Az Opus decemberi száma átfogó képet ad a kortárs magyar irodalom sokszínűségéről, különös tekintettel a felvidéki alkotók munkáira. A lapszám lírai, prózai, esszé- és drámai szövegei mellett hangsúlyos szerepet kapnak a kiadó, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága fennállásának 35. éve kapcsán született tanulmányok.
Gál Sándor József Attila-díjas író, költő, publicista, a Magyar Művészeti Akadémia tagja 2011-től. Munkássága szerteágazó, tevékeny és termékeny életet, terjedelmes életművet mondhat magáénak. Szülőfalujához való ragaszkodása a köteteiből tekint vissza ránk, Az egykori szülőház helyén egy faragott emléktábla hirdeti: „Mert más szülőföld nincs, csak ez az egyetlen. A bennem élő.” Ma lenne 88 éves. Meg nem élt születésnapján egy öt évvel ezelőtt készült interjúval emlékezünk.
(olvass tovább)
Üzenet Ravasz József születésnapjára
A múlt század nyolcvanas éveiben markáns arculatot öltött Iródia-csoport egyik titka (a kézenfekvőek mellett) az lehetett, hogy néhány tagja amolyan „kint is vagyok, bent is vagyok” technikával nem csupán részt vettek, de népszerűsítették is összejöveteleiket, kiadványaikat, súlyt adva ezzel is egyre markánsabb jelenlétüknek. Fellinger a Szabad Földműves, Juhász a Hét, Krausz az Irodalmi Szemle, Ravasz József a Csallóköz hasábjain bukkan fel híradásaival. Utóbbi négy hónappal és negyven évvel ezelőtt írta le, hogy „az Iródia csoportba tömöríti a tehetséges alkotókat, akikből később formálódhat egy új irodalmi nemzedék”, és jóslatát könnyű szívvel kockáztathatta meg (azt is mondhatnánk, hogy úriemberhez nem méltó módon, az ugyanis biztosra nem fogad), hiszen az említett névsor már akkor is jelezte az új nemzedék jogos titulusát, s azóta már a szlovákiai magyar irodalomtörténet egyik fontos fejezetét alkotják. Beleértve Ravaszt is, akinek azóta is „szeme a pályán”, immár hetvenötödik életévét taposva – mit taposva, inkább szökellve, ruganyos elmével szűrve és sűrítve versképekbe az létezés képeit – járja makacsul a maga útját, eredményesen.
Ravasz József költő, romológus, egyetemi docens ragaszkodik a gyökereihez. Verseiben vezérfonal az identitás. Az egykori apácaszakállasi Gurdony nevet viselő cigánypérót születése óta az ő meseországának, kishazájának tartja. Vallja, burokban született, s ezért nagyanyja gyakran mondogatta, hogy szerencsés ember lesz belőle. A bizonyítási vágy mindig is meghatározó tényezőnek számított személyes életében és karrierje szempontjából is. Bizonyítani akarta, hogy cigány származása nem lehet akadálya a sikernek. És igen, magyar ajkú romaként, hetvenen túl még ma is aktívan ír, romológusként szervezkedik és oktat az egyetemen.
Nagy Erika korábban megjelent interjúja még ma is időszerű kérdéseivel tiszteleg Ravsz József munkássága előtt.
A Magyar Írószövetségnek köszönhetően a Jókai200 program széles közönséghez jutott el a felvidéki magyar iskolásokon keresztül. Összesen harminc iskolába vitték el a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagjai Jókai műveinek és szellemiségének útmutatójaként szolgáló hazaszeretetet, az erkölcs és igazság értékeinek megőrzésének továbbadását, hatást gyakorolva ezzel a magyar irodalom népszerűsítésére és a kulturális örökség ápolására.
Felhők alól a napvilágra címmel közöljük Nagy Erika 2023-ban készült interjúját Zirig Árpád születésnapja alkalmából.
Az ünnepi gálán köszöntőt mondott Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere és Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a SZMÍT elnöke. A köszöntéseket követően a Dobos László ifjúsági prózamondó verseny ünnepélyes kiértékelése és a díjak átadására került sor. Varga Viktor színművész, rendező, a bírálóbizottság elnöke értékelte az előadásokat, és zsűritársival közösen átadta a díjakat.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) 1990-ben alakult meg eredetileg Csehszlovákiai Magyar Írók Társasága néven. Azóta a szervezet a szlovákiai magyar írók, irodalomtudósok, művészettörténészek, műkritikusok és műfordítók független érdekvédelmi és szakmai szervezete. Ebből az alkalomból szervezte meg a Társaság a Felvidéki Magyar Irodalom Napja alkalmából a Királyhelmeci Városi Művelődési Központban a szimpóziumot.
Koszorúzással vette kezdetét Királyhelmecen a Felvidéki Magyar Irodalom napja, Dobos László szobránál. Vári Fábián László Kossuth-, Magyarország Babérkoszorúja és József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozat vezetője mondott emlékező beszédet.
Az Opus irodalmi folyóirat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott kéthavonta megjelenő magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóirat. Jelenleg az egyetlen nyomtatott formában megjelenő magyar irodalmi lap Szlovákiában, amely gazdag válogatást kínál kortárs szépirodalomból, esszékből, tanulmányokból és kritikákból. A Felvidéki Magyar Irodalom Napja megfelelő alkalom arra, hogy a királyhelmeci közönség is közelebbről megismerje a lapot. A Regionális Múzeumban helyet kapó lapbemutatón Pakosta Andrea, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Hodossy Gyula, az Opus felelős kiadója szólt a lap keletkezéséről, koncepciójáról, és arról, hogy a folyóirat fontos mérföldkőhöz ért, februárban jelenik meg a 100. száma. Hodossy Gyula elmondta, hogy 2/3-ad részben szlovákiai magyar szerzők jelennek meg a lapban.
