Sudár fenyő árnyékából

Asztal, tükör int feléd –

Ott rendezte be a nyuszi

Borbély-fodrász műhelyét.

Dús sörényét lenyíratni

Az oroszlán idejár,

Leopárdon is azóta

Mutat szépen a szakáll.

Ami pedig a bégető

Kis juhocskát illeti,

Tapsifüles szép hullámos

Bundát ondolál neki.

Megborotválja a kecskét, 

Aki mindig haragos,

Lompos pudlit bőrig nyírja,

Mert a szőre latyakos.

Vadmacskának tarka prémjét 

Mosni és bodrozni kell,

Utána meg belocsolni

Jó illatú kölnivel…

Mindig sok a vendég nála,

Tizenkettő, huszonnégy…

Hát te, pajtás, nyiratkozni

Műhelyébe mikor mégy?