végleg otthagy
„A kaktusz és homok kora elközeleg –
a barátságnak: vége.”
(Petri György: Felirat)
csak el tudnám mondani
csak végig tudnám
csak ne vágna olyan érdektelen
csak ne peregne le róla mindez
csak hagyná
de nem
belevág és átveszi
a szót és lenéz
én ezt ne mondjam
mert nem így van
ez így megy sok éve
évtizede igen
én nem tudom
én hülye vagyok
majd ő lesz az aki
végleg megbántódik
és végleg ott hagy
majd felém se néz
*
Karrier
Odateszem a híres művész
fotója mellé az enyémet.
Szépen megsimítom
a mesterséges intelligencia
segítségével.
Semmi az egész, fél óra
és már kész is vagyok.
Aztán hagyom egy kicsit,
majd megnézem,
az apró hibákat korrigálom.
Teljesen kész.
Majd kirakom a fészre
meg az instára…,
meg az ablakba is…,
hogy mindenki lássa.
Ez én vagyok
és a nagy ember –
meglátogattam őt a betegágyánál.
Vittem neki teát és könyvet.
Meg virágot is.
Szépen nézünk.
Nagyon szépen. Egymásra.
Ez hitelesít engem –
gondolom én.
Ő meg már rég halott.