Koszorúzással vette kezdetét Királyhelmecen a Felvidéki Magyar Irodalom napja, Dobos László szobránál. Vári Fábián László Kossuth-, Magyarország Babérkoszorúja és József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozat vezetője mondott emlékező beszédet.

Vári Fábián szólt arról is, hogy „Dobos László nem tartozott azok közé, akiket könnyű lett volna eltántorítani az önként vállalt feladattól, a megoldáshoz ő mindig megtalálta megfelelő elvbarátait, küzdőtársait. A Magyarok Világszövetségében például Csoóri Sándort, akire Illyés Gyula is saját szellemi örököseként tekintett, s akit a Kárpát-medence magyar közösségei alkalmasnak találtak a Világszövetség vezetésére. A köztestület választmányát alkotó erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai magyarság érdekvédelmi szervezeteinek küldöttei és a nyugat-európai, valamint a tengeren túli szórványközösségek szószólói képtelenek voltak egységes platformra jutni a világ magyarságának sorskérdéseit illetően. S az önjelölt prófétáknak nem kellett már sem a tiszta logikájú, józan gondolkodású Csoóri, sem Dobos, sem a Kárpát-medence más szellemi alkotói, akik tudásukat és tekintélyüket a magyarság szolgálatába állították. Dobos Lászlót – tőle magától hallottam – ez a helyzet mélyen elkeserítette, de legalább ennyire, s tán ennél is fájóbban érintette a magyar nemzetrészeknek a rendszerváltozáskor még egységes, később azonban a pártosodás csapdájába került, önmagát felszámoló képviselete.” Majd feltette a kérdést, hogy ha megkérdeznék tőle, hogy az író, vagy pedig a politikus Dobost tartja-e többre, elismerné mindkét szerepét, de ha a szívére tenné a kezét, akkor azt mondaná, hogy az író mellé áll. 

A mellszobor Borsi Antal neves sárospataki képzőművész alkotása, aki más jelentős műveket is készített Királyhelmecen. A szobrot 2015. október 17-én avatták fel. 

A koszorúzási ünnepségen felléptek a Királyhelmeci Művészeti Alapiskola diákjai Penťo Diana vezetésével.

Nagy Erika