Versfagyi füstezüst hókompóttal
Z. Németh István Csetlibotli című kötetéről
A költő legújabb válogatott gyermekverskötete 2025-ben jelent meg az Anser Kiadó gondozásában, és a gyerekirodalmi műveket felvonultató Kabóca-könyvek sorát erősíti.
A könyvet Török Eszter rajzai díszítik. A színpompás egyszerűség szókapcsolattal jellemezhető rajzok újabb dimenzióval gazdagítják a kötetet. Miközben a főszerepet átengedik a verseknek, finoman árnyalják őket, kiszolgálják a gyermekek vizualitásra való természetes igényét. Emellett a gyakorlatban beszélgetésindító vagy gyerekcsalogató szerepet is elláthatnak. Amit első látásra furcsának találtam, azok a szenvedő fagyik a borítón. Négyből kettő fagyigolyó nem vág éppen boldog arcot, de természetesen nem a kötet minőségére szeretnék figyelmeztetni a gyanútlan könyvvásárlót, hanem azt jelzik, mindenféle érzelem felvonul a versek soraiban, hangulatokból, témákból és formákból is gazdag választékra számíthatunk. Ötletesnek találom továbbá, hogy a címek nagy nyomtatott betűkkel íródnak, így a kezdő olvasók is könnyen felismerhetik őket. A kedvenc vers kikeresése közös élmény a kötet legkisebb társolvasóival is.
A versek alaptémáit tekintve a kötet öt egységre oszlik, melyek mindegyike egy-egy vers címét viseli. A Tükör előtt megnevezésűben a gyermekek világának hétköznapi apróságai kerülnek fókuszba. Olyan mindennapi tevékenységek vonulnak fel a versek varázsköntösében, mint a hintázás, óriáskerekezés, altatás, alvás és álmodás, fotózkodás, tükörben szépítkezés, tanulás, evés, focizás, képzelgés, internetezés, matekozás, stb. Emellett az ünnepekre is akadnak versek, azaz versformában válik varázslatossá a húsvét, a szülinap és a vakáció is.
Ez a szakasz szolgáltatja a legszélesebb spektrumát a gyerekversváltozatok kínálatának. Akad itt kiszámoló, filozofikus vers, de a Józsika például Weöres Sándor Bóbitájának az átirata társadalomkritikai felhangokkal, míg a Csalivers mindenkiben felhozza a „ha X Y lett volna, az én mesém is tovább tartott volna” meseformula okozta érzést. A sokszínűség zsongásában a legjobban sikerültek azok a költemények, melyek szolgáltatják a gyerekirodalomtól elvárt duplafedelű jelleget, azaz, hogy a gyerekekre és a felnőttekre más módon, de egyaránt hatnak. Személyes kedvencem a Békítő. Ennek a versnek a legnagyobb erőssége a feszültség, melyet a megragadott helyzet valós, bántó mivolta és a feldolgozási mód könnyedsége teremt. Rettenetes szorongást válthat ki egyesekből, ha valaki megharagszik rájuk, sőt némasággal bünteti őket. Azonban a szavak szintjén is esztétikai érzetet simogató nyelvezet (olyan kifejezések szerepelnek benne, mint hókompót, üregér, álompaplan, harmatzuhany) és a feloldás elvontan gyakorlatias jellege, a békétlen egyén jókedve „a Holdon volt” és „visszavonzotta a Föld”, a kötet egyik legkedvesebb versévé teszi ezt.
Különösen mély témák kerülnek elő. A toxikus emberek kezelésének módját tanítja meg gyermeki egyszerűséggel a Petárda Péter című vers, míg a szociális különbségek miatt ellehetetlenedő kapcsolat feszültsége bújik meg egy álomról szóló versike dunyhája alatt (Csillag voltál álmomban). Az Óriáskerékben a kötet erősségének számító nyelvi leleményt jól tükrözi az óriáskerékre használt metafora: „felszálló műanyag gyümölcs / és ülök benne én, a mag”. A boldogság pillanata a felemelkedés, a nézőpont változása ügyesen torkollik egy élet-halál vagy ifjúság-öregség metaforába, persze, ezt csak azok veszik észre, akik elég érettek hozzá, hogy feldolgozzák. „Jönnek még új és új körök, látod, a kerék meg nem áll, nélküled is tovább pörög”.
Ebben a szakaszban kapott helyet a Csetlibotli című vers is, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. A Csetlibotli a felszínen egy rettenetesen ügyetlen focista verses története. Gyerekszemmel talán ennyi, de az ő esete lehet egy megnyugtató példázat a testnevelés terén ügyetlenebb gyerekeknek vagy kiemelhető lehet propozitív életszemlélet propagálása szempontjából, azaz, hogy mindenki bántja ezt a szegény gyereket, mert nem ügyes a fociban, ő viszont élvezi, csinálja és még egy menő verseskötet címadó versének szereplője is lett.
A kötet második részében, a Baj van Meseföldön címet viselő versfolyamban az olvasók elmerülhetnek a meselények kavalkádjában. Menetelő vagy építő manók, törpekirály, tündérek, szörnyecske, biciklis boszorka… Ebben a részben, talán azért, mert az alváshoz dukálna minden gyereknek a mese, központi szerepet tölt be az álomba merülés és maga az álom toposza is. Az Álom, puha párna egy monotonul kiválóan motyogható, így altatáshoz ideálisan alkalmazható szöveg. Azt sorolja fel, ki mindenki alszik már, így ez a kurta vers a refrénes szerkezetével úgy is jellemezhető, mint az „Aludj el szépen kis Balázs” (József Attila – Altató) villámváltozata. Mégis a címadó vers az egyik legkedvelhetőbb ebből a szakaszból, ugyanis a Baj van Meseföldön nem csak egy vers. Miközben reflektál a világ értékrendjének szétcsúszására, rejtvényként is funkcionál a szemfüles gyerekeknek. Az ismerős mesei elemek ismeretlenítésével, élénkíti a figyelmet és a befogadói lendületet. Ugyanezt a hatást váltja ki a Sárkányriport című vers is, melyben első olvasásunk megkezdésekor úgy tűnik, egyfejű sárkány szerepel. Ám amikor már Süsüt kiáltanánk, kiderül, hogy másról van szó. Szeretnéd tudni, miről? Járj utána!
Köztudott tény, hogy a gyerekek szeretik az állatokat, így nem csoda, hogy a kötet harmadik része állatverseket vonultat fel. A címadó Harap vagy nem harap vers a tipikus házikedvencről, egy kutyáról szól, de egzotikusabb fajokból sincs hiány. Szerepel itt gondolatban tejen hajózó kapitánymacska, egerek, oroszlán, akit egy zebra akar vegán életmódra nevelni, pók, sün, medve, bolha, kecske. A Sünijáték című vers a sünös szójátékok tüskés kis kincsesdoboza, míg a Galibaliba egy zseniális nyelvtörő, amelyet nyelvbotlás nélkül elmondani kalapemelintős teljesítmény. Az üzenetükkel nevelő versek sorát erősíti a Nyiszi-nyuszi, mely negatív példát mutat be egy nyafogó, válogatós nyuszi alakjában, és a Szamár mondja magának. Az utóbbiban egy ködbe keveredett szürke szamár buzdít optimizmusra.
A Macska az esőben című szakaszban a természet, az évszakok, illetve azok tulajdonságai és az időjárás kapja a főszerepet. Az év minden szakaszára akad itt legalább egy költemény. Naptárba lehetne rendezni ezt a verscsokrot, így faliújság-feliratokért, ünnepi szavalatokhoz ideális versekért nyugodtan szemezhetnek innen a tanárok. Megszemélyesített szél és hópehely kavarog, de akad itt fagyizásról, napszúrásról, balul sikerült szánkózásról is vers, mégis a legerősebbek a líraibb hangvételű hangulatot megragadó gyöngyszemek. A Balaton éjjel felütése folytán egy szokványos tájleíró költeményre számítunk, aztán a tavi látképet meselények népesítik be, és az olyan verssorok varázslatával, mint „Misi mesekapitány, az utasai álmodó gyerekek, képzeletük gyöngysorrá fűzi össze a túlparti fényeket” mi is beleolvadhatunk egy megragadott varázspillanatba. Hasonló kategóriába sorolható a Bogáréj című vers, mely egyszerűen fogalmazva egy csodaszép versike az éjszakáról. Minden érzékszervet megmozgat a soraival: „rózsa ringat egy katicát, súg a folyó, mormolja mély hangján éji dalát”.
A kötet utolsó szakasza a Flegmadár címet viseli. Olyan humorosan groteszk, csattanóval záródó, szójátékokon alapuló verseket foglal magába, melyek közt témájukat tekintve nincs igazán kapcsolat, hacsak nem a mókás agymenésjellegük. Akad itt Lár, Aligalig és Porvár fiktív tereinek dióhéjnyi ismertetése, fémből álló király, R és L hangok gyakorlására ideális vers egy rollerboltosról, cirkusz és bűvészkedés, internetező macska, kiflievő madár. A Beugratós című versben a szúnyog megfogása és zsírja kisütése helyett egy olyan bolha kerül megvásárlásra a bolhapiacon, amelynek a megmosdatása is furmányos játék. Megtudhatjuk, hogyan látott az ifjú indián ufót, mit gondol magáról egy őszi falevél és mire használható egy tűzhányó. Kelekótyán kedves, furmányosan furfangos élményt nyújt ez a szakasz.
A könyv valóban egy gazdag verscsokorral ajándékozza meg a kicsiket, ugyanakkor hasznos, rímekkel és szójátékokkal bőségesen megbolondított segítséget nyújt pedagógusoknak és szülőknek egyaránt. A lírai esztétikum szirmaival, nyelvi kreativitás szárával, rímek és ritmus bimbóival és a legifjabbakat is foglalkoztató témák leveleivel ez a könyvecske bármelyik könyvespolc lélekfejlesztő dísze lehet. Más, borító kompatibilisebb értelemben a Csetlibotli egy olyan friss fagyikehely, amelyben mindenki, kicsik és nagyok, kergék és komolyak, elmerengők és sorok közt száguldók egyaránt találnak valami ínyükre valót.
Z. Németh István: Csetlibotli. Anser Kiadó, Dunaszerdahely, 2025