Megjelent az Opus idei utolsó száma

Gyönyörű külcsín és érdekfeszítő belbecs jellemzi az idei utolsó számunkat. És persze most hazabeszélek, de mások is így gondolják. Nemrégiben megérkezett a nyomdából az Opus idei utolsó száma. Gyönyörű külcsín és érdekfeszítő belbecs jellemzi az idei utolsó számunkat. És persze most hazabeszélek, de mások is így gondolják. Nemrégiben megérkezett a nyomdából az Opus idei utolsó száma. 

A decemberi Opus hét nagyobb részre osztódik. Elsőként a Szépírás rovat köszönti az olvasókat (azokat, akik lineárisan haladnak persze), mely Szakonyi Károly Éjszakák című novellájával indul. Utána Dicső Zsolt, Süli István, Hajnal Éva, Fehér Kinga és Szesztai Zsuzsa versei következnek. Közöttük fel-felbukkan a próza is, úgy mint Saláth Richárd regényrészlete, Fiala Ilona és Bálint Erika novellája. 

A második blokk a Láthatár, melyben Miriam Neiger-Fleishman komáromi származású, jelenleg Izraelben élő írónő verseit olvashatjuk Gágyor Péter fordításában. 

Az Opus-esszé rovatunk két érdekes írással is jelentkezik. Elsőként Tamási Orosz János esszéje olvasható, mégpedig két antológiáról. Megjelenésük harmincadik évfordulója alkalmából két, a Pegazus nemzedék antológiáját, a Piknik a Szaharában (próza) és a Nyugtalan indák (vers) című köteteket boncolgatja. A másik esszével Pósa Zoltán tiszteleg Mezey Katalin életműve előtt életútjáról és életművéről szóló írásában a Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító életjubileuma alkalmából. 

A Könyvek között rovatban három kötetrecenziót is olvashatunk. Elsőként Németh István Péter veszi górcső alá Böszörményi Zoltán verseit, melyek nyáron Fellázadt szavak címen jelentek meg. Másodikként Szemes Péter ír Kontra Ferenc A fiú című, a szerző 65. születésnapjára megjelent kötetéről. A kiadvány a szerző huszonnegyedik önálló könyve. A harmadik bemutatott könyv pedig Tóth László Rossz napok című kiadványa, melyről Gyürky Katalin ír. 

Az Opus-emlékezés rovat a Grendel, az óriás című írással indul, melynek szerzője Temesi Ferenc, aki személyes barátságát Grendel Lajossal alapul véve foglalja egybe kettejük kapcsolatát. A második írás a 2002-ben elhunyt Péterfi Vilmos elfeledett novellája, mely a Búcsú Európa forradalmától címet viseli. 

A következő, fehér holló módjára jelentkező rovatunk, az Opus-interjú, melyben Angyal Sándor faggatja A. Dobos Éva műfordítót, akinek nem kisebb szerző műveit köszönhetjük, mint az idei irodalmi Nobel-díjas norvég Jon Fosse regényeit. Írásról, fordításról, a norvég nyelvről és egyáltalán Fosseról szól a beszélgetés. 

A decemberi Opus utolsó rovatában a pályakezdők művei kaptak helyet, ez a Küszöb rovatunk, mely Kiss Bálint Béla verseivel indul, majd a líra helyét a próza veszi át. Bittera Sophie Iman, Šereš Veronika és Kalina Krisztina novelláival zárja sorait a 2023-as esztendő utolsó Opusa. 

Kellemes olvasást és kiváló irodalmi élményt kívánunk. 

Oszd meg az ismerőseiddel!

Mezey Katalin köszöntése

Folyóiratunk decemberi számában Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító előtt tisztelgünk idei életjubileuma alkalmából. Az Opusban helyet kapott ugyanis Pósa Zoltán „Dereng a horizont alattunk” című írása, mely a Panorámakép madártávlatból Mezey Katalin életútjáról és életművéről alcímet kapta.  

Mezey Katalin (középen), mellette Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke és Nagy Erika, a SZMÍT titkára

„Mezey Katalin életútja és életműve híven példázza azt, hogy az íróemberre ki- rótt sokrétű penzumok elférnek az elhivatott, valódi tálentummal megáldott ember személyiségének határtalan mezsgyéi között. Nem könnyű feladat egy ennyire tágas panorámát felölelő életműről madártávlatú születésnapi portrét készíteni, hiszen Mezey Katalin a költő, a prózaíró, az irodalomtörténész, szerkesztő markánsan letette voksát szinte minden irodalmi műfajban.” – írja ezéjében Pósa.

Mezey Katalin gyökerei Magyarország (mai) határain túlra nyúlnak, ugyanis anyai nagyapja Szatmárban (Erdély), apai nagyanyja pedig Nádszegen (Felvidék) nőtt fel. Mezey Katalin 1943. május 30-án született Budapesten. Felsőfokú tanulmányait az ELTE BTK magyar–népművelés szakán végezte. Írásai 1963 óta jelennek meg. A Kilencek költőcsoport tagjaként szerepelt a Nagy László előszavával megjelent Elérhetetlen föld című antológiában 1969-ben. 1970 óta újságíró. Szerkesztője volt a Kísérlet című irodalmi folyóiratnak (melynek példányait még megjelenésük előtt rendőrileg elkobozták), majd 1970 és 1977 között a Népművelés, 1977-től 1981-ig a Szovjet Irodalom, 1983 és 1988 között a BSZV Híradó című üzemi lap munkatársa volt.

Számos (irodalmi) díj birtokosa, 2015-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat, melyet általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagy hatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként adományoztak neki. 

Pósa Zoltán írása Mezey Katalinról az Opus 2023/6-os számában olvasható.

Oszd meg az ismerőseiddel!

Hogya Györgyöt díjazták 

A Magyar Művészeti Akadémia könyvdíjait december 11-én az MMA Irodalmi Tagozata Élőfolyóirata IX. évfolyama 6. számának irodalmi estjén adták át. A díjazottak közt szerepel Hogya György királyhelmeci író, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága választmányának tagja is. 

Hogya György (balra) Vári Fábián Lászlótól veszi át az elismerést

A királyhelmeci Hogya György nemcsak a kortárs szlovákiai magyar irodalom egyik kiemelkedő alakja, de nemzedékének egyik legsokoldalúbban képzett, eredeti hangú és látásmódú, magyar viszonylatban is elismerést igénylő alkotója – kezdte laudációját Tóth László József Attila-díjas költő, író, az MMA rendes tagja. Írásaiban az esszé és a próza keveredik; Grendel Lajos nemzedéke legjobb novellistájaként emlegette. Elek Tibor a Metszéspont című 1989-es kötete kapcsán az emberi létezés alapvető titkainak megközelítését, nagyratörő, filozofikus lényegkeresését emelte ki. Díjazott könyvének, a Félreértések és félremagyarázások című esszékötet cselekményes írásaiban is a tudás és a tudat mélyrétegeibe hatoló műveltséganyag fedezhető fel. 

Tóth László

Grendel Lajos, élete egyik utolsó interjújában, 2018-ban rejtőzködő írónak nevezte, aki olyan sikeresen rejtőzködik, hogy még a legújabb könyveit is nehezen lehet megkapni. Pedig – most elhiszik nekem vagy nem – a jelenlegi magyar irodalom egyik nagy alakja. Esszét ír prózában, vagy prózát esszében – mindenesetre az esszé és próza szerencsés keveréke, és ez nagy ritkaság, mert vagy az esszé dominál, vagy a próza lapos. De ő a kivétel. Szóval jó prózát esszében – ez igazán nagy teljesítmény… „De az irodalom jelenét és jövőjét is egyaránt figyelmező szem nem mehet el mellette észrevétlenül, ezért legújabb, Félreértések és félremagyarázások – Elmélkedések, esszék című kötetének az MMA Könyv Nívódíjával való jutalmazásával kiemelheti őt a homályból és ismeretlenségből, méltó helyet biztosítva számára kortársai között. Hogya e könyvbe foglalt oknyomozó esszéi és elmélkedései olyan, hatalmas műveltséganyagot mozgató, az emberi tudás és tudat mélyrétegeibe hatoló, azokat feltáró elbeszélések, melyekkel közelebb juthatunk a személyiség, s ezáltal a saját személyiségünk legtöbbször homályban levő részeinek, elemeinek megértéséhez” – mondta a Hogya Györgyről méltatásában Tóth László. 

A díjazottak – Ambrus Lajos, József Attila-díjas író, a Kortárs folyóirat főszerkesztője; Győrffy Ákos, József Attila-díjas költő; Hogya György, királyhelmeci író; Majoros Sándor, József Attila- és Márai Sándor-díjas író, valamint Pollágh Péter József Attila-díjas költő voltak. A méltatások és felolvasások után Vári Fábián Lászlótól, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetőjétől vették át az okleveleket.

Oszd meg az ismerőseiddel!

Átadták a Fórum Kutatói Díjat

Egyik állandó szerzőn, a SZMÍT fiatal írója, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének végzős hallgatója Gažík Viktória nemrégiben a Fórum Kisebbségkutató Intézet által idén először meghirdetett Tóth Károly Fiatal Kiválósági Program keretében Fórum Kutatói Díjban részesült. Az elismerést Somorján adta át az intézet igazgatója, Simon Attila, illetve Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Simon Attila hangsúlyozta, hogy amikor a fiatal kutatókat segítik, akkor az egész szlovákiai magyar tudományosság jövőjét is segítik ezzel. Öllös hozzátette, bízik abban, hogy akik ilyen fiatalon megkapják ezt a díjat, egész életükben a pályán maradnak. (Fotó: Facebook)

Oszd meg az ismerőseiddel!

Nagy Erika díjazása

Első alkalommal adták át a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál díját Budapesten. Az elismerést azok kapják, akik irodalomszervezői és írói munkájukban kiemelkednek. Az első díjazottak Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, publicista, szerkesztő, illetve Nagy Erika író, szerkesztő, irodalomszervező, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára. 

Nagy Erika

Az elismeréseket a díjazottak a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlása alapján érdemelték ki. Nagy Erika 2008 óta tölti be a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkári posztját, azóta vesz részt serényen az irodalomszervezésben. Könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és számos, a fiatalok számára szervezett írótábor és műhelymunka fűződik a tevékenységéhez. Íróként 2008-ban debütált, ekkor jelent meg Zsákutca című tárcagyűjteménye, majd 2011-ben másVilág címmel látott napvilágot drámai, megrendítő sorsokat bemutató kiadványa. Később, 2013-ban portrériportokat tartalmazó Így élem a világom című kötete jelen meg, majd 2020-ban a Függönyön innen és túl című könyve, mely riportok gyűjteménye. Utolsó könyve 2021-ben jelent meg Elmeséled? címmel, melyben beszélgetések olvashatók szlovákiai magyar írókkal, költőkkel. Ennek folytatása Az élet nehéz, furcsa játék címmel idén karácsonyra lát napvilágot. „Számomra az irodalom mindig is az első helyen volt. Ha visszaemlékszem azokra az időkre, amikor kisiskolás voltam, már akkor faltam a könyveket. De olyannyira, hogy az órákon a padomban mindig volt könyv és hát az érdekesebb volt, mint egy tanóra. Ezért folyamatosan olvastam és folyton rám szóltak, ám egy idő után már látták, semmi értelme a tiltásnak” – meséli Erika, majd hozzáteszi, hogy az olvasás mellett írt is, ám nagyon nehezen adta ki az első anyagot is a kezéből. 

Nagy Erika a díjjal kapcsolatban elmondta, sosem azért dolgozott, hogy ilyenfajta elismerést kapjon, ám mérhetetlenül jó érzés számára, hogy elismerik a munkáját. „Az ember ilyenkor érzi, hogy valaki figyel a munkásságára. Ez a díj segít a további munkában. Meglepett, hiszen már nyugdíjas vagyok és első ízben kapok elismerést, így bevallom, nem gondoltam arra, hogy az életben bármilyen díjat is kapok még. Nem is ezért dolgoztam, dolgozom, hiszen annyian vannak még, akik megérdemelnék. Viszont az, hogy valaki rám gondolt, hogy én érdemlem ezt az elismerést, nem tagadom, elmondhatatlanul jól esett. Ráadásul a tegnap.ma díjat elsőként vehettem át. A díj azt a tényt és hitet erősíti bennem, hogy érdemes volt energiát fektetni abba, ami számomra sokat jelent. Legyen az irodalom, vagy irodalomszervezés. Soha nem mondtam, hogy tudok írni, csak azt, hogy szeretek. Az irodalomszervezői munka pedig, úgy érzem, nekem való, könnyen megtalálom a hangot az emberekkel, igyekszem szem előtt tartani az igényeket, a lehetőségeket. Ha váratlan fordulat történik, hamar megtalálom a megoldást, a hosszú évek alatt sokat tanultam a tapasztalatokból. Jó mesterem volt, Hodossy Gyula…” – mondta a díjazott. 

Nagy Erikát Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke – a díjazott szavaival élve, mestere – méltatta, aki elmondta, hogy ezzel a díjjal egy komoly űrt töltenek ki, hiszen az irodalomszervezőkről általában mindenki megfeledkezik. „Az elszánt, hivatástudattal rendelkező irodalomszervező folyton-folyvást figyel, kérdez, rábeszél, ösztönöz, informál, telefonál, levelezik, utazik, soha nem nyugszik, mert számára a munka kifogyhatatlan. Nagy Erika egy ilyen irodalomszervező, több mint két évtizede fáradhatatlanul teszi dolgát az író, az irodalom és az irodalmi élet szolgálatában. Ráadásul kiváló megfigyelő és elemző, velejéig őszinte, érzékeny, és jól bánik a nyelvvel, novellái, tárcái erről tesznek tanubizonyságot, interjúi, interjúkötetei meg a hatalmas lelki erejéről árulkodnak, képes a lehető legnehezebb témákhoz nyúlni, ledönteni a tabukat. A teljességre való törekvés fémjelzi mindazt, amit tesz. S mindezeken túl Erika, otthont adó faluja, Nyárasd nagyra becsült mindenese, és szerető feleség, édesanya, nagymama is, ahogy fiatal íróink nevezik őt egymásközt, egy igazi tyúkanyó. Na és az, hogy Erika, velem, mellettem, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságában kibírt ennyi évet, az meg született mazochizmusának, tűrőképességének és a fergeteges humorának köszönhető, másképp, hogy is lehetett volna” – mondta méltatásában Hodossy. 

A díjátadó gálára december 1-én Budapesten, a KELLO tankönyvcentrumában került sor este 18 órakor. A díjazottak műveiből Tallián Mariann és Lázár Balázs olvastak fel. A díjakat Döme Barbara és Király Farkas alapító főszerkesztő adták át. 

Oszd meg az ismerőseiddel!

Fellinger Károly 60

Pénteken, 2023. november 24-én köszöntötték 60. születésnapja alkalmából a szlovákiai magyar meseirodalom ismert és elismert képviselőjét, Fellinger Károlyt. 

A Szlovákiai Magyar írók Társasága által rendezett ünnepségen az életjubileumát ünneplő írót, költőt, helytörténészt Hodossy Gyula, a társaság elnöke köszöntötte, aki Fellinger érdemeit sorolta. Beszélt arról is, hogy az író tevékenysége milyen sokrétű, publikációinak listája pedig rendkívül hosszú, ami művei és alkotói tevékenységének méltó bizonyítványa. Az ünnepeltet köszöntötte még Tóth László, József Attila-díjas költő, szerkesztő, aki kitért Fellinger indulására, írói pályájának kezdetére is. 

A köszöntők közül nem maradhatott ki Tamási Orosz János költő, újságíró, szerkesztő sem. „Mert amikor átfogóan megismerkedünk például Fellinger Károly verseivel, akkor arra kell rádöbbennünk: mindent elmond arról az össznemzeti kultúráról, annak majd minden szempontból nézve pusztulásáról, romlásáról, fogyásáról, identitás-képzési értékeinek csökkenéséről, egyáltalán: identitás-eredőinek egyre nagyobb hiányairól, amiről az úgymond össznemzeti a maga purparléiban, kulturkampfjaiban, időnként szánalmasan piti morzsahadjárataiban rendre megfeledkezik. Mondhatnám, hogy felelősség, lelkiismeret, szolgálat, és sok ilyesmi elkötelezettség-elköteleződés vezeti tollát, irányítja megfigyeléseit, de nem mondom, mert nem lenne igaz. Számára a vers ennél több és természetesebb – a létezés alapfeltétele” – hangsúlyozta Tamási Orosz János, majd beszámolt az úgy nevezett „Fellinger-titokról” is: „Mi is az, ami számomra érdekessé, különlegessé tette ezt a poézist? Az, amit a megismételhetetlen tagadásának neveznék; a tétel, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, cáfolása. Ugyanakkor ez a törekvés kudarcra van ítélve, egészen pontosan az én törekvésem ezen értelmezésre, mert hisz minden egyszeri és megismételhetetlen, s a hullámok is egészen mást hordanak a hátukon, mint a korábbiak; persze, a történelem szennyese mindig ugyanolyan, de csak a közöny s közömbösség látja ezt így. Ez a kettősség, amit hosszan kellene értelmeznem, ez jellemzi ezt a költészetet; egyszerre van benne a változás, az elmúlás, mint mikor valaki nyolc-tíz fotográfiát készít egy adott szögből, egy képre fókuszálva; mint Nádas a körtefára; de ez a Fellinger-sorozat mind időben, mind napszakban távol egymástól készül. S azonnal létrejön általuk a megismételhetetlen tagadása, hiszen látszólag semmi sem változik a lényegből, s ugyanakkor megvalósul a megismételhetetlen lényege: az idő maga már hiányzik a következő képről. Mert az idő nem követi a képet – ahogyan az élet sem követi az időt. Mindig újat akar abból létrehozni – önmaga múltjától egyre távolabbra kerülve. S az egyetlen, ami-aki erről nem vesz tudomást: a költészet.” 

Fellinger Károly 

(Pozsony, 1963. november 20.) felvidéki magyar költő, helytörténész.

Az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányait Galántán a magyar tannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban végezte, ahol 1979 és 1983 között az iskola lapjának, az Alkotó Ifjúságnak-nak főszerkesztői tisztségét is ellátta. Versei az 1980-as években antológiákban is megjelentek. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Azóta publikációinak, könyveinek sora csak gyarapodott. 2010-ben és 2011-ben munkáját Arany Opus-díjjal jutalmazták, 2014-ben Forbáth Imre díjat vehetett át, 2016-ban kiérdemelte a Madách-nívódíjat, 2017-ben pedig meseírói tevékenységéért a Simkó Tibor díjat vehette át. Legutóbb, 2023 augusztusában átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet. 

Oszd meg az ismerőseiddel!

A 2023/5-ös Opus képei

Az Opus 2023/5-ös számát Wanda Szyksznian grafikus-, plakátművész, egyetemi docens alkotásai díszítik. Tizenévesen tervezte az első plakátot az Illés zenekarnak, majd a magyar pop-rock műfaj egyik legfontosabb lemezborító-tervezőjeként szerzett magának hírnevet.

Szyksznian Wanda Budapesten született, édesapja lengyel. Tanulmányait 1967 és 1971 között végezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolán grafika szakon. Mesterei Bernáth Aurél és Konecsni György voltak. Több cég számára is tervez önállóan reklámgrafikákat és könyveket. Fő megrendelői a MOKÉP, a FŐMO, a Magyar Hirdető, az IBUSZ, az MKKE, a Hungaroton, a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalat, a Tungsram, a Tankönyvkiadó, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és még sokan mások voltak. Film- és kereskedelmi plakátjai nagy népszerűségnek örvendenek. 1998-ban megjelent életrajzi könyve a Novoprint Kiadó kiadásában. 2000-től papírszobrokat készít, plakátokat és könyveket tervez, fest, murális megbízást tervez és kivitelez. Tagja az Illusztrátorok Társaságának, tervező grafikai szakértő. 2000-től tanít a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, mint meghívott oktató. 2005-től pedig egyetemi docens. 1973-tól munkái rendszeresen szerepelnek kiállításokon. Többszörös nívódíjas, Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész. Számos egyéni kiállításon mutatkozott már be a nagyérdeműnek is. Megtiszteltetés számunkra, hogy képzőművészeti alkotásai díszítik az Opus októberi számát.

Oszd meg az ismerőseiddel!

Nyugat Plusz

Az irodalmi összeállítás a Nyugat Plusz folyóirat, az Újnyugat Irodalmi Kör és a Törzsasztal WEB TV együttműködésében, a 2023. október 19-i Nyugat Plusz könyvbemutatóra (Dunaszerdahelyi könyvtár, SZMIT) készült. A folyóiratot annak alapító-főszerkesztője, Szabó Zoltán Attila mutatta be az érdeklődőknek. A beszélgetést megelőzően egy 13 perces videóösszeállítást is levetítettek. Ezt pedig most itt is közkinccsé tesszük. Nézzétek! Hallgassátok! Szeressétek!

Oszd meg az ismerőseiddel!

GRENDEL 75 – „Az égen szlovákiai magyar nap ragyog”

Grendel Lajos szlovákiai magyar író idén lenne 75 éves. Ő az egyike azon keveseknek, akik a szlovákiai magyar irodalmat regionális jelentősége fölé emelték. Tiszteletére művészek fogtak össze, mely összefogás végeredménye egy nívós tárlat lett. 

A kiállító művészek

„A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület képző- és iparművészeti pályázatot hirdetett meg Grendel Lajos (1948-2018) Kossuth-díjas író, publicista, az MMA rendes tagja, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője születésének 75. évfordulójára emlékezve. A pályázó művészektől elsősorban a Grendel Lajos regényeiben megjelenő nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat feldolgozó, a korra jellemző, Közép-Európát átszövő abszurditásokat bemutató témájú alkotásokat, valamint Grendel portrékat vártak” – mondta el Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke megnyitó beszédében.

A pályázati felhívásra határon túli magyar – felvidéki, vajdasági, erdélyi –, valamint romániai és cseh alkotók is küldtek be pályamunkákat. A pályázati munkák értékelése egyrészt képzőművészeti, másrészt irodalomtörténeti szempontokat figyelembe véve történt meg. A kiállítás védnöke és a zsűri tiszteletbeli elnöke Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja volt. A zsűri összetétele: Tóth László Illyés Gyula- és József Attila-díjas költő, műfordító, az MMA rendes tagja, Dr. habil. Szunyogh László Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér művészeti író, szerkesztő, Grendel Ágota, a család képviseletében és Miglinczi Éva, a projekt művészeti menedzsere.

A zsűri döntése nyomán 58 alkotótól 82 mű kerül bemutatásra. A képzőművészeti anyagot izgalmassá teszi a Grendel-portrék sokszínűsége, illetve az, hogy a képzőművészek a grendeli verbalitást miként fordítják át a vizualitás nyelvére. A kiállításon Kopócs Tibor festőművésznek Hazám Abszurdisztán című alkotásáért átadták Tőzsér Árpád védnöki különdíját. 

Hodossy Gyula
Tóth Anna

Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének megnyitója után Tóth Anna olvasott fel Grendel Lajostól egy részletet, majd Tóth László nyitotta meg a kiállítást. „Külön öröm számunkra, hogy írónk egy újabb nyelven jelenik meg a mai napon: a képzőművészetén, s eddigi gazdag értelmezési tartományokat feltáró recepciója is tovább bővül: az itt kiállító művészek többtucatnyi Grendel-értelmezésével” – mondta Tóth László, majd hozzátette: „Pályázati felhívásunkra meglepően sok arckép, illetve karikatúra született Grendelről. Ami felvetette bennem a kérdést: nem a könnyebbik megoldást jelenti-e ez? Ám rögtön észre kellett vennem azt is, hányféle Grendel-arc néz vissza ránk ezekről a falakról… És látnom kell: ugyanannyi, ahányan nézik őt. Azazhogy egyetlen arcnak is hányféle olvasata, és ugyanannak a valóságnak is hányféle értelmezése lehetséges… Ami esetünkben azt is jelenti: annyi, ahány olvasója-értelmezője van világunknak, valóságunknak és írónknak: Grendel Lajosnak.”

A tárlat a Csallóközi Múzeum kiállítótermében 2023. november 4-ig látogatható, majd jövőre, 2024-ben január 20-tól Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában kap helyet. 

Oszd meg az ismerőseiddel!