2026-01-16
Katalogizált irodalom
Szlovákiai magyar szépirodalmi kötetek a Bibliotheca Hungarica gyűjteményeiben
A Fórum Kisebbségkutató Intézet szakkönyvtára, a Bibliotheca Hungarica speciális kutatókönyvtárként fennállása óta módszeresen gyűjti, rendszerezi, archiválja és az Intézethez való csatlakozása óta a kutatók számára elérhetővé teszi az összegyűjtött anyagokat. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy ezen kötetek jelentős része szépirodalmi alkotás. A jelen írásban ezek gyűjtésérőlés feldolgozásáról részletesebben szólunk.
Könyvtárunk előtörténete
Az 1989-es rendszerváltozás után civil kezdeményezésből Somorjáról indult el egy országos könyvgyűjtő akció, amelynek célja egy központi, magyar könyvgyűjtemény létrehozása volt. A mozgalom élén Zalabai Zsigmond egyetemi oktató és Presinszky Lajos, a Somorjai Városi Honismereti Ház akkori vezetője állt, akik 1990 novemberében hirdették meg az országos lapokban a felhívást a Bibliotheca Hungarica létrehozására. A felhívás szövegében alaposan részletezték a „központi könyvgyűjtemény” gyűjtőkörét, miközben több, jelentős szervezetet és intézményt szólítottak fel a gyűjtésben való részvételre. A felhívás mérsékelt visszhangra talált, az első beszámoló szerint huszonkét adományozó mintegy 250 kiadvánnyal alapozta meg a ma már több mint 40 000 kötetre rúgó állományt. Ugyanakkor az adományozók között találunk szlovákiai magyar írókat és költőket is, mint példásul Rácz Olivért, Ardamica Ferencet, Ozsvald Árpádot és Csontos Vilmost.
A közadakozásból megalapozott gyűjtemény előbb a Varga Sándor által fémjelzett Nemzeti Dokumentációs Centrumhoz csatlakozott, majd 1992-től saját „lábra állt”, s alapítványként kezdett működni. Az alapszabályában a Bibliotheca Hungarica Alapítvány a gyűjtésen kívül a kutatói és publikációs tevékenység támogatására, bibliográfiák és repertóriumok megjelentetésére, valamint „a szlovákiai magyar történelmi-társadalmi önismeret és azonosságtudatot magas szinten képviselő legjobb alkotások díjadására” is kötelezte magát.
A szakkönyvtár 1997-ben az alapítványi formát feladva, Végh László vezetésével Könyvtár és Adattár – Bibliotheca Hungarica néven a Fórum Társadalomtudományi Intézet tudományos báziskönyvtárává vált. A kiadványok mellett az évek folyamán hatalmas mennyiségű levéltári anyag is összegyűlt. 2008-tól az anyag mennyisége és a tevékenységi kör bővülése azt indokolta, hogy a könyvtári és levéltári rész az Intézeten belül külön részleggé lett.
Napjainkban a szakkönyvtár fő tevékenysége a gyűjtőkörbe tartozó könyvek és időszaki kiadványok beszerzése, az ezt kiegészítő társadalomtudományi kézikönyvtár építése, hagyatéki különgyűjtemények szakszerű feldolgozása, adatbázisok létrehozása, s mindemellett a Fórum Intézet tudományos munkatársainak, és a könyvtár külső kutatóinak helybeli és távoli kiszolgálását látja el.
A gyűjtemény felépítése
Az alapítók a kutatókönyvtár gyűjtőkörét a (Cseh)Szlovákia területén 1918-tól napjainkig megjelent magyar nyelvű, valamint a szlovákiai magyarság és kisebbségek történelmére, művelődésére, társadalmi és politikai életére vonatkozó magyar és más nyelvű kiadványok összegyűjtésében határozták meg.
A könyvtár és levéltár elkülönülése óta a Bibliotheca Hungarica állománya két nagy egységre osztható: a könyvgyűjteményre és a folyóirat-gyűjteményre. Ezek mellett a könyvtárnak van egy kisebb szakdolgozat-gyűjteménye, CD-, DVD- és videokazetta gyűjteménye. Dolgozatunkban most a könyvgyűjteményre, és az abban található szépirodalmi kötetekre összpontosítunk.
A könyvgyűjtemény gerincét a törzsállománynak nevezett rész képezi, amelybe a fentebb említett kritériumok alapján a mai Szlovákia területén 1918-tól napjainkig megjelent magyar nyelvű kiadványokat soroljuk. Az évek folyamán ugyanebbe az állományrészbe kerültek a szlovákiai magyar szerzők külföldön, magyar nyelven megjelent kiadványai (pl. Tőzsér Árpád: Léggyökerek), vagy a szlovákiai magyar szerzők hazai kiadónál megjelent nem magyar nyelvű kötetei (pl. Tóth László: Wittgensteinov hovorca). Az ide kerülő művekből két-két példányt gyűjtünk, amelyből az egyik a könyvtári térben, a másik a raktárban található szerző vagy cím szerinti besorolásban. Ebben a gyűjteményi részben tehát egymás mellett kaptak helyet a szépirodalmi kötetek és a szakkönyvek is.
A törzsállományt egészíti ki a főként szakkönyveket tartalmazó, tematikus besorolásban lévő kézikönyvtári rész, amely a társadalomtudományi szakok mellett az irodalomtudománnyal és nyelvészettel foglalkozó szakkönyveket is tartalmazza. S ebben a gyűjteményi részben kaptak helyet a világirodalom, a klasszikus magyar szépirodalom, a szlovák és cseh szépirodalom kötetei is.
Dolgozatunk szempontjából utóbbinál fontosabb a könyvállomány harmadik nagy egysége. Ez a különgyűjteményeket tartalmazó állomány, amelybe a szervezetekhez (pl. Csemadok könyvtár) és személyekhez (pl. Zalabai Zsigmond hagyaték) köthető gyűjteményeket soroltuk. Sok esetben itt olyan könyvritkaságokat, első kiadásokat, ex libris-szel ellátott köteteket is találunk, amelyek szinte egyedülálló módon csak nálunk találhatóak meg.
Szépirodalmi kötetek a Bibliotheca Hungarica állományában
Témánk szempontjából fontosnak véltük felmérni, hogy a megjelent kötetek hány százaléka van meg könyvtárunkban, a hozzánk betérő kutatók a szlovákiai magyar szépirodalom mekkora szeletét tudják nálunk megvizsgálni. Ezt pedig csak más források összehasonlításával láttuk lehetségesnek.
Ahogy fentebb már világossá tettük, könyvtárunk állományának fizikai átvizsgálása és a szépirodalmi kötetek elkülönítése a gyűjtemény felépítése miatt meglehetősen sok munkával járt volna. Célravezetőbb volt az online katalógus vizsgálata, és meghatározott szempontok szerinti listázása. Elsősorban a törzsállományban található szépirodalmi köteteket vizsgáltuk. A felkészülés során tehát több listát készítettünk az online katalógusból. A listázás módszere: kiválasztottuk a gyűjtemények közül a törzsállományt, és ezen belül azokat a köteteket listáztuk, amelyek a magyar irodalom és a versek/regények/ifjúsági irodalom/dráma tárgyszavakat tartalmazzák.
Második lépésként a készített listákat összevetettük a korábban megjelent bibliográfiákkal. A munkánkhoz felhasználtuk B. Nádor Orsolya A csehszlovákiai magyar könyvkiadás bibliográfiája 1918–1944 című kéziratát és A csehszlovákiai magyar nyelvű könyvkiadás bibliográfiája (1967–1988)című könyvét, valamint Szőke József négykötetes A csehszlovákiai magyar irodalom válogatott bibliográfiája című művét. Utóbbi negyedik kötete 1985-ig listázza válogatva a megjelent publikációkat.
Tudtunkkal a rendszerváltozást követően nem jelent meg olyan országos bibliográfia, amelynek részét képezné a szlovákiai magyar szépirodalmi kötetek adatainak listázása. A kilencvenes évekre vonatkozóan saját könyvtárunk nyomtatásban megjelent kétkötetes katalógusa A Bibliotheca Hungarica (cseh)szlovákiai magyar könyvgyűjteményének bibliográfiája (1918–2000) adott némi fogódzót. Az utóbbi negyedszázad szépirodalmi könyvtermését pedig a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár és a pozsonyi Egyetemi Könyvtár online katalógusa segítségével próbáltuk beazonosítani.
Már a felsorolt források is jól láthatóan két korszakot különítenek el: a két világháború közötti időszakot és az 1945-től a rendszerváltoztatásig tartó időszakot. Harmadikként pedig az azóta eltelt 35 évet vehetjük újabb korszaknak. Véleményünk szerint jogos is ez a korszakolás. A könyvek kiadása szempontjából az első korszakban (1918–1944/45) a nagy és ismert kiadók mellett helyi nyomdák és kiadók, illetve maguk a szerzők vagy egyletek is jelentettek meg szépirodalmi műveket. A második korszakban (1945–1989) erősen központi, államilag ellenőrzött könyvkiadás folyt, így a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, a Tatran, a Madách Könyv- és Lapkiadó, illetve a Pravda jelentetett meg szépirodalmi műveket. A rendszerváltozás után ismét felvirágzott a könyvkiadás, a Madách (később Madách-Posonium) mellett több kiadó alakult, amelyek nagymértékben hozzájárultak irodalmi könyvtermésünk gazdagodásához. Ezen kívül megszaporodtak a különböző polgári társulásokhoz köthető kiadványok, illetve a szerzői magánkiadások.
A három korszakból az első kettő könyvtárunk létrejöttekor már lezárult, így az akkor kiadott köteteket utólag gyűjtöttük, illetve gyűjtjük össze. Az alapítók az 1918 és 1990 közötti időszakban megjelent kötetek számát 2500-ra saccolták. Valószínűleg a két világháború közötti időszakban megjelent kiadványok számát lebecsülték. Elődeink B. Nádor Orsolya kéziratát alapul véve építették könyvtárunk két világháború közötti könyveinek állományát. A bibliográfia számos tételét sikerült beszerezni, azonban egy részük azóta is csak fénymásolatban található meg könyvtárunkban. Ezek helyére eredeti példányok csak néhány esetben kerültek hozzánk az azóta beérkezett könyvadományoknak és hagyatékoknak köszönhetően. Mindemellett alapítóigazgatónk, Végh László tervszerűen látogatta az antikváriumokat, bújta az árverési oldalakat, hogy ezeket a hiányzó köteteket beszerezze. Elmondhatjuk, hogy ebből az első korszakból a szépirodalmi köteteket tekintve még vannak hiányaink. A verseskötetek és prózakötetek mintegy ¼-e, a drámák és mesék 2/3-a beszerzésre vár. S azt is hozzá kell tennünk, hogy sok kötet csak egy-egy példányban található meg az állományban. Viszont a két világháború között megjelent antológiák szinte hiánytalanul ott lapulnak a polcokon.
A szocialista időszak évtizedeinek könyvtermése szinte teljes egészében összevethető a Szőke József által összeállított bibliográfia tételeivel. A bibliográfiából jelen dolgozatunkban az eredeti műveket vizsgáltuk, azokat vetettük össze az online katalógusban szereplő tételekkel. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a lírai és a prózai műnembe sorolható kötetek szinte hiánytalanul megtalálhatók nálunk. Sőt, a két törzsállományi példányon felül sok esetben a különgyűjteményekben is találunk példányokat, mi több, dedikált köteteket. A két forrás összehasonlítása során feltűnt, hogy több tétel is szerepel az online katalógusból generált listán, amelyet a Szőke-bibliográfia nem sorol fel (pl. Monoszlóy Dezső hazánkban megjelent művei, Győry Dezső Magyarországon megjelent kötetei). Természetesen, ezek a kötetek jó példák arra, hogy milyen kivételeket alkalmazunk a törzsállományépítésénél. Sajnos, az ebben az időszakban megjelent drámakötetek fele hiányzik állományunkból. A mesekönyvek és ifjúsági irodalom szintén hiányos, bár itt megjegyeznénk, hogy az utóbbi években számos példányt sikerült beszereznünk.
Könyvtárunk fennállása óta eltelt harmincöt évben igyekeztünk az újonnan megjelent kiadványokat még az adott évben begyűjteni. Ez egy kiterjedt és jól működő kapcsolati hálózatot feltételez a szlovákiai magyar kiadókkal. S valóban, a gyűjtés megindulásakor szép sikereket, nagy összefogást könyvelhetett el a könyvtár. Végh Lászlónak köszönhetően szóbeli megegyezések születtek az újonnan alakult kiadók vezetőivel, hogy a kiadványaikat a Bibliotheca Hungaricába is eljuttatják. Ennek ellenére a 90-es évektől kezdve kiadónként változik, hogy mennyire teljes az állomány. Vannak olyan kiadók, amelyekkel évtizedek óta jól működő kapcsolatot tartunk fenn, kiadványaikat az adott évben 2-2 példányban megkapjuk (pl. Lilium Aurum, Nap Kiadó). Más kiadók nem ennyire rendszeresen küldik a megjelent köteteket, sőt, vannak olyan esetek is, amikor a kiadó nem tartja fontosnak a közös munkát, és kiadványait nem juttatja el hozzánk. Ugyanakkor a magánkiadások száma is megnövekedett, amely a kötetek beszerzését is megnehezíti (pl. Farkas Ottó regényei). Úgy véljük, hogy pont ebben az utolsó időszakban növekszik meg a könyvtárunk online katalógusának jelentősége.
Mint a fentiekben jeleztük, nem ismerünk olyan országos bibliográfiát, amely a rendszerváltoztatás óta megjelent szépirodalmi köteteket listázná. Könyvtárunk online katalógusa azonban, mint egy elektronikus adatbázis, betölthetné a nyomtatott bibliográfia funkcióját. Sőt a katalógus az új kötetek beérkezésével minden évben bővülő, frissülő, otthonról is elérhető adatbázis. A szűrők segítségével pedig könnyedén kilistázhatóak pl. a szerzői életművek vagy a kiadói portfóliók. Az alapítókhoz hasonlóan csak hangsúlyozni tudjuk, hogy ezt a központi magyar könyvtárat építeni mindannyiunk közös ügye.
Könyvtárunk nemcsak a megjelent kötetek összegyűjtésével és archiválásával tesz a szlovákiai magyar kultúra megőrzőséért, munkatársaink nap mint nap azon dolgoznak, hogy az összegyűjtött kötetek hozzáférhetővé váljanak, közös kincsünkké legyenek. A Bibliotheca Hungarica ugyan nem kölcsönkönyvtár, de kutatóit több módon is segíti az információszerzésben és anyaggyűjtésben. Ennek egy módja az online katalógus bővítése (pl. antológiák analitikai feldolgozása). Emellett 2012-ig könyvtárunk koordinálta az Országos Széchényi Könyvtár által működtetett Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) történő kiadványok elektronikus feltöltését, így több szlovákiai magyar kiadó szépirodalmi kiadványai kerültek elérhetővé online. A 2010-es évek elején pedig ötven szépirodalmi kötetet digitalizáltunk és tettünk elérhetővé a Szlovákiai Magyar Adatbank oldalán. Az adatbázis néhány korszakos költői és prózai antológián kívül tartalmazza a két háború közti legjelentősebb alkotók (pl. Egri Viktor, Győry Dezső, Neubauer Pál) néhány kiemelt művét, valamint az 1948 utáni írónemzedékek jelentősebbjeinek (pl. Cselényi László, Duba Gyula, Rácz Olivér) egy-két kötetét.
Másik közhasznú szolgáltatásunk a szlovákiai magyar könyvtáraknak évente kiküldött fölöspéldány-lista. Erre a listára azok a kötetek kerülnek, amelyeket a hozzánk érkező könyvadományokból vagy hagyatékokból nem veszünk állományba (általában harmad-negyedpéldányok, vagy gyűjtőkörön kívül eső kötetek). Mondanunk sem kell, hogy a fölöspéldány-listáról a kis- és nagykönyvtárak általában a szépirodalmi kötetekből mazsoláznak. E listák kiküldésével az volt a célunk, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévő könyvtárak is értékes irodalommal bővíthessék kínálatukat. Mindemellett tavaly és tavalyelőtt a túrócszentmártoni Szlovák Nemzeti Könyvtár és a budapesti Országos Széchényi Könyvtár is válogatott belőle. Előbbi meglepő módon főként a Madách Könyv- és Lapkiadó könyveit kérte tőlünk, utóbbi pedig a 2000-es évek óta magánkiadásban, polgári társulások által kiadott köteteket.
Végezetül elmondhatjuk, hogy minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a szlovákiai magyar irodalmat összegyűjtsük, köteteit katalogizáljuk, s ezt a katalogizált irodalmat népszerűsítsük. Természetesen ehhez egyrészt az is szükséges, hogy munkatársaink naprakészek legyenek a szlovákiai magyar szépirodalmat és alkotóit illetően, másrészt, hogy a kiadók és a szerzők – különösen érvényes ez a pályakezdő alkotókra is – partnerként tekintsenek ránk. Hálásak vagyunk a sokéves együttműködésért a Szlovákiai Magyar Írók Társaságával. Őszintén reméljük, hogy tagjai még sok-sok polcot töltenek meg nívós alkotásaikkal. Isten soká éltesse a SZMÍT-et!