Egyik állandó szerzőn, a SZMÍT fiatal írója, a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének végzős hallgatója Gažík Viktória nemrégiben a Fórum Kisebbségkutató Intézet által idén először meghirdetett Tóth Károly Fiatal Kiválósági Program keretében Fórum Kutatói Díjban részesült. Az elismerést Somorján adta át az intézet igazgatója, Simon Attila, illetve Öllös László, a Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Simon Attila hangsúlyozta, hogy amikor a fiatal kutatókat segítik, akkor az egész szlovákiai magyar tudományosság jövőjét is segítik ezzel. Öllös hozzátette, bízik abban, hogy akik ilyen fiatalon megkapják ezt a díjat, egész életükben a pályán maradnak. (Fotó: Facebook)

Első alkalommal adták át a Tegnap.ma kulturális és irodalmi portál díját Budapesten. Az elismerést azok kapják, akik irodalomszervezői és írói munkájukban kiemelkednek. Az első díjazottak Zsille Gábor József Attila-díjas költő, műfordító, publicista, szerkesztő, illetve Nagy Erika író, szerkesztő, irodalomszervező, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkára. 

Az elismeréseket a díjazottak a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek ajánlása alapján érdemelték ki. Nagy Erika 2008 óta tölti be a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának titkári posztját, azóta vesz részt serényen az irodalomszervezésben. Könyvbemutatók, kerekasztal-beszélgetések és számos, a fiatalok számára szervezett írótábor és műhelymunka fűződik a tevékenységéhez. Íróként 2008-ban debütált, ekkor jelent meg Zsákutca című tárcagyűjteménye, majd 2011-ben másVilág címmel látott napvilágot drámai, megrendítő sorsokat bemutató kiadványa. Később, 2013-ban portrériportokat tartalmazó Így élem a világom című kötete jelen meg, majd 2020-ban a Függönyön innen és túl című könyve, mely riportok gyűjteménye. Utolsó könyve 2021-ben jelent meg Elmeséled? címmel, melyben beszélgetések olvashatók szlovákiai magyar írókkal, költőkkel. Ennek folytatása Az élet nehéz, furcsa játék címmel idén karácsonyra lát napvilágot. „Számomra az irodalom mindig is az első helyen volt. Ha visszaemlékszem azokra az időkre, amikor kisiskolás voltam, már akkor faltam a könyveket. De olyannyira, hogy az órákon a padomban mindig volt könyv és hát az érdekesebb volt, mint egy tanóra. Ezért folyamatosan olvastam és folyton rám szóltak, ám egy idő után már látták, semmi értelme a tiltásnak” – meséli Erika, majd hozzáteszi, hogy az olvasás mellett írt is, ám nagyon nehezen adta ki az első anyagot is a kezéből. 

Nagy Erika a díjjal kapcsolatban elmondta, sosem azért dolgozott, hogy ilyenfajta elismerést kapjon, ám mérhetetlenül jó érzés számára, hogy elismerik a munkáját. „Az ember ilyenkor érzi, hogy valaki figyel a munkásságára. Ez a díj segít a további munkában. Meglepett, hiszen már nyugdíjas vagyok és első ízben kapok elismerést, így bevallom, nem gondoltam arra, hogy az életben bármilyen díjat is kapok még. Nem is ezért dolgoztam, dolgozom, hiszen annyian vannak még, akik megérdemelnék. Viszont az, hogy valaki rám gondolt, hogy én érdemlem ezt az elismerést, nem tagadom, elmondhatatlanul jól esett. Ráadásul a tegnap.ma díjat elsőként vehettem át. A díj azt a tényt és hitet erősíti bennem, hogy érdemes volt energiát fektetni abba, ami számomra sokat jelent. Legyen az irodalom, vagy irodalomszervezés. Soha nem mondtam, hogy tudok írni, csak azt, hogy szeretek. Az irodalomszervezői munka pedig, úgy érzem, nekem való, könnyen megtalálom a hangot az emberekkel, igyekszem szem előtt tartani az igényeket, a lehetőségeket. Ha váratlan fordulat történik, hamar megtalálom a megoldást, a hosszú évek alatt sokat tanultam a tapasztalatokból. Jó mesterem volt, Hodossy Gyula…” – mondta a díjazott. 

Nagy Erikát Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke – a díjazott szavaival élve, mestere – méltatta, aki elmondta, hogy ezzel a díjjal egy komoly űrt töltenek ki, hiszen az irodalomszervezőkről általában mindenki megfeledkezik. „Az elszánt, hivatástudattal rendelkező irodalomszervező folyton-folyvást figyel, kérdez, rábeszél, ösztönöz, informál, telefonál, levelezik, utazik, soha nem nyugszik, mert számára a munka kifogyhatatlan. Nagy Erika egy ilyen irodalomszervező, több mint két évtizede fáradhatatlanul teszi dolgát az író, az irodalom és az irodalmi élet szolgálatában. Ráadásul kiváló megfigyelő és elemző, velejéig őszinte, érzékeny, és jól bánik a nyelvvel, novellái, tárcái erről tesznek tanubizonyságot, interjúi, interjúkötetei meg a hatalmas lelki erejéről árulkodnak, képes a lehető legnehezebb témákhoz nyúlni, ledönteni a tabukat. A teljességre való törekvés fémjelzi mindazt, amit tesz. S mindezeken túl Erika, otthont adó faluja, Nyárasd nagyra becsült mindenese, és szerető feleség, édesanya, nagymama is, ahogy fiatal íróink nevezik őt egymásközt, egy igazi tyúkanyó. Na és az, hogy Erika, velem, mellettem, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságában kibírt ennyi évet, az meg született mazochizmusának, tűrőképességének és a fergeteges humorának köszönhető, másképp, hogy is lehetett volna” – mondta méltatásában Hodossy. 

A díjátadó gálára december 1-én Budapesten, a KELLO tankönyvcentrumában került sor este 18 órakor. A díjazottak műveiből Tallián Mariann és Lázár Balázs olvastak fel. A díjakat Döme Barbara és Király Farkas alapító főszerkesztő adták át. 

Pénteken, 2023. november 24-én köszöntötték 60. születésnapja alkalmából a szlovákiai magyar meseirodalom ismert és elismert képviselőjét, Fellinger Károlyt. 

A Szlovákiai Magyar írók Társasága által rendezett ünnepségen az életjubileumát ünneplő írót, költőt, helytörténészt Hodossy Gyula, a társaság elnöke köszöntötte, aki Fellinger érdemeit sorolta. Beszélt arról is, hogy az író tevékenysége milyen sokrétű, publikációinak listája pedig rendkívül hosszú, ami művei és alkotói tevékenységének méltó bizonyítványa. Az ünnepeltet köszöntötte még Tóth László, József Attila-díjas költő, szerkesztő, aki kitért Fellinger indulására, írói pályájának kezdetére is. 

A köszöntők közül nem maradhatott ki Tamási Orosz János költő, újságíró, szerkesztő sem. „Mert amikor átfogóan megismerkedünk például Fellinger Károly verseivel, akkor arra kell rádöbbennünk: mindent elmond arról az össznemzeti kultúráról, annak majd minden szempontból nézve pusztulásáról, romlásáról, fogyásáról, identitás-képzési értékeinek csökkenéséről, egyáltalán: identitás-eredőinek egyre nagyobb hiányairól, amiről az úgymond össznemzeti a maga purparléiban, kulturkampfjaiban, időnként szánalmasan piti morzsahadjárataiban rendre megfeledkezik. Mondhatnám, hogy felelősség, lelkiismeret, szolgálat, és sok ilyesmi elkötelezettség-elköteleződés vezeti tollát, irányítja megfigyeléseit, de nem mondom, mert nem lenne igaz. Számára a vers ennél több és természetesebb – a létezés alapfeltétele” – hangsúlyozta Tamási Orosz János, majd beszámolt az úgy nevezett „Fellinger-titokról” is: „Mi is az, ami számomra érdekessé, különlegessé tette ezt a poézist? Az, amit a megismételhetetlen tagadásának neveznék; a tétel, hogy nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba, cáfolása. Ugyanakkor ez a törekvés kudarcra van ítélve, egészen pontosan az én törekvésem ezen értelmezésre, mert hisz minden egyszeri és megismételhetetlen, s a hullámok is egészen mást hordanak a hátukon, mint a korábbiak; persze, a történelem szennyese mindig ugyanolyan, de csak a közöny s közömbösség látja ezt így. Ez a kettősség, amit hosszan kellene értelmeznem, ez jellemzi ezt a költészetet; egyszerre van benne a változás, az elmúlás, mint mikor valaki nyolc-tíz fotográfiát készít egy adott szögből, egy képre fókuszálva; mint Nádas a körtefára; de ez a Fellinger-sorozat mind időben, mind napszakban távol egymástól készül. S azonnal létrejön általuk a megismételhetetlen tagadása, hiszen látszólag semmi sem változik a lényegből, s ugyanakkor megvalósul a megismételhetetlen lényege: az idő maga már hiányzik a következő képről. Mert az idő nem követi a képet – ahogyan az élet sem követi az időt. Mindig újat akar abból létrehozni – önmaga múltjától egyre távolabbra kerülve. S az egyetlen, ami-aki erről nem vesz tudomást: a költészet.” 

Fellinger Károly 

(Pozsony, 1963. november 20.) felvidéki magyar költő, helytörténész.

Az általános iskolát szülőfalujában Jókán, középiskolai tanulmányait Galántán a magyar tannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban végezte, ahol 1979 és 1983 között az iskola lapjának, az Alkotó Ifjúságnak-nak főszerkesztői tisztségét is ellátta. Versei az 1980-as években antológiákban is megjelentek. Első önálló verseskötete az 1991-ben megjelenő Áramszünet, ezt követte az 1996-ban kiadott Csendélet halottakkal. Azóta publikációinak, könyveinek sora csak gyarapodott. 2010-ben és 2011-ben munkáját Arany Opus-díjjal jutalmazták, 2014-ben Forbáth Imre díjat vehetett át, 2016-ban kiérdemelte a Madách-nívódíjat, 2017-ben pedig meseírói tevékenységéért a Simkó Tibor díjat vehette át. Legutóbb, 2023 augusztusában átvehette a Magyar Arany Érdemkeresztet. 

Az irodalmi összeállítás a Nyugat Plusz folyóirat, az Újnyugat Irodalmi Kör és a Törzsasztal WEB TV együttműködésében, a 2023. október 19-i Nyugat Plusz könyvbemutatóra (Dunaszerdahelyi könyvtár, SZMIT) készült. A folyóiratot annak alapító-főszerkesztője, Szabó Zoltán Attila mutatta be az érdeklődőknek. A beszélgetést megelőzően egy 13 perces videóösszeállítást is levetítettek. Ezt pedig most itt is közkinccsé tesszük. Nézzétek! Hallgassátok! Szeressétek!

Grendel Lajos szlovákiai magyar író idén lenne 75 éves. Ő az egyike azon keveseknek, akik a szlovákiai magyar irodalmat regionális jelentősége fölé emelték. Tiszteletére művészek fogtak össze, mely összefogás végeredménye egy nívós tárlat lett. 

„A Felvidéki Magyar Szépművészeti Egyesület képző- és iparművészeti pályázatot hirdetett meg Grendel Lajos (1948-2018) Kossuth-díjas író, publicista, az MMA rendes tagja, a szlovákiai magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője születésének 75. évfordulójára emlékezve. A pályázó művészektől elsősorban a Grendel Lajos regényeiben megjelenő nemzedéki, nemzetiségi sors- és létproblémákat feldolgozó, a korra jellemző, Közép-Európát átszövő abszurditásokat bemutató témájú alkotásokat, valamint Grendel portrékat vártak” – mondta el Hodossy Gyula József Attila-díjas költő, a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke megnyitó beszédében.

A pályázati felhívásra határon túli magyar – felvidéki, vajdasági, erdélyi –, valamint romániai és cseh alkotók is küldtek be pályamunkákat. A pályázati munkák értékelése egyrészt képzőművészeti, másrészt irodalomtörténeti szempontokat figyelembe véve történt meg. A kiállítás védnöke és a zsűri tiszteletbeli elnöke Tőzsér Árpád Kossuth- és József Attila-díjas költő, a Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja volt. A zsűri összetétele: Tóth László Illyés Gyula- és József Attila-díjas költő, műfordító, az MMA rendes tagja, Dr. habil. Szunyogh László Ferenczy Béni-díjas szobrászművész, Novotny Tihamér művészeti író, szerkesztő, Grendel Ágota, a család képviseletében és Miglinczi Éva, a projekt művészeti menedzsere.

A zsűri döntése nyomán 58 alkotótól 82 mű kerül bemutatásra. A képzőművészeti anyagot izgalmassá teszi a Grendel-portrék sokszínűsége, illetve az, hogy a képzőművészek a grendeli verbalitást miként fordítják át a vizualitás nyelvére. A kiállításon Kopócs Tibor festőművésznek Hazám Abszurdisztán című alkotásáért átadták Tőzsér Árpád védnöki különdíját. 

Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének megnyitója után Tóth Anna olvasott fel Grendel Lajostól egy részletet, majd Tóth László nyitotta meg a kiállítást. „Külön öröm számunkra, hogy írónk egy újabb nyelven jelenik meg a mai napon: a képzőművészetén, s eddigi gazdag értelmezési tartományokat feltáró recepciója is tovább bővül: az itt kiállító művészek többtucatnyi Grendel-értelmezésével” – mondta Tóth László, majd hozzátette: „Pályázati felhívásunkra meglepően sok arckép, illetve karikatúra született Grendelről. Ami felvetette bennem a kérdést: nem a könnyebbik megoldást jelenti-e ez? Ám rögtön észre kellett vennem azt is, hányféle Grendel-arc néz vissza ránk ezekről a falakról… És látnom kell: ugyanannyi, ahányan nézik őt. Azazhogy egyetlen arcnak is hányféle olvasata, és ugyanannak a valóságnak is hányféle értelmezése lehetséges… Ami esetünkben azt is jelenti: annyi, ahány olvasója-értelmezője van világunknak, valóságunknak és írónknak: Grendel Lajosnak.”

A tárlat a Csallóközi Múzeum kiállítótermében 2023. november 4-ig látogatható, majd jövőre, 2024-ben január 20-tól Pozsonyban, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában kap helyet. 

Íme az októberi lapunk tartalma. Minden bizonnyal minden irodalomkedvelő talál benne kedvére valót. Kattints a képre a nagyításért!

Cikkíró pályázatot hirdet a Kontur Magazin, amire szerzőinknek is érdemes odafigyelniük.

A Kontur Magazin első alkalommal hirdeti meg cikkíró pályázatát. A pályázatra a kassai Kelet-szlovákiai Galériában 2023. november 23-ig látogatható Kassai szelek (Winds of Košice) című Refik Anadol-kiállításról várjuk az írásokat. Elsősorban olyan szövegekre számítunk, amelyek a kiállítás munkáira reflektálva foglalkoznak a művészet és a mesterséges intelligencia kapcsolatával.

Refik Anadol (1985) török-amerikai médiaművész, aki a világ számos jelentős művészeti intézményében kiállított már, a mesterséges intelligencián alapuló kortárs művészet nemzetközi sztárjának, úttörőjének számít, elsőként alkalmazta a mesterséges intelligenciát köztéri alkotások létrehozásánál. A művészet, a tudomány és a technológia metszéspontjában találhatóak helyspecifikus, háromdimenziós adatszobrai és festményei, élő audiovizuális performanszai és installációi, melyek alapanyaga a digitalizált kollektív tapasztalataink, emlékezeteink vizualizációja algoritmusok segítségével.

A Kassai szelek (Winds of Košice) című helyspecifikus adatfestménye alapját a Kassán és környékén egy éven át gyűjtött szélminták adathalmaza, majd azoknak egy saját fejlesztésű szoftver általi értelmezése, elemzése képezi.

A pályázat nyertes szövegét a Kontur Magazin online felületén publikáljuk, a szerző honoráriumban és a budapesti ISBN könyv+galéria tizenötezer forint (negyven euró) értékű könyvcsomagjában részesül. 

A zsűri tagjai a Kontur Magazin szerkesztősége, Szabó Bodó Renáta és Nagy Zsófia lesznek, illetve független szakértőként Hushegyi Gábor művészettörténész, művészeti író is részt vesz a pályázatok elbírálásában.

Forrás: kontur-art.com