Önarckép lángokban 

Legyen mondjuk egy hegy,
a hegyen szamarak.
Szél borzolja a szőrüket,
ahogy lemegy a nap.

Az éjszaka vanília legyen,
a hold pedig narancs.
A szamarak némán legeljenek,
fejükön agancs.

Aztán a pillájuk rezdülése
állítsa meg a szelet.
Lássam, ahogy angyalok szállnak
a búzaföldek felett.

A vers megjelent az Opus 2023/5-ös számában.