a rozsda cseppfolyós

régi hangulatok fújnak

múlt volt van lesz

cseppfolyós a rozsda

eltépődik egy szövet

húsba ég a fájás

üveg-bogarak a plafon

tapétáira kúsznak

felfejthetetlen erőkön

sorjáznak éji lények

ilyen volt és ilyen lesz

cseppfolyós a rozsda

tű kerül kézbe

rohannak apró lábak

táncoló emlékek

vérbe jutva járnak

a rozsda cseppfolyós

bennem élő házat

rombol a valóság

sosem leszek tárva

fákat vágó félelem

vonszol testet bálba

érzem ahogy meghalok

cseppfolyós a rozsda