Kemal Özer

Vendégség

Különböző színű emberek
gyermekei Dél-Amerikának
Afrikának
Ázsiának
Rotterdam utcáin

Évszázadokkal ezelőtt a hollandok
Nem várt vendégei voltak őseiknek
Ha várt, ha nem várt most
Rajtuk a vendégség sora



Felirat

lovamat
a sehol meg nem állás
szépségéhez kötöttem



Anya és fiú

A fiú nézi
a lépni nem merő anyát
belekarol, hogy induljon
és eszébe jut a régen elmúlt:
Olyan voltam egykor, mint ő
a lábam remegő, bizonytalan
vártam nyújtsa a karját
óvjon, amikor elindulok…

ugyanaz az aggodalmas várakozás, ugyanaz a szerető összetartozás
változtat irányt kettejük között.


Tasnádi Edit fordításai

Oszd meg az ismerőseiddel!