Forgács Éva: NAGY CSÖNDRE LENNE SZÜKSÉG
1990 TÉL
1979 táján a Műcsarnokban kortárs amerikai művészek munkái voltak láthatók, köztük John de Andrea hiperrealista szobra, egy karcsú, szőke női akt. Újfajta műanyagból mintázott, talán valódi hajjal a fején, és a Műcsarnok padlóján feküdt, plexiüveg tárolóban, mint egy koporsóban. Nem sokkal korábban láttam először Nofretete portrészobrát Berlinben. A két szobor között hirtelen felvillanó rokonság, valami első látásra csak sejthető azonosság volt, ami de Andrea műve mellett megállított. De Andrea jelentéktelen szobra és Nofretete mitikus arca méltatlanul egymásra kopírozódtak. Ugyanaz áradt a két szoborból: a lehetőségek határáig vitt érzékelési finomság és a lehetőségek határáig vitt élethűség. Lehetetlen volt nem észrevenni: Nofretete arcmaszkja hiperrealista mű.
Darvasi László nyerte az első Esterházy irodalmi díjat
Neandervölgyiek című művével Darvasi László nyerte el az első alkalommal átadott Esterházy Irodalmi Díjat, amelyet a szakmai zsűri a hét döntőbe jutott alkotás közül talált a legjobbnak. A tízezer euróval és Kelemen Zénó szobrászművész kisplasztikájával járó, független, politikamentes, értékelvű díjat azért hozta létre az Esterházy Magyarország Alapítvány, hogy a magyar irodalom kiemelkedő alkotásaiért méltó elismerést nyújtson.
A Merlinben október 3-án megtartott nagyszabású díjátadó gálaesten ünnepélyes keretek között jelentették be, hogy a hét jelölt közül idén ki veheti át az Esterházy Irodalmi Díjat.
Babarczy Eszter az apja halálának értelmezésével saját magához kerül közelebb
Bár az írótól egyáltalán nem szokatlan az őszinteség, az édesapja halálát feldolgozó kötete talán a korábbiaknál is kitárulkozóbb, az elbeszélő ugyanis az idős férfi haldoklását mutatja be, miközben az ambivalens apa-lánya kapcsolatot is értelmezi. Az Apám meghal a hét könyve.
„Remények és románcok” – Lovik Károly: Egy elkésett lovag
Hiába vágtatott, hiába űzte-hajtotta sorsa a szépségek után. Végül mindannyiszor egyedül maradt. De vajon leesett-e lováról véglegesen a remény? Lovik Károly félig fiktív, félig valós Miklós lovagja is e kérdéssel küszködik, miközben a női arcok rengetegében vész el az Egy elkésett lovag hasábjain.
A szépség átok? Jön Biró Kincső izgalmas bemutatkozó regénye!
Áldás vagy átok, ha mindenki olyannak lát, amilyennek szeretne? Biró Kincső regénye a szépségkultusz, a párkapcsolati játszmák és a mentális zavarok témáit is érinti.
A női test nem metafora, hanem csatatér, a szépség pedig átok, mely az abúzushoz visz – állítja a könyv. Biró Kincső első regénye nyers, őszinte és provokatív utazás két fiatal, Leila és Olivér kapcsolatának feszültségekkel teli világába. A Medúzalány a Magnólia gondozásában jelenik meg szeptember 4-én.
Örök élet meg egy nap (naplórészlet)
„Valami olyasmit akartam csinálni ezen a napon, amit mostanában nem szoktam. Gondolkodtam, mi legyen az. És akkor, mint egy álom, váratlanul megérintett a nagy kékség” – a Jelenkor nyári dupla számából Podmaniczky Szilárd prózáját ajánljuk.
2024. július 23. – 100,1 kg
A zöldségeshez baktattam a füvet perzselő hőségben, hogy szódát hozzak estére a fröccshöz, mikor a járda szürke betonján egy fehér cetlit pillantottam meg. Azzal az újság széléről letépett kanyarintással. Kissé meghajoltam előtte, hogy az apró betűket olvassam. Az állt rajta, hogy fekete gyík. Rejtélyes, gondoltam. Vajon ki lehet az, aki a környezetemben papírra veti azt a kifejezést, hogy fekete gyík? És persze mit jelent? A betűk kalligráfiájából női írásra tippeltem, de nem voltam benne biztos, lehetett egy kiegyensúlyozott életet élő, mentálisan kerek férfi is. Az író kilétét aztán elhagytam, értelmetlen és hiábavaló kutatni, ellenben a tartalom környezete puhatolható. Gondoltam, a délutáni úszáshoz kellő témát szolgáltat az írás, és az alatt a harminc perc alatt lesz min meditálni. Csakhogy olyannyira fölkeltette az érdeklődésemet, hogy a zöldségestől visszafelé a négy szódával a kezemben ismét elolvastam, most még közelebb hajoltam. A fekete gyíknak nyomát sem találtam, viszont jól olvashatóan az állt rajta, hogy fokhagyma.
Kisjézus
„Gerófff!” Így szólítják a hajéktalanszállón, hiába mondja a többieknek, hogy a felmenői között csak egyetlen katonabáró volt – Ódor János Gábor írása.
Emlékezett a lánc rideg nyikorgására és arra, milyen nehezen találta meg a ritmust. Hajtotta magát előre-hátra, dülöngélt, lábait hol kinyújtotta, hol behúzta. Kapálózott, de nem nagyon akart elindulni a hinta. A fagyos novemberi szombat reggelen elhagyatott volt még az újonnan épített játszótér. Anyja kenyérért küldte le a boltba, de nem tudott ellenállni a kísértésnek, és kipróbálta a játékokat. A hinta mellé egy félköríves mászókát helyeztek, harsány pirosra festették a vasat. A tér sarkában egy majdnem két ember magasságú, egyenes csúszda hatalmasodott. Úgy nézett ki, mint egy felnagyított ereszcsatorna. Tizenkét fokú létra vezetett a tetejére. Cézár, tériszonya ellenére, remegő lábakkal ugyan, de felmászott, és elhelyezkedett a vályúban.
A robbanócukor üres helye
Simon Bettina Rengeteg állat a vonatból című kötetéről
Ebben a dinamikusan változó szövegvilágban bármi és minden költészetté alakulhat, a „fontos dolgok” reduktív kategóriáján tovalendülve reflektorfénybe kerülnek a vonaton kihallgatott telefonbeszélgetéshez hasonló hétköznapiságok. – Kádár Fruzsina recenziója Simon Bettina verseskötetéről.
Simon Bettina második kötetének beszélője átlép a valóság szövetén tátongó résen, hogy megmutassa, az üresség nem azonos a hiánnyal, bármely buszmegálló, városi pad, tovasuhanó vonatkocsi, minden helynélküli hely szöveggé formálható. A Rengeteg állat a vonatból alapélménye az a felütésben körvonalazódó metapoétikus igény („A vers, anyám, az, aminek nincsen / helye” [Vers]), amely hiátustöltő szándékkal tagadja az írás kimerevített pozícióit, a törésvonalak közül megszólaló én szemében a szöveg olyan valóságszerű referenciapont, amely megfigyelés és lejegyzés inherens kényszerét hívja elő, mindez pedig az újdonságkeresés költői attitűdjéből eredeztethető („A személyesség új kategóriájára vágyom” [A kétségbeesés évei]).
Miért van szükség a folyóiratokra?
Kezdhetném olyan közhelyekkel, hogy a kultúra állandó mozgásban van, de léteznek megrögzült elemei. Ám inkább a címben feltett kérdésre koncentrálok, hogy rátérhessek a lényegre. Alapvetően magától értetődő állításokat, összefüggéseket foglalok össze, amelyeket mostanában mégis el kell mondani.
Tudjuk, hogy az emberek közötti kommunikációs kapcsolatok állandóan változnak, mindig szükség volt és ezután is szükség lesz olyan formákra és olyan szellemi kommunikációs teljesítményekre, amelyek az átgondolt, érzékeny, megfontolt véleményeket, a bölcs reflexivitást helyezik előtérbe. Ha ez kiveszne a világból, akkor csak pörgős, pillanatnyi élményekben élnénk, a kommunikáció csak másodpercnyi impulzusokból állna (az online világ nagy részének működése egyébként efelé közelít), az életünkön két pillanat alatt keresztülrohannánk, sőt, a felfokozott inger-válaszreakció működés még biológiai életünket is lerövidítené. Emberi létezésünkhöz szükség van az ember biológiai tempójához igazított élményszerzésre és kommunikációra. A média világában ilyen típusú működéssel rendelkeznek a könyvek mellett a folyóiratok.
200 éve sokkal több női író volt, aztán jöttek a férfiak
Egy tanulmány szerint a női-férfi dinamikák nagyban megváltoztak az irodalomban az elmúlt 200 év alatt. A tendencia azt mutatja, hogy drasztikusan kevesebb női alkotó van, miközben a társadalmi nemekről való gondolkodás egyre szélesebb körű. A kutatás több ezer angolszász regényen vizsgálta, hogyan alakult az 1800-as évek és 2009 között az írók és karaktereik nemi megoszlása. A feminizmus népszerűbbé vált, a női írók mégis háttérbe szorultak. De hogyan történt ez?
Az írás helyzete
(műhelyesszé)
Dányi Zoltán írása a Jelenkor folyóiratban:
Engem általában zavarni szokott, ha egy előadást nem előadnak, hanem papírról olvasnak.
Nem tudom, pontosan miért zavar, gondolom, ennek is több oka lehet, történelmi és nyelvi okai is lehetnek.
Egyik történelmi okát, ha mondhatom így, abban látom, hogy a szocialista országban, ahol a gyerekkorom telt, időről időre felsorakoztattak minket, úgynevezett pionírokat különböző helyeken, tornatermekben, iskolaudvarokon vagy a népkertben, ilyenkor sötétkék nadrágot, fehér inget, a nyakunkban piros kendőt kellett viselnünk, és aztán jöttek a beszédek.
A könyvkötészet aranykorát megidéző kiállítás Budapesten
A könyvkötészet aranykorát megidéző időszaki kiállítás nyílt Gottermayer-galaxis. Jókai könyvkötője címmel a Városligeti fasorban, az MNMKK Iparművészeti Múzeum Ráth György villájában – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Hogyan élnek a vakondok? – Tarasz Prohaszko és Marjana Prohaszko Élet és hó című mesekönyvéről
Az Élet és hó című mesekönyv olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyekkel didaktikus formában már találkozhatott az olvasó, ugyanakkor a képi és szövegi keret ebben az esetben a kapcsolódást és a gondolkozást, ha úgy tetszik, az attitűd formálását helyezi előtérbe. – Kovács Panka recenziója.
Antik hajóút a betegségbe
Magyary Ágnes Testodüsszeia című regényéről
Magyary Ágnes: Testodüsszeia, Magvető, 2025
Magyary én-elbeszélésének egyik legerősebb gesztusa a hagyomány újraértelmezése abban a vonatkozásban, hogy azon szövegeket, gondolatmeneteket, melyek a narrátor számára meghatározóak, a saját betegség-történetben keretezi újra. – Kovács Panka recenziója.
A betegségről, szenvedésről való írásnak jelentős a hagyománya. Erre a hagyományra épít, ugyanakkor újra is gondolja ezt Magyary Ágnes Testodüsszeia című esszéregénye. A szöveg ugyan alcímében – esszé a betegségről – az esszé műfaját jelöli meg, mégis kapcsolható az epikus művekhez, hiszen a betegséget nem csak mint megragadhatatlan, elméleti kérdést járja körül, hanem elsődlegesen az élet szövetének részeként értelmezi, történetekkel keretezve azt.
Te hallgatnál olyan hangoskönyvet, ami AI-jal készült?
Tényleg mindegy, hogy az AI vagy valódi személy hangján szólalnak meg a hangoskönyvek? Ezt gondolják az érintettek.
Egyre többen hallgatnak hangoskönyveket, így a vállalatok gyors és olcsó megoldásokat keresnek ezek elkészítéséhez. Itt is megjelent az AI, ami viszont a narrátorok megélhetését és a hangoskönyvek minőségét is veszélyezteti.
Magyar vidék, abszurd humor: Öt novelláskötet a nyaralásra
A novelláskötet az ideális olvasmány nyaralás idejére: akkor sem marad hiányérzet az emberben, ha nincs idő arra, hogy hosszabb időre belemerüljön az olvasásba a strandon. Öt idén megjelent könyvet ajánlunk.
A nyaralás elvileg az az időszak, amikor van idő belemerülni egy hosszabb olvasmányba, de ez nem mindig alakul így. Ezért jó, ha nyáron mindig lapul a táskában egy novelláskötet, amit elő lehet kapni a vonatra várva, a strandon két csobbanás között, esetleg lefekvés előtt vagy csak úgy. Öt idén megjelent kötetet ajánlunk magyar szerzőktől. Figyelem: nem feltétlenül habkönnyű olvasmányokról lesz szó.
„Titkos szűrők, fátyolok hálózata” – Ottlik Géza: Próza
45 éve látott napvilágot az Ottlik-életmű talán legtalányosabb darabja, a Próza. A Magvető gondozásában megjelent, több figyelmet érdemlő kötet vegyes műfajú írásai egy rendhagyó koncepció keretei között páratlan kísérleti regényt alkotnak.
„Nem így telt velünk az idő. Nem cselekményszerűen, nem áttekinthetően. A kézzelfogható valóságban éltünk, nem dicséretes eszmék jelképei közt vagy kerek történetek absztrakcióiban.”
(Ottlik Géza: Iskola a határon)
„Ám a regény, regényesség mindenképpen kulcsszó Ottliknál. Esszéiből, könyvkritikáiból, életképeiből is nagyszerű regényt, igazi vadregényt csinált: ez a Próza című könyv […].”
(Tandori Dezső: Ottlik Géza „rejtélye”)
Nádas Péter a Pour le Mérite rend tagja lett
A Pour le Mérite tudományos és művészeti rend 2025. június 1-ei berlini ülésén a rend tagjai közé választotta Nádas Pétert. A Pour le Mérite olyan tudósok és művészek interdiszciplináris egyesülete, melynek tagjai tudományos vagy művészeti tevékenységükkel széles körű elismerést, kiváló hírnevet vívtak ki maguknak.
