Az Opus irodalmi folyóirat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott kéthavonta megjelenő magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóirat. Jelenleg az egyetlen nyomtatott formában megjelenő magyar irodalmi lap Szlovákiában, amely gazdag válogatást kínál kortárs szépirodalomból, esszékből, tanulmányokból és kritikákból. A Felvidéki Magyar Irodalom Napja megfelelő alkalom arra, hogy a királyhelmeci közönség is közelebbről megismerje a lapot. A Regionális Múzeumban helyet kapó lapbemutatón Pakosta Andrea, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Hodossy Gyula, az Opus felelős kiadója szólt a lap keletkezéséről, koncepciójáról, és arról, hogy a folyóirat fontos mérföldkőhöz ért, februárban jelenik meg a 100. száma. Hodossy Gyula elmondta, hogy 2/3-ad részben szlovákiai magyar szerzők jelennek meg a lapban.
A lap koncepciója az első számtól kezdve adott, és jelenleg még nem is szeretnének rajta változtatni. Kiemelte a Grendel Lajos Mentorprogram jelentőségét, hiszen a mentorprogramban tevékenykedő fiatal tehetségek a Küszöb c. rovatban jelennek meg műveikkel. A 100. duplaszámot követően új főszerkesztője lesz a lapnak, Kovács Balázs, jelenlegi szerkesztő személyében, akinek most jelent meg az első önálló verseskötete. Angyal Sándor, az Opus vezető szerkesztője mellett Petrík Viktória lesz az új szerkesztő. Ezt a 100. lapszámot ünnepélyes keretek között mutatják be Dunaszerdahelyen. Angyal Sándor elmondta, hogy a jövőben mindenképpen arra törekszik, hogy a lapba több interjú kerüljön bele, és még további számos szlovákiai magyar képzőművész munkássága váljon ismertté mindazok előtt, akik kezükbe veszik a folyóiratot. Hodossy Gyula elmondta azt is, hogy ő soha nem szólt bele a lap koncepciójába, de vannak dolgok, amelyek javításra szorulnak, így a kommunikációt a szerzők felé is újítani kell, nem megfeledkezve az idősebb szerzőkről sem. Fontos, hogy első közlésekkel adják ki a kezükből a kiadványt, erre helyezik a hangsúlyt, ennek ellenére valamilyen különleges ok folytán azért tesznek kivételt, ha szükséges. A lapbemutatón Bene Zoltán József Attila-díjas író, az Irodalmi Jelen próza rovatvezetője méltatásában elmondta, hogy „Az Opus 2009-ben jött létre, húsz évvel azt követően, hogy az úgynevezett keleti blokkban sorra omlottak le a politikai és kulturális korlátok, s az a fölismerés is vezethette az alapítókat, hogy talán nem elég korlát szűnt meg 1989-90-ben, s még mindig nem elég otthonos az a tér, amelyben a magyar nyelvű íróknak alkotniuk kell az egykori Felvidéken. „Igen, egy írónak, aki Szlovákiában él és magyarul ír, kijár az otthon” – írta Hodossy Gyula az első szám első szövegében. És az Opus azóta sem tesz mást, mint otthont teremt a szerzőknek és a műveknek, miközben a minőségre, a sokszínűségre és az újító szellemre helyezi a hangsúlyt.
Az Opus szerepe ugyanakkor túlmutat a puszta közlési-felület-léten: a folyóirat az évek során a szlovákiai magyar irodalmi élet egyik kulcsintézményévé vált. Elősegítette a generációk közötti párbeszédet, teret adott a kísérletező, újító szándékú műveknek és hozzájárult a felvidéki/szlovákiai magyar identitás irodalmi megfogalmazásához. Egyszersmind nem csupán irodalmi, hanem társadalmi-kulturális fórummá is lett, amely hozzájárult a szlovákiai magyar értelmiség önmeghatározásához és önkifejezéséhez. Mindemellett közvetíti a helyi irodalmat, a felvidéki irodalom folyamatait, változásait a magyarországi és a nemzetközi színtér felé, ezzel is erősítve a szlovákiai magyar irodalom láthatóságát.”
A folyóirat borítóterve, címlapképe, tipográfiája, valamint a belső lapelrendezése jó benyomást kelt az olvasókban. Bene szerint is rendkívül lényeges szempont egy-egy folyóirat külcsíne. „Nos, az Opus vizuális megjelenése rendkívül egységes, igényes és korszerű: a borítók és illusztrációk kortárs képzőművészek munkái, amelyek összhangban állnak a lap szellemiségével, az adott lapszám tematikájával hangulatával. A tipográfia letisztult, a tördelés áttekinthető, ami nagy erény és fölöttébb hasznos egy igen meghatározó szempontból, jelesül az olvasó szempontjából.”
Nagy Erika