Iman Mersal
De szerelmem, ezek nem is narancsok!
(Tüske László fordítása)
Ülök a tükör előtt, durva mozdulatokkal
törlöm az illatot, amit az ajkak hagytak a nyakamon.
S bár a bánatot szükségtelen lenne dokumentálni,
észreveszem, hogy
a papírzsebkendőkkel számolom a könnyeimet,
ahogy egyenként a szemeteskosárba ejtem őket.
A szemeimet szebbnek látom, mint amilyennek képzeltem egyáltalán.
Azon tűnődöm, hogy a megértés szebb, mint a megbocsátás.
Veled voltam
egy szent helyre vezető úton.
Egy tizenhatodik századi francia hercegnő ruháját viseltem
amikor a kolostorból messzire ragadtál.
Török Nándor
Presszólét
1. Presszófilozófia
Billeg az asztal.
Olyankor megremeg a hab,
és a hullámgyűrű
körbenyalja a korsót.
A sör löttyenni készül.
Kavarognak a gondolatok,
fuldokolnak a szavak.
Az értelem feloldódik
a percepció tócsájában.
Billeg az asztal.
Vagy a világ billeg?
A figyelem az örvénylő
dinamikába vész,
és a valóság
fizetés nélkül távozik.
(olvass tovább)
Kiss Bálint Béla
Kiruccanás
Húszéves lettem. Tudtam, hogy apám néha a kaszinóban mentett meg minket a középosztály alsó peremétől, és hogy anyám az éjjeliszekrénye középső fiókja hátuljában rejtegette a rózsaszín vibrátorát, régi, divatosan szakadt, rövid farmernadrágjaiba csomagolva, amiket azóta nem hordott, hogy én közbejöttem. Sokat nyaggatta apámat, és ha nem kapta meg, amit akart, lógatta a fejét, remegtette ajkait, míg ő nem bírta tovább elviselni.
(olvass tovább)
Vasas Tamás versei
a metabohóc menekülési kísérleteiről
még nem érez semmit
óvatosan ejti meg az első
vágásokat de jó lenne ezt
bemetszésnek nevezni
gondolja magában
Lutter Imre
Újratervezés
Te is botlottál. Én is.
Mégis, jó így, hogy egymásba.
Közös az asztal, a szék.
Engem gerincferdülés, téged
egy bokaficam szed ráncba.
Egy konyhában ülünk
az is közös, ámulunk csendben
az abrosz fölött.