Az irodalom ünnepe Királyhelmecen

Közzétéve Szerző:
Válasz

Október 28-án első alkalommal rendezte meg a Szlovákiai Magyar Írók Társasága Királyhelmecen a Felvidéki Magyar Irodalom Napját neves előadókkal. Társszervezők, támogatók voltak a programok sikeres megszervezésében: Királyhelmec önkormányzata, Regionális Múzeum, Királyhelmeci Városi Művelődési Központ, Bodrogközi Magyar Ház. A rendezvénysorozat Dobos László Kossuth-díjas író királyhelmeci szobrának megkoszorúzásával kezdődött. Ünnepi beszédet mondott Erős Kinga József Attila-díjas író, irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnöke, aki a szlovákiai magyar irodalom kovászának nevezte Dobost. Részlet hangzott el Dobos László életművéből Szemán Tibor előadásában, valamint a Királyhelmeci Művészeti Alapiskola diákjai színvonalas zenés műsorral szolgáltak.

A program a múzeumban folytatódott, ahol Dobos László emlékszobájának ünnepélyes átadásán köszöntőt mondott Dobos Éva, Dobos László özvegye és Pakosta Andrea, a Regionális Múzeum igazgatója. Az emlékszobát Tóth László József Attila-díjas író, költő, az MMA rendes tagja nyitotta meg. A a Regionális Múzeumban Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész mutatta be a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában megjelent Dobos László „…nem maradhatunk az alázat porában…” című kötetét, melyet Tamási Orosz János költő, szerkesztett. Ezt követően Angyal Sándor, az Opus irodalmi folyóirat szerkesztőja beszélgetett A. Dobos Évával, Dobos László lányával, a Nobel-díjas norvég író, Jon Fossé könyvének magyar fordítójával.

A rendezvény délután a Királyhelmeci Városi Művelődési Központban folytatódott, az intézmény adott otthont a Dobos László szimpóziumnak. A levezető elnök Mihályi Molnár László költő, művelődésszervező volt, az előadók pedig Kövesdi Károly Forbáth-díjas költő, publicista (távolmaradásában előadásának szövegét Nagy Erika, az SZMÍT titkára olvasta fel), Csáky Pál Talamon-díjas író, politikus és Hogya György Talamon-díjas író. Az előadások mindegyike hűen tükrözte Dobos László írói munkásságát, módszereit, stílusát.

A rendezvénysorozat megkoszorúzása a Dobos László-életműdíj ünnepélyes átadása volt, melynek a Bodrogközi Magyar Házban került sor. Köszöntőt mondott Pataky Károly Királyhelmec polgármestere, majd Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a SZMÍT elnöke megnyitotta a nagyszabású díjátadó programot. Az est házigazdája Nagy Erika, a SZMÍT titkára volt.

A Dobos László-életműdíjat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2023. november 15-ei választmányi ülésén alapította, ez a társaság fődíja. Az a szlovákiai magyar író, költő, irodalomtudós kaphatja meg (minden évben egy fő), aki korábban már részesült az Társaság alapdíjainak valamelyikében (vagyis Talamon-, Forbáth-, Turczel-, Simkó- és Arany Opus díjban).

A díjat odaítélő bizottság tagjai 2024-ben: Mezey Katalin Kossuth- és József Attila-díjas prózaíró, költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Király László Kossuth- és József Attila-díjas erdélyi magyar költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas kárpátaljai magyar költő, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője. A Dobos László-életműdíjat elsőként Tóth László kapta. Egy irodalmi életműdíjat először Tóth Lászlónak adományozni annyit jelent, hogy a mérce már az induláskor igen magasra került, és hogy ezt követően különös rangot jelent ezt az elismerést megkapni. A díjátadás előtt Tóth Tibor Jászai Mari-díjas színművész előadásában hallható volt Tóth László verse és részlet egy esszéjéből, majd Tamási Orosz János költő, szerkesztő, mondta el laudációját. Az elismerést Hodossy Gyula, Pataky Károly és Dobos Éva adták át a díjazottnak. Az est fénypontja Dóczi Henrietta gitárművész lebilincselő előadása volt.

Egy nigériai költő, a síküvegfestés és Erős Jancsi egy helyen

Közzétéve Szerző:
Válasz

Megjelent az Opus folyóirat 92. száma

Itt van az ősz, itt van újra, és itt van az októberi Opus is, mely ismét számos érdekes olvasnivalót kínál az érdeklődőknek. Szépirodalom, tanulmányok, esszék, sőt még egy történelmi regény részlete is olvasható a lapban. 

Ahogy mindig, most is a Szépírás rovattal kezdjük a lapot, ahol verseket olvashatnak Fellinger Károlytól, Székelyhidi Zsolttól és Siska Pétertől. Ugyanitt kapnak helyet a prózai alkotások Berka Attila, Aich Péter, Hajdú László és Ferenczi Ákos tollából. 

A Láthatár rovatunk ebben a számban Chinua Achebe nigériai költő verseit hozza el az olvasóinknak Biernaczky Szilárd fordításában. „A nigériai igboföldről (ejtsd: ibo) származó Chinua Achebe (1930–2013), akit mi már életében is akár Nobel-díjra érdemes alkotónak tekintettünk, főleg regényíróként ismert. Öt regénye közül az első (Thing Fall Apart, 1958), amely az afrikai szerző legtöbb, több mint 80 nyelvre lefordított prózai alkotása, magyarul is megjelent (Széthulló világ, 1983). Két másik regénye is olvasható magyarul (Örökké nyugtalanul, 1964, A nép fia, 1973)” – írja a fordító a versek előszavában. 

Az Opus idei 5. száma ad helyet Méhes Ottó Az alaszkai Kenai-félszigeten Széchenyi nyomába és a kanadai Arktikus-óceán partján című útinaplójának, mely egy megjelenés előtt álló kötet részlete. 

Az Opus-tanulmány rovatunkban Vasvári Zoltán Erős Jancsi, Malac Julcsa, a tengeri kisasszony és társaik című írással jelentkezik, melyben a szlovákiai palócok népmesekincseiről értekezik. A tanulmány után pedig elolvashatjuk az Erős Jancsi című népmesét, melyet Ipolyi Arnold neves néprajzkutató gyűjtött Nyitra környékén. 

Az Opus-esszé blokk Iancu Laura lírájának kiteljesedésével foglalkozik Bakonyi István tollából, mely írás egy készülő kismonográfia részlete. 

Opus-köszöntő rovatunk Tóth László József Attila díjas költőt, írót köszönti 75. születésnapja alkalmából, s aki tollat ragadott eme különleges alkalomból, az Gróh Gáspár volt, s megírta az 1989 – te csillag című opuszát Tóth köszöntésére. 

Könyvek között blokkunkban Kovács Jolánka vállalta, hogy A valóság falai című írásában bemutatja Fellinger Károly Hétpecsétes szabadulás című tavaly megjelent kötetét, mely válogatást tartalmaz a költő mintegy negyvenéves versterméséből.

A Küszöbben, azaz a pályakezdő írók rovatában Dávid Dóra és Bittera Sophie Iman novelláit, illetve Šereš Rebeka versét olvashatjuk. 

Újdonság októberi számunkban, hogy történelmi regényből közlünk részletet, ám Bíró Szabolcs következő, 2025 tavaszán megjelenő, az Anjouk sorozat hetedik kötetének részletét szinte bűn lett volna kihagyni. Így nálunk pillanthat bele elsőként az olvasó a regényfolyam következő részébe. 

Az Opus-lektűr rovatunk októberben Kerezsi Katalin Szabadon című írását közli, aminek első mondata: „Semmi kedvem a mai naphoz.” – s ezzel talán sokan vagyunk így sok reggelen. 

Számunk képanyagát a dunaszerdahelyi Simon Anikó munkáiból állítottuk össze. „Rajz szakos tanárként a sokak által általánosan használt képzőművészeti technikákon kívül számos más eljárást is kipróbáltam (mozaikot, akvarellt, tűzzománcot, litográfiát), tizenöt éve síküvegfestéssel foglalkozom.” – írja magáról honlapján a művész. 

Tehát van az Opusban irodalom, irodalomtudomány, a szó legjobb értelmében vett ponyva és képzőművészet is. Mit várhat még többet a művészetek iránt érdeklődő ember? Keressék a lapot bizalommal, biztosan nem csalódnak majd. 

(opus)

Megjelent a 91. Opus

Közzétéve Szerző:
Válasz

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott Opus folyóirat a 91. számával jelentkezik augusztusban. Számos érdekes és figyelemfelkeltő írással várja olvasóit a lap. 

Az Opus a Szépírás blokkal indít, melyben Ravasz József, Z. Németh István, Balizs Dániel, Hajnal Éva, Bíró József, Szolláth Mihályés Németh István verseit adjuk közre. Novellával Bálint Erika, Magyar Dániel, Gáspár Ferenc és Nagy Lea jelentkezik. 

Második blokkunkban, a Láthatárban, mely nem magyar szerzők műveit hivatott bemutatni, Pavol Janík szlovák költő verseit közöljük Gágyor Péter fordításában. 

Az Opus-önéletrajz most Hermann Judit Ízek és emlékek – második című művéből közöl részleteket. Az írások középpontjában a családi étkezés, a libavacsora áll.  

Az Opus-tanulmány című rovatunk szintén egy, ám annál terjedelmesebb és érdekesebb írást közöl, mégpedig dr. Kiss Lászlótól, melynek címe Kölcsey Ferenc, ahogy nem ismerjük –  levelei a mesmerizmusról, avagy állati mágnesességről. A szerző egy Kölcseynek tulajdonítható tanulmány hátterét boncolgatja, melyben – ahogy az a címben is szerepel – az állati mágnesességről értekezik.  

Opus-esszé rovatunk dr. Iványi Márton Pál „Teremtő isten”, vs. „ördög és pokol” (Az innováció közép-kelet-európai diskurzusa) című munkáját, illetve Lipcsey Emőke A széthullás katedrálisa (gondolatok Géczi János munkái ürügyén) írását közli. 

Az Opus-köszöntőben H. Nagy Péter irodalomtörténész, az Opus egykori főszerkesztője, Zalán Tibort köszönti 70. születésnapja alkalmából az Orfeusz összerakva című esszével. „A 2024-ben 70. életévét betöltő Zalán Tibor költészete rendkívül dinamikus kapcsolatrendszer. […] A Zalán-féle modern költészeten belül az egyes művek – az innovációval összefonódva – számos eljáráson keresztül szegülnek szembe a hierarchiákkal és a normatív megközelítésekkel.” – fogalmaz H. Nagy. 

A Könyvek között rovatunk két kiadványt mutat be. Ispánovics Csapó Julianna Sokkezes történetek címmel tárja az olvasó elé véleményét Géczi János Cholnoky-történetek a Tiltott Ábrázolások Könyvéből című kiadványáról, mely 2023-ban jelent meg a Pesti Kalligram gondozásában. Utána Morva Mátyás recenzióját olvashatjuk Királyságok egy-egy fogpiszkáló hegyén címmel, mely Z. Németh István 2023-ban a Vámbéry Polgári Társulás gondozásában megjelent Éjszaka a szaunában című verseskötetét mutatja be. A kötetben Z. Német 2018 és 2023 között született versei kapnak helyet. 

A Küszöb, azaz a pályakezdő írók rovata Gródek Gyöngyi Sokan vagyunk, (de nem) elegen és Adam LaMerle Szétesett tükröződés című novelláival, valamint Matus Norbert verseivel jelentkezik.

A lapot az Opus-lektűr rovat zárja, ahol helyet kapott Fülöp Antal Az elszabadult harsona című regényrészlete, mely a külföldre emigrált „nagy íróval” való találkozást mutatja be. S hogy a szövegnek vannak-e önéletrajzi elemei, azt csak gyanítjuk. 

Olvassák szeretettel lapunkat, melyet megtalálhatnak egyes könyvesboltokban, illetve a nagyobb könyvtárakban. Ott vagyunk Budapesten az Írók Boltjában (Andrássy út 45.), a Molnár Könyvesboltokban Dunaszerdahelyen, Galántán és Vágselyén, Érsekújvárott aKultúra Könyvesboltban, Füleken aVárosi könyvtárban, Ipolyságon aLitera Könyvesboltban, Kassán a Rovás Művészetek Házában, Királyhelmecen a Regionális könyvtárban, Komáromban aDiderot Könyvesboltban, Nagykaposon aMagyar Közösségi Házban, Pozsonyban azArtForumban és Zselízen a Magyar Házban. 

(opus)

Az irodalomról és ami mögötte van

Közzétéve Szerző:
Válasz

Hangulatos, családias rendezvény kerekedett a csütörtök esti lapszámbemutatónkból Dunaszerdahelyen, ahol az Opus folyóirat idei harmadik, sorban a 90. számát mutattuk be. Az összejövetelnek a helyi Country Pub adott otthont. 

A helyi, azaz a dunaszerdahelyi érdeklődőkön kívül messzebbről is érkeztek vendégek. Külön öröm ilyenkor számunkra, hogy a lapszám szerzői, illetve az Opus szerzői (úgy egyáltalán) megtisztelik az estjeinket. 

A beszélgetést a lap vezető szerkesztője, Angyal Sándor tartotta mederben, aki a résztvevők bemutatása után a főszerkesztőt, Petőcz Andrást kérte meg, mesélje el, hogy született meg ez a 90. lapszám, illetve hogyan állnak össze az egyes számok anyagai. 

Hogy ne legye egyhangú az est, ne monologizáljanak a szerkesztők, ezért Angyal Sándor felkérte Balogh Ildikót, olvassa fel az idei első számban megjelent Házasság című versét, aminek akkor (és most is) a szerkesztők körében nagy sikere volt. Külön köszönjük neki, hogy eljött a bemutatóra, hiszen bő másfél órát utazott, hogy köztünk legyen. Majd még egyszer ennyit haza…

A felolvasás után Kovács Balázs szerkesztő kapott szót, aki a pályakezdő írókat közlő Küszöb rovat felelőse. Balázs beszélt a fiatalok megszólításáról és a szociális média előnyiről, kihasználásáról. 

Balázst ismét egy felolvasás követte, vagyis inkább rendhagyó módon egy produkció, ugyanis Darázs Balogh Katalin A kályha melege című novellájának előadásába két lányát is bevonta, így hárman adták elő a prózai alkotást. 

Végezetül Hodossy Gyula, a lap kiadója és elindítója kapott szót, aki a háttérmunkáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy kevés szó esik azokról az emberekről, akik a lapot a háttérből segítik, legyen szó akár a pályázatírásról, a pénzügyek intézéséről, telefonáláról, intézkedésről. Ahogy kifejtette, róluk sem szabad elfeledkeznünk. Erre Ravasz József szólalt fel, aki Hodossy érdemeit ecsetelte, kihangsúlyozva, hogy bizony Gyula nélkül nem lenne lapbemutató, mert lap sem lenne.

Végezetül, feltéve a pontot arra a bizonyos „i”-re és az est végére, Hodossy Gyula és Petőcz András olvasták fel verseiket. 

(opus)

Opus kilencvenedszer és harminckét késszúrás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Megjelent az Opus folyóirat 90. száma, amely most sem hagyja unatkozni az irodalom szerelmeseit. A legkülönfélébb műfajokkal szórakoztatjuk az olvasót. 

A lap, ahogy az megszokott, a Szépírás rovattal indít, ahol Jenei Gyula, Szarka Tamás és Szolláth Mihály verseit olvashatjuk, illetve betekintést nyerhetünk Száraz Pál és Bereczk Imola prózájába. 

A második szakaszban az Opus-tanulmány rovat két írással jelentkezik. Elsőként Hörcher Eszter Látni és írni az elviselhetetlent. Vallásfilozófiai összefüggések Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat – című művében publikációval indít, majd utána állandó szerzőnk, Katona Nick az Az identitás- és társadalomkritika tükrében, avagy stratégia elemzés az Elfogy a levegő c. filmhez írásával jelentkezik. 

Az Opus-esszé című rovatunk három érdekfeszítő dolgozatot hozott. Elsőként Hodossy Gyula a Mennyország a versek birodalma című esszéje olvasható, melyben a szerző kitér többek közt a szlovákiai magyar klubmozgalmak létrejöttére, a hazai könyvkiadásra, s mindezt az író szemszögéből ismerhetjük meg. Utána főszerkesztőnk, Petőcz András A műfordító szomorúsága című munkája következik, mely vitaindító felszólalásként is elhangzott egy áprilisban rendezett műfordítói konferencián. Petőcz számos érdekfeszítő felvetést tár elénk, s érdekességképp egy székely verset is közöl, amit az olvasó csak a lábjegyzetek segítségével érthet meg. Pedig valahol magyarul íródott… A harmadik, rendkívül magas szinten megfogalmazott esszét Szabó Bakai Elena bocsátotta közlésre, címe A Parthenon esete az angol kormánnyal. Az írás által betekintést nyerhetünk az ókori görögök világába, illetve tisztább képet kaphatunk Pallasz Athéné templomáról, a Perthenonról, és annak sorsáról. 

Az Opus-köszöntőben Halmosi Sándor Óda a fénygörgetőhöz című írásában a jubiláló 70 éves Balázs F. Attilát köszönti. 

Könyvek között rovatunkban Aich Péter Jegyzetek Platón nyomában címmel Hogya György 2022-ben megjelent könyvéről, a Félreértések és félremagyarázások című kiadványról értekezik. 

A Küszöb most is a fiatal, pályakezdő írók rovata, ahol Kiss Bálint Béla és Benkő Máté verssel, Frigula Bianka pedig prózával jelentkezik. 

Utolsó rovatunk a júniusi számunkban az Opus-krimi, mely a Klein T. László tollából származó krimit hozza nekünk Harminckét késszúrás címmel, amely rendkívül izgalmasan zárja le a szépirodalmi szekciót. 

A lap végén a már szokásossá vált SZMÍT-hírek és a lapszámunk szerzőinek rövid életrajzai kaptak helyet. Az Opus folyóirat 2024/3-as júniusi számát M. Kiss Márta festőművész képei színesítik. 

(opus)

PEGAZUS ALKOTÓPÁLYÁZAT 2024

Közzétéve Szerző:
Válasz
Illusztráció

A Szlovákiai Magyar Írók Társasága idén is meghirdeti irodalmi alkotópályázatát szlovákiai lakhellyel rendelkező alkotók részére az alábbi kategóriákban:

I. kategória: vers

II. kategória: próza

Beküldési határidő: 2024. július 1.

Pályázhatnak önálló kötettel még nem rendelkező szerzők, magyar nyelvű alkotásaikkal. Korhatár nincs. A pályázatra érkezett munkák mindegyikéhez a megbízott mentor javaslata szükséges ahhoz, hogy az arra érdemes mű, illetve annak szerzője a bírálóbizottság elé kerüljön. Próza esetében a mű terjedelme nem haladhatja meg a 12 000 karaktert. Líra esetében egy szerző öt verssel nevezhet be. A pályázatra kizárólag olyan művek nevezhetők, melyek sem online, sem nyomtatott formában nem jelentek meg, megjelenésük jelenleg nincs folyamatban és a pályázat lezárulásáig nem is várható.

A pályázó feladata:

A felsorolt mentorok – Z. Németh István, Póda Erzsébet, Morva Mátyás, Hogya György, Király Anikó –  közül minden pályázó kiválaszt egyet, akivel dolgozni szeretne.

Ha ez megtörtént, jelentkezik a Társaság titkárságán (elérhetőségek: mobil: 0911239479, e-mail: szmit@szmit.sk) ahol postafordultával megkapja a mentor elérhetőségeit.

A szerzőnek a mentor nyújt segítséget abban, hogy a bírálóbizottság elé színvonalas pályamű kerüljön.

Végezetül a pályázó a mentortól begyűjti az 5-10 soros ajánlást, és azzal együtt adja le a pályázatát, elektronikusan is.

A pályázat jeligés. A pályázatokat elektronikusan kell leadni a szmit@szmit.sk  e-mail címre. Pegazus Alkotópályázat. A jeligét, az ajánlást, nevet, címet és a telefonszámot is kérjük külön levélben elküldeni. A jelige az oldalszámokkal ellátott kézirat minden oldalán szerepeljen!

Az értékelésről szakmai zsűri gondoskodik: Petőcz András Babérkoszorú-díjas és József Attila-díjas költő és író, Gál Éva irodalomtörténész, Bolemant László költő, műfordító.

A díjak, mindkét kategóriában: értékes könyvcsomag, meghívás a XXVI. Fiatal Írók Táborába, publikálási lehetőség az Opus irodalmi folyóiratban.

Az ünnepélyes eredményhirdetés  az augusztusi  XXVI. Fiatal Írók Táborában lesz. Pontos időpontról később tájékoztatjuk az érintetteket.

Forrás: szmit.hu

Kit érdekel Sri Lanka, ha itt az Opus 89? 

Közzétéve Szerző:
Válasz

Az idei év második Opusa egy fontos hírrel indít – a szerkesztőségi jegyzetben a Felvidéki Irodalom Napját harangozza be a lap, melyre októberben kerül majd sor Királyhelmecen. Dobos László születésnapján a róla elnevezett irodalmi díjat egy arra érdemes szlovákiai magyar író veheti majd át. 

A következő oldalakon a Szépírás rovatunk veszi át a főszerepet, ahol versek és prózai alkotások váltják egymást. Ebben a számban versekkel Géczi János, Láng Eszter, Kövesdi Károly, Fellinger Károly, Filip Tamás és Debreczeny György jelentkeznek. A prózát Csippán Péter, Szabó Zoltán Attila és Fülöp Antal képviselik. 

A Láthatár című rovatban most Kemal Özer, a török líra egyik legrangosabb képviselőjének verseit olvashatjuk Tasnádi Edit műfordító tolmácsolásában. 

Az Opus-önéletrajz rovatban Hermann Judit Ízek és emlékek című írása jelent meg, mely egy szakácskönyv megírása körül forog. 

Az Opus-tanulmány rovatunkban elsőként Katona Nikolas a Queer jelenségek az irodalomban és annak pszichológiai-társadalmi vonatkozásaicímű tanulmányával indít, melyben tárgyalja a queer fogalmát, ideológiáját és irodalmát. Másodikként Iványi Márton Pál Kölcsönkenyér vagy kő című írásával jelentkezik, mely a A forgandó sors toposza a kortárs közép-kelet-európai prózában alcímet viseli. A tanulmány a magyar, a lengyel, a cseh(szlovák) és a szlovén irodalommal foglalkozik. 

Az Opus-esszé Juhász Dósa János Győry Dezső, az elkallódott Messiáscímű írásával indul, melyben a háromszoros József Attila-díjas magyar költő, író és újságíró életét veszi górcső alá. A rovat második írása Vasi Szabó János A csodák konvergálnak Cinnabarbancímet viseli, mely Edward Bryant Cinnabar című könyvét boncolgatja. 

A Könyvek között rovatban Morva Mátyás Gál Sándor Az időtlenség dialektikája című könyvéről írt recenziót Átadni, amit lehetséges; itt hagyni mindent, amit érdemes címmel. 

A fiatal, pályakezdők rovata, a Küszöb ebben a számban a Pegazus 2023 pályázat díjazott alkotásaiból állt össze. Itt olvashatjuk Durec Valéria, Bakoš Orsolya, Darázs Balogh Katalin és Balogh Ildikó prózai alkotásait, valamint Bock Ervin, Radványi Kristóf és Szőcs László verseit. 

Az Opus-lektűr most Pámer Gábor Kit érdekel Sri Lanka című írásával jelentkezik. 

A lap a SZMÍT és a szerkesztőség híreivel, valamint a lapszám szerzőinek bemutatásával zárul. 

(as)

ELHUNYT DUBA GYULA KOSSUTH-DÍJAS ÍRÓ

Közzétéve Szerző:
Válasz

Életének 94. évében (április 3-án) elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas író, aki nemcsak a második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb s meghatározó személyisége volt, hanem a kortárs magyar irodalomnak, epikának is egyik jelentős alkotója. Pályáját az 1950-es évek második felében, humoristaként, remek irodalmi paródiák szerzőjeként kezdte, s az intellektusnak az állandó készenléte és vibrálása, nyitottsága és fogékonysága a világ új és új dolgaira, jelenségeire, s nem utolsósorban rendszerező hajlama, kiváló kritikai érzéke mindvégig jellemző maradt rá. Szinte mindenhez hozzá tudta tenni a maga személyiségét, mindenről a személyes érintettség őszinteségével nyilatkozott, ami látóterébe, a tolla alá került. Duba Gyula írói működése alatt számos emberi tapasztalatnak és létélménynek tudott hiteles és mérvadó megfogalmazója lenni. Munkásságát számos díjjal, kitüntetéssel jutalmazták: többek között négyszer kapott Madách-díjat, elnyerte a Szlovákiai Írók Szövetsége Nemzetiségi Díját, a Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díját, a Posonium Életműdíjat, a Szabó Zoltán-díjat, a József Attila-díjat, kitüntették az Érdemes Művész címmel, a Magyar Köztársaság Csillagrendjével, a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével. 2023. március 14-én Magyarország legrangosabb művészeti- kulturális elismerésével, a Kossuth-díjjal jutalmazták életművét.

Forrás: szmit.hu

fotó: Somogyi Tibor