Egy nigériai költő, a síküvegfestés és Erős Jancsi egy helyen

Megjelent az Opus folyóirat 92. száma

Itt van az ősz, itt van újra, és itt van az októberi Opus is, mely ismét számos érdekes olvasnivalót kínál az érdeklődőknek. Szépirodalom, tanulmányok, esszék, sőt még egy történelmi regény részlete is olvasható a lapban. 

Ahogy mindig, most is a Szépírás rovattal kezdjük a lapot, ahol verseket olvashatnak Fellinger Károlytól, Székelyhidi Zsolttól és Siska Pétertől. Ugyanitt kapnak helyet a prózai alkotások Berka Attila, Aich Péter, Hajdú László és Ferenczi Ákos tollából. 

A Láthatár rovatunk ebben a számban Chinua Achebe nigériai költő verseit hozza el az olvasóinknak Biernaczky Szilárd fordításában. „A nigériai igboföldről (ejtsd: ibo) származó Chinua Achebe (1930–2013), akit mi már életében is akár Nobel-díjra érdemes alkotónak tekintettünk, főleg regényíróként ismert. Öt regénye közül az első (Thing Fall Apart, 1958), amely az afrikai szerző legtöbb, több mint 80 nyelvre lefordított prózai alkotása, magyarul is megjelent (Széthulló világ, 1983). Két másik regénye is olvasható magyarul (Örökké nyugtalanul, 1964, A nép fia, 1973)” – írja a fordító a versek előszavában. 

Az Opus idei 5. száma ad helyet Méhes Ottó Az alaszkai Kenai-félszigeten Széchenyi nyomába és a kanadai Arktikus-óceán partján című útinaplójának, mely egy megjelenés előtt álló kötet részlete. 

Az Opus-tanulmány rovatunkban Vasvári Zoltán Erős Jancsi, Malac Julcsa, a tengeri kisasszony és társaik című írással jelentkezik, melyben a szlovákiai palócok népmesekincseiről értekezik. A tanulmány után pedig elolvashatjuk az Erős Jancsi című népmesét, melyet Ipolyi Arnold neves néprajzkutató gyűjtött Nyitra környékén. 

Az Opus-esszé blokk Iancu Laura lírájának kiteljesedésével foglalkozik Bakonyi István tollából, mely írás egy készülő kismonográfia részlete. 

Opus-köszöntő rovatunk Tóth László József Attila díjas költőt, írót köszönti 75. születésnapja alkalmából, s aki tollat ragadott eme különleges alkalomból, az Gróh Gáspár volt, s megírta az 1989 – te csillag című opuszát Tóth köszöntésére. 

Könyvek között blokkunkban Kovács Jolánka vállalta, hogy A valóság falai című írásában bemutatja Fellinger Károly Hétpecsétes szabadulás című tavaly megjelent kötetét, mely válogatást tartalmaz a költő mintegy negyvenéves versterméséből.

A Küszöbben, azaz a pályakezdő írók rovatában Dávid Dóra és Bittera Sophie Iman novelláit, illetve Šereš Rebeka versét olvashatjuk. 

Újdonság októberi számunkban, hogy történelmi regényből közlünk részletet, ám Bíró Szabolcs következő, 2025 tavaszán megjelenő, az Anjouk sorozat hetedik kötetének részletét szinte bűn lett volna kihagyni. Így nálunk pillanthat bele elsőként az olvasó a regényfolyam következő részébe. 

Az Opus-lektűr rovatunk októberben Kerezsi Katalin Szabadon című írását közli, aminek első mondata: „Semmi kedvem a mai naphoz.” – s ezzel talán sokan vagyunk így sok reggelen. 

Számunk képanyagát a dunaszerdahelyi Simon Anikó munkáiból állítottuk össze. „Rajz szakos tanárként a sokak által általánosan használt képzőművészeti technikákon kívül számos más eljárást is kipróbáltam (mozaikot, akvarellt, tűzzománcot, litográfiát), tizenöt éve síküvegfestéssel foglalkozom.” – írja magáról honlapján a művész. 

Tehát van az Opusban irodalom, irodalomtudomány, a szó legjobb értelmében vett ponyva és képzőművészet is. Mit várhat még többet a művészetek iránt érdeklődő ember? Keressék a lapot bizalommal, biztosan nem csalódnak majd. 

(opus)

Oszd meg az ismerőseiddel!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük