a kauzalitás a legfontosabb

ahogy leejtem a lábas fedelét a kövön

és feljön a szomszéd

hogy két éve nem alszik tőlem

pedig nincs éjszaka

és álmosnak se tűnik

én pedig másnap reggel

óvatosan fordítom el a kulcsot a zárban

mert lehet huzat van valahol

és befúj a lépcsőházban keringő

gomolyaggá formálódott idegenség

a szomszéd macskája dorombolva

kiszökik a pillanatnyi résen át

testét a falhoz dörgölve

szabadnak hiszi magát

pedig az az egész élete

amit egy negyvenkilenc négyzetméteres 

plafonig pakolt nénilakás nyújthat

s a rácsodálkozás a világra

a lépcsőházban rejlik

miközben becsukják

az orra előtt az ajtót