Megjelent a 91. Opus

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott Opus folyóirat a 91. számával jelentkezik augusztusban. Számos érdekes és figyelemfelkeltő írással várja olvasóit a lap. 

Az Opus a Szépírás blokkal indít, melyben Ravasz József, Z. Németh István, Balizs Dániel, Hajnal Éva, Bíró József, Szolláth Mihályés Németh István verseit adjuk közre. Novellával Bálint Erika, Magyar Dániel, Gáspár Ferenc és Nagy Lea jelentkezik. 

Második blokkunkban, a Láthatárban, mely nem magyar szerzők műveit hivatott bemutatni, Pavol Janík szlovák költő verseit közöljük Gágyor Péter fordításában. 

Az Opus-önéletrajz most Hermann Judit Ízek és emlékek – második című művéből közöl részleteket. Az írások középpontjában a családi étkezés, a libavacsora áll.  

Az Opus-tanulmány című rovatunk szintén egy, ám annál terjedelmesebb és érdekesebb írást közöl, mégpedig dr. Kiss Lászlótól, melynek címe Kölcsey Ferenc, ahogy nem ismerjük –  levelei a mesmerizmusról, avagy állati mágnesességről. A szerző egy Kölcseynek tulajdonítható tanulmány hátterét boncolgatja, melyben – ahogy az a címben is szerepel – az állati mágnesességről értekezik.  

Opus-esszé rovatunk dr. Iványi Márton Pál „Teremtő isten”, vs. „ördög és pokol” (Az innováció közép-kelet-európai diskurzusa) című munkáját, illetve Lipcsey Emőke A széthullás katedrálisa (gondolatok Géczi János munkái ürügyén) írását közli. 

Az Opus-köszöntőben H. Nagy Péter irodalomtörténész, az Opus egykori főszerkesztője, Zalán Tibort köszönti 70. születésnapja alkalmából az Orfeusz összerakva című esszével. „A 2024-ben 70. életévét betöltő Zalán Tibor költészete rendkívül dinamikus kapcsolatrendszer. […] A Zalán-féle modern költészeten belül az egyes művek – az innovációval összefonódva – számos eljáráson keresztül szegülnek szembe a hierarchiákkal és a normatív megközelítésekkel.” – fogalmaz H. Nagy. 

A Könyvek között rovatunk két kiadványt mutat be. Ispánovics Csapó Julianna Sokkezes történetek címmel tárja az olvasó elé véleményét Géczi János Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből című kiadványáról, mely 2023-ban jelent meg a Pesti Kalligram gondozásában. Utána Morva Mátyás recenzióját olvashatjuk Királyságok egy-egy fogpiszkáló hegyén címmel, mely Z. Németh István 2023-ban a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában megjelent Éjszaka a szaunában című verseskötetét mutatja be. A kötetben Z. Német 2018 és 2023 között született versei kapnak helyet. 

A Küszöb, azaz a pályakezdő írók rovata Gródek Gyöngyi Sokan vagyunk, (de nem) elegen és Adam LaMerle Szétesett tükröződés című novelláival, valamint Matus Norbert verseivel jelentkezik.

A lapot az Opus-lektűr rovat zárja, ahol helyet kapott Fülöp Antal Az elszabadult harsona című regényrészlete, mely a külföldre emigrált „nagy íróval” való találkozást mutatja be. S hogy a szövegnek vannak-e önéletrajzi elemei, azt csak gyanítjuk. 

Olvassák szeretettel lapunkat, melyet megtalálhatnak egyes könyvesboltokban, illetve a nagyobb könyvtárakban. Ott vagyunk Budapesten az Írók Boltjában (Andrássy út 45.), a Molnár Könyvesboltokban Dunaszerdahelyen, Galántán és Vágselyén, Érsekújvárott aKultúra Könyvesboltban, Füleken aVárosi könyvtárban, Ipolyságon aLitera Könyvesboltban, Kassán a Rovás Művészetek Házában, Királyhelmecen a Regionális könyvtárban, Komáromban aDiderot Könyvesboltban, Nagykaposon aMagyar Közösségi Házban, Pozsonyban azArtForumban és Zselízen a Magyar Házban. 

(opus)

Oszd meg az ismerőseiddel!

Az irodalomról és ami mögötte van

Hangulatos, családias rendezvény kerekedett a csütörtök esti lapszámbemutatónkból Dunaszerdahelyen, ahol az Opus folyóirat idei harmadik, sorban a 90. számát mutattuk be. Az összejövetelnek a helyi Country Pub adott otthont. 

A helyi, azaz a dunaszerdahelyi érdeklődőkön kívül messzebbről is érkeztek vendégek. Külön öröm ilyenkor számunkra, hogy a lapszám szerzői, illetve az Opus szerzői (úgy egyáltalán) megtisztelik az estjeinket. 

A beszélgetést a lap vezető szerkesztője, Angyal Sándor tartotta mederben, aki a résztvevők bemutatása után a főszerkesztőt, Petőcz Andrást kérte meg, mesélje el, hogy született meg ez a 90. lapszám, illetve hogyan állnak össze az egyes számok anyagai. 

Hogy ne legye egyhangú az est, ne monologizáljanak a szerkesztők, ezért Angyal Sándor felkérte Balogh Ildikót, olvassa fel az idei első számban megjelent Házasság című versét, aminek akkor (és most is) a szerkesztők körében nagy sikere volt. Külön köszönjük neki, hogy eljött a bemutatóra, hiszen bő másfél órát utazott, hogy köztünk legyen. Majd még egyszer ennyit haza…

A felolvasás után Kovács Balázs szerkesztő kapott szót, aki a pályakezdő írókat közlő Küszöb rovat felelőse. Balázs beszélt a fiatalok megszólításáról és a szociális média előnyiről, kihasználásáról. 

Balázst ismét egy felolvasás követte, vagyis inkább rendhagyó módon egy produkció, ugyanis Darázs Balogh Katalin A kályha melege című novellájának előadásába két lányát is bevonta, így hárman adták elő a prózai alkotást. 

Végezetül Hodossy Gyula, a lap kiadója és elindítója kapott szót, aki a háttérmunkáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy kevés szó esik azokról az emberekről, akik a lapot a háttérből segítik, legyen szó akár a pályázatírásról, a pénzügyek intézéséről, telefonáláról, intézkedésről. Ahogy kifejtette, róluk sem szabad elfeledkeznünk. Erre Ravasz József szólalt fel, aki Hodossy érdemeit ecsetelte, kihangsúlyozva, hogy bizony Gyula nélkül nem lenne lapbemutató, mert lap sem lenne.

Végezetül, feltéve a pontot arra a bizonyos „i”-re és az est végére, Hodossy Gyula és Petőcz András olvasták fel verseiket. 

(opus)

Oszd meg az ismerőseiddel!

Opus kilencvenedszer és harminckét késszúrás

Megjelent az Opus folyóirat 90. száma, amely most sem hagyja unatkozni az irodalom szerelmeseit. A legkülönfélébb műfajokkal szórakoztatjuk az olvasót. 

A lap, ahogy az megszokott, a Szépírás rovattal indít, ahol Jenei Gyula, Szarka Tamás és Szolláth Mihály verseit olvashatjuk, illetve betekintést nyerhetünk Száraz Pál és Bereczk Imola prózájába. 

A második szakaszban az Opus-tanulmány rovat két írással jelentkezik. Elsőként Hörcher Eszter Látni és írni az elviselhetetlent. Vallásfilozófiai összefüggések Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című művében publikációval indít, majd utána állandó szerzőnk, Katona Nick az Az identitás- és társadalomkritika tükrében, avagy stratégia elemzés az Elfogy a levegő c. filmhez írásával jelentkezik. 

Az Opus-esszé című rovatunk három érdekfeszítő dolgozatot hozott. Elsőként Hodossy Gyula a Mennyország a versek birodalma című esszéje olvasható, melyben a szerző kitér többek közt a szlovákiai magyar klubmozgalmak létrejöttére, a hazai könyvkiadásra, s mindezt az író szemszögéből ismerhetjük meg. Utána főszerkesztőnk, Petőcz András A műfordító szomorúsága című munkája következik, mely vitaindító felszólalásként is elhangzott egy áprilisban rendezett műfordítói konferencián. Petőcz számos érdekfeszítő felvetést tár elénk, s érdekességképp egy székely verset is közöl, amit az olvasó csak a lábjegyzetek segítségével érthet meg. Pedig valahol magyarul íródott… A harmadik, rendkívül magas szinten megfogalmazott esszét Szabó Bakai Elena bocsátotta közlésre, címe A Parthenon esete az angol kormánnyal. Az írás által betekintést nyerhetünk az ókori görögök világába, illetve tisztább képet kaphatunk Pallasz Athéné templomáról, a Perthenonról, és annak sorsáról. 

Az Opus-köszöntőben Halmosi Sándor Óda a fénygörgetőhöz című írásában a jubiláló 70 éves Balázs F. Attilát köszönti. 

Könyvek között rovatunkban Aich Péter Jegyzetek Platón nyomában címmel Hogya György 2022-ben megjelent könyvéről, a Félreértések és félremagyarázások című kiadványról értekezik. 

A Küszöb most is a fiatal, pályakezdő írók rovata, ahol Kiss Bálint Béla és Benkő Máté verssel, Frigula Bianka pedig prózával jelentkezik. 

Utolsó rovatunk a júniusi számunkban az Opus-krimi, mely a Klein T. László tollából származó krimit hozza nekünk Harminckét késszúrás címmel, amely rendkívül izgalmasan zárja le a szépirodalmi szekciót. 

A lap végén a már szokásossá vált SZMÍT-hírek és a lapszámunk szerzőinek rövid életrajzai kaptak helyet. Az Opus folyóirat 2024/3-as júniusi számát M. Kiss Márta festőművész képei színesítik. 

(opus)

Oszd meg az ismerőseiddel!

PEGAZUS ALKOTÓPÁLYÁZAT 2024

Illusztráció

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága idén is meghirdeti irodalmi alkotópályázatát szlovákiai lakhellyel rendelkező alkotók részére az alábbi kategóriákban:

I. kategória: vers

II. kategória: próza

Beküldési határidő: 2024. július 1.

Pályázhatnak önálló kötettel még nem rendelkező szerzők, magyar nyelvű alkotásaikkal. Korhatár nincs. A pályázatra érkezett munkák mindegyikéhez a megbízott mentor javaslata szükséges ahhoz, hogy az arra érdemes mű, illetve annak szerzője a bírálóbizottság elé kerüljön. Próza esetében a mű terjedelme nem haladhatja meg a 12 000 karaktert. Líra esetében egy szerző öt verssel nevezhet be. A pályázatra kizárólag olyan művek nevezhetők, melyek sem online, sem nyomtatott formában nem jelentek meg, megjelenésük jelenleg nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható.

A pályázó feladata:

A felsorolt mentorok – Z. Németh István, Póda Erzsébet, Morva Mátyás, Hogya György, Király Anikó –  közül minden pályázó kiválaszt egyet, akivel dolgozni szeretne.

Ha ez megtörtént, jelentkezik a Társaság titkárságán (elérhetőségek: mobil: 0911239479, e-mail: szmit@szmit.sk) ahol postafordultával megkapja a mentor elérhetőségeit.

A szerzőnek a mentor nyújt segítséget abban, hogy a bírálóbizottság elé színvonalas pályamű kerüljön.

Végezetül a pályázó a mentortól begyűjti az 5-10 soros ajánlást, és azzal együtt adja le a pályázatát, elektronikusan is.

A pályázat jeligés. A pályázatokat elektronikusan kell leadni a szmit@szmit.sk  e-mail címre. Pegazus Alkotópályázat. A jeligét, az ajánlást, nevet, címet és a telefonszámot is kérjük külön levélben elküldeni. A jelige az oldalszámokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen!

Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik: Petőcz András Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő és író, Gál Éva irodalomtörténész, Bolemant László költő, műfordító.

A díjak, mindkét kategóriában: értékes könyvcsomag, meghívás a XXVI. Fiatal Írók Táborába, publikálási lehetőség az Opus irodalmi folyóiratban.

Az ünnepélyes eredményhirdetés  az augusztusi  XXVI. Fiatal Írók Táborában lesz. Pontos időpontról később tájékoztatjuk az érintetteket.

Forrás: szmit.hu

Oszd meg az ismerőseiddel!

Kit érdekel Sri Lanka, ha itt az Opus 89? 

Az idei év második Opusa egy fontos hírrel indít – a szerkesztőségi jegyzetben a Felvidéki Irodalom Napját harangozza be a lap, melyre októberben kerül majd sor Királyhelmecen. Dobos László születésnapján a róla elnevezett irodalmi díjat egy arra érdemes szlovákiai magyar író veheti majd át. 

A következő oldalakon a Szépírás rovatunk veszi át a főszerepet, ahol versek és prózai alkotások váltják egymást. Ebben a számban versekkel Géczi János, Láng Eszter, Kövesdi Károly, Fellinger Károly, Filip Tamás és Debreczeny György jelentkeznek. A prózát Csippán Péter, Szabó Zoltán Attila és Fülöp Antal képviselik. 

A Láthatár című rovatban most Kemal Özer, a török líra egyik legrangosabb képviselőjének verseit olvashatjuk Tasnádi Edit műfordító tolmácsolásában. 

Az Opus-önéletrajz rovatban Hermann Judit Ízek és emlékek című írása jelent meg, mely egy szakácskönyv megírása körül forog. 

Az Opus-tanulmány rovatunkban elsőként Katona Nikolas a Queer jelenségek az irodalomban és annak pszichológiai-társadalmi vonatkozásaicímű tanulmányával indít, melyben tárgyalja a queer fogalmát, ideológiáját és irodalmát. Másodikként Iványi Márton Pál Kölcsönkenyér vagy kő című írásával jelentkezik, mely a A forgandó sors toposza a kortárs közép-kelet-európai prózában alcímet viseli. A tanulmány a magyar, a lengyel, a cseh(szlovák) és a szlovén irodalommal foglalkozik. 

Az Opus-esszé Juhász Dósa János Győry Dezső, az elkallódott Messiáscímű írásával indul, melyben a háromszoros József Attila-díjas magyar költő, író és újságíró életét veszi górcső alá. A rovat második írása Vasi Szabó János A csodák konvergálnak Cinnabarbancímet viseli, mely Edward Bryant Cinnabar című könyvét boncolgatja. 

A Könyvek között rovatban Morva Mátyás Gál Sándor Az időtlenség dialektikája című könyvéről írt recenziót Átadni, amit lehetséges; itt hagyni mindent, amit érdemes címmel

A fiatal, pályakezdők rovata, a Küszöb ebben a számban a Pegazus 2023 pályázat díjazott alkotásaiból állt össze. Itt olvashatjuk Durec Valéria, Bakoš Orsolya, Darázs Balogh Katalin és Balogh Ildikó prózai alkotásait, valamint Bock Ervin, Radványi Kristóf és Szőcs László verseit. 

Az Opus-lektűr most Pámer Gábor Kit érdekel Sri Lanka című írásával jelentkezik. 

A lap a SZMÍT és a szerkesztőség híreivel, valamint a lapszám szerzőinek bemutatásával zárul. 

(as)

Oszd meg az ismerőseiddel!

ELHUNYT DUBA GYULA KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ

Életének 94. évében (április 3-án) elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, aki nemcsak a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb s meghatározó személyisége volt, hanem a kortárs magyar irodalomnak, epikának is egyik jelentős alkotója. Pályáját az 1950-es évek második felében, humoristaként, remek irodalmi paródiák szerzőjeként kezdte, s az intellektusnak az állandó készenléte és vibrálása, nyitottsága és fogékonysága a világ új és új dolgaira, jelenségeire, s nem utolsósorban rendszerező hajlama, kiváló kritikai érzéke mindvégig jellemző maradt rá. Szinte mindenhez hozzá tudta tenni a maga személyiségét, mindenről a személyes érintettség őszinteségével nyilatkozott, ami látóterébe, a tolla alá került. Duba Gyula írói működése alatt számos emberi tapasztalatnak és létélménynek tudott hiteles és mérvadó megfogalmazója lenni. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel jutalmazták: többek között négyszer kapott Madách-díjat, elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját, a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díját, a Posonium Életműdíjat, a Szabó Zoltán-díjat, a József Attila-díjat, kitüntették az Érdemes Művész címmel, a Magyar Köztársaság Csillagrendjével, a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével. 2023. március 14-én Magyarország legrangosabb művészeti- kulturális elismerésével, a Kossuth-díjjal jutalmazták életművét.

Forrás: szmit.hu

fotó: Somogyi Tibor
Oszd meg az ismerőseiddel!

A MAGYAR SZÉPPRÓZA NAPJA LÉGEN

A Magyar nyelvű prózafordítás helyzete és fontossága című szimpóziumon a résztvevőket Lég község polgármestere, Szitási Ferenc és Hodossy Gyula, az SzMÍT elnöke köszöntötte. Külön kiemelték mindketten, hogy a rendezvény főelőadójának, Petőcz Andrásnak az ősei Nagylégről származnak, sőt édesapját még Nagylégi Petőcznek hívták. Petőcz András vitaindító előadásában arról beszélt, hogy mi is a műfordítás, mit nevezhetünk műfordításnak, valamint arról, hogy a műfordító szerepe, személye mit is jelent a műfordítás folyamatában.

“Mondhatjuk azt, hogy a nyelvek különbözése, a legkülönbözőbb szerkezeti megoldások miatt az irodalmi művek szinte fordíthatatlanok, legfeljebb átültetni, tolmácsolni lehet azokat. Ezért is a műfordítás, mint olyan, rendkívüli módon kétarcú, ami azt jelenti, hogy igen komoly alázatot igényel a műfordítótól, másrészt pedig nagyon jelentős kreatív hozzáadást, alkotói képességet is. Vegyünk egy nagyon egyszerű példát. A magyar nyelv nem használ nemeket, így, ha elbeszélésben azt írom le, hogy „ő”, vagyis használok egy egyes szám harmadik személyű névmást, ebben az esetben nem tudhatja az olvasó, hogy az „ő” alatt kit is értek szerzőként, nőt avagy férfit, lányt avagy fiút, ami igen fontos probléma lehet. A fordítók többségének ez komoly gondot jelent. A magyar nyelvű prózafordításról a Magyar Széppróza Napján, Légen, a rendezvénysorozat harmadik, utolsó állomásán…” – mondta Petőcz András előadásában, mely az Opus júniusi számában olvasható majd. Csáky Pál moderálásával Petőcz András vitaindító előadása reflektálásokkal folytatódott. A jelenlévők mindannyian – Halmosi Sándor, Balázs F. Attila, Tóth László, Aich Péter, Hodossy Gyula, Hodossy Soňa, Száraz Pál, Fellinger Károly, Nagy Erika, Ravasz József – elmondták véleményüket a témával kapcsolatban.

A rendezvény nagyszerű alkalom volt arra, hogy úgy az SZMÍT elnöke, Hodossy Gyula, mint a többi jelenlévő irodalmár felköszöntse Balázs F. Attilát, aki januárban ünnepelte 70. születésnapját. Az ünnepeltet Halmosi Sándor, a szatmárnémetiben született költő, műfordító, kiadóvezető köszöntötte úgy maga, mint a Szlovákiai Magyar Írók Társasága nevében.

(szmit)

Oszd meg az ismerőseiddel!

A Felvidéki Magyar Irodalom Napja

A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának (SZMÍT) Választmánya – 2023. november 15-ei ülésén hozott döntése értelmében – elfogadta, hogy október 28-át Dobos László Kossuth-díjas, Bethlen Gábor-díjas szlovákiai magyar író, szerkesztő, műkritikus, politikus, a szlovák Pribina Kereszt kitüntetésének birtokosa, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának első titkára születésnapját a Felvidéki Magyar Irodalom Napjává nyilvánította.

Dobos László (1930-2014)

Dobos László mindig a maga egyetemességében látta a magyar történelmet, benne a határon túlra szakadt közösségek sorsát is európai léptékkel volt képes értelmezni. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága Dobos László-életműdíjat alapított, ami az SZMÍT fődíja. Az a szlovákiai magyar író, költő, irodalomtudós kaphatja meg (minden évben egy fő) az SZMÍT tagjainak ajánlására, aki korábban már részesült az SZMÍT alapdíjainak valamelyikében (Talamon-, Forbáth-, Turczel-, Simkó-díj, Arany Opus díj). Az ajánlásokat a szmit@szmit.sk e-mail címre lehet küldeni. Határidő: 2024. szeptember 10.

A végső döntést meghozó, Dobos László-életműdíjat odaítélő bizottság tagjai 2024-ben: Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Király László Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Vári Fábián László  Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai költő, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője.

Dobos László az SZMÍT oldalán.

Oszd meg az ismerőseiddel!

„Szerelmed nem vagyok kezed ügyében bot”

A 2024/1-es Opus ajánlója

A címben szereplő idézet Balogh Ildikó versének részlete az Opus folyóirat 2024-es év első lapszámának jelmondata. Az évet megannyi szépirodalomi alkotással, műfordítással, tanulmánnyal, recenzióval és emlékezéssel kezdjük. 

A 2024/1-es Opus a lap történetének 88. száma, mely a Szépírás rovatban Erdély Dániel prózaverseivel indít, majd Balogh Ildikó versei következnek. A rovat további részében Z. Németh István, Gänszler Beáta, Kazó-Horváth Dóra, Száraz Pál és Sayti Andrea novellái kapnak helyet. Mellettük olvashatjuk Balizs Dániel, Orosz István, Szolláth Mihály, Kovács Marianna, Lantay Éva és Sipeki Zsófi verseit. 

A Láthatár című rovatunkban a Kassán élő Jana Bodnárová szlovák írónő Patchwork fehérben című negyedik magyarul megjelent könyvének részlete olvasható Ozsvald Tóth Zsuzsa fordításában. 

Az Opus-önéletrajz rovatunk Tóth László Feljegyzések, körülmények, megfontolások (Önélet — külnézetből) című önéletírásának részletét olvashatjuk, melyből kiderül, hogyan is teltek T. számára (aki akkor még V. volt) azok a bizonyos hatvanas évek.

Következő rovatunk az Opus-tanulmány két figyelemreméltó esszét is tartalmaz, két különböző és eltérő témakörről. Az első Katona Nick Barbie: Life is plastic, hát nem fantasztikus? írása, mely az Elemzési stratégiák a Barbie-filmre alcímet kapta. A második írást Dr. Iványi Márton Pál jegyzi A nevetés felejtés-e? címmel, mely a Habsburg-uralkodóház és a császárság megítélését boncolgatja a cseh(szlovák) próza tükrében. 

Aktuális számunkban két tavaly megjelent kiadványt is ajánlunk, kritizálunk és mutatunk be olvasóinknak Könyvek között rovatunkban. Elsőként Póda Erzsébet Macskakő című kötetét, mely „deprimált hangulatot árasztó történetek gyűjteménye” Kégl Ildikó szerint, akinek írása A (szöveg)testben rétegződő traumák címet kapta. Másodikként Kövesdi Károly Visszakapott szavak kötetét Fülöp Antal veszi górcső alá A hazatalált költő című recenziójában. Az 54 verset tartalmazó kötetből néhányat kiragadva mutatja be a kiadványt. 

Az Opus-emlékezés rovatban Vasvári Zoltán Egy elfeledett felvidéki költő című esszéjével a 15 éve elhunyt Garai Istvánnak állít emléket, akinek 40 verseskötete és 1–1 természetgyógyász és természetvédő könyve jelent meg életében. 

A szám utolsó rovata talán az egyik legfontosabb mind közül (és meg ne sértődjenek a kollégák), hiszen a Küszöb rovatban a pályakezdő írók, költők kapnak helyet. S talán ez azért is fontos része a lapnak, mert utánpótlásként ők viszik majd tovább a szlovákiai magyar irodalom képzeletbeli fáklyáját. Idei első számunkban helyet kapnak Fekeč Angelika és Benkő Máté versei, valamint Dudec Valéria és Bukor Lilianna novellái. 

A 2024/1-es lapszámunk (mint mindig) a Szlovákiai Magyar Írók Társasága és az Opus szerkesztőség híreivel, valamint a szerzők rövid életrajzaival ér véget. 

(opus)

Oszd meg az ismerőseiddel!