-életműdíjat alapított, ami az SZMÍT fődíja. Az a szlovákiai magyar író, költő, irodalomtudós kaphatja meg (minden évben egy fő) az SZMÍT tagjainak ajánlására, aki korábban már részesült az SZMÍT alapdíjainak valamelyikében (Talamon-, Forbáth-, Turczel-, Simkó-díj, Arany Opus díj). Az ajánlásokat a szmit@szmit.sk e-mail címre lehet küldeni. Határidő: 2024. szeptember 10.

A végső döntést meghozó, Dobos László-életműdíjat odaítélő bizottság tagjai 2024-ben: Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Király László Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Vári Fábián László  Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai költő, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője.

Dobos László az SZMÍT oldalán.