Az Opus irodalmi folyóirat a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által kiadott kéthavonta megjelenő magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóirat. Jelenleg az egyetlen nyomtatott formában megjelenő magyar irodalmi lap Szlovákiában, amely gazdag válogatást kínál kortárs szépirodalomból, esszékből, tanulmányokból és kritikákból. A Felvidéki Magyar Irodalom Napja megfelelő alkalom arra, hogy a királyhelmeci közönség is közelebbről megismerje a lapot. A Regionális Múzeumban helyet kapó lapbemutatón Pakosta Andrea, a Bodrogközi és Ung-vidéki Közművelődési Intézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Hodossy Gyula, az Opus felelős kiadója szólt a lap keletkezéséről, koncepciójáról, és arról, hogy a folyóirat fontos mérföldkőhöz ért, februárban jelenik meg a 100. száma. Hodossy Gyula elmondta, hogy 2/3-ad részben szlovákiai magyar szerzők jelennek meg a lapban.
A királyhelmeci temetőben Mécs László premontrei szerzetes, pap és költő édesanyja sírjának megkoszorúzásával vette kezdetét a Felvidéki Magyar Irodalom Napja október 28-án, Dobos László Kossuth-díjas író születésnapján, aki ma 95 évvel ezelőtt született.
Idén második alkalommal ünnepeljük a Felvidéki Magyar Irodalom Napját, Dobos László születésnapján, október 28-án. A rendezvénysorozat különböző helyszíneken irodalmi előadásokat, koszorúzási ünnepségeket, lapbemutatót, megemlékezéseket, író-olvasó találkozókat, szimpóziumot foglal magában, ezáltal is erősítve a közösséget és az irodalom iránti érdeklődést. Az emléknap előestjén, október 27-én, Hodossy Gyula József Attila-dÍjas költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke nyitotta meg az estet, és köszöntötte a megjelenteket a Regionális múzeumban, Királyhelmecen, majd Jezsó Ákos Éjfélre kialszanak a lángok című kötetét, a trilógia utolsó fejezetét Mihályi Molnár László költő mutatta be az érdeklődőknek.
A Szlovákiai Magyar Írók Társasága szervezésében a XX. Őszi Írófesztiválon ünnepélyes keretek között átadásra került az Arany Opus Díj mindkét kategóriában, a Forbáth- és Turczel-díj.
Huszadik alkalommal írta ki a Társaság az Arany Opus Díj pályázatot. A pályaműveket idén Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a SZMÍT elnöke, Tóth László József Attila-díjas költő, író, az MMA rendes tagja és Kövesdi Károly Forbáth-díjas költő, szerkesztő értékelték. A díjjal együtt jár a pénzjutalom és oklevél mellett mindkét kategóriában egy képzőművészeti alkotás – ebben az évben Ferdics Béla grafikusművész nagylelkű felajánlását vehették át a díjazottak.
Az Opus legújabb száma különleges jubileumhoz érkezett, hiszen a folyóirat 98. kiadása Tőzsér Árpád 90. születésnapját ünnepli. A lapszám egyszerre tisztelgés és szellemi párbeszéd a felvidéki magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakjával. …és persze számos érdekes olvasnivalót tartogat még mindenki számára a 98. Opus.
„…nem a hossza, hanem a minősége fontos az életnek”
Szeberényi Zoltán köszöntésén (szmit.sk)
Irodalmunk doyenje, összmagyar viszonylatban is, a 96 éves korában elhunyt Faludy Györgyön kívül hirtelen nem is jut eszembe más, aki magasabb kort élt meg íróink közül, mint ő. A szlovákiai magyar írók mindenkori táborában viszont kétségtelenül az irodalomtörténész és nyugalmazott egyetemi tanár, Szeberényi Zoltán a legidősebb a maga, 2025. augusztus 11-én betöltött kilencvenöt évével. Nemzedékéből, az 1930-ban születettek népes táborából, Duba Gyula elmúlt évi halálával – noha Dobos Lászlóval, Dubával, Fónod Zoltánnal, Török Elemérrel és Veres Jánossal féltucatnyian is voltak – pedig már egyedül csak ő él. Negyedszázaddal ezelőtt, ’hetvenesükön’ a Noék az Ararát tetején címmel az azóta már évtizede megszűnt Madách-Posonium Kiadó még külön kötettel tisztelgett előttük, melyben Szeberényi Zoltánról a nála egy-másfél nemzedékkel fiatalabb, ám az időközben már szintén elhunyt Zalabai Zsigmond festett alapos, elgondolkodtató portrét… Melyben a Füst Milán-i bonmot-val illette: „életrajza szinte nincs, csak munkarajza”, utalva arra, hogy alig talál olyan írására, illetve vele készült interjúra, melyben életéről, illetve saját magáról vallott volna. S bár ezen a téren azóta a helyzet kicsit változott (gondolva itt Fónod Zoltán, Miklósi Péter vagy Nagy Erika évfordulós interjúira), másokhoz képest keveset tudni mégis a családjáról, gyermekkoráról, indulásáról. Ilyképpen, noha mi is már vagy félszázada ismerjük egymást, és volt idő, amikor közeli munkakapcsolatban is voltunk, s emberként is a legrokonszenvesebbek és a hozzám legközelebb állók közt tartom számon, élettörténete – az általánosságokon túl – mégis rejtve maradt előttem. Igazi irodalomtörténészi sors, aki még a legapróbb részleteket is kideríti, felfedi másokkal kapcsolatban, miközben ő – a maga „történetével” – mindvégig a háttérben s kicsit homályban marad…
Tóth László a Hitel folyóiratban megjelent beszélgetése Szeberényi Zoltánnal 95. születésnapja kapcsán olvasható az oldalunkon: ide kattintva
Tőzsér Árpád, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, szerkesztő és irodalomtörténész, gazdag és sokrétű életművével a közép-európai irodalom kiemelkedő alakja. Pályafutása során nemcsak saját verseivel, hanem műfordításaival és szerkesztői munkájával is jelentős hatást gyakorolt a magyar irodalomra.
A 95 éves irodalomtörténész, Szeberényi Zoltán különleges módon ünnepelte meg életének ezt a mérföldkövét. Az igazi csodák nem korhoz kötöttek.
Szeberényi Zoltán szívében még él a kalandvágy, és megvalósította régi álmát, a hőlégballonos utazást. Nem csupán egy bakancslistás pont kipipálása volt részéről, hanem egy érzelmekkel teli, inspiráló pillanat, amely megmutatta, hogy az élet minden korban képes új élményeket adni. Zoli bácsit a szabadság repítette a magasba az unoka, a család támogatásával.
Érdeklődésemre elmondta: „A Vysočina dombjai között meghúzódó kis község, Radošina melletti, múzeummá átalakított főnemesi kastély udvarából indultunk kalandunkra. A léggömb kosarában négy álló személy vagy két álló és egy ülő személy fér el. A pilótának külön rekesze van. A repülést ötven percre tervezik, de nagyban függ a légmozgástól. Mi kilencven percet repültünk, mert a pilóta nem talált leszállásra alkalmas helyet az időközben megváltozó légáramlás miatt. Végül egy tarlón landoltunk, majd autóval vittek vissza bennünket a kiindulópontra. Itt egy szórakoztató rituálé keretében nemesi rangra kereszteltek bennünket, s bevallom, kissé bugyuta dolognak tartottam. Így lett belőlem Barón Zoltán Radošínsky vzduchoplavec.”
Szeberényi Zoltán nemcsak megvalósította légballonos álmát, de azt is bebizonyította, hogy az életkor nem akadály, ha a szív és a lélek fiatal. A léggömbben való repülés különleges élményt nyújt. Csend, a természet közelsége, na meg a végtelen ég alatti lebegés érzése veszi körül az utast. Minden egyes perc ajándék, így Zoli bácsi az út végére kilencven ajándékkal gazdagabban tért haza. Az, hogy valaki ilyen korban is képes új élményeket keresni és megélni, példaértékű inspiráció lehet mindannyiunk számára, hogy soha ne adjuk fel az álmainkat, bármilyen idősek legyünk is.
Nagy Erika interjúja Harsányi Gábor Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színésszel, íróval, Érdemes művésszel
Az örökifjú Harsányi Gábor több mint ötven éve szerzett ismertséget, többek között az Egy óra múlva itt vagyok című tévésorozat Láng Vincéjeként, vagy a Jó estét nyár, jó estét szerelem című tévéfilm főszereplőjeként, de felejthetetlen alakítást nyújtott a Linda című sorozatban is. Generációk nőttek fel a Palacsintás királyon, melyben zseniálisan alakította Csörögét az udvari bolondot. Utazó társulatokkal ma is járja az országot, önálló esteket tart idős embereknek, hogy felrázza őket a letargiából.
