Kilián László 2017-ben megjelent regénye, A fa mítosza – mondhatjuk – filozófikus esszéregény. A mítoszt választotta kulcsfogalomként, ami mese, monda, az írás kialakulása előtt, amelyben  istenek és félistenek, emberfeletti hősök futják be végzetes pályájukat, amelynek eredményeként artikulálódik  a teremtett világ, megszületik civilizációnk kezdete, egyesek szerint „aranykora”. A fa mítosza cím egy anyagra összpontosít – látszólag -, de annál tágabb kört jelenít meg. Főhőse Pán, ez a különös mitológiai alak, itt az indulás vagy indítás demiurgosza, aki 12 fejezeten át alkotja a civilizáció előképét, feltalálva a „hajlékot”, a „nyelvet”, működteti a képzeletet. Az emberek között mégis akadnak árulói, és pusztulásának híre megrázza az eget-földet. Ám Kilián legnagyobb érdeme ebben az első műben : megteremtette mítoszi világának terét és idejét, elindulhatott a grandiózus regényfolyam, amely – egyébként – számos műfaji betéttel gazdagodott, „gombamondókával”, a „lombkoronák mondókájával”, Pánról szóló kiseposszal. A vas fiai tovább artikulálja a kibontakozó civilizációt, s a már megteremtett közegben haladva még részletesebben rajzolja meg a maga környezetét. Amelynek a fő eleme a munka. Uther, a főszereplő „ térítettjei” megtanulnak dolgozni. Ami óriási fejlődést teremt. „A munka alkonyi humusza a végtelen megszégyenítése.”Kialakul  a falu, a város, a politika. És létrejön a forradalom, a hatalomváltás eszköze. Aztán eljön a birodalmak kora és a háborúé. Mindez kitermeli az eszményt. „Az eszmény a remény.” – mondja a szerző az epilógusban. Uther – aki a nagy szervező – eltűnik az események forgatagában. Az epilógus azt is megnevezi, aki a harmadik kötetet főhőse lesz: „Mizar az igézetes ígéret.”

Némi meglepetést kelt, hogy A vas fiai csupa cselekmény, kavargás, új és új fejlemények sora, addig itt nyugodtabb tempóban folyik élet. Természetesen a már megszokott térben és időben. És itt érvényesül legjobban az a maga alkotta nyelv, amit Kilián leginkább elfogadhatónak talált a harmadik kötet szerelmi történetének kifejtéséhez. Most, a kezdet idején az egyiptomi Bész, a törpeisten lesz fő mozgató, aki „ megidéz és tetemre hív.”Hozzá tartozik a zene és a tánc és a mulatság, a házi tűzhely, a hitvesi kötődés és a termékenység. Megjelennek az eltűnt hősök is, mint szellemalakok, Uther, Pán, hogy levonják a tanulságokat, és kijelöljék a további utak irányait. 

Meg kell hallgatnunk Uther summázatát. Ahogy mondja: az a hős, aki győz. A munka egy a busás eredménnyel. A polgár az érdem letéteményese. A hódítás dicső. Az udvarlás elfogadható. Bész valamennyi állítást cáfolja, és közben megjelenik a „váltott gyermekek” egyike, Mizar, s a továbbiak, Ásik és Niomé is. És Mizar át is veszi Uther örökségét, amikor előadja az örökség lényegét.

S itt álljunk meg egy szóra.

Ahogy már említettem, Kilián több műfaj hangszerén játszik, itt, ebben a kötetben, ez még karakteresebb. Itt mindegyik fejezetben van egy „lírai betét”, kommentár, amely értelmezi és aláhúzza az előadottakat. Az első fejezetben Niomé magyarázza meg álmát, a dalia megérkezéséről. S ezen fejetek végén a szerző megjelöli azt a zeneművet, amely stimmel a mű hangulati-érzelmi vonulatához. (Különös megoldás, de van benne ráció.)

A Bész otthonában zajló kibontakozás  a korábbi hősök – Pán, Uther – bevonásával történt, majd a diskurzusok végén a megidézettek eltűnnek, és a három váltott gyerek – Mizar, Niomé, Ásik viszi tovább a cselekményt. S ebben a szituációban egyre inkább Niomé lesz a téma, a tárgy, az ő nőiessége, asszonyi mivolta, fizikai megjelenése kábítja el a megjelenteket, még a házigazda Bészt is. Lassan Ásik – Mizar vetélytársa – kísérleteiről kapunk képet: vagyis Niomé megszerzésének különböző fondorlatairól. Búcsúlevele és epekedő szonettjei viszont már a lemondásról szólnak. A nagy áttekintésben maga vallja be:”Elmartál magadtól.”A végzetes szerelem azonban még hosszan kísérti Ásikot.  

A Matesis fejezet a váltott gyerekek kiképződését taglalja. Méghozzá a „praxisszérű” segítségével. Ennek része Mizar „repülése”, Ásik szüreti „hetykesége”, Niomé „együttérzése”, mind részei ennek.  A Logos főként Mizar és Niomé kapcsolatának elmélyülését taglalja, ahogy olvashatjuk: „légyottról légyottra.”Niomé „szóhalmozó ritusa” védekezés Ásik „kísértése” ellen, aki epekedésével nem bír. Újabb és újabb ostromot indít Niomé meghódítására. Úgy látja: szerelme – beteljesületlensége ellenére – egy életre szól. Meg kell kóstolniuk az ambrosia érzéki fülledtségét, amely annyi kivételes élményt kínál.

Ám a fejezet végén kiderül: „az idő megszemélyesül. Testet…lelket ölt”.Az Idő beleszeret Nioméba, aminek számos következménye lesz…Ásik azt a feladatot vállalja magára, hogy elijeszti a közeledéstől, nyilván Nioméra gondolva, az Időt. Először „kővé mereszti”. De ez sem használ. Az Idő megelégeli, hogy folyton akadályokat gördítenek elé, ezért felveszi Ásik alakját. De ez is kevés. Ásik lakoma-párbajra hívja ki az Időt, aki ebbe belemegy. Ám az Idő ezt a vetélkedőt is elveszti. Boszorkányos alakoskodása végül mégis célt ér: megkapja, amire ácsingózott, Niomé az ő karjaiban veszti el lányságát. Mizar persze mindent megtud. Egy év kellett hozzá, míg megbocsát a lánynak, és végül mégis egymáséi lesznek. Ahogy a szerző írja: „Niomé Mizarral üli menyegzőjét.” Otthonhimnuszuk  jelzi a végső megállapodást. Megszületik Immohnaj, a gyermekük. A távlatok is beteljesülnek. „Teljesült a várva várt szétgyűrűző tiszta áradat.” A távolodó léptek visszhangja már a Zarathustrából visszhangzik. 

Igen, a nehezen indult folyamat után a filozófikus esszéregény-folyam harmadik kötetéhez értünk. Az új főszeplők, a váltott gyerekek mind különleges egyéniségek, gazdag lelki élettel, vágyakkal, örömökkel. A harmóniát azonban megtöri az Idő. Minden földi furfangon túl tesz, övé az elsőbbség, hiába is zavarják a legkülönbözőbb akadályok. A meglelt fogalom, emberré válva, elnyeri a mindenki által vágyott szerelmet. A feltámadt mítoszok sora pedig elér bennünket. A múlt áradása, hulláma, ha későn is indult, nyakunkba zúdul. Tanulságai elől nincsen menekvés. 

                                   Művészetek Háza Veszprém- Napkút Kiadó, 2024